Csak bolintott, hogy megertette. De volt valami, ami nem volt kristaly tiszta a szamara. Miert lett volna ez neki jo??? Majd mikor felallt Eros, megszolalt: -De ez ne... -be sem kelett fejeznie a mondatot, mert hirtelen rajott. Ilyen modon elcsenhette a penzt, amit az a bizonyos Ronin keresett. Nem is kelett tobbet hadakoznia gondolataival, elmosolyodott, es benne volt a dologban. "De akkor mi lesz a pancellal, es a lovagok penzevel" kerdezte magatol. Mindegy volt neki. Roninnak a keresete tobbet jovedelmezett neki, mint az a par ezust, ami a lovagoke volt. most el kelett mennie. Hivta a termeszet. A feloldalas taskaval az oldalan kiment az ajton az istallo fele. Ket halott shadoni? Ez meglepte. De ezen nem elszornyulkodott, hanem felcsillant a szeme. Ez a pancel legalabb otven aranyat meger a piacon. "Csak el ne kapjonj valaki" gondolta. Ezzel a gondolataval elhuzta az ut masik oldalara az egyiket, es elkezdte rola lefeszegetni a vertezetet. Ezutan nemsokkal vette eszre, hogy hianyzik a szive...Sikitott volna, de meg eppenhogy tudta kontrolalni magat, es nem tette meg. Ez volt a szerencseje. A pancellal a kezeben felnezett a fogado tetejere. Meg mindig nem volt magas. De kelett hasznalni egy jo hosszu kotelet, hogy felmaszhasson. Taskajabol sokminden kiesett, mikozben kirancigalta a kotelet. Viszatette a kiesett holmikat. A kotel legalabb otven, hatvan meter hosszu volt, es a vegen egy csaklya logott. Bement a kocsma meletti sikatorba, felnezett a magassagara, es celzott. Felment, de nem maradt meg a csaklya. Megegyszer. Ezuttal sikerrel jart. Elkezdett maszni, majd mikor fennvolt, viszagyomoszolte a kotelet a taskajaba. innen mar konnyu dolga volt. A "kiberelt" szobajaba innen nagyon konnyen el lehetett jutni. Nagyon ugyesnek velte magat, reszben azert, mert masodik probalkozasra sikerult neki elintezni a kotel beakasztasat, meg reszben azert, mert most igy egyszerre sok penz uthette meg a markat.