MagyarGergely

Üdv!

Igen, annak. (Lásd: ÚT,336)

Üdv!

Engedjétek meg, hogy közbevessem, hogy nem igazán értem a problémát. 

Feltételezem, senki nem a papok politikai elköteleződéséről beszél, mert bár valószínűleg a pyarroni vallású papok nagy százaléka kötődik politikai elveit tekintve is Pyarronhoz vagy az Északi Szövetség országaihoz, következésképpen "ellensége" lehet Alidaxnak, ez egyáltalán nem követelmény, egyáltalán nem alap és nem valamiféle áthághatatlan szabály, vagy világképi elem. Hasonló a helyzet az értékrenddel, a világhoz való hozzáállással, annyi kiegészítéssel, hogy Alidax nem "a sötét oldal", ahogy Darton CF fogalmazott (azt gondolom, eleve hibás és félrevezető Ynev dolgait így szemlélni, a kifejezés sem ennek az univerzumnak/fantáziavilágnak a része.) A boszorkány nem alapból gonosz, (Szigorúan az Ynevi, idealizált - tehát sokkal konkrétabb világképet szemlélve), és maga a boszorkány, következésképpen egy boszorkányok vezette állam sem ellentétes, áll szükségszerűen másik oldalon, mint a pyarroni panteon isteneinek hívei.

A pyarroni vallás, az istenek, az ők támasztotta követelmények, vallotta és elvárt elvek és szabályok szintjén sem áll feltétlenül ellentétes oldalon, mint Alidax. A fekete hadurak országaiban is vannak jócskán olyan papok, akik a pyarroni istenek hívei, és - csak hogy egyszerűsítsünk - Mp-t is kapnak, a legjobb példa rá Abaszisz. Alidaxból sincsenek kitiltva ám a pyarroni panteon hívei, még akkor sem, ha kyr gyökerű. Érdemes megnézegetni a témában a boszorkányrendekkel foglalkozó írásokat, vannak kifejezetten pyarronias rendek is, aki akár így vagy úgy, de közvetlenül is képviseltethetik magukat Alidaxban. A legjobb példa egyébként a MAGUS irodalmában a "gonosz" (blá, de le van így egyszerűsítve) oldalon játszó hithű pyarroni papnak a Szörnyek családja című remek regényben szereplő Dreina-pap, aki az ifini Kobrák vezető pozícióban lévő személye. Nagyon szépen bemutatja a könyv, hogyan tartja meg a szükséges pyarroni, vagy inkább Dreina-i értékeket, és alakítja így a környezetét. 

Üdv!

Ne feledjük, ma van az ÚTK bukásának napja. 
Hat éve ezen a napon jelentette be B. Tibor, hogy a Tuan kiadó kivonul az akkor már bíróságilag is elmarasztalt rendszer mögül, ami azóta, kiadói és rajongói támogatás híján folyamatosan hanyatló, lassan eltűnő pályán van. 

Üdv!

Szerintem vegyes a kép. Úgy értem, hogy biztosan sokan meghaltak, mások elmenekültek, gyakorlatilag bárhol létrehozható belőlük Yneven egy-egy tengődő elf kolóniácska. A már meglévő nagyokhoz is menekülhettek (pl. Erion stb.) És persze olyet is el tudok képzelni, akik ott maradtak, és teljesen elszigetelten élnek (pl. valami nehezen megközelíthető helyen). A kráni elfek közé szeritnem nem kerültek, az ellentétek miatt. Esetleg egyéni történetként tudok ilyet elképzelni. Emlékezetem szerint viszont - bár most nincs nálam a forrás - a kráni elfek jóval korábban külön váltak és Kránba telepedtek, tehát ők nem Tysson Lar túlélői. 

Üdv!

23 perccel ezelőtt-kor Quintus írta:

4. Tysson Lar bukása után az elfek a mai Elfendelbe menekültek, tehát a Lasmosi félsziget nem volt Tysson Lar része (furcsa).

Ez szerintem nem következik a forrásból. Oda menekültek, az maradt az utolsó bástyájuk. Miért lenne evidens, hogy csak egy olyan helyre menekülhetnek, ami eddig nem volt része a birodalomnak? Godora is elbukott, és mindenki behúzott a nagy városba, ami ugyancsak része volt korában is... Elfendel földrajzi helyzete is megengedi, sőt, sugallja, hogy hátrálva az maradt a legutolsó, a legmesszebb lévő hely - már az Ibara felől nézve. 

Idéz

Azonban egy kis aktív interpretációval hajlanék én is arra, amit sugallsz, hogy Pyarron Tysson Lar rovására terjeszkedett, söt talán részben Tysson ellen hozta létre a Déli Pajzs országait. Söt lehet, hogy Krán általad is felhozott ármánykodásainak része volt Pyarron erösödésének támogatása (hagyása) Tysson Lar rovására... 

Hát, nem tudom. Én nem pont ezt akartam sugallni. Mint említettem is, az emberek térnyerése korábban is már arra kényszerítette az elfeket, hogy visszavonuljanak, elzárkózzanak. Nem pyarron szervezett terjeszkedéséről van szó... szerintem a pyarroni határkarókat cipelő hittérítők nem is láttak már akkor elfet. Az elfek jóval korábban szembesültek vele, hogy ezek a beszélő izék itten építkeznek, fát vágnak, aztán jé, már meg mennyien vannak, röpke száz éve még alig élt itt valaki, állandóan zajongnak, erdőt irtanak, vadásznak, a lenyilazott falu tíz év múlva huss, megint ott van... elég ebből, menjünk hátra. Valahogy így. Az őslakók, akikre rátelepült Pyarron, már sokkal hamarabb ott voltak, a nomádok, akiket honosított Pyarron, megint csak. Én nem hiszem, hogy volt pyarroni-elf konfliktus, akár csöndes sem. Persze az elfek szerintem attól még nem látják szívesen az embereket, akárhonnan érkezzenek is. 

