Deodatus

A szocialdarvinizmusból meg "sátánizmusból" sokat merítő Ranagol-hit szerintem mindig is vonzotta az edgelordságra hajlamos szerepjátékosokat, beleértve magamat is Szerintem fontos, amit Daraboló ír. A legtöbb "gonosz" istenhívő meg tudja magyarázni magának, miért nem is gonosz hanem igaz, amit képvisel. Orwellánál ez valamiért szerintem is nehezebb. Vajon mivel nyugtatja, ideologizálja meg hitét egy orwellánus? Amúgy a későgáspári, retconnolt értelmezés szerint (spoiler?) asszem Ranagol, Darton, Domvik is mind "csak" erősebb aspektusai az Egynek, amik egymás felé sodródnak, míg a pyarroni családban Orwellaként megismert istennő mögötti erő, azaz Avida Dolor, Kyria elpusztítója az egyik legerősebb része az Egynek. (Ha jól értettem!?)

2021-ben is folytatódik a 100xYnev projektem! Sokat agyaltam azon, hogy @Shen ötlete mentén egy rövid videóban bemutassam, hogy tudna "elveszni a herceg" egy jó szabályrendszerben. A Dungeon Worldre gondoltam, ami elérhető magyarul is. De aztán láttam a friss Delta Vision kötet hátuljában, hogy szemellenzősen megy tovább az MKK projekt és arra jutottam, hogy minek süketeljek süketeknek!? (A herceges kalandötlet maga nem teljesen halt ki belőlem, csak valószínűleg a cyberpunkos környezetbe átemelve, Neon City Overdrive rendszerben fogjuk lejátszani online - ha érdekel titeket, jelentkezzetek!) Ynevre visszatérve, most a Strike! RPG csapatkonfliktus rendszerével akarom egy dartonita kompánia kalandjait és csatáit tesztelni. Ahogy egyre többet agyalok rajta, kezd kialakulni bennem a maremita irányzat egy apokrif eredettörténete!

Késő esti felismerés! Hónapokkal a tesztanyag és példajátékok megjelenése előtt definiáltam a készítők / tesztcsapat M*-hoz fűződő hozzáállását az E P I C L E V E R féle Játékosi Hozzáállás és Attitűdskála (EJHA) "4 lépés távolság" alatt írtakkal. "Naugyehogymegmondtam"

Erősen véleményes videó az ETK boszorkányáról 2014-ből

Ha még nem láttátok, ajánlom figyelmetekbe az Atusz és E P I C L E V E R csatornák közös, karácsonyi kétrészes videóját Matt Mercer stílusáról - aki talán a leghíresebb D&D mesélő, de M* szempontjából is releváns az eszköztára.

Kildar új videója nagyszerűen elmagyarázza és kibővíti a narratívságról szóló tematizáló videómban lévő gondolatokat - és még az MKKra is kitér. Különösen ajánlom azok figyelmébe, akik szerint bármilyen RPG lehet narratív (megj.: egyetértek velük)

Hogy témánál maradjunk, kéne találnom-csinálnom egy ilyen bürokratikus Yneves szerepjátékot - köszi az ötleteket

Végső helytállás rendszerrel eljátszottuk a hírhedt MKK jelenetét: a csapatnak át kellett kelnie egy szakadék kötélhídján, de jajj, most mi lesz, ha csapda? Stb. Volt nagy lamentálás, agyalás és "narratív megegyezés". Aztán egy kivételével mind leestünk és meghaltunk

