"Sosem harcoltál kalandozók ellen - sziszegte az anur nő"*
Az egyik legszebb dolog, melyet egy szerepjátékos valaha is megélhet, az az életút.
Pontos íve van, mely onnantól kezdődően, midőn megszületik az elképzelés arról, hogy mivel játszol, egészen addig tart, míg a Kárpiton túlra lép a karakter. Végigkíséred minden kis botlását, vele éled a tetteiért járó következményeket, boldogan fejleszted, és a kalandozás jellegéből adódóan mérhetővé válik saját, játékosbeli fejlődésed is. Az átélt izgalmak/örömök/veszedelmek nyomán olyan ragaszkodás alakul ki, amely az epizódszerű meséktől jelentősen eltérő, teljesebb, intenzívebb élménnyel kecsegtet az ynevi vándorlások során.
Ma Hétköznapi Hősöket hoztam nektek. A klub saját gyártású asztal mellett játszik már csaknem 5 esztendeje.
Egy életút rövid mozzanatába leshetünk be: a mesélő újabb bonyodalmat eszelt ki játékosainak, akik gyanútlanul tábort vertek egy vendégszerető asszonyság vízimalmánál, miközben orkok és más bestiák gyülekeznek, hogy próbára tegyék a JK-k rátermettségét.
Köszönjük a képet Darabos Ricsinek!
*Észak lángjai
Recommended Comments
Nincsenek megjeleníthető megjegyzések.
A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!
Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.
Kalandozónév regisztrálása
Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!
Csatlakozás a KalandozókhozBejelentkezés
Már velünk kalandozol? Lépj be!
Belépés