Kritika - Bosszúangyal

Tisztelt Gergely elismerésem a könyvkritikák terén végzett munkádért, látszik , hogy szívügyednek tekinted. Egy megjegyzésem viszont lenne a pontosítás végett, Dzsah  a kereskedők  istene és nem Galradzsa. Ez utóbbi az utazók istene, és bár a kereskedők egy része, a vándorkereskedők sokat utaznak és bizton fohászkodhatnak Galradzsához egy-egy nagy út előtt, a fő életcéljuk a kereskedés és a vagyonszerzés, az pedig Dzsah  befolyási övezete, ha úgy tetszik hatalmi sémája. Doldzsah viszont tényleg a tolvajok és a harcosok istene. Az állításaimat a P1-re alapoztam. 

Üdv!

Semmi gond,, a pontosítás mindig jól jön, már, ha van alapja. Mire alapozod a kijelentésedet? 

Merthogy a MAGUS irodalma egészen a Kos és a kobra éve című antológia függelékéig SEHOL nem nyilatkozott arról, hogy szó szerint ez a dzsad isten ennek és ennek az istene. Már a Második törvénykönyvben, majd a PPL1-ben is csak azt írták le, hogy "Dzsah legkiválóbb papjai polgárokból...válnak" (2TK,20/2), később azt, hogy polgárok, földművesek, pásztorok. -ból lesznek. (PPL1,134). Galradzsáé egykori kalandozókból és utazó kereskedőkből (2TK,20/2), a PPL1-ben ez így nincs benne, ám Galradzsával kapcsolatban több, mint háromszor említik a "vándorkereskedő" szót. (Dzsah-nál csak az egyik varázslatban titulálják papjait kereskedő-papnak, de ez is értelmezhető másképpen, hiszen dörzsölten eladják a varázslatukat.)

Ez alapján nem feltétlenül kell egyetérteni a dzsad papok területeinek az általam alkalmazott kiosztásával. DE a Kos és a Kobra éve már egészen konkrétan fogalmaz: 

Dzsah (dzsad)  "A dzsad panteon egyik, a gazdagság, a vagyon és a gyarapodás istene. Ő a földművesek, pásztorok, polgárok pártfogója..." (A kos és a kobra éve,345/2)

Galradzsa (dzsad) "A dzsad vallás egyik istene, a kereskedők, utazók, kalandorok kasztjának védistene... "

Ez alapján viszont már egyértelmű, hogy a MAGUS irodalma a kereskedőket Galradzsa, és nem Dzsah alá sorolja, ahogyan állítottad. 

Lehetséges, hogy a PPL1-et, mint forrást félreértve (mivel feketén-fehéren nincs benne olyan mondat) alakítottad ki a véleményedet, ám meggyőződésem, hogy a MAGUS dolgait - amennyiben helyesnek akarjuk felfogni, elfogadtatni, a MAGUS irodalmának teljes vertikumát vizsgálva kell kialakítani, ebben gyakran benne van egymást kiegészítő források értelmezése, sőt, gyakran ellentmondások összegyűjtése és összevetése is. 

Én a teljesség híve vagyok, bár nyilván én is tudok hibázni, mégis igyekszem minden forrást figyelembe venni. Ezt javaslom neked is. Ez ma már könnyű, mivel az Ynev szószedete című kiegészítő, ami folyamatosan bővül és frissül a MAGUS irodalom új elemeinek megjelenésével pontosan ezt segíti. Ebben összeszedett információkat találsz mindenről, például a dzsad istenekről is, forrásmegjelöléssel, így nyugodtan utánanézhetsz, honnan származnak az információk. Az Ynev szószedetét megtalálod az oldal kiegészítői között. Azért idézem a vonatkozó részt: 

Dzsah (dzsad)

A dzsad panteon egyik, a gazdagság, a vagyon és a gyarapodás istene. Ő a földművesek, pásztorok, polgárok pártfogója. Papjai mind meglett, sokat tapasztalt, koros emberek - és csak férfiak lehetnek, akik valaha ezen mesterségek valamelyikét gyakorolták. Égi megfelelője a Lailat csillagkép. Az isten az Élet és a Lélek szférái fölött bír hatalommal.