Üdv!

Tysson Lar egykor talán kiterjedt a egész délvidékre, de folyamatosan zsugorodott az elfek ellenségeinek térnyerésével. Valószínűleg a legnagyobb pofon ebben az amund-dzsenn-elf háborúk, bizonyos forrásokban első manifesztációs háború volt. Azt soha senki nem dolgozta még ki, hogy melyik évszázadban mekkora volt a kiterjedése. Így azt sem ismerjük, hogy mekkora elf birodalom létezett Pyarronnal párhuzamosan. Igaz, Pyarron sem egyik pillanatról am ásikra lett akkora, olyan befolyású, mint manapság. De az évszámokból az következik, hogy léteztek párhuzamosan. 

A Krán elleni segítség érdekes kérdés. Én nem emlékszem, hogy nyoma lenne a forrásokban. ugyanakkor Godon és Pyarron is létezett egy időben, így mindenképpen látszott, hogy Krán milyen gonosz és erős, mivel lenyomta Godont. Ennek ellenére még a pyarroniakkal sem nagyon konfrontálódott a dúlás előtt, legalább is én nem emlékszem, hogy nagy csatákat emlegettek volna. Eszerint Pyarron nem hiszem, hogy jelentősen részt vett volna Tysson Lar elveszejtése elleni harcban. Ezt még érzésem szerint az is alátámasztja, hogy egyrészt, nem hiszem, hogy túl nagy diplomáciai kapcsolat, szövetség keresése vagy egyenesen létező ilyen lett volna az elfek és Pyarron között, hiszen az elfek nem egyik pillanatról a másikig jutottak el a mai teljes elzárkózásig, bizonyosan voltak ennek jó régen előszelei, képviselői, és szerintem már ebben az időben is ez kellett, hogy jellemezze őket, nem csak az emberek harsány szaporaságától való idegenkedésük okán, de épp megelőzően csalódtak a szövetségekben - ha jól emlékszem, a Homályhozó című novella éppen az amund-elf-dzsenn háború felrúgott elf szövetségéről szól. A másik ok Krán tevékenysége, Godont sem egy csatában, hanem lassan, lépéről lépésre, az árnyékokban győzték le, véleményem szerint ez Tysson Larral is így történt. Egy aquir átok itt, egy ork törzs ott, mágikus szárazság emitt... és szép lassan visszaszorították az elfek. És nem hiszem, hogy ők voltak az egyetlenek, én az emberi kultúra terjedését is az elfek területének csökkenéséhez vezető oknak gondolom. 

Üdv!

Én nem. (már ha eltekintünk attól a mára eléggé elterjedté vált házi- és versenyes szabálytól, hogy a pyarronit minden kalandozó megkapja...) A pyarroni egy másik nyelv. persze megint kérdés, hogy a pyarroni alatt a közöst, vagy a pyart érted. Amennyiben alkalmazzátok a cikkből valamilyen formában az erv-közös dialektust, na azt megkaphatja, hiszen az még nem létezett a karakteralkotás megírásánál, következésképpen egy azóta bevezetett dolog, tehát végig kell gondolni, hogy kinek jár alapból és kinek nem - kb. mint a kínzás elviselése. Viszont akkor a többi közös változat esetében is iylen bőkezűnek kell lenni. A pyarroni viszont nem jár, (hacsak nem...), ezért azt én nem tartanám indokoltnak. 

Igaz, tudnék a másik oldal mellett is érveket hozni... mindjárt az állítólagos kétnyelvűséget. Szóval inkább azt kell eldönteni, tudni KM-ként, mennyire akarsz engedékeny lenni, mennyire élnek vissza ezzel a játékosok, mennyire szorulnak rá erre. 

Üdv!

12 órával ezelőtt-kor Quintus írta:

Azonban megjegyezném, hogy a multietnikumú Tiadlanról szóló beszélgetés, illetve egyet nem értés _nem_ úgy alakult ki, hogy én megkérdeztem, hogy szerintetek Tiadlan multietnikumú ország-e, te azt válaszoltad, nem, mire én azt mondtam, hogy de igen. A tiadlanos beszélgetés az uluk börszínével kapcsolatos kérdésemmel indult, és onnan terelödött át a szó Tiadlan etnikumaira/homogenitására tágabb értelemben. Itt nem értettünk egyet, leírtam, hogy hálás vagyok az érvelésedért, elmondtam az ellenérveimet, és a kérdéses formulától azt reméltem, hogy egymás különbözö interpretációját elfogadva tudjuk esetleg folytatni a beszélgetést a különbözö Tiadlanok összahasonlításáról. A beszélgetés nem folytatódott, ezért gondoltam behozok egy új témát.

Ebben igazad van, el is fogadom. 

a kérdésedre reagálva:

Tiadlan nyelve az erv, ez szerepel az eredeti és a legelső forrásokban, és ez egyértelműen kijelentésre is került. (Lásd KKUK, 1TK.) 

