Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.

Valaki

Kalandozók
  • Hozzászólások száma

    437
  • Csatlakozott

  • Utoljára itt járt

Hozzászólások Valaki által közzétéve

  1. sziasztok!

    sok az új...

    a felének a dallam ill versvilágágt még nem ismerem, de első olvasásra nagyon tetszettek, csak így tovább...

    bocsi mindenkinek hogy ilyen későn jelentkeztem, de majd igyekszem pótolni---hozok verseket...

    de asszem neki ülök verset elemezni, ezt most csak úgy hangulat keltésként írtam, felon ha nem tetszik törölheted...

    nem plusz hozzászólásként szántam...

    puszka!

  2. Nem születtem

    Nem születtem fénynek, se éjnek,

    Nem születtem földnek, se égnek.

    Nem születtem bátornak, se erősnek

    Nem születtem olthatatlan erőben.

    Nem születtem tervekre, se célokra,

    Nem születtem évekre, se hónapokra.

    Nem születtem levegőnek, se csillagnak,

    Nem születtem tücsöknek, se madárnak.

    Nem születtem örömnek, se bánatnak,

    Nem születtem ébernek, se kábának,

    Nem születtem okosnak, se butának,

    Nem születtem ügyesnek, se megfogyottnak.

    Nem születtem kérésre, se akarásra,

    Nem születtem szélvésznek, se erdőségnek,

    Nem születtem vallomásnak, se hazugságnak,

    Nem születtem bocsánatnak, se bántatásnak.

    Nem születtem szépnek, se rútnak,

    Nem születtem hajnalra, se borúra,

    Nem születtem apának, se anyának,

    Nem születtem fiúnak, se lánynak.

    Nem születtem álmodónak, se vágyat ölőnek,

    Nem születtem kalandornak, se túlélőnek,

    Nem születtem elnyomónak, se megkímélőnek,

    Nem születtem ámításnak, se kísértésnek.

    Nem születtem békének, se háborúnak

    Nem születtem oknak, se velejárójának

    Nem születtem vadásznak, se elrejtőnek,

    Nem születtem szajhának, se szeretőnek.

    Nem születtem suttogásra, se kiáltásra,

    Nem születtem fáklyának, se villanásnak,

    Nem születtem áldásnak, se átoknak,

    Nem születtem hibátlan párnak.

    Nem születtem magányra, se társaságra,

    Nem születtem alaknak, se hiányának,

    Nem születtem bájnak, se élő csábításnak,

    Nem születtem ártatlannak, se gyilkosának.

    Nem születtem otthont adónak, és elvevőnek,

    Nem születtem futásra, se kergetésre,

    Nem születtem rabnak, se kergetőjének,

    Nem születtem úrnak, se szolgálatkésznek.

    Nem születtem folyónak, se hegynek,

    Nem születtem tettnek, se értelemnek.

    Nem születtem hangnak, se zenének,

    Nem születtem vágynak, se kéjnek.

    Nem születtem sóhajnak, se illanásnak,

    Nem születtem órának, se pillantásnak,

    Nem születtem írásra, se mondásra

    Nem születtem szavaknak, se mozdulásnak.

    Nem születtem dalnak, se mondának,

    Nem születtem hallgatag jóslásnak,

    Nