Nut

Kedves Kalandozótársak! Huh, frissek még az élmények, ezért gyorsan leírom a gondolataimat, melyek kissé csaponganak, de ezzel ne törődjön senki, a lényeg talán érthető lesz (ha nem, akkor ez van). A Ködlidércek idén túlléptek önmagukon. Talán még sosem szerepjátszottunk ennyit és sosem voltunk ennyire fókuszáltak, mint most. Kalandmester A mesélőnk, Diocletianus nem volt ismert személyesen előttünk, sosem játszottunk vele, ezért izgatottan vártuk a tábort és a kalandmodult. Már a szerdai bevezető játék alatt kiderült, hogy nincs mitől félni. Egyszerűen jól megtaláltuk a hangot Dio-val, működött minden, mint a karikacsapás. Nagyon sokat tett hozzá, hogy mesélőnk iszonyúan felkészült volt a modulból (és karaktereinkből), az egyes karakterek szerepében szinte lubickolt és az átélése minket is magával ragadott megteremtve egy vidám alaphangulatot, ahol jól érezhettük magunkat. A vén banya Kerta örökre a szívünkbe vésődött, az egyik legemlékezetesebb karakter lett a NJK-k között. A Kyel-pap hümmögését többször utánoztuk a kaland során, annyira bejött. Nagy volt bennünk (legalábbis bennem biztosan) a vizsgadrukk, hogy olyan benyomást tegyünk Diora, hogy máskor is szívesen meséljen nekünk és ne sikítva meneküljön el a tábor másik sarkába, ha meglát minket. Azt hiszem teljesítettük a küldetést. Diocletianusnak ezúton is szeretném megköszönni azt a végtelen türelmet, amivel felém fordult, mint a csapat legkevésbé tapasztalt tagjához. Igaz, kétszer sikerült olyan jót dobnia hogy majdnem eliminálta szegény Cal Vien harcművészt:D, ennek ellenére minden percet imádtam (igen,azt is, amikor már a beleim lógtak és rezignáltan ültem a legyőzött ellenség holttestén). Nagyon sokat nevettünk, mégis szépen haladtunk előre a történetben, mert Diocletianus remekül adagolta az információkat …. vagy éppen elhallgatta és más útra terelt minket, mert éppen olyan döntést hoztunk, aminek követésével túl hamar lezártuk volna a történetet, de drága mesélőnk gondoskodott róla, hogy megváltoztassuk az útirányunkat. Végigvitte a csapatot a modulon úgy, hogy bőven hagyott teret kibontakozni nekünk, jókedélyűen nézte a szerepjátékunkat. Nagyon szépen köszönjük neki ezt a tábori élményt és ahogy Kata is írta, örülünk, ha máskor is mesél nekünk. Csapat (Ködlidércek) A csapat! Mit is mondjak? Nem tudom azt mondani, hogy hoztuk a szokásos formánkat. Nem, mert a korábbi táborok játékstílusához képest idén máshogy álltunk a modulhoz. Elhatároztuk, hogy a szokott módon jól érezzük magunkat, de kevesebbet agyalunk, többet szerepjátszunk. Jómagam kétkedéssel fogadtam, hogy a megszokásoktól el tudunk ennyire rugaszkodni, de sikerült. És a végeredmény magáért beszél. Rengeteget nevettünk, mégis hosszabb üresjáratok nélkül végiglépkedtünk a modulon. Mindannyiunknak jutott lehetősége szerepjátszásra, kiéltük magunkat rendesen. Idén Nekdolan csatlakozott a csapatunkhoz, akiről hamar kiderült, hogy teljesen kompatibilis velünk. Szuperül játszott, személy szerint imádtam a harcosát. Reun ha kellett harcolt, de mindig ott volt, hogy gyors megfontolásból cselekedjen egy-egy necces szituációban. Mint például amikor szőrős bányászokat próbált szerezni a harcművész “szórakoztatására” vagy mikor leütötte a félelf Semit (_Zoli_ karaktere) megakadályozva, hogy tovább suttogjon neki a gonosz könyv. Ezúton is köszönöm neki, hogy egyetlen csapattársként eszébe jutott a hosszú, küzdelmes kitartás után egy fa alatt már ájultan fekvő, a holtak kapuján lassan átlépő Cal Vien és az egyébként általa leütött Semi (aki pár méterre feküdt a harcművésztől). Visszajött értünk és felsegített minket (Semi kapott pár istenes ébresztő pofont, a harcművész pedig gyógyitalt). Mindenki remekül hozta a karakterét. Kata Elena papnője uralta a terepet, szépségét a csapat rendszeresen kihasználta. Albruk varázslója jól működött, tápolta a csapatot kütyükkel (bár egy részét ellopták tőlünk anélkül, hogy észre vettük volna), a sirály, mint felderítő használata nagy hasznot hajtott. _Zoli _ félelf kis tolvaja szuper volt. Kellően idegesítő, mégis szerethető és nem mellesleg rendkívül ügyes, amikor szükség volt rá. Jómagam harcművész voltam, mellyel eddig sosem játszottam. Ez meg is látszott, de mind a mesélő, mind a csapattársak türelemmel szemlélték tevékenységemet. Magamhoz hűen a kellő pillanatban tudtam olyan rosszakat dobni, hogy rendszeresen mellécsapkodtam az ellenfélnek. Jövőre edzek kockadobásra. Modul Nagyon tetszett, jól felépített volt, melyen Diocletianus felkészültségének hála szépen, ütemesen tudtunk haladni. Sokáig fogalmunk se volt, hova fogunk kilyukadni, lépésről lépésre gyűjtöttük az információt és lassan körvonalazódott, mi is történik valójában. Élvezetes játékot biztosított. Rapid Km-verseny Erre nem akartam jelentkezni, meg sem fordult a fejemben. Kata azonban szerda délutántól a nyakamra járt, majd rám küldött kb mindenkit, hogy győzködjenek és végül még Hulla bevetésétől sem riadt vissza. Végül – bár konkrétan nem mentem bele – felírták a nevemet. Kata szerencséjére jól sült el a dolog. SirThom lett a rapid KM-em, aki jól ismer, így tudja, mit várhat el tőlem és a sors úgy hozta, hogy egy remek csapatba kerülten, ahol a csapat felét amúgy is ismertem. Emlékezetes pillanat volt, amikor SirThom megjátszott felháborodással lecsapta a papírt az asztalra, hogy “menjünk a fenébe, nem mesél tovább nekünk”, pedig mi csak szerepjátszottunk. Csak a szerepjátszás miatt nem haladtunk a modulban és ketyeget a 2,5 óra rendelkezésre álló idő. A küldetést végül teljesítettük. Köszönöm SirThomnak és a csapatnak, hogy a félelmeim ellenére egy szuper játékban vehettem részt! Helyszín Tavalyhoz képest nem romlott a hely minősége és a táj szépsége. Boldogan jöttem ide és örülnék, ha jövőre is itt lenne a tábor. Kaja A tavalyihoz képest részben jobb volt, bár szerintem sokat az javított rajta, hogy más hangulata volt a felszolgálásnak ebben a formában. Volt, amit személy szerint nem tudtam megenni,de összességében rendben volt. Szállás Nem itt szálltunk meg a férjemmel (Albrukkal), így erről nem tudok nyilatkozni. Összegzés Idén is remek volt a tábor, nagyon jól éreztem magam. Köszönöm a csapatomnak, hogy immár 3 éve hoznak magukkal! Külön köszönöm férjemnek, hogy megismertetett ezzel a világgal és külön köszönet Katának, aki mindig bátorít. Jövőre – remélem ugyanitt – örömmel veszek részt a táborban.

