Benbe

Kösz, Kamykaze! Ez csak az, amire emléxem. És most gondold el ugyanezt a hangulatot h24!

NYT2005. Értelmetlen karakter-kombináció, ami most friss, ropogós (szenesre grillezett) emlékeket is jelent. Nekem a táborpénteken kezdődött, amikor reggel Mannheimből elindultam, csak hogy éjfélre Budán lehessek. Szombat reggel hatkor felkeltem, hétkor már a modult olvasgattam, de nem jutottam messzire. Miután a teknőcömet visszaszereztem az üdölőtelepről, ahová odaadtuk a nyaralás idejére, már az előtörténeteket olvastam, értékeltem szövegesen. Ezzel vasárnap hajnali kettő órára nagyjából végeztem is, csak hogy nyolckor folytassam a frissen beérkezettekkel. Kedden már fél ötkor felkeltem, hogy Hatvanban még egy látogatást megejthessek. Érkezésemkor kardozó férfiak és egy kaotikus tömeg tárult a szemem elé - úgy tűnt, ez a hangulat a tábor végéig megmaradt. Ezután egy nyugodt fertályóra jutott, ráköszönhettem minden ismerősre, barátra, utána pedig munkához láttunk - ismét. Folytattuk az előtörténetekkel, ekkor érkeztek az informatikai problémák miatt el nem olvasottak. Itt már rohanás volt, a későbbi győztes Manndilét is csak átfutni sikerült (így később újra elkértem, hogy bizonyosak lehessünk). Előtörténetek. Sok eredeti próbálkozás, újszerű írásmód bukkant fel, ezekkel formailag kivétel nélkül elégedett voltam, köztük sok kiváló is volt (ebből született egy, szerencsére nem is túl rövid, ún. rózsaszín lista). Volt egy-két sablonos is. Ez nem baj, csak az, hogy az ilyenek szépirodalmi értéke csekély, sokkal inkább az újságíráshoz hasonlítanak: szépek, alkalmasint meghatóak, érdekesek, alkalmasint újszerűek, de a KM-nek cseppet sincs segítségére. Hiszen pont azt a részét próbáltátok leírni a karakternek, amit ti magatok is a legkevésbé gondoltatok át! Hisz a múltjának precíz, évekre lebontott története nem a legfontosabb része a karakternek. Ráadásul, hogy elég hosszú legyen, feltöltöttétek sok, felesleges lépcsővel is, pedig általában látszott, hogy ti is egyszerűbben képzeltéte le, csak hát az elvárások... Nem, a KM a Miért? Hogyan? Honnan? Ki? Milyen? kérdésekre várja a választ. Magára a karakterre (és a csapatra) kíváncsi, nem a múltra. Most milyenek? Mit akarnak és miért? Kik ők? Jellem, célok, kapcsolatok... De az összkép jó volt, látszik a fejlődés, és aki küldött, az azért általában komolyan vette. A bevezető mese végre belerázott a hangulatba, innen már tudtam, a mesébe megint nem fogok belerokkanni - sajnos általában önmagamat rémképekkel hergelem önnön bukásomról, de ismét elodáztam. A csapatot sikeresen csőbe húztam néhány ezeréves útonállói trükkel (inkább nem lövöm le a poént, hisz szeretném, ha télen is bevethetném őket...), de kivágták magukat. Haláluk idejének biztossá tételéről ekkor még lemondtam. Hiába, a sör az, mi dalokra fakasztja lelkem - ellágyít és megnyugtat. Ezért jó visszatérni a mesélői szobába. Jó, hogy most még külön épületben is voltunk, ami ott elhangzik, az mind bizalmas. Itt ki tudjuk beszélni magunkból a KM-sokkoló jelenetek terhét (ebből ismét rekordsok volt, így fel sem merült, hogy a mesélőt leginkább sokkoló akcióért különdíjat osszunk), továbbá kreatív ötleteket is lehet nyerni az éppen ott campelő mesélőktől, ha elakadsz. Ezért kell gyakran szünet a mesében. Meg hozni kell sört. A tanácsok változatosak: ha Amundot találod ott, ő csuklóból elárulja a biztosan beváló megoldást (úgy, hogy nem is ismeri a szitut, vérében van a mesélés!), ha más, akkor rövid gondolkodás után az ember kap néhány NJK-t, akikkel felvidíthatja a csapatot. Éjjel még olvastam egy kicsit (na, még véletlenül sem a Szélesi-könyveket, amiket hoztam...), majd reggel jöttek a rituális gyilkosságok. Itt kezdett mélyen érinteni a modul, elkezdtem szeretni az NJK-kat, Oleget, Kerit... Főleg őt sajnáltam, a kis nekrofilok kishíján meghágták vezetőjük istenének, a Teremtés és Pusztítás urának (volt) szentélyében. Egy karma-pont. Gangler szerint (aki ekkor még csak napi 4*4 órát mesélt) "nem gáz, nem