Rövid update: 2 sziszémában is játszottunk újra Yneven. Az OSR játékoknál is régebbre, az első RPG előtti szerepjátékokból merítő Free Kriegspiel Revolution elvek alapján próbáltunk rendszer nélkül, teljességgel a nézőpont-immerzióra koncentrálva játszani. A Két holt regényhez hasonlatosan ez is egy világok közötti játék volt, de most fordítva. Itt a mi Földünkről látogatták meg álmodók Ynevet, hogy megtalálják és kifaggassák a fantáziavilágban rejtőzködő Wayne Champant Az egész hátteréhez Lux Gábor Tengerdémon modulja szolgáltatta az alapot, amelyben Uthummaosz kultuszát átdolgoztam Morganara. Rendkívül hangulatos, Thief atmoszférát árasztó modulról van szó, egyik kedvencem. A 27. szabályrendszer a korábban ötlet szinten már felmerült, Band of Blades alapú katonai fantasy játék nagyon rövid tesztje volt. A XII. Zászlóháború mágikus viharaiban elveszik egy északi sereg és Gro Ugronban találja magát, innen kell kijutniuk épségben. A teszt alatt csak arra volt időnk, hogy kipróbáljuk, milyen a vezérkar, a seregtestek és a konkrét egységek között ugrálni, ki-be zoomolni, és hogy lehet csoportdinamikai szerepek alapján minden szinten, léptékben felvenni gyorsan ugyanazokat a szerepeket. Még sokat kell csiszolni a koncepción, de érdekes módon mindenkinek tetszett az alapötlet a csapatból.

@Sir Thomas A 2. pontod ellemondásosnak hangzik, de érdekes. Kifejthetnéd jobban valahol, ahol kevésbé offtopik a téma! Felteszem ugyanis, hogy tényleg van valami, amit nem értek, de kifejtés meg kontextus nélkül nehéz helyiértékükön kezelni ezeket a kijelentéseket. Illetve, ha nem a NAR-ra gondoltál, akkor milyen GNS narratíva definícióra? *** Amúgy teszteltük az MKK "Narratívot"! Az élményeinkről röviden az Ynev - Máshogy topikban olvashattok, de csak óvatosan...

Miközben zajlik a hatodkori levelezős játékunk, ezen a héten rekordszámú, három (3!) db Ynevhez köthető játékom is volt. Egyrészt egy nagyobb csapattal kipróbáltuk egy réges-régi dungeonomat a crantai kultúrkörhöz igazítva. Rendszernek (23. Yneven) az Into the Odd-ot választottam, mert kellemesen áramvonalas D&D szerűség. Egy renegát tűzvarázsló, egy krad-lovag, egy ereni felderítő, egy kahrei ezermester és egy aszisz gladiátor kúsztak a hegy labirintusában. Jól hozta a pre-M* Ynev hangulatot, a játékosok folytatást követeltek! *** Aztán teszteltük az MKK "Narratív"-ot (24. M* RPG) is. A pszit és a mágiát egyelőre teljesen ignoráltuk, csak az alaprendszer és a befolyáspontok működését akartunk kitapasztalni. Egy próbaharccal kezdtünk. A példakalandban szerepő veterán ork csapott össze egy a fórumozók negatív visszajelzései alapján minmaxolt, körönte négyszer támadó (nagyobb csapás miatt akár 8 támadódobást is tevő!), kezdő erőszintű (30KP) szecskamesterrel. A két játékos egymás ellen harcolt én meg próbáltam mindkettejüket szempontokkal és tanácsokkal ellátni. Mindannyian nagyon szerettük volna, hogy jól sikerüljön. Akárhogy variáltuk, ismételtük a harcot, minden esetben az jött ki, hogy a 2. kör végére végetért (ez még nem baj), de egyetlen kör levezénylése is annyi számolás, egyeztetést, opciót igényel, hogy csak na. Pedig közben jól belejöttünk, mégis nagyon mechanisztikus maradt az egész, egyszerűen nem volt élvezetes a "gameplay". Ráadásul rendre az a játékos fázott rá, aki megpróbálta a narratív szempontok irányába tolni a harcot (pajzzsal fellökés, trükközés, stb.) és nem a rendszer szerinti optimális lépést tette. Ki is alakult szólásként, hogy "SOSE TOLD FULLBA A NARRATÍVOT!" Eredetileg azt terveztük, hogy rutinnal a zsebünkben belekezdünk a példakalandba. A már említett szecskamester utazott volna együtt egy abszolút antitáp, hitelesen összerakott kezdőkarakter (egy Krad hitű igric) társaságában, hogy lássuk, miben működnek máshogy. Sajnos azonban sehogy nem bírtuk rávenni magunkat arra, hogy folytassuk. Engem nem zavar, ha egy játék nem a saját ízlésemet akarja kiszolgálni, éppenséggel szeretem is feszegetni a határaimat, de az MKK-t nem tudom senkinek ajánlani. Jelenlegi formájában egyértelműen nem, ha meg lecsiszolják, sem látom, hogy kik is lennének a célközönsége. *** Inkább átnyergeltünk Narmor barátom LFG.HU-n megjelent kis házirendszerének, az ötoldalas "Kalandozók krónikáinak" a kipróbálására (25.). A játék szemlátomást sokat merített a 2d20 rendszerből, Lasers & Feelingsből és a Swords Without Masterből. Én csak "Két holdnak" hívom magamban, mert a satralisi két holdat emeli zseniális módon a mechanikák középpontjába. Az egyszerű alaphelyzetben a Sogron hitű harcos-tűzvarázsló és a Morgana hitű árnyéktolvajlány társa leszámoltak orwellánus ellenfelükkel, egy boszorkánnyal, de aztán ráeszméltek, hogy még ki kell jutniuk a lángoló kuplerájból is. Az látszik, hogy még tesztelni kell a koncepciót, a fekete hold ereje pl. maximálisra nőve sem félelmetes (1d10 vs 1d12, hűha!), és a játékosok azt mondták, hogy a rendszer túlságosan kevéssé szorongatja meg őket még zöldfülű szinten is. Mindenesetre felszabadító érzés volt ezzel játszani a keserű csalódásunk után, és mindenki szerint nagyon hozta a M* regények hangulatát. Lelkesítő anyag! Remélem Narmor végigviszi a projektet! 100xYnev projekt helyzetjelentés: összesen 66 játékalkalom 25. szabályrendszerrel (utóbbiból 10 telitalálat).