Sziasztok! Egy szuper táborélményen vagyok túl. Ez volt a második alkalom, hogy résztvettem az eseményen és remélem nem az utolsó. Bízom benne, hogy a csapatom jövőre is elhoz magával. Idén holtsúly voltam picit (ha jobban belegondolok tavaly is ). A helyszín: Személy szerint imádtam. A környezet szuper volt, a friss levegő, a kellemes időjárás, a hatalmas udvar, ahol voltak megbúvó érdekességek. A táj szépsége... A játéktér jó volt, engem nem zavart a szék keménysége, csak néha feszengtem. Az asztal pedig kiválóan alkalmas volt a megfáradt kalandozó fejének megtámasztására. A szállásrészről nem tudok nyilatkozni, nem is láttam. Férjemmel nem a koleszban pihentük ki a nap fáradalmait, hanem a közelben egy magánszálláson. A női mosdók közül a lentit használtam. Nem volt csúcs, de rossz sem. Összességében sokkal jobban tetszett minden tekintetben ez a hely, mint a mórahalmi (pedig szegediként az közelebb volt). Szívesen jönnék ide újra táborba. Élelmezés: Az adagokkal személy szerint nem volt gondom, elegendő volt adott pillanatban, repetát egyszer sem kértem. Maga az étel sem volt rossz, legfeljebb a köretek voltak íztelenek. Persze lehet, hogy a korunknál fogva finnyásabbak vagyunk. A tanúság, hogy mindig legyen nálunk só (és szükség esetén cukor, igaz Catsmile? ). Modul: Alapvetően meglepett minket, hogy tényleg Kránban kell kalandozni. Beszéltünk róla a hangulatkeltők után, de nem hittünk benne. Nem is erre a terepre készültünk emiatt. A kaland alapjaiban jó volt, a nehézségeket a saját csapatom szemlélete okozta igazán, nem passzolt a modulhoz a játékstílusunk, azonban remek KM-ünk segített túllendülni minket az apró problémáinkon. Sok ötletes megoldást alkalmaztunk a modul során. Például a kráni fejvadász tábornál mi megöltük a gyereket, eljátszottuk, hogy szétrobban a teste, egy ujját elvittük, majd biztonságos helyen feltámasztottuk az egyik feltámasztó kővel. Vagy például az utunkba álló, általunk ki nem nyitható ajtót a varázsló elküldte a jövőbe és így mentünk át az ajtó helyén. KM: SirThom. Ismételten élvezetessé tette számomra a játékot. Próbálta a karakteremet bevonni jobban, azonban észérveim alapján ő is belátta, hogy a megalkotott és elképzelt karaktertől idegen lenne egy-egy cselekedet és felesleges veszélybe sodorná magát és a csapatát. Ismerve minket a csapatra alakította a modult, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyrészt élvezzük a játékot, másrészt esélyünk legyen megoldani. Ezúton is köszönöm neki, hogy minket választott. Lehet most lett elege belőlünk, miután tönkretettük (egész pontosan Kata ) az epikusnak szánt lezárását. Csapat: Részemről sajnos nem sokat tudtam hozzátenni a csapathoz, hogy megoldjuk a modult. A hozott karakterem jó volt, csak nélküle is hatékonyabb és veszélytelenebb módon meg lehetett oldani a kalandot. Nem túl gyakorlott Magus játékosként eleve kihívás volt számomra a megszokottnál magasabb szintű karakter. Ráadásul a mi csapatunk a megfontoltabb megoldások keresése jellenző, mely most jól megmutatkozott. Nem erővel, hanem trükkökkel, fondorlattal oldottuk meg a kalandot. A csapattársaimnak (Kata, Albruk, Zoli) köszönöm az együtt töltött időt. Mindeki szuper volt. Gyilkosos játék: Szórakoztató volt. Sok új embert ismertem meg. Remek szórakozás volt. Sajnos nekem nem jutott lehetőségem arra, hogy legálisan gyilkolhassam a férjemet, mert először hamarabb kivégezte a feldühödött falusi tömeg, utána meg ő maga volt a gyilkos és az angyal segítségével elintézett (igen, az angyal vádolt be engem teljesen ártatlanul... mai napig állítom, hogy összejátszottak, valójában a halál angyala volt ). Legközelebb is megyek. Neko rám számíthatsz. Paranoia: Röviden- rengeteg nevetés. A könnyem is folyt. Igaz, valóban beleéltem magam, mert kemény 4-es intelligenciával álltam hozzá. Nem is vettem komolyan az elején, aminek az lett a következménye, hogy 3 negatív rekordot is összehoztam SirThom szerint. Nehezen tudom eldönteni még most is, hogy ez most jó volt vagy rossz. Nem nagyon lehet részleteket írni, mert akkor lelövi az ember a poént annak, aki még nem játszott. Szórakoztató, könnyed, kellemes kikapcsolódás. Legközelebb is mennék (esetleg több intelligenciával ). Összességében maximálisan jól éreztem magam a táborban és remélem a jövő évi táborban is alkalmam lesz jelen lenni. Köszönet ezért a pár szép napért a szervezőknek (nem könnyű megszervezni egy eseményt), a modulíróknak, a csapattársaimnak (köztük férjemnek, aki nélkül nem lehettem volna most itt) és végül, de nem utolsó sorban SirThomnak!

