MagyarGergely

Üdv! A varázsló-botos cikkeket szívesen a rendelkezésedre bocsátom, mindkettő a Rúnában jelent meg. Az egyetlen probléma, hogy csak Január végén férek majd hozzá! De ha akkor eszembe juttatod, nagyon szívesen megosztom veled, meg amúgy bárki mással is. A gólemalkotáshoz nemcska, hogy az életten magas fokú ismerete kell, de azt csak Doranban, az Élet Kilenc Tudója (vagy mi) rend oktatja, erről részletesen a bestiáriumban olvashatsz, a gólemnél. Tehát szerintem bát homonkuluszt készíthet minden varázsló, lez elég mana-pontja, (hogy mikor, azt most fejből nem tudom) de gólemet csak a Doraniaknál tanult kevesek alkothatnak, szerintem.

Üdv! Bycs, nem akarlak sem téged, sem a capoeirasokat megsérteni, de ekkora zöldséget már régen hallottam. Szép dolog a sok ugrás, meg szaltó az edzéseken, meg főleg a bemutatókon, és biztosan jól mutatnak a videóidon is. De aki látott, ne adj isten vett is már részt igazi küzdelemben, az tudja, miről beszélek. Ott nincs erőd szaltózgatni, örülsz, ha két perc után nem esel össze. Láttál már harcművészetet űzőket tényleg küzdeni? Az elején esetleg van egy szaltó, de aztán eltűnik még a nyoma is a nagy harcművészetnek. Ja, és nézz meg néhány videót pl. karate-világbajnokságról is. Kíváncsi lennék, hogy ott hány szaltót, meg magas ugrást látsz. Pedig ott olyanok vannak, akik tudnak azért valamit, és nem is túl gyengék... A harcművészeteknek nem ez a lényege. Azt küzdősportnak hívják, és annak meg attól függ a hatékonysága, hogy az ellenfeled miben, és mennyire képzett. Véleményem szerint, ha tényleg csinálsz egy harcművészetet, akkor nem sok egyébre marad időd, de hogy másik harcművésztre nem, az tuti. Tudod, két fenékkel egy lovat... De te tudod. (félre ne értsd, nem akarok beleszólni, a te dolgod) Bár akkor csak 20 év múlva lesz hatékony

*** A "dzsad" nem kapta el a tekintetét. Vágott szemei így szemből nevetségessé tették az álcáját, de ő már nem foglalkozott ezzel, nem is volt jelentősége, az öreg tudja, amit kell. Minden érzékével a környezetre figyelt, más fog beszélni most helyette. Az a másik mélyen fúrta tekintetét az öregébe, talán már meg is bánta, hogy ezt az utat választotta. De már nemigen nézhet félre... Elméje hatalmával kinyúlt az öreg felé, lassan körbefolyta, megtapogatta azt. Óvatosan, nehogy az öreg támadásnak vegye, ennek még nem érezte szükségét. Nem szerette a politikát, ha nem is értett a fegyverekhez, maga is katona volt, nem beszélt hát mellé... -Semmi keresnivalód itt kint. - hangzott fel a khors szavainak csikordulása az öreg elméjében. - Gyere haza! - ez utóbbi szavakat különös nyomatékkal, szelíden, mégis ellentmondást nem tűrő hangsúllyal mondta. A dzsad továbbra sem mozdult, ugrásra készen várt, de csak némán bámult az öreg szemeibe. ***

Üdv! Valószínűleg elírás, mivel ennek így nincs értelme, mert a fegyverismeret nem fegyverspecifikus, azaz nem lehet belőle 9, csak egy. A harcművésszel kapcsolatban. Szerintem a harcművészeknek két alaptípusa van, a fegyveres és a pusztakezes. Természetesen mindegyiknek létezik sok altípusa (stílusok) és persze keverékek is vannak. Az 1TK-ban még csak a fegyverest írták le, aztán észbe kaptak és kijöttek a Rúnában a stílusok is. De szerintem a legtöbb igényes házi kiegészítő helyreteszi ezt, legalábbis ahogy én emlékszem.

Üdv. Szerintem nem emiatt nehéz a pappal játszani. Szerintem Necro sem erre gondolt. Egy kicsit vonatkoztassunk el a Té-től meg a Mp-tól, mert akkor is jókat lehet még játszani... sőt!