gáz", így éltek. Este jött az erdő, először, mert dupláztam. Ha erdő, akkor menjünk ki a ligetbe, hogy érezzük a hangulatot! Sajnos a táptalan játékosokat megette valami szúnyog nevű asztrálparanoia-szellem, így a hangulat helyett a fülledt rumliban (ti. a szobájukban) meséltem nekik Béláról, a hatalmas szemű, kicsit szeplős, Élet/Rend jellemű, Ellana-hitű boszorkányról (meg a szegecses bőrtangában feszítő kis rózsaszínszárnyú erdőpille-leánykáról), sikeresen féltékenységet indukálva a csapat nőtagjaiban. Gertrúdra már nem voltak féltékenyek, bár a kis háza nem volt előny, a barbár a bent üldögélés helyett inkább letérdelt az ablak elé és hatalmas fejével ott bámult be a beszélgető papnőre és JK-kra. Ekkor még ők is éltek, bár elvileg Béla, szegény, már nem sokáig... Chutzpah megjegyezte, hogy jövőre agybeteg, az utcán meztelenül rohangászó karakterekkel készülnek - sajnos le kellett oltanom őket, hogy Gertrúd eleve ilyen volt! Nem tudom, valakinek sikerült-e ezt megtapasztalnia, tiszta fíling... Valahol itt sejtettem meg, hogy az elkövetkező két hétben én idegi alapon folyamatosan sörözni fogok, ami két okból nem jó: egyrészt, nem vagyok alkoholista, másrészt sajnos mindig megdobom az Egészség-próbámat. A következő, kicsit szúnyogbarátabb Vegyesfelvágott csapat már élőben játszotta a találkozást Bélával (ritka női név), az erdei romnál, ami kiválóan funkcionált Kye-lyron őrtoronyként. Mivel már tavaly megvolt a 11 pontos statikus környezetleírás-pontszámom (a tízből), idén csak így tudtam feljebbtornászni. Megítélem magamnak a 12-t. Az épp ott asztali játékot mesélő Gregoire enyhén nézett csak (majd, gondolom, "Benbe!"-legyintéssel lezárta a dolgot). Béla elvileg, boszorkányosság ide vagy oda, JK-csábítás oda vagy ide, másnap hozzáment valami pasihoz a halászfaluban, megint másnap viszont nedvedző pergamen-bőrű zaurakként kísértett (vagy zombult?). Itt már kezdtem változtatni hitemen, és gyakran látogattam el a tornaterem irányába is. A negyedik ciklus pusztulást hozott magával, talán a legjobb játék volt - lükeségben méltó csapatra leltem. Mivel a Kövér Macsek fogadóba ment reggel két csapattag beszélni a kalózzal, kicsit rejtősre bátorkodtam venni a figurát. Mivel vígjátékban a halál nem elég kifejező (bár tömegesen elegáns), a karmájuk megmaradt (Zrogdavar őszinte sajnálatára). Piszkos Fred viszont csak ült a pultnál, előtte málnaszőr és kavarta. A csapat is, de Fred inkább. - Kibérelnénk a hajót. - Mennyi időre? - Egy hétre. - Kompszolgálatra akarják használni az én szeretett hajócskámat? - Legyen egy hónap. Holnapra hozzuk a pénzt. - Harminc arany. - Itt találkozunk holnap? - Ha ma ideadják a pénzt. - És ha holnap hozzuk a pénzt? - Akkor ma találkoztunk. Kocsmáros! Ha ezek holnap hoznak pénzt, adj nekik málnaszőrt! A legénységet maguknak kell összeszedni! Hajóztak már? - Én már utaztam. A dolog itt vált komolytalanná. Wagner úr meggyújtotta a gyertyát, hogy kicsit oszoljon a setét... In the meantime a fogadóban papunk engedett a szobalánynak öltözött Holdtáncos (~Elise bel Estesso) csábításának, akit nem ismert fel - ezenközben fegyverét alakváltóra cseréltem. Cuccaikat hátrahagyva mentek Kortosszal, meghagyva, hogy a szobák üresek legyenek, mire visszatérnek! És még meglepődtek, mikor felszerelésük egy orgazdánál landolt jópénzért. Másik elszólásuk volt, mikor a tárgyaló, börtönlakók általi, ostroma alatt fennhangon megkérdezték egymástól, hogy melyik oldalnak segítsenek? A Gyöngykeresők kardjai segítettek a döntésben... Ezenközben megismertem Zrogdavar tanításait, amik egészen megbabonáztak, bár a Szent Ara érinthetetlensége még kicsit ködbe burkolózik. Egyszerűen féltékennyé tesz. Közben Dragon felment a sörgyárba (a nagykerben már nem szolgálnak ki minket), így ismét jó volt. Tibi elmagyarázta, hogy ő hogyan gyilkolná le a partit (plusz Alexet) 9 mana-pontból. Engem ez az eljárás is megbabonázott. Mivel az utolsó ciklust este akartam mesélni, volt egy kis időm pl. más meséket megnézni (Dreamteam,