Sajnos nagyobb hatalmak is vannak, mint a WifiGinsourok. Akiket jobb komolyan vennem (feltéve, hogy Yneven kívül is folytatni akarom kalandozásomat a munka világában ). Csak végszükség esetére kérdeztem. Önszántamból egy percet sem akarok kihagyni a táborból. Ezért kérem a Tisztelt Főmágusok jóindulatát és elnézését!

Oh, Kavaró Polgártárs felvetette, hogy lehet az a gond, hogy ubuntu-ban és LibreOffice segítségével készítettem a karakterlapot és más rendszerben megnyitáskor adatot veszít. Fogalmam sincs mit jelent ez pontosan, de megerősít abban a hitemben, hogy a gond sajnos a Computernél van, mert ha nálam jó, akkor nem lehetek én a hibás.... vagy lehet Kavaró-1-ÉSZ-R polgártárs át akar verni?

Kedves Polgártárs! Ugyan nem vagyok valami okos - ezt még a Computer sem állítja rólam -, de valami azt súgja, hogy utalni szándékozott valakire.... nagyon kíváncsi vagyok ki lehet. Nem bízok a felforgató elemekben.

Köszönöm a választ! Remélem nem lesz rá szükségem, különben sokba fog nekem kerülni a KM-nél. De jobb tudni előre.

Ha a fenti módszerrel sem látja - felfelé görgetés -, akkor kérem jelezzen és ismételten megpróbálom - akár más platformon - elküldeni a lapomat.

Hm... Computer... nem értem... valami hiba lehet a rendszerben. Az 5,6, 7-es pontokat én látom az itthoni gépemen. Azt töltöttem fel. Legfelül a legördülő sávokban kiválasztottam. Nem értem itt miért nem érzékeli kedves Computer.... a hiba az Ön rendszerében nem lehet? Letöltöttem innen, amit feltettem és ott vannak a hiányolt adatok, csak annyit kellett tennem, hogy feljebb vittem a kurzort, mert nem az elejétől láttam a táblázatot....nem kritika kedves Computer, de lehet nem ártana egy kis rendszerfrissítés. Jóindulatodat köszönöm! Bár

Bemutatom Lujza-R-LASSZÓ-1-et. karakterlap paranoia.xls

Köszönöm a választ! Akkor bedobok még egy kérdést - bár gyanítom a választ . Wifi-vel hogy áll a hely?

Kérdés! Milyen úton tudjuk elküldeni a karakterlapot? Ide töltsük fel vagy messengeren lökjük át?

Kérdéseim lennének a mélyen Tisztelt Szervezőkhöz! Mielőtt felteszem őket, esengve kérem megbocsátásukat tudatlanságomért, legyenek kíméletesek egy szegény, megtévedt kalandorral. Első kérdésem, hogy a képek alapján annyira nem volt felmérhető a játéktér lehetőség. Esetleg lesznek megnyitva termek, ahova be lehet ülni vagy készüljünk piknik jellegűre és vigyünk magunkkal ülőhelyet? Második kérdésem annyi, hogy este ki lehet e menni a kapun/ajtón? Lesz-e, aki kienged? Bejárósak leszünk, jó lenne tudni előre, hogy szükséges-e megtanulni teleportálni vagy tudunk majd ajtót használni, amikor éjfélkörül elbotorkálnánk az alvó helyünkre. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm! U.i: A választ ide kérném, pszi üzenet értelmezésében gyenge vagyok.

Ez szép. Dobtam egy 6-os intelligenciát, mondom nem lehet ennyire rossz. Újradobom, ha már meg van kettő újradobás engedve... maradjunk annyiban kár volt. Jó játék lesz. Pedig minden más annyira jó lett... vagy nem. Nem tudom. Érzem, hogy kezd eluralkodni rajtam a Paranoia.

Amennyiben nem dőlők ki, akkor szivesen beszállok én is. Kidőlés esetén én leszek az első hulla.

Fogalmam sincs mi fog történni, de állok elébe minden kihívásnak. A Computer legyen velem. U.I.: Már a hangulatkeltőtől Paranoias lettem.