Bocs... :oops: (Az előző pusztuljon!)*** A hang nem a hálón keresztül érkezett hozzá, mégis a birodalmi khors tiszta szavaira ismert bennük. Az öreg meglepte. Utálta az ilyet. Nem sokszor fordult elő vele, legutóbb majdnem az életébe került. Mint minden túlélt hiba. Szapora léptekkel indult a kijárat felé, de ügyelt rá, nehogy túlontúl felkavarja a levegőt. Kitért néhány alak útjából, és kilépett az utcára. Nem kellett jelentésre pazarolnia erejét, tudta, a meridián mindent lát és hall, amit ő. Szinte körül sem nézett, sokkal gyakorlottabb szemek figyeltek helyette is. Csak egy kardjait lóbáló hatalmas termetű alakot látott a szeme sarkából, de nem foglalkozott vele, a parancs egyértelmű volt. A folyékony ezüst sebesen siklott a szövet alá, lecsúszott arcáról, szabadon engedte haját, befolyt a gallér alá, és már csak egy ezüsk alkarvédő ingujj alól kikandikáló széle emlékeztetett rá... Egy pillanattal később a semmiből előbukkanó dzsad belépett a fogadóba. A barna arcon különös vágású szemek, tisztavérű lehetett az a nomád szajha, aki megszülte... gondolhatta, aki ránézett. Tévedtek, mint azok, akik értékes és ártalmatlan kacatnak gondolták a dzsad oldalán függő díszes, szines kövekkel zsúfolt szablya hüvelyét. A fekete szemek senkin sem időztek túl soká, s a dzsad egyenesen a sarok felé, az árnyékban kuporgó öreghez indult, mintha ismerné. Kezét a szablya markolatát takaró díszes kendőn nyugtatta. Dzsadoktól szokatlan határozottsággal lépett az asztalhoz, és a következő pillanatban már ott ült az öreggel szemben, már nem kétséges senkinek, rég megbeszélt találkozóról van szó. - Ranagol legyen kegyes hozzád, Fra... - szólt a "dzsad" halkan, s feltünően tiszta kráni nyelven, minden sivatagi akcentus nélkül. Kezei az asztalon, nem akarta, hogy félreértsék, bár sejtette, az öreg többet tud, mint remélte. Lába a szék alá húzva sem lazított, ugrásra készen ült, bár testét eltakarta a díszes kaftán. Lassan csúsztatta közelebb jobb kezét, s mikor az öreg teája mellé ért, visszahúzódó tenyere alatt fekete fémen tört meg a fáklyák árnyékokkal küzdő fénye, a háromágú, fekete sarló vádlóan nézett az öreg csuklyája alá. Egy hozzá nem értő egyszerű dobócsillagnak nézte volna, de tudta jól, az öreg nagyon is érteni fogja... A férfi várt, noha egyáltalán nem volt kedvére ez a megoldás. Minden érzékével figyelt, s tudta, hogy nem csak ő. Bár a Transceps nem itt van, mégis többet lát, mint ő valah is fog. De ezt már megszokta a hosszú évek alatt, mint ahogy azt is, hogy szó nélkül teljesítse a parancsokat, enélkül nemigen jött volna most vissza. Nem ő fog most tárgyalni, mégsem szerette ezt, a beszéd nem az ő feladata volt, s hálás volt, ha elhagyhatta. De most rá fog kényszerülni... ***

Üdv! Szerintem az "elfvadászat" is jól példázza, hogy bizony az Északi Szövetség sem olyan mindenben angyal, és abszolut jó, mint ahogy néhányan látják. Bizony nekik is vannak hibáik, nem is kevés! és bár Toront a Gorduinos regények egyértelműen a gonosz oldalra sodorák, azért szerintem ez nem olyan egyértelmű.

Ezt honnan vetted? Nyilván minden holt nyelv nehezen érthető a mai embereknek. De a crantai egyáltalán nem volt olyan különleges. Egyetértek Con Salamanderrel, a crantaiak mai leszármazottai között akadnak, akik beszélik az ősi crantait is. Sőt, nem kevés írásos emlékük is maradt fenn, gondoljunk csak a Hűségesek Gárdájával kapcsolatos irományokra. A Hőseposzban - ha jól emlékszem - valami ynevi tudós fejtegeti is a crantai szövegeket. Szerintem a tudományok mai fellegváraiban - Doran, Sigranomo - több olyan tudós fő is akad, aki érdemben is hozzá tud szólni - vagy olvasni - a crantai nyelvhez.

Üdv! Az aquirok azért halnak ki, mert már eljárt felettük az idő. NAGYON öregek. A managócpontok, meg az od-os helyek azért kellenek nekik, hogy fenntarthassák a végletekig kinyújtott életüket, hiszen egyébként már régen el kellett volna pusztulniuk. Ezekért a helyekért egymással is vetélkednek, de ez még nem volna baj, csakhogy már a fajfenntartás természetes ösztöne is kiveszett belőlük, nem akarnak szaporodni, mivel minden fajtársukban vetélytársat látnak, még az esetleges utódokban is. Tessék Raoul Reniert olvasni!

