Hasznos cikk, és bár az alapvetésével egyetértek (az a cél, hogy mindenki egyformán jól szórakozzon), a játékegyensúly hajszolását nem tartom elvetélt kísérletnek.
Képzeljük el a következő nagyon egyszerű Tapasztalati Pont rendszert: a karakterek játékalkalmanként 10 TP-t kapnak. Minden alkalommal, mikor használják valamelyik különleges képességüket, akkor veszítenek ebből egyet. Mindig mikor valamelyik hátrányok komoly problémát okoz nekik, kapnak egyet ajándékba.
Miért? Azért mert ha a kalandozó olyan helyzetbe kerül, ahol sokszor tudja használni a különleges képességeit, akkor az számára ismerős, otthonos szituáció. A kopjatörés-specifikus előnyökkel sűrűn felvértezett lovagunk valószínűleg rengeteg korábbi lovagi tornán szerepelt már, így még egy kopjatörés már sok újat nem mutat neki. Az éjjellátással operáló elf tolvaj sem okul abból, ha újabb barlangrendszeren kell végigosonnia. Ha viszont felcseréljük a karaktereket a szituációban - nos az igen tanuságos lesz mindkettőjük számára!
Fenti megoldás alapötlete nem saját kútfő. A FATE RPG nagyjából ugyanígy operál a karakterek Aspect-jeivel. Ez a megoldás a cikkben emlegetett John Wick-nek is olyannyira megtetszett, hogy a "Houses of Blooded" c. játékába módosítás nélkül átemelte a FATE-ből.