Üdv! Tűzvarázsló ügyben egyetértek TAO-val. Asztrálmágia észrevétele: szerintem még az is belefér, hogy a karakter feltérképezhesse a hatás pontos mibenlétét, és a kiskapukon a mentáltestével kikerülje. Jobb NJK-im csináltak ilyet, esetleg egy nagyon jó JK-tól is elvielem. B

Az álmatlan Noir-pap az egyik kedvenc versenymodulom főszereplője (A Kapu kitárul, Tavaszi Seregszemle 2004, Kekecs Zoltán). Igaz, ott jól alá van támasztva a dolog, valami Noir-avatárral...

Még egy esélyt, még egy esélyt! De ennyi év után már ne legyen hülye olyan dolgot csinálni, ami kockadobásba kerül.

A Véreskezű én vagyok...

A harmadik szemet célszerű Mazsinó rendszerében játszani (leszámítva a színeket), mivel közelebb áll a világban általános ill. a logikus dolgokhoz, mint az ETK változata. Szerintem tudod, hogy ki küldte az üzenetet, ha a sender ismerős, de ha csak lát téged, és ezen az alapon küldi az üzit, akkor az irány sem derül ki. A pszí üzenet alapvetően ideát, absztrakciókat közvetít, így tetszőlegesen lehet kép vagy gondolat, amit nem nyelvileg kódolunk.

Kedves Toni12! Én nem javaslom Neked, hogy aquirokkal és más ősmocskokkal színesítsd a kalandodat. Ha elolvasod a Summarium idevágó részeit (okvetlenül tedd meg!), rájössz, hogy sokkal tápabbak, mint azt pusztán a Bestiáriumból gondolnád. De ha mégis ilyen monumentálisat akarsz, akkor figyelj oda, hogy legyen megfelelő lehetőségük a túlélésre. Sajnos, ez csekély. A legtöbb, aquir varázslatoktól védő ereklye olyan gyenge, hogy két rövid szóval elintézi a partit a fattyú. Az őslények nem direkt ellenfélnek, hanem háttérbeli szereplőknek vannak kitalálva. Egyébként az aquirok játéktechnikája független a rendszertől, K10-ben és D20-ban egyaránt egy szegmensen belül halálos.

Határozottan jobban járt volna a karakter, ha bemegy egy könyvtárba vagy keres egy bölcset. Ezek mégiscsak gyakoribbak. Könyvárusok talán udvarokat járó házalókként létezhetnek, hisz egy olyan ember, aki ilyesmit venni tud, az nem sűrűn jár boltba, a papság sem így szerzi be a könyveit. A bölcs felkutatása pedig nem túl nehéz, ha más nem, egy megfelelő pap, aki esetleg mágikus/pszí úton rendje nagyobb tudású tagjaival is érintkezésbe tud lépni, mint Ellana papnői a tükrükkel.