Na akkor jól éreztem, hogy van itt egy félreértés! A GNS narratíva helyett elsősorban narrativizmusról beszél. Pár betű különbség, hazánkban szokás is figyelmen kívül hagyni, pedig sokat számít, mert valami speciális dologról van valójában szó, nem pusztán történetközpontúságról. Sokaknak zavaros az egész, nem véletlenül hívta Edwards később inkább Story Now-nak. Elvileg bármilyen játékot lehet narrativista módon játszani, de ugye 'system does matter'. A NAR szándékkal készült klasszikus RPG-k közül hirtelen egyet sem tudok mondani, ahol a mesélő kontrollálná a történetet. Sőt, az egyik lényegük éppen a nyitott, játékosok által formált történet. Néhány példa: My Life With Master: minden MLwM játék egy tragikus mester-szolga történet, amely kötött narratív ív mentén halad. A játékvezető hozhat be ötleteket, de a játékosi döntések és kockadobások határozzák meg a játék fordulatait és kimenetelét. Dogs in the Vineyard: minden alkalom egy újabb település újabb nyílt problémával. A játékvezető az alaphelyzetet vázolja fel, amit a játékosok befolyásolhatnak az ad hoc kapcsolatokkal ("Jim Beam a nagynéném férje!"). Nincsenek titkok vagy klasszik nyomozás, az extrém dobások és a játékosi döntések pedig jelentősen befolyásolják, eszkalálják az eseményeket. InSpectres: minden alkalom egy szellemírtós nyomozás, a játékvezető hoz egy alaphelyzetet, de azt a játékosok radikálisan átírják a valóságshow-s kanapéinterjú-technikával, meghatározva ezzel a történet irányát ("Ekkor még nem sejtettük, hogy James el fog árulni bennünket"). Mountain Witch: minden MW játék egy tragikus szamurájtörténet, amely kötött narratív ív mentén halad. A játékvezető csak szituációkat hoz be, de nem ismeri sem a karakterek titkait, és nem uralja az általa behozott játékelemeket sem, mindez csak díszlet, amit a játékosok töltenek meg tartalommal ("Felismerem az öregembert és régi barátomként köszöntöm, ő volt egykor a mesterem". "Nekem viszont ő ölte meg az apámat!"). Universalis: minden narráció pontba kerül, az mesél, aki nyert a pontliciten. Hogy ne legyek OFF, térjünk rá az MKK "narratív" voltára! Ha jól értem a szerzői szándékot, leginkább olyan értelemben használják a narratív jelzőt, hogy a világ konzisztenciája, a zsáner dramaturgiája mindig fontosabb a játékszabályoknál. Azaz hiába találtál egy rendszer kiskaput, ha az értelmetlen az elképzelt világban. Ez a PbtA játékokban egy évtizede az alap, és az utóbbi években "fiction first" elvnek is divatos nevezni. Szerintem valami ilyesmi lehet a "narratív megegyezés", félúton a sima társas szerződés (social contract) és a fiction first elv között. Ebben az értelemben tényleg narratív lehet az MKK, csakhogy mindezt nyakonönti egy procedurálisan komplex szabályrendszerrel, amelynek problémáit már ti is alaposan kiveséztétek Remélem sikerült egy-két félrértést eloszlatnom!

