Vyergas

Hozd Nos, kaszálsz már? Vagy csak állsz? Azt ne várd, hogy én repüljek, Tudod, hogy az téged vár. Jajj, ugyan, hát m'ért nézel így? Tudtad mindig, sohse bánd. Ne gondold, hogy segít a hit. Bemutatom, ím, a halált!

Hit Hiszek benned Benned itt bent Magamban

Üdv mindenki! Sajnálom, de rövid leszek... Az általatok írt művek tetszenek, csak így tovább!! Nefadar: A választ te és mindenki megtalálhatja itt... vyergas.lapok.hu Hát ennyi... Csak ennyit akartam.. Legyetek jók!

Üdv mindenkinek! Rég jártam erre, most azonban benéztem és jól meglepődtem, amikor a 10. bolygó felfedezéséről olvastam. Mivel érdekelt a dolog, egy kicsit utánajártam. A neve Sedna és mellesleg ez is istentől való. Valójában nem bolygó, hanem ún. planetoid. A földtől háromszor olyan távol van, mint a Plútó (tehát azért ez már eléggé a naprendszer pereme) Több fejtegetésbe inkább most nem kezdek bele, ha bárhol rákerestek a Sedna névre találtok egy csomó anyagot, sőt képet is róla. Itt van egy példának: http://www.gothard.hu/astronomy/astrone ... vered.html Ennyi voltam, legyetek jók, jah és éljenek a nyilasok

Hulló falevelek Az égre nézek, s napot látok, Szabad voltam, de már nem szállok. Beteg vagyok, érzem belül, Beteg szívem nem könyörűl. Szellő száll itt, s hideget hoz, Hulló levél éltet oroz. Véged van nyár, s bár süt még a nap, Tudom, csak az emléked marad. A víz hűvöse, a fű melege, Vidámságunk tűnő helye. Virágillat és madárdal, Tegnap játszik csak a mával. S mi maradt gyermekeknek,

Üdvözlet mindenkinek! Most, hogy visszatértem a ködös Albionból, azt hiszem újra begépelem néhány versemet. Majd kiderül, hogy fognak tetszeni nektek. Amíg elvoltam, újra született egypár jó kis mű, öröm volt olvasni őket. Ja és ne feledjétek. Már csak 18 nap... :wink:

Igazatok van, valóban nem mindegy kitől tanulsz. Azonban szerintem még a "bevállt" bölcsek szavai sem mindig jók mindenkinek. Most egy irodalmi példával szemléltetném mindezt: Sokszor mondták már, hogy egy vers, vagy bármilyen más irodalmi mű "elévülhet". Szerintem nem évül el, egyszerűen csak csökken azoknak az embereknek a száma, akik valóban képesek befogadni. Amikor még divatos volt, akkor sem volt több belőlük valójában, akkoriban azonban mindenki ezt olvasta, ez volt a közizlés. És hogy hogy jön ez ide? Egyszerű: Az az igazság, amit másoktól tanulsz is csak akkor lehet valóban hasznos, ha nem csak hallod, de el is éred. Régebben, amikor sokkal több keresztény volt, akkor sem hiszem, hogy sokkal több igazán hívő ember lett volna... Tehát bárkinek is próbálod követni tanításait, először nézd meg, hogy valóban el tud-e érni hozzád, vagy csak meghallod... Takeda: itt vagyok én, folyamatosan, egészen szombatig. Jó lenne, ha válaszolnál a privimre, meg az e-mailemre. Köszi. Ja és bocs az offért.

Kösz mindenkinek, ha nem nagy baj, most nem veszem sorra, nincs elég időm... Lord Rufus: több önbizalmat. Persze, én beszélek, meg minden, de komolyan. Nekem tetszett, bár elsőre nagyot néztem Jah és a többieké is. A fenti okok miatt most ezt sem részletezem, csak Rufust nem hagyhattam szó nélkül... :wink:

Köd Tüdőmbe száll, s szívembe szúr, Ifjú vándor ebből tanul. Készülj útra, ködön által, Lépted csoszog, nem is szárnyal. Mintha ajtón törne át az éjjel, Harcolsz balgán a reménnyel, Loccsan a sár, s magába szív, Sűrű ködöm csábítón hív.