Renier nyelvekről szóló cikke, amiben először behozza a többféle közös fogalmát, egy későbbi munka, és nem is bír a szabálykönyvek súlyával, noha elég érdekes, én hasznosnak is vélem, sőt, szeretem is. Mindamellett Renier a cikkeiben gyakran enged meg magának olyan határozott kijelentéseket, amik nem feltétlenül állják meg a helyüket a korábbi források fényében - szerintem ez is ilyen (legjobb példája, amikor az egész ordani mágiát le akarta húzni) Ugyanakkor a játék szempontjából sem feltétlenül kezelhető az, amiket a cikkben kitalált, hiszen a játék szabályai konkrét nyelveket kezelnek, dialektusokat és változatokat nem. (én úgy szoktam kezelni, de ez erősen házi szabály, hogy aki a pyart érti 5-n, az az erv közöst 4-n. Az erv közösnek a dialektusai esetében meg már nem kellene tovább csökkenteni... én egyébként úgy gondolom, és kezelem ezt, hogy általában nincs jelentősége, a -Jó napot, mennyi egy sör? - jellegű mondatoknál nem sok jelentősége van ennek, viszont bizonyos speciális helyzetekben, kultúra függő apróságokban lehet jelentősége annak, hogy egy-egy dialektust beszél, ért-e valaki tökéletesen - ezt már egyéni alapon, ott a helyzetben kell kezelni, és mondjuk az idegen dialektusra próbadobást kérni, tehát erősnek tartanám kijelenteni, hogy az erv ereni dialektusával "nem értik meg" a haonwellit... az viszont elképzelhető, hogy ezt-vagy azt a kifejezést másképpen használják, értik. Ilyen még a kicsi Magyarországon belül is előfordul. - ez mondjuk nem tartozik szorosan ide, bocs  

Tehát az, hogy Renier a cikkében az erv államok hivatalos nyelvét lecseréli az ervről erv-közösre, erősen vitatható. 

Az Északi Szövetség jól elegyíti ezt, hiszen ott már minden erv kétnyelvű... és az erv mellett a közöst - nyivlán az erv közöst, ami alapvetően közös, nem biztos, hogy mindig grammra megkülönböztetik - beszéli. 

Ezt én így is képzelem el. Van, akik kereskednek, vagy sokat beszélgettek pyarroniakkal, ott jobban használják, szívesebben beszélik az erv közöt éppen. Van, akik meg elzártabbak, vagy tanultabbak, vagy elvek miatt jobban ragaszkodnak magához az ervhez, ezért úgy szólalnak meg inkább. (Mo-n is magyart beszélünk, de van, aki meg sem tud szólalni angol kifejezések használata nélkül, és van is olyan téma, ahol sok szó nincs is meg igazán magyarul. Ez szerintem hasonló lehet Yneven is... pl. egy Pyarronból bejött dolog, téma valószínűleg sok ilyen szóval rendelkezik, és mivel a közös nem idegen tőlük, ezért nem is biztos, hogy erőszakkal ervesítik azt. 

A PPL-ből hozott hivatkozás viszont szerintem egyértelműen hibás, mármint érvnek, az jól láthatóan nem egy teljesen kifejtett és egész téma. Tiadlan egyébként is a kettő kultúrkör között lebeg - hiszen korábbról tudjuk a nyelvét, itt meg a niareibe sorolják kulturálisan, de maga a niareikultúrkör leírása is csapong, van, amikor jól megkülönbözteti a három területet, van, amikor meg csak részeiről ír. Szerintem nagyon korlátolt dolog volna, ha a többi forrást figyelmen kívül hagyva, csak ezt az egyet önállóan értelmeznénk, a mai MAGUS-ban már csak a szenzációvadászok csinálnak ilyet, találnak egy forrást, egyetlen egyet, kiemelik és persze, hogy lehet rajta lovagolni, hogy jé, micsoda hiba, kivétel... egy ekkora, így írt anyagban sok van. De a forrásokat EGYBEN kell értelmezni, ma már rendelkezésre is állnak. Ezek alapján pedig szeritnem egyértelmű, hogy Tiadlannak nem a niarei a nyelve, csak a kultúra bejegyzésben pont nem tértek ki rá. 

Üdv!

Mi értelme feltenned a kérdést, ha amennyiben éppen nem a te szájízednek megfelelő választ kutatnak, agyalnak, gondolnak ki az itteni válaszadók, akkor a "mindenkinek olyan a saját Yneve, amilyennek elképzeli" formulával zárod rövidre a beszélgetést? 

Üdv!

Miért ne férne bele? A szabálykönyvek leírják, hogy a kidolgozott kasztok, alkasztok milyen képzettségeket tanulnak. Ezekből alakul ki a világkép. (egy része)

Nem értem, hogy egy pap, vagy egy sámán miért ne ülhetne le meditálni? Vajon mennyit kell ülnie egy papnak, mire elnyeri túlvilági patrónusa jóindulatát? Hát egy sámánnak? Ehhez képest elhanyagolhatónak tűnik a pszi-meditáció... Vagy a hangulatával van a gond? 

Meggyőződésem, hogy ez sem azonos minden kaszt, sőt, alkaszt esetében. Azt kell mondjam, hogy sokan ezzel valahogy nem számolnak (sajnos, mert nagyon hangulatromboló). Igaz, a szabálykönyvek nem rágják szájba, csak következtetni lehet erre, de akkor is! Gondolok itt arra, hogy egy sok minden egyszerűbb, rövidebb a játékban, mint Ynev elképzelt valóságán. A kulcsszó az, hogy "JÁTÉKTECHNIKAI ÉRTELEMBEN". 

Szerintetek a kráni fejvadász pyarroni pszit használ? játéktechnikai értelemben igen, de remélem, senki nem gondolja komolyan, hogy majd elmegy Pyarronba tanulni, vagy hogy ugyanazokat a tanításokat, történeteket, hangulatot kapja hozzá, mint amit mondjuk Lar-Drodban oktatnak. Mégis így nevezik... játéktechnikailag, hogy ne kelljen hatszor leírni ugyanazt. A kineta nevű lény vajon egy pyarroni iskolában tanult, hiszen hát pyarroni pszit tud! Na ne. Az meg mágikus képesség, de játéktechnikailag ugyanaz, mint egyes diszciplínák. A MAGUS tele van ilyenekkel. Szerintem kultúránként, akár iskolánként is másképpen néznek ki ezek a dolgok, nem csak a varázslatok, pszi diszciplínák, de minden ehhez hasonló. Még a képzettségek oktatását is teljesen másképpen képzelem el Ynev különböző pontjain, holott a pusztítás vagy a kétkezes harc játéktechnikailag ugyanazt adja mindenkinek. A papok vajon ugyanahhoz a varázslathoz ugyanazokat a szavakat mondják? Hát, nem hiszem. Pedig ugyanaz a varázslat, játéktechnikailag. A KM nagyon sok ponton tudja árnyalni ezeket, úgy gondolom, kell is. 