Köszönöm a választ, így már értem. A jelenséggel igazad van! Az zavart meg, hogy a narratív jelzőt régebben a nyitott végű / kollaboratív, nem pedig az előre kitalált / mesélő által diktált történetekkel operáló RPGkre használták. Lásd pl. korai NAR játékok, Story Game-ek, vagy ott van a jelenleg aranykorukat élő PbtA játékok jelmondata: 'Play to find out!', ahol épp a szélsőértékek járulnak hozzá a sztori fordulataihoz... Bár lassan már mindent IS jelenthet az, hogy narratív

Kifejtenéd, hogy mire gondolsz? Nagyon zavarba hozott ez az állítás

Dolgozom a Band of Blades-ből is merítő, XII. Zászlóháború során játszódó minikampányom vázlatán. Az eredeti BoB-ban egy zsoldossereg menekül az élőholtak ármádiája elől egy vesztes döntő ütközet után. Ez az alapszitu több pontjában is nagyszerűen konvertálható Ynevre. Itt egy a XII. Zászlóháborút meghatározó mágikus vihar keltette tértorzulásban eltűnik egy Szövetséges sereg és a Fekete hadurak hátországában jelenik meg. Ellenséggel körülvéve folyamatos stratégiai visszavonulásra kényszerülnek a túlélés érdekében! Egyértelműek tehát az analógiák. Ha sikeres lesz a játék rövidtávon, lehet kibővítem egy hosszabb kampányra is, amivel eljuthatunk akár a 9. vörös zászló feltűnéséig! Addig is belekezdtem egy régi jóbarátommal egy lassú levelezős szerepjátékba. A játék a Hatodkor végén / Hetedkor elején játszódik. A Kimérák kinyírták egymást, a Godorai függőkert projekt pedig katasztrofálisan végződött. Egy remete természetű kyr mágus (a JK) azonban különvéleményen van a mágia természetéről és felhasználásáról, nem akarja elkövetni fajtársai hibáit, így renegát (bocs!) utat választ ... Daironestes, az eleven, a hét potencia őre, a három vízió szolgája az Elátkozott vidék határvidékére vonult vissza egy rusztikus és árnyas vidéki kúriába, hogy transzcendens látomásától fűtve ideáljait kergesse. A játék jelenidejében őrület vett rajta erőt és most vonyítva kísért a környéken, innen vesszük fel majd a fonalat, amint kidolgoztuk a szűk értelemben vett szettinget. Keretrendszernek a The Seclusium of Orphone of the Three Visions c. kiadványt használjuk (22.!), amely Jack Vance Haldokló föld ciklusából kiindulva egy mágus otthonának kialakításáról és veszélyeztetéséről szól.

Köszönöm a válaszokat és az ötleteket! Azért kérdeztem ennyit, mert nem vagyok M* szaki, nem tudom magamtól eldönteni, hogy egy mondat az tényleg annyi, amennyinek látszik, vagy van itt valami általam nem értett utalás (valljuk be, szokott lenni ilyen). Ami nektek evidens, az másnak nem feltétlen az! Ami fura, hogy kicsit úgy jött le nekem, mintha frusztrálna titeket a folyamatos kérdezősködésem! Amúgy őszintén meglepett ez az alulírtság, nem ehhez szoktam Yneven - de legalább ma is tanultam valamit. Neki is állok a minikampány kidolgozásához!