Egyetértek. A kis városállam a Sheral egyetlen járható átjáróján vekszik, az Ordani-tóvidéken. A kereskedelem szempontjából ez létfontosságú útvonal. Átrobogni tényleg nem lehet rajta, mert a tűzvarázslók nem kis hatalmat és pusztító erőt képviselnek, no meg a szó szerinti átrobogást a tóvidék is akadályozza, így Ordanban a város urai - az Ordani rend diktálja a szabályokat, a vámokat... Kikerülni csak a tengeren lehet, ami drága és veszélyes is... Személyek esetleg átkelhetnek a Sheralon, ami szintén nem veszélytelen, és aránytalanul hosszú időbe és nagy erőfeszítésba kerül, de árunak, karavánoknak itt nincs esélyük. Marad még a Sheral másik oldala, de az nem is annyira ismert, és irdatlan messze van, csak az választja, akinek tényleg félnivalója van Ordantól.

Üdv! Akkor csak a pontosítás kedvéért, három féle ork létezik, a vad, az Udvari és a Fehér, és bár ősük közös, gyakorlatilag ezeket különálló fajként kell kezelni. Az udvari ork testszőrzetéről annyit ír a szabálykönyv, hogy az arcukon és a nyakukon viláosabb színű és ritkább, mint a vad társaiknak, tehát szerintem a fiatal-idős hasonlat a jobb. Hajuk a vadorkoknak sincs, szerintem az udvarinak sem. Az egyéb szőrzetük a vadakéhoz hasonló, bár én azt is kicsit rittkábbra és világosabbra mesélném. (no nem fehérre!) Ez is éppen elég szégyent okoz érzékeny fajtájuknak. (Szerintem az udvari ork testének egy négyzethüvelykén átlagosan 6K10+5 szál szőr fordul elő) (ezt azért nem kell komolyan venni...)

No comment. :? Ami a dzsadokat illeti, szerintem nem jobb tolvajok, mint más - mármint "fajilag" csak náluk nagy "divat", és sokan űzik ezt az istenek által is támogatott mesterséget, ezért a megítélése is más, és nyilván a hírük is nagy, meg több között több jó kerül. (Tehát szerintem pl. az elf jó íjász - lásd faji plusszok - de a dzsad ILYEN ÉRTELEMBEN nem jobb tolvaj, mint bárki más. A Fehár orrkokhoz. A fehár ork a vad orkokból származik, semmi köze az udvari orkhoz. Csak egy törzsük él, a Hallgatagok, akik Dartont tisztelik. Legnagyobb különbség: van lelkük! És eléggé különböznek a vadorkoktól. Vannak céljaik, az egész élethez való hozzáálásuk is más, hiába, a lélek sok mindent megváltoztat. Játéktechnikailag pl. más az életkoruk is. A Törzsi szervezetük is más, nincsenek például sámánjaik, és mindennapi kapcsolatban állnak Darton evilági híveivel, pontosabban a szakadár Dartonitákkal. A teremtésük részletes története a Prófécia című novellában olvasható, és itt van róluk a legrészletesebb leírás is, ami ugyan nem sok, de a Summariumból kiszemezgetett morzsákkal összegyúrva már lehet valami képet alkotni a fehér orkokról.

Üdv! Igen, a Summarium is szinte csak a vadorkokkal foglalkozik. Ha jól tudom, sehol nem elemzik az 1TK-nál részletesebben az udvari orkokat. Esetleg regényekből, vagy a szabálykönyvek elejtett megjegyzéseiből rakhatod össze a részleteket, de az nem valami sok. A Toronos regényekben van róluk néha szó, mivel ott előfordulnak, és ezért a könyv is tesz róluk említést. De ezeknél több... talán, ha valakinek van egy jó házi kiegészítője...

Üdv! Ez már így van! Az ordaniak tényleg előnyben részesítik a "tüzes" megoldásokat, hiszen pusztító hatalom van a kezükben. Telán emiatt is olyan büszkék, egyenesek, és maguknak valók, és nem megalkuvók. Egyelőre még nem okozta ez a vesztüket, de ha az abszolút túlélést nézzük, lehet, hogy nem szerencsés...

Üdv! Ezzel nem értek egyet. És nem csakazért, mert "Sogron-fanatikus" vagyok, hanem mert a tények ez ellen beszélnek. Ordan befolyása jelentős területre terjed ki, ami nem csak katonai, hanem főleg politikai, hiszen nem sok területet tart megszállás alatt. Ezt köszönheti kedvező fekvésének, és erejének is. Emellett szemben a Toroni Sogronitákkal, Ordan önálló, és erős hatalom. Kyr vallás szempontból az egész Délvidéket ő ellenőrzi, és jajj Tharr, vagy a Toroni Sogron-hívőknek. És Krán, valamint Pyarron MELLETT a mágikus - és az ezzel járó politikai - hatalom harmadik pólusa a délvidéken. Ezt nem nevezném semminek!