Ennek megfelelően - éppen kinek hogy van kedve belemenni - akár egy sor hangulati elem átírható, mesélhető egy-egy ilyesmi esetben, és biztos vagyok benne, hogy egy sámánpap nem a pszi-mesterek pyarroni könyvéből olvasgatja a megfelelő formulákat pszi-tanulás közben, vagy helyettesítsetek be bármelyik részhez bármelyik kasztot, alkasztot. Ő füstöt szív, elmereng, dobol, így koncentrál, a benne élő szellem erejét kéri, aztán a karakterlapon pszi pontot von le. Hangulat. És játéktechnikai értelem... ez a két fontos kulcsszó ide. Remélem, jól értettem, mire gondolsz. 

Ja, és nem a pszi az egyetlen módja az elme védelmének... pont a nomádoknál is van erre írva valami, az amundoknál is... stb. 

Üdv!

Kicsit agyaltam ezen a tiadlani kérdéskörön. 

Érdemes megnézni erről is a forrásokat, és hogy mikor mit írtak, mivé fejlődött a dolog. 

Az már a kezdetekkor tény, hogy Tiadlant egy, a keleti szigetvilágból érkező nép alapította, akik EGYSZER jöttek át egy térkapun (ami időben erősen korlátozottan lehetett nyitva az egész történelemhez viszonyítva kb. fél évszázad). Ekkor nekik még nem volt külön nevük, se nyelvük, se szinte semmijük...  

Aztán Niare megnyílt, és míg el nem zárkózott teljesen - tehát megint egy viszonylag kis időintervallumról beszélünk - átjöttek a niraeiek - akiket még nem hívtak sehogy - és hozták a selymet, meg a harcművészeteket, és persze elkeveredtek. 

Aztán valamikor az ervek is ideértek, és ők is elkeveredtek, és létrejött kb. a mai Tiadlan.

A PPL és a Rúna kultúra cikke is Tiadlant a Niarei kultúrkörbe sorolja, azaz kulturális vonatkozásban a niarei hatás volt a legerősebb. Ugyanakkor - és ez fontos - Tiadlan nyelve KEZDETEKTŐL FOGVA az erv. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen míg az alapítók egyszer jöttek, a niareiek egyszer jöttek, addig az ervek felé vezető út folyamatosan nyitva volt, és még ma is így van. Tehát emberanyagban bizonyosan "elsöpörték" a másik kettőt. (itt érdekes a korai 1TKs Slan forrás, ami szerint a slan-ek azok a "fehérek"- pontosabban nincs ott a színük, csak a niarei sárgáktól vannak itt megkülönböztetve) akik a sárgáktól megtanulták a harc- és kardművészetet...) tehát akármiylen színük is voltak, ez azt mutatja, hogy a niareiek sosem voltak túlnyomóan nagy számban. Gondolom én, hamar fel is oldódtak... 

Szerintem nagyon fontos a nyelv kérdése. Hozhatnék ilyen közhelyeket, hogy a nyelv a kultúra fő hordozója, és gondoljunk csak bele, tényleg ez a lényeg, ha egy nép, közösség egy nyelvet beszél, akkor egy, ha nem, hát nem. (nem akarok politikát idehozni, és nyilván nem ilyen egyszerű a kérdés, de mindenképpen számít, azt gondolom, de az USA egy ország (lásd: egy nyelve van, míg az EU nem az, nem is lesz az soha, amíg mindenki más nyelvet beszél benne - TUDOM, hogy nem iylen egyszerű a kérdés, csak hasonlatnak szánom). Namost, Tiadlanban EGY nyelv van. Ha ehhez hozzávesszük, hogy béke van, a tiadlani történetek sohan em a vallási, etnikai, kulturális megosztotságról szóltak, akkor egy hatalmas egységet kell e mögé elképzelni. Ezt én csak a teljes keveredéssel látom megoldhatónak. Hibásnak kell tekinteni a korábbi források fényében tehát az ÉSZ azon kijelentését, miszerint a három népcsoport (itt kaptak nevet a narák és az uluk - ami nem baj, csak már olyan régen volt, hogy majdnem mindegy) "főleg önmagukon belül házasodik és a mai napig jól elkülöníthető". Ha ez így volna, nem lenne egy kultúrájuk, egy nyelvük, és konfliktusmentes országuk. További érdekesség, hogy az uluknak nem volt lényeges, nem említették a saját nyelvüket sem... gyorsan eltűnhetett. Valószínű, a SZCS gondolkodás hátterében a hatalmi hármas állt, csak hogy az már a KKUK-ban is le van írva, és NEM népcsoport alapú, hanem funkcionális. Nem a naráknak, az uluknak és az erveknek van eg-yegy uralkodója, akik együtt jól elvannak, hanem különböző társadalmi funkciók alapján választhatók szét a hívek, persze ott sem teljesen - azaz hibás ebből azt kihozni, hogy ezek ám jól elhatárolva, ilyen hosszú időn keresztül a fajtájuk sajátosságait megőrizve, egymás között házasodva élnek. Ez óhatatlanul vallási, etnikai konliktusokat generálna, ilyen pedig nincs, vagy alig van. EGY nyelv van. EGY kultúra van. Szerintem ez a teljes elkeveredéssel valósítható meg. Ezt támasztja alá az antropológia is, ha megnézzük, hogy ezek milyen hosszú ideig éltek együtt! (csak a földi történelemhez tudunk viszonyítani...) szeritnem evidens, hogy majd 2000 év alatt feloldódott a nara és az ulu vonás is, elkeveredett az ervekével, akiké folyamatos utánpótlás miatt uralkodó kell, hogy legyen. 