Szerintem azért fontos egy jellemet (vagy jellempárt) beírni, ha másképp nem, zárójelben, hogy a KM, ha nincs ideje részletesen megtudni, milyen személyiségű a karaktered, akkor is legyen rálátása a dologra. Optimális esetben többoldalas jellemrajzot készíthetsz, tulajdonságok felsorolásával, rajzokkal, jellemformáló eseményekkel, ahogy érzed, de a fő jellem, a szülőföld, a neveltetés és a vallás a legalapvetőbb meghatározói a személyiségnek. Ezek, mint exo- és mezorendszerek elsőrendű és jellegzetes hatást fejtenek ki a karakterre, kevésbé szórt, mint a család és a közvetlen környezet, a genetika és a többi speciális hatás, ami a személyiség másik felét kialakítja. Nem tudjuk úgy elkülöníteni a dolgot, hogy a szülőföld hat a morálra a család pl. a humorra, mint speciális jellemvonásra, hisz Shadonban is vannak bűnözők, akik nem az exorendszer miatt, hanem a közvetlen körülményeik miatt (koldusbotra jutottak vagy eleve klánba születtek) lettek azok, és egyes népcsoportokra is van jellemző humor (egy másik, közeli Anyagi Síkon pl. az angolok ismertek fahumorukról, ami a népességnek tekintélyes hányadát jellemzi, de még csak nem is genetikusan, hisz a tőlük származó népek, ún. amerikaiak és ausztrálok nem bírnak ezzel a humorfajtával).

Tisztelt játékosok! Július 25-én megtartjuk a Kalandmágus Szerepjáték Bajnokság m.a.g.u.s. szerepjáték versenyét Pilisszántón. Ti mindannyian jelentkeztetek a versenyre, ezért kérem, hogy a szükséges nevezési díjat legkésőbb július 10.-ig az alábbi számlára eljuttatni legyetek szívesek (aki ezideig nem fizeti be a részvételi díjat, nem vehet részt a versenyen): Takács Bence OTP Bank szsz: 117-73030-13211121 közlemény: Kalandmágus Szerepjáték Bajnokság A nevezési díj fejenként HUF 1500, amit a csapatok lehetőleg egyben fizessenek be. Kérem, hogy a befizetésről, ha tudtok, küldjetek igazolást elektronikusan. Minden résztvevő küldjön egy e-mailt, benne az információk tudomásul-vételével, valamint: - az egyes karakterek és a csapat teljes előtörténetével valamint a karakterlap kivonatával - a Volánra érvényes kedvezményével, tehát hogy teljes árú vagy diák jegyet kell-e vennünk, illetve esetleg ingyenes utazásra jogosult Az előtörténeteket és a csapatot már a verseny előtt szeretnénk megismerni, illetve az előtörténetet értékelni, valamint a mesélőket is elosztani. Az értékelés szempontjai: Az elérhető legmagasabb pontszám száz pont. Ebből legfeljebb tíz pontot az előtörténetért lehet kapni. Itt fontos a hihetőség, az illeszkedés a karakterekhez valamint a nyelvi megformáltság is. További ötven pontot a csapat mesélője oszt ki a játék végén az alábbiakra: - a csapat, illetve az egyes játékosok szerepjátékára. Itt fontos a karakterek megfelelő kijátszása, valamint a csapat együttműködése is. - a kalandmodul megoldása során alkalmazott ötletekre, valamint általában mindenre, amire hagyományos játékban kiemelkedő tapasztalati pont járna - kis mértékben a kalandmodul megoldásának mértékére, mikéntjére, és jelentősebb mértékben arra, hogy a csapat a jellemének, beállítottságának és előtörténetének megfelelően viselkedett-e a modulban, és a megfelelő megoldást választotta-e. Hasonló szempontok alapján a fennmaradó negyven pontot az értékeléskor egy másik csapat mesélője osztja ki, akinek a csapatnak el kell mesélnie, hogy mit és hogyan végeztek. A második mesélő értékeli az egyedi előadásmódot is. A versenymodult Takács Bence (Benbe) és Puskás Tibor (Mazsino) írta, ezzel kapcsolatban semmi más információt nem kívánunk megosztani. Kicsit olvasgatni mindenesetre nem árthat. Találkozás: a verseny napján, július 25-én, 08:00 órakor az