A Manifesztációs háború alatt papjainak szinte mindegyike odaveszett, híveinek többségét is elvesztette, sorsa bizonytalanná vált Yneven. (PPL1,134; A kos és a kobra éve,345/2; AK,61/1/1)

Galradzsa (dzsad)

A dzsad vallás egyik istene, a kereskedők, utazók, kalandorok kasztjnak védistene. A Természet és az élet szférit uralja. A dzsadok a Vörös holdat kötik személyéhez. Híveitől vizet követel áldozatképpen. Papjai is az utazók kasztjából kerülnek ki - és csak férfiak lehetnek -, viszonylag fiatalon szólítja meg őket istenük és térnek rá a tapasztalás útjára. Kezükben egy sárga, repedezett sáhruhfa bot tölti be a szent szimbólum szerepét.

A Manifesztációs háború után megjelent dzsad vallási irányzat, a Nagy Isten kultusza szerint ő maradt az egyetlen Dzsad isten, minden egyéb isten vagy félisteni lény csuán a Nagy Galradzsa egy aspektusának kell tekinteni. Akaratának eszköze prófétája, a félisteni hatalmú Rászil, papjai a khálifok. A Hradzs, így a megmaradt és újjáéledő dzsad világ egyeduralkodó istenévé vált. (PPL1,136-133; A kos és a kobra éve,350/2; AK,61/1/1)

Annyit még hozzáteszek, hogy érdekes lehet magának a "kereskedő" szónak a jelentése. 

A MAGUS-ban ezt nem definiálják. Mindamellett úgy gondolom, hogy inkább hasonlít az IRL középkori kereskedőkre, mint a 21. századi kereskedő-fogalomra. Azaz a mester eladta, amit készített, a kereskedő pedig ELVITTE és eladta máshol. Ma már inkább az eladó a kereskedő, és külön szállítók vannak. Szerintem a MAGUS kereskedőjében sokkal hangsúlyosabb az utazás, a vándorlás szó, rész, mint a vagyon. (noha az is fontos  )

Üdv. 

A véleményemet a Papok- Paplovagok I. kiegészítőre alapoztam és elismerem valóban nincs a PPL I.-ben egyértelműen megfogalmazva, de nem olvastam a Kos és Kobra éve szószedetét. Azóta ezt már pótoltam és értetlenül állok, hogy a 3 dzsad isten közül pont a kereskedéstől legtávolabb lévő isten, Galradzsa kapta meg a kereskedők imádatát, még jó, hogy nem Ranagol.  Maximum az lenne logikus számomra, hogy a Manifesztációs háború UTÁN Galradzsa megkapta a másik két isten egyes hatalmi sémáit azok gyengesége miatt. De attól még ELŐTTE Dzsah lehetett volna a kereskedők patrónusa, de erről valóban nincs egyértelmű információ. 

Szerintem, és ez a személyes véleményem a legésszerűbb a kereskedőket Dzsahhoz rendelni, mert ő azon sémák istene ami érdekelhet egy kereskedőt. A vagyon, az anyagi gyarapodás a legfontosabb egy kereskedőnek, az utazás csak nyűg, meg komoly többlet költség ezért eleve nem szeretheti egy kereskedő. Csak az extra profitért utazik, hogy több pénzt kapjon az árujáért és nem azért, mert szeret utazni, vagy imád új helyeket megismerni. Mint magánember szerethet persze utazni, de az már nem a kereskedés lényegéhez tartozik. 

Az ókori, középkori, vagy reneszánsz kereskedők mintájára gondolok én is Ynev kereskedői kapcsán. 

Másrészt Ynev irodalma és az azokban leírtak számomra csak másodlagosak a Hivatalos szabálykönyv és a Hivatalos kiegészítőkhöz képest. Bár elismerem manapság az ETK, UTK különbsége és a több kézben is megfordult Ynev világa miatt nehéz  definiálni mi a Hivatalos álláspont. Egyébként jó ötlet az oldalon magyarázatot adni fogalmakra, nevekre, egyebekre. 

Viszont készséggel elismerem, Gergely nagyon pontosan és összeszedetten, logikusan érvelve támasztotta alá véleményét. Olyannyira, hogy igazat kell adjak neki és elismerjem jelenlegi információk alapján Galradzsa a kereskedők istene. Még ha számomra ez nem logikus és nem racionális gondolkodásra is vall. Hiszen ennyi erővel lehetne Doldzsah is a kereskedők istene, mert a tolvajok és kalandorok legalább eladják a zsákmányukat, ami kereskedelmi tevékenység. Galradzsa hívei meg utazgatnak, bölcselkednek, tapasztalatot gyűjtenek és világot látnak. 

Summa sumárum: Gergelynek igazat adok abban, hogy Galradzsa a kereskedők istene.