Ha ezt elfogadjuk, akkor gondolkozhatunk rajta, milyenek is tiadlaniak... ami érdeke, mert noha én is mindig japánosnak képzelem el őket, valójában ez egyáltalán nem biztos... nem nagyon írnak a kinézetükről, ami azért érdekes, mert HA markánsan küönbözne, (pl. feket lenne , vagy vágott szemű, hát biztosan megjegyeznék, ugyanis így működnek a leírások). Tudjuk, hogy a slanek a "nem sárgák", tudjuk, hogy milyenek az ervek. Egéybként meglehetősen kevés tiadlani karakter van az irodalomban, inkább az érdekesebb, egzotikusabb niareieket (liu) és enoszukeieket szerepeltetik, innen a félrehallás is... ugyanis ez is azt mutathatja, hogy a tiadlaniak "átlagosak". A képek kevésbé mérvadóak, de pl. a Jó széllel regény lején szinte biztos, hogy egy tiadlani kardművészt is láthatunk, aki semmilyen keleti vonsáokat nem mutat. 

Naszóval, nem zárva ki azt, hogy akadnak kínosan ügyelő, elszigetelt, ősi értékekhez ragaszkodó családok, KIVÉTELEK, belterjes kolostorok, a nagy átlag, a zöm szeritnem Tiadlanban a fehér, ervhez hasonló kell, hogy legyen. 

Üdv!

A holdak esetében figyelembe kell venni, hogy nem kettő van, hanem három... csak az egyik jó régóta nem látszik, takarásban van. Az már jó kérdés, hogy ott van-e, ahol azetlőtt is volt, csak az aquir Opálhajós varázslata takarja ki államdóan, vagy a fekete hold pályája módosult, és esetleg Satralis bolygójáról látszik, de a pályája olyan lett, hogy csak Ynevről nem látszik, azaz nem emelkedik sohaa horizont fölé... én, tekintve, hogy hamarosan visszatér, azaz újra látható lesz, nem annyira a pályamódosulást, hanem inkább a kitakarát tartom valószínűbbnek. 

A két jelenleg i látható, azaz a vörös és a kék hold esetében is érdekes gondolatok merülhetnek fel. Az biztos, hogy keringenek Satralis bolygója körül, abban nem vagyok biztos, hogy forognak-e, vagy hogy kell-e forogniuk - lásd IRL hold. Az is biztos, hogy időről időre mutatkoznak egyszerre is az égen (szigorúan Ynevről nézve, a többi nézőpontból semmit nem tudunk, de egyáltalán nem biztos, hogy a többi kontinensről is ugyanúgy látszanak - noha a legegyszerűbb így elképzelni), és olyan is van, hogy kisebb-nagyobb kihagyásokkal váltják egymást, ez az éjközép, aminek már a korai források szerint sem állandó az ideje. Az is tény, hogy van az évben egyetlen nap, pontosabban éjszaka, ami holdtalan, azaz egyik hold sem látszik, gyakorlatilag egy folyamatos éjközép, igaz, ez egy nagyon késői forrásban jelent csak meg, de az egész képhez hozzátartozik, és meglehetősen nehezíti a modellalkotást, én valamiféle billegő pályán gondolkodtam. 

Egyébként a jelenleg legrészletesebb, ilyen dokumentum az általam készített Ynev nagy naptára, ahol nemcsak a holdak ciklusai, egymáshoz való viszonya, de a kringési idejük is megjelenik. A holdak keringési ideje sincs meg egyébként a kiadott forrásokban. Sejthető, de csak sejthető, hogy legalább az egyiké 20 nap, az ynevi hónapoknak megfelelően, hiszen mi máshoz is igazították volna? Mivel a két hold nem teljes szinkronban mozog, ezért a kéké eltérő kell, hogy legyen, de azért a kettős holdmutatkozások gyakoriságát figyelembe véve mégis hasonló kell, hogy legyen, ehhez közeli (talán 27? - de meg kellene nézni pontosan...) napban állapítottam meg. Ezután már csak végig kellett görgetni az excel táblázatot, hogy kimutassa, mikor vannak a kettős holdmutatkozások, a holdak cikluati is belevéve a rendszerbe pedig az is kimutatható, hogy - eszerint a modell szerint - mikor van olyan kettős holdmutatkozás, ahol a két TELIHOLD egyszerre van az égen - ritkán. 

Nagyjából valahol itt adtam fel a holdak pályájának pontos lemodellezését, mert egyrészt a játékhoz az már nem kellett, a naptár is többet mutatott már belőlük, mint feltétlenül szükséges volt, és ez bőven elegendőnek mutatkozott. Meg hát nehéz is a furcsa, talán egymásnak is ellentmondó (?) követelmények szerint megalkotni. Persze gondolkozni lehet rajta, szép feladat Mindamellett azt gondolom, így is túlteljesítettük a dolgot, soha nem volt ez lemodellezve ennyire és nem egy ilyen (csak mi nem tudjuk) modell alapján írták az írók, amit írtak. 

Üdv!

Még szerencse, hogy az ÚTK nem a MAGUS eredeti rendszere. Számomra egyáltalán nem irányadó... és ez egy nagyon jó példa arra, amiért nem szerencsés, és miért kerülnek az oldasói rendsszeresen kellemetlen helyzetbe, amikor a normális MAGUS rendszerben szeretnének játszani. Vagy az eredeti MAGUS-t játszók között - mert nekik nem nagyon van erre már fórumuk - teszik fel a kérdéseiket. De így már értem, hogy honnan jött. (méghogy az ÚTK ugyanaz, csak fejlesztett, és nem átírt rendszer... ) 

Üdv!