*** Hm. Ott, a sarokban. Ahol TÚL sűrűek az árnyak. Õ lesz az. Csak óvatosan. Nem lehet akárki, ha őket küldték érte. Egyedül a sarokban. Jó pozíció. Csalódott is volna, ha másképp van. A teája kis csuporban, hamarosan elfogy. Meg kell várnia, míg újat kér, akkor cselekedhet. Õ érteni fogja az üzenetet. Nem mintha itt nem lehetett volna véghez vinni, a sok kalandozó gondot jelenthetett volna, de megoldanák. Ami itt készül egyszerűan nem tartozott a nyilvánosságra, még itt délen sem, pláne meg nem az orrukat mindenbe beleütő kalandozókra. Néhány lépés, és már ott is volt az új tea útvonalán. Már csak türelem és figyelem kérdése. A varázsló elégedett lesz. Pesze az üzenet még nincs átadva. Továbbra is figyelnie, és vigyáznia kell. A folyékony vért egy célzatlan fürkésző mágiára figyelmeztette, valami varázstárgy lehet. Ennek esélye sincs. És remélte, hogy erősebbel nem találkozik. Ahogy azt is, hogy őt senki nem veszi észre. Kínos volna. Eddig sikerrel manőverezett a mit sem sejtő emberek között, pontosan megtalálva a helyeket, ahol senki nem jár. Hiába, nem mindenki tudna láthatatlanul sem észrevétlen maradni, pláne ilyen környezetben, de az évtizedeken át tanúlt árnyékmozgás csodákra képes. Ha az emberinél sokkal jobb érzékszerveket kijátszott már számtalanszor, csak boldogul itt is. De a túlzott önbizalom hiba, tehát nem lehet figyelmetlen. De nyugodtan szürcsöli azt a teát. De csak elfogy egyszer... ***

*** Nocsak, erre tart. Valakit még az ablak melletti asztal is érdekel. Hátrébb lép, és szinte az utolsó pillanatban kapja el fejét a faji fáklyatartó elől. Az idegen férfi elhelyezkedik és kifelé bámul. A holdat nézi! Óvatosan szemügyre veszi. Utazóruha... kényelmes, egyszerű, ez nem az igazi valója. Nem régen érkezhetett. Fentről jött, tahát már szobája is van. De miért jött vissza az asztalokhoz? Nyilván valamit gyorsan fel kellett vinnie... A férfi váratlanul, hirtelen mozdulattal fordul hátra. Észrevette volna? Nem-nem, a szeme nem tükröz felismerést. De megérzett valamit, látszott a mozdulatán. Jó lesz vigyázni vele. Igen, a varázsló figyelmeztette, itt nem átlagos emberek ücsörögnek. Egy gyors pllantás még egy másik szemmel... Hm. Erős, vastag falak az akarat síkján, ez a férfi nem csak egy közönséges utazó. Két lépés a sarok felé, nem árt a tisztes távolság. Valahonnan mintha ismerős lenne, pedig meg merne rá esküdni, hogy soha nem látta még... A zene elhallgatot. Csak vége. A muzsikus is inni kér... Õ nem lehet az, akit keres. De ez a férfi itt az asztalnál... Ki tudja. Nem is olyan könnyű ez... ***

Üdv! A pozitív-negatív táblázat szerintem nem rosz dolog, mert érdekes dolgokat lehet kidobni belőle, bár tapasztalt játékosoknál nemigen van rá szükség, ők enélkül is jó (érts: színes) karaktereket hoznak. Mindazonáltal nem rosz dolog, meg a játékosok úgyis élvezik a dobálgatásokat. És bár mindenki tud érdekes tulajdonságokat kitalálni magától is, sokszor megfeledkezünk róla, illetve nem is mindíg jutnak eszedbe olyanok, mint amit kidobhatsz. Megjegyzem, hogy én csak a dobást támogatom, mind a három oszlopbólegyet. Nincs választás!!!!!! Az itt = tápolás. És a KM-nek szigorúan be kell avatkozni, ha szükséges. Az olyan tulajdonságokat, ami tönkreteheti a kasztot, azt újra kell dobatni. (pl ki látott már dadogó papot?) Nekem egyszer sikerült azt kidobnom, hogy a karakter mindenen morgolódik, meg semmi sem tetszik neki. Sikerült olyan jól kijátszani, hogy a KM már kezdett megsértődni, hogy minek fikázok én minden helyszínt, minden történést, minden NJK-t... Aztán tisztáztuk, hogy ez a szerepem és akkor meg Tp-t kaptam... Szóval csak azt akarom mondani, hogy érdekes karakterek jöhetnek ki belőle, amik magunktól nem mindíg jutnak eszünkbe, illetve nem árt, ha néha "ránk kényszeríti" a dobás, mert amúgy meg nem választanánk...