Õrültek... De pozitív... Különben meg, fújj, mi ez a soviniszta, nőkizsákmányoló hozzáállás... Persze ha ők is benne vannak a dologban, úgy egész más... :twisted: Régi viccel élve csak az a-betűs italokat kedvelem: a sört, a bort, a pálinkát, a... Szóval jöhet minden, főként sör, abból is a zöld üvegesek nagy mennyiségben. Dohányárú minek? Próbáltam már, de nem látom se értelmét, se élvezetét. Nő pedig? NAN

Üdv! Hmm, ez érdekes. Egyik első karakterem egy elf vari volt, aki Al abadanában varázslóskodott éppen. Egyik éjjel megtámadták, ő meg szépen felébredt a zajra. Egyből csinált egy sötétségfalat az ablak elé (-> semmit senki nem lát a szobában, persze ő infrával mindent). Hülye ötlet volt tulképp - ezzel el is fogyott a manája. Bár igaz, ha támadó varázst nyom, nem biztos, hogy győz.

Éjszaka A kék felhő tompán morog, Sötét alkony téged visz el, Nézd, a világ, hogyan forog, Világosra árnyék felel. Fogd meg kezem, keljünk útra, Mielőtt a föld eltemet, Hágjunk még a dúrva múltra, Szorítsd meg jól vad kezemet! Hány nap telt el már azóta, Hogy a hajnalt elfeledtem? Hány éjem lett örök óra, Gyermekkorom eltemettem? Gyere, szálljunk csillagúton, Hangunk legyen éji ritmus, Köpenyünkbe szellő kapjon, Holdunk járjon szerelem-virtust! Denevér száll el mellettünk, Bőrszárnyával éjfélt ütve. Ki lesz bolond majd helyettünk, S ki boldog, szabályt törve? Hegyek ormán száll az ének, Szálljunk vele, gyere Kedves! De mit hozhat majd ez élet, Ha az éj csak ilyen csendes? Vándormadarak lettünk, ím látod, Hangtalanul, üresen repülünk. Hová lett vidám barátod? Félelemben elmerülünk. Mi marad hát két szegénynek, Magára hagyott madárnak, Kik a csillag útra tértek, Békét találjon magának? Nézd a kost, s a víg ikreket, Halak vágnak, bika léptet, Vízöntő hajt csend-kereket, S az ég most fordul egyet. Lámpást látunk, csak te meg én, Holdunk feljött, vezéreljen, Egyedül a föld kerekén, Szállunk tovább szeretetben.

Gord: Köszönöm, de úgy érzem beleestél a csapdámba. Az egyik értelmezést sikerült kifognod, a kettőből. Én sem vagyok hívő, legalábbis nem elég szilárdan ahhoz, hogy konkrétan erről írjak. Ahoz, meg hogy legyen több vidám vers nem érdemben hozzászólni. Egyszerűen nekem ilyen hangulatban sikerül írnom. A többiek nem tudom, hogy vannak vele... Üdvözlettel:

Üdv! Hmm. Változtam. Változtak a verseim is. Nem tudom, hogy jobbak lettek-e az elmúlt majdnem két hónap szünet után, de remélem, hogy igen. Azt is remélem, hogy nektek is tetszenek majd. Én élvezem a társaságotok és a műveiteket egyaránt. Sokat tanultam itt. Jót és rosszat egyaránt. Nem fogok senkit név szerint megemlíteni, így legalább senki nem marad ki Na, legyetek jók, vissza a sötétbe...

A műgyűjtő Alattam fa. Koporsó ez? Mögöttem tárgy. Talán föld lesz? De tán mégse, hisz fényt látok Békét itt mégse találok. Gondolat ez, mit most érzek, Haldoklom-e, vagy csak élek? Lélegzem hát, tán még soká, Hova vivél, sorsom, hová? Szoba ez, vagy maga a lét,