@Quintus, miből gondolod, hogy az emlékfelidézés pszi diszciplínával bármit is kiolvashatsz más elméjéből? Az arra való a leírás szerint, hogy felidézz olyan dolgot, amit másképpen nem tudsz, mert mondjuk már elsikkadt. De az alkalmazó összepontosítja a tudatát, és visszaemlékszik, ami bizony szellemi energiát követel - ez pszi pontba kerül. Én valahogy így értelmezem. Az, hogy ha akkora király pszi alkalmazó valaki, hogy már más elméjére is tud hatni, akkor ha valaki "nem emékszik", akkor ő, kívülről segítséget adhat, hogy az illető felidézhesse az emlékeket. Jó irányba tereli a gondolatait. Tudom, hogy játéktechnikailag nem kell, de ezt én mindig úgy képzelem el, mintha a megfelelő kérdésekkel rá tudná vezetni az illetőt arra, hogy emlékezzen, rávilágít a lényeges dolgokra, megmutatja, mi is a fontos, és összekapcsolva az apró emlékfoszlányokat, rávezeti az emlékezőt, hogy pl. "ja, tényleg, de hát a kereskedőnek nem is volt haja!" De ebből ő maga, a mesterfokú pszi alkalmazó semmit az ég világon nem tud meg, az egész az "áldozat" elméjében zajlik le, csak a tudati energia, a pszi pont, na meg a szakértelem jön máshonnan. De ha ő nem akarja, és nem mondja el, akkor ebből semmit nem tud meg az alkalmazó. Ez nem gondolatolvasás. Még nem is halottam, hogy valaki így értelemezte volna.

Üdv!

Szerintem nem tud. Le van írva pontosan, miket lehet ezekkel a diszciplínákkal, képzettségekkel. Szerintem sok mindent meg lehet tudni, ha meg még gyesen beszélteti is az áldozatot, ráterelve esetleg a gondolatokat a szükséges témára, ügyes kérdésekkel sok mindent megtudhat, de a varázslói mentálmágia az jóval több, az mindent is megtudhat. 

Üdv!

Cundior, nagyon szép lelet ez, mert pont írni akartam, hogy ez a nara-ulu dolog csak később rakódott a MAGUS-ba - persze logikusan, semmi bajom vele - de az 1TK-ban még "csak " tiadlaniak voltak, aki bár ervül beszéltek (?) és néhány niarei átszivárgott oda, hozva a harcművészeteket - azért sokkal homogénebbnek tűnt az egész. És a fenti idézet is jó példa rá, hogy azért a sorok között ott bújkált már ez a sokszínűség, és a Szürkecsuklyások nagyon is jó nyomon jártak, amikor tovább részletezték, konkretizálták ezt. 

A lakosság összetétele és keveredése jó kérdés. Van arra nézve kijelentés a forrásokban, hogy a három népcsoport tagjai "főleg egymás között" házasodnak? Én mindig is nagyjából homogénnek képzeltem el Tiadlan népességét OLYAN ÉRTELEMBEN, hogy nem áll három jól elkülöníthető egymás mellett élő népből, hanem összekeveredett egy, tiadlanivá, és a közös vonásokból lett "A" keleties tiadlani típus. pl. a PPL (vagy a rúna kultúrkörök cikkében mert kicsit más a kettő) úgy emlékszem, külön jellemzik a tiadlani embereket, amolyan keleties vonásúakként - bár most már meg kéne nézni pontosan. Szóval én mindig úgy tekintettem, hogy vallási, de főleg egyéb kulturális sokszínűség van, de az ulu és a nara és az erv vonások teljesen elkeveredtek, és lett a tiadlani. Ezért furcsállnám a fekete bőrű ulukat, mert akkor nyilván sötétté kellene színezniük a kevert tiadlani típust, és az viszont nagyon nem vágna egybe semelyik forrással. 

Egyébként még mindig ezen rágódva, szeritnem Ynevi viszonyok között olyan ritka a néger, vagy néger-szerű embertípus, hogy ha ilyet találtak volna ki, hát ezt a jellemzőjüket biztosan beleírják. Persze, jgy utólag az is elképzelhetőnek tartom, hogy érezték, hogy ez érzékeny és meredek terület, ezért kürölírták - mint ahogy Quintus be is idézte - de a lényeget, a bőrszínt nem "merték" meglpéni, és így megmaradt sejthető, esetleges dolognak, de nincs tényként kijelentve, így senki nem "hibáztatható" érte.

Üdv!

8 órával ezelőtt-kor Quintus írta:

Az utolsó mondatodon eléggé meg vagyok lepödve @MagyarGergely, komolyan. Ha én lennék a moderátor, figyelmeztetésben részesítenélek, de hát te vagy a moderátor...

Gyorsan szeretném leszögezni, hogy érteni vélem a meglepődés okát, ezért, mielőtt valami "erre szakosodott" botránykeltő esetleg Quintusnál is jobban beleköt, kiegészítem, és hangsúlyozom, hogy nem a fekete bőrszínű karakterek megjelenésével van vagy lenne gondom, pláne nem az IRL divatos rasszizmus témakörének bármelyik oldalából kiindulva, hanem ÚGY ÉRTETTEM, hogy a MAGUS-ban eddig olvasottak alapján nem ilyennek, hanem japán-kínai embertípushoz hasonló leírásúnak mutatták be a harc és kardművészeket, (lásd pl. a leghíresebb ilyen karaktert, Liut), ezért számomra idegenül hatna, ha nem ilyenek volnának, ez egyébként a dzsad,, vagy árja típussal is így volna, ha azokat írná le valaki echte tiadlaninak, de azok már nagyjából foglaltak, ezért nem merült fel, ellentétben a feketékkel. 

Ha esetleg bármelyik színes bőrű fórumozó társamat megsértettem a fenti félreérthető megjegyzéssel, tőlük elnézést kérek, és kérem, fenntartásaikat jelezzék nekem. 

Üdv!

Igazad van, tényleg ezt írják róluk. Én valahogy mindig japánosnak képzeltem el őket... de ez a leírás inkább olyan hawais... fene tudja... ennek ellenére nem gondolom, hogy fekete bőrűek lennének. A Tiadlani karakterek mindig távolkeleti szerűek, sehol nem emlékszem feélfekete, vagy fekete bőrűekre... márpedig ha keveredtek és feketék voltak, akkor a tiadlaniaknak olyannak kellene lenniük. 

Számomra Tiadlan mindig is japános hangulatú volt, persze érdekes, hogy ha Niare volt kínás, és onnan szakadt ki Enoszuke, de azért azt tiszta japánnak dolgozták ki, akkor vajon mi marad Tiadlannak. Mindenesetre a néger kardművésztől előbb iszonyodok aztán nevetek.. vagy fordítva..  * 

* Kiegészítés: a szerepjátékirodalom Ynevről különösen a kardművészekről eddig leírt és rajzolt anyagainak figyelembevételével, abból kiindulva.

Üdv!

Az uluknak semmi közük nincs a feketékhez, ők amolyan földi távolkeleti stílusúak, vágott szem, sárga bőr, fekete, egyenes haj, kis termet. Én nem szeretem földi etnikumhoz hasonlítgatni Ynevet, mert bár hasonlatnak jó, de utána ez vonzza magával a félreértéseket, mert sokan egyből általánosítanak... Jobban szeretem leírni olyannak, amilyen, ha pont hsonlít a japánhoz, hát nabumm. 

Yneven alapesetben nincsenek, vagy nem nagyon vannak feketék. Nem is kell lenniük - lásd, már az is egy borzasztó nagy félreértés, szerintem, hogy ha Ynev népeinek egyes jellemzőit nyilvánvalóan földi ötletek alapján vették - honnan máshonnan? - akkor már az összeset keresni kell rajta és kényszeresen megfeleltetni nekik valakit. 

Ugyanakkor a forrásokban az el quasarmaiakat írják le a szokásosnál is sötétebb bőrűnek. Rajongói anyagokban pedig a bukán nép jelent meg több helyen, mint a földi fekete bőrűekhez hasonló embercsoport. 

Üdv!

Szerintem két oldalról is megközelíthetjük a kérdést. 

Az első, hogy van-e ilyen varázslat? szerintem nincs. 

A második, hogy ez egy fantasy, és a Gilron-pap a mechanikus szerkezetek készítésének csúcsát jelenti, tehát ha valaki, akkor ő, mágikus támogatással, persze - el kellene, hogy tudja készíteni. Már ha a játszott (tehát a KM és a játékosok játék idejére közös) MAGUS világában létezik, létezhet ilyen. Csak a megfelelő metódust kell megtalálni hozzá, vagy kidolgozni egyet. 

Harmadik kérdés a hangulat. A mindenféle kiber-végtag egy másik játékvilágra és nem a MAGUS-ra jellemző. Én nem szoktam támogatni az ilyenfajta "crossovert", mert nem azért a hangulatért ülök le játszani. De ettől függetlenül el tudok képzelni olyan helyzetet, amikor a KM azt mondja, hogy lehet, mert. Pl. mert a játékos megérdemli. Van is ilyenre házi kiegészítő, igaz, erősen házi. 

Az érdekes kérdést szerintem - és ez már világbeli - a dolog bonyolultsága okozza, nem a szerkezet miatt - hiszen pl. a gépszolgánál nem nagyon van bonyolultabb, és olyat is készítenek - hanem az, hogy amíg sokféle önműködő szerkezet lehetséges a kidolgozott szabályok, varázslatok szerint, addig a művégtag nemcsak bonyolult és kifinomult, de még valahogy a viselő idegrendszerével is össze kell kötni - úgy emlékszem, erre viszont nincs a szabályok szerint alkalmazható módszer. 

Tehát ebben a kérdésben is - mint mindenben - a KM dönt, csak tudja, mit szabadít el vele. Hiszen ha egynek lehet, mindnek is lehet, sőt, másoknak is. 

Üdv!

1, Szerintem nem kell feltétlenül állandó összetételűnek tekintenünk egy ilyen csapásmérő osztagot. Egyrészt, mert lehet, hogy pont "más ér rá", a másik ok pedig a feladat jellegű összetétel lehet - amit én kinézek az Ordani Rend szervezettségéből. Ez utóbbi alatt azt értem, hogy a feladatnak megfelelően válogatják össze azokat, akik részt vesznek ebben a csapásmérő osztagban - a modern harcászatban ezeket alkalmi harci kötelékeknek vagy harccsoportoknak hívják. Tehát, ha több az ellenfél gyalogharcosa, akkor az osztagba is több "harcost" osztanak, míg ha különleges mágikus kihívásokra kell számítani, akkor több olyan szakterületű tűzvarázslót osztanak be. Valószínűleg fontos szerepet kapnak az ilyen csapásmérő osztagokban a főnixek, mint "paplovagok" státuszát betöltő harcosok, és nyilván a pusztító tűz útjának tűzvarázslói is. Én nem emlékszek olyanra, hogy ennek az osztagnak a létszáma, összetétele bárhol meg lenne kötve, de én biztos, hogy alkalomszerűen eltérnék ettől, ha ilyet mesélek. 

Egyébként ha jól emlékszem, Alan O'Connor Słró fém című regényének első részében - amit mellesleg egy kalandmodul alapján írt - szerepel egy ordani csapásmérő osztag, javaslom elolvasni a témában. Egyébként jó kis csapatkoncepció lehet egy ordani osztag a játékosok részére is. 