Sajnos nem mozgok otthon a burkolt utalásokban, és nincs meg az Északi szövetség kiegészítő, így kérlek segítsetek értelmezni a leírtakat (XII. Zászlóháború): Ez azt jelenti, hogy a toroniak azzal robbantották ki a XII. Zászlóháborút, hogy Dawa irreálmágiájában jártas ügynökeik (miféle alakok lehetnek az ilyenek?) támadást intéztek a Északi szövegség erődvonala ellen (vagy a védműrendszer inkább dorani mágikus védelmi pontokra utalhat?), de nem várt mellékhatások miatt történtek a későbbi pontokban említett hatalmas mértékű tértorzulások? Vagy túlgondoltam?

Friss videócskám a '90-es évek korszellemének, és valószínűleg sokatok kedvenc játékstílusának emel emléket. Fogyasszátok szeretettel!

@tetra: köszönöm, hogy leírtad, én is valami ilyesmire gondoltam @MagyarGergely: hű, ezek nagyon hasznos linkek, köszönöm!!! Első látásra a XII. Zh tűnik különösen izginek, ott még nincs regény amit illene hozzá elolvasnom, ellenben nincs túl távol a jelentől és ezek a mágikus viharok és térugrások nagyszerűen illenek az alapgondolatomhoz. További kérdéseim lennének: Az 3450-es évek egyéb eseményeiről vannak infóink? Történt valami világszintű esemény a 35. század elején, amit mindenképpen érdemes figyelembe vennem? (A Kronológiában nem tudom, hogy lehet nem konkrét évszámokra, hanem korszakokra rákeresni) A XV. Zászlóháborúról lehet tudni bármit is? Van róla bármiféle sejtés vagy akár nemhivatalos elmélet?

Kérdésem lenne a szakikhoz! Melyek azok a Zászlóháborúk, amelyek megfelelnek az alábbi kitételeknek? 1. Főbb vonalakban ismert a lefolyásuk, nem teljesen vakfolt az egész 2. Nincsenek még túlírva irodalmilag, hogy lehessen bennük szabadon mesélni 3. Nem tér el túlságosan a társadalmi-politikai körkép az 3690 körülitől (gondolom a 16. században sok dolog máshogy lehetett még)

Ötletszinten felmerült, hogy a Band of Blades alapjaival jó lehetne egy kisebb, leszakadt sereg sorsát modellezni, mondjuk egy Zászlóháború, a Dúlás, vagy a Manifesztációs háború során!

A 21. rendszer az általam fordított és ingyenesen elérhetővé tett Cthulhu Dark RPG volt. Nevével ellentétben bármiféle szabàlykönnyű nyomozásra ideális rendszer, egy a Patreonomon elérhető háziszabályozással pedig Ynevre szabtam. A talán klasszikusnak számító Borban az igazság modult meséltem le vele, egy barbár, egy lovag és egy pyarr szerzetes göngyölítette fel Derilla del Torroni mesterkedéseit és szöktette meg sikerrel Laura baronesst (a lovag karakter majdnem el is tudta venni feleségül, de sajnos túl csórónak bizonyult az öreg báró számára...). Mindenki rettenetesen élvezte!

A 20. rendszer a véletlen folytán egy Sharp Swords & Sinister Spells teszt volt - Gothpunk csinált a szabályokról hosszabb ismertetőt. Egy pincerémet kellett kipucolniuk a játékosoknak. Az SS&SS jópofa átmenet az OSR és újhullamos RPGk közt, van benne pár jó ötlet, de amúgy nekem annyira nem jött be mesélőként.

Nagyon erősen gondolkodom a Savage World kipróbálásán, hogy valamilyen hagyományosabb játékélményt nyerjek. A Bulldy által készített, díjnyertes Veszett Ynevből akarok kiindulni és azt ráncfelvarrni az utóbbi évek SaWo termésével - szerencsémre az eredeti szerző is támogat ebben.

A péntek esti M.A.G.U.S. szerepjáték-fejlesztő játékunkban a kocka szeszélye folytán végül az én karakterem "realisztikus" rendszere került kiadásra, de bizarr bonyolultsága miatt egy év múlva már a kutya sem játszott vele... Remélem ennél pozitívabb fogadtatást nyer az egyszer talán elkészülő MKK Narratív!