Sziasztok! Első táborozóként szükséges már az elején kijelentenem, hogy ez volt életem egyik legjobb élménye. Sajnos pénteken családi okok miatt - kislányom lázas lett - el kellett hagynom a csapatomat, de nélkülem is szuperül vették a végén az akadályt. Addig a pillanatig annyi minden jó dolog történt, ami miatt már most tudom, hogy jövőre is itt a helyem. Jómagam mindösszesen 8 éve tudtam meg, hogy tényleg vannak felnőtt emberek, akik szerepjátékoznak. Hálával tartozok Katának, Gábornak és persze nem utolsó sorban a férjemnek, Albruknak, akik megmutatták nekem ezt a világot és bíztattak, hogy nem vagyok totál katasztrófa. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy mélységes hálámat fejezzem ki kedves KM-ünknek (SirThom), mert felejthetetlenné tette az első tábort. A Helybenjárók csapata ugyanis csupa zöldfülűből állt - legalábbis tábori szempontból -, de SirThom tökéletesen alkalmazkodott a csapat stílusához és működött a kémia köztünk és a KM között. Nem mondanám, hogy túlságosan megkönnyítette volna a dolgunkat, de nem is ez volt a feladata és mi sem örültünk volna, ha jószívűségből könnyen az ölünkbe hullik a megoldás. Azzal elveszett volna a játékélmény. SirThom maximálisan kihozta belőlünk azt, amit lehetett. Szem előtt tartottuk a modul megoldását, mégis remekül szórakoztunk, élveztük a szerepjátékot. Ahogy Kata is említette, néha annyira beleéltük magunkat a karakterbe, hogy fel sem tűnt, hogy már nem az NJK beszél hozzánk, hanem a KM. És bizony ez okozott vicces félreértéseket. Természetesen, mint minden csapat mi is direkt kihasználtuk az alkalmakat, hogy Zarthan-t minél tovább beszéltessük. SirThom által megosztott monológ jól mutatja a hangulatot. A modulról nehezen tudok bármit írni összehasonlítási alap nélkül, de ami biztos, hogy nekem nagyon tetszett. Ötletes volt, fordulatos és sok lehetőséget biztosított a csapatoknak, hogy megoldják - persze tele számos tévúttal -. Úgy gondolom, hogy a csapatunk jól ráérzett a fő vonalra és ügyesen haladtunk a megoldás felé és csak egy kicsin múlott, hogy végül nem sikerült teljesen megoldani. Egy pillanatig nem unatkoztunk, nem voltak üres járatok - ami nyilván a KM-t is dícséri -. Első megpróbáltatásként engem nem elrettentett ez a történet, hanem felvillanyozott és már most alig várom a következőt. A csapatról csak jókat tudok mondani. Nem elég, hogy első táborozó voltam, de a legkevésbé szakavatott is, mivel nem régóta ismerem ezt a világot. Ezt azonban egy percig sem érzékeltem, mert jól működtünk együtt, mondhatni kiegészítettük egymást... ha néha lassan is (Helybenjárók). Amira büszke vagyok, hogy a táborba hozott Vasya volt az első karakterem, amit teljesen egyedül raktam össze és a KM sem talált benne olyan hibát, ami miatt a játékra alkalmatlan lett volna. Már ettől pozitívan álltam a táborhoz. A közösség fantasztikus volt. Mindenki kedves volt, mindenki mosolygott mindenkire, holott azt sem tudták ki fia-borja a másik. A helyről az a véleményem, hogy szerintem magára a játékra remek hely volt - az áramszünetes részt kihagytuk volna - , mimdenki megtalálta, ahol nyugodtan tudott játszani. A kaja olyan volt, amilyen. Részemről úgy álltam hozzá, hogy legalább fogyókúrázok egyet - no jó, ez nem igaz, mert a játék közben csúsztak le a nasik - . Viccet félretéve, az étel ehető volt, de egy menzakoszttól mégis mit lehetett volna többet elvárni? Talán annyi negatívumot mondanék, hogy a Wc-t kipókhálózhatták volna, mert az első alkalommal majd sikítófrászt kaptam, amikor egy nagy hosszúlábú pókcsalád nézett velem farkasszemet a wc-papírnál. Az esti programok közül sajnos csak csütörtök este vettem részt egyen, SirThom jóvoltából. Az egész napos játék meglátszott, de ugyanakkor kellett is. Felszabadultan játszott az esti társaság, rengeteg humoros szituáció kerekedett és ahogy SirThom is írta, lezártuk az adott történetet, pedig nem állt szándékunkban, de elragadtak az események. És bár előtte azt hittem, hogy egész nap után este már nem fog menni a Kult játék, tévedtem. A hangulat, a barátok, a történet és a KM vitt magával és fantasztikus este lett a vége. Összességében csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a táborról. Mindent meg fogok tenni, hogy jövőre ismét a részese lehessek - remélhetőleg elejétől a végéig -. Köszönöm mindenkinek! A szervezőknek, a modul-íróknak, a KM-ünknek és persze a csapattársaimnak! "Jövőre veletek, ugyanitt! "