2, Konkrétan nem emlékszek ilyenre, de a szószedet ordani kifejezéseinek átböngészését javaslom ez ügyben. Elvileg simán használható, mesélhető a "szokásos" és sablonos magiszter kifejezés is, de szintén az Ordani Rend bonyolultságából, hierarchikusságából kiindulva én találnék ki újakat. Tekintve, hogy nincs kidolgozva, elvileg a toroni sogroniták megszólításai is előfordulhatnának, én ettől azonban óva intenélek, mert annak a hangulata Toronhoz kötődik, akik ellenségei az ordani sogronitáknak, ezért nem jó áthozni ugyanazokat, ugyanazon hangulatú megszólításokat. Én mindenképpen újakat képzelnék el. Bár az is igaz, hogy éppen egy ellenségeskedésbe is belefér, hogy ugyanazokon a rangokon is veszekednek... pl. a gyrost is saját ősi ételüknek vallották mint a görögök, mind a törökök, amikor volt szerencsém egy gyakorlaton beszélgetni velük. Szóval simán mondhatja azt egy ordani, hogy az eflammort ők találták ki, náluk az igazi, a toroniak meg bitorolják... én mégis inkább azt vallom, hogy mivel azok a toroni ág leírásában szerepeltek, oda valók, és az ordaniaknak legyen sajátjuk. 

Üdv!

@DartonCF, Tisztelettel és nyomatékosan kérek mindenkit, hogy a politikai megnyilvánulásokat - akármelyik oldalra vonatkozzon is - tartsa távol ettől a fórumtól és az ide írt hozzászólásaitól. Még mielőtt nagyon belemelegszünk.  Köszönöm. 

Üdv!

Valóban nincs rá ennyire részletes szabály, ám amiket írsz, az mindkét oldalról védhető. Én valahogy úgy állnék neki, hogy ha a vért teljesen használhatatlanná válik, akkor azért dobatnék valamit arra, hogy a rúna is sérül... ha nem, szerintem akkor már a roncs vérten működik majd csak egy rúna, ami mágikus védelmet ad... de ha azt is túlütik.. az már a jelet kell, hogy rombolja - pontosabban a vért azon részét, ami a rúnát magát hordozza. 

A javítás már kérdés. Ha a rúnákhoz nem értő javítja, akkor el tudom képzelni azt is, hogy a rúnát is "befoltozza"...

Üdv!

Gondolom, rongálódáson a túlütésnél keletkező SFÉ csökkenést érted. 

Azért nem találtad, mert nem "igényel külön kifejtést", mert nincs rá másik szabály. A rúna- - vagy bármilyen más mágikus eljárással készült mágikus) páncél ugyanúgy veszít az SFÉ-jéből túlütés esetén, mint egy normál vért. Ezt az 1TK nem mondja ki, a Rúna magazin I/6. számának Magisztérium cikkében írják konkrétan. 

Ami a törést illeti, az alól sem mentesek a mágikus eszközök, így a rúnapáncélok sem. Ez megint nincs konkrétan leírva sehol, viszont az sem, hogy törhetetlenek volnának (ez a tévhit más játékrendszerekből szivárgott át a kevésbé tájékozottak tudatába), és a regényekből, leírásokban hozott példákból kiolvasható, hogy bizony a mágikus pengék is eltörnek néha. 

Az elsőre nehéz magyarázatot találni, valljuk be, fura, hogy ha egy hagyományos kard "olyan nagyot támad", hogy túlütés van, akkor tönkreteszi a páncél egy részét (csökkenő SFÉ). Bár, megjegyzem, lehet, még így járt jól a játékos... mert az tény - megint csak a regényekből, leírásokból - hogy rúna ide-vagy oda, van az a sebzés, ami tönkreteszi magát az anyagot, ami a rúnát hordozza, és ilyenkor az is rongálódhat - jó példa erre szerintem a várak védő varázsjeleinek idővel történő elhalása, vagy az elszakított papír rajta a varázsjellel. Bármilyen rúnatárgy esetében meg lehetne okoskodni, százalékos esélyt számolgatni vagy dobatni, hogy maga a rúna megsérül-e... és akkor bumm az egésznek - szó szerint Szóval még mindig jobb az SFÉ csökkenés - mivel ezt mondja ki a szabály, amúgy is - és simán magyarázható a hatalmas, átlagnál nagyobb támadásokkal, sebzéssel - hiszen a túlütés az. Mindamellett el tudok képzelni és meg tudok érteni rá házi szabályt, hogy pl. csak mágikus támadó fegyver esetében valósul ez meg (bár ebben az esetben "majdnem sebezhetetlen" lesz a vért, értsd: "sosem rongálódik meg", és olyat is, hogy csak rendkívüli, mondjuk kétszeres túlütés esetén valósul meg a mágikus vértek rongálódása - ilyet már láttam. Hozzáteszem, hogy ezek mind házi szabályok. A mágikus tárgyak eltörése is érdekes, én mindig úgy képzeltem, és úgy is mesélem, hogy azért ahhoz jóval nagyobb erőhatás kell, mint egy sima, ugyanolyan, de mágia nélküli tárgy eltöréséhez - ez persze nincs számszerűsítve, hiszen az STP rész (tárgyak ellenállása fejezet) nem kezeli külön a mágikus tárgyakat - hallottam már azt is levezetni, hogy azért, mert azokat nem lehet eltörni  ) de nem veszi el a KM kezéből a "reális mesélés" lehetőségét, hiszen az utolsó mondata megengedi, hogy a különleges tárgyak (és a mágikus tárgy mi más is lenne) STP-jét szabályozza, módosítsa. 

A hivatalos verzió szerint (Rúna 1/6, magisztérium) a mágikus vértek is veszítenek az SFÉ-jükből a túlütés hatására. 

Üdv!

Szerintem igen, persze a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva - lásd, nem is mindenhol van király. De jó példa az új-godoni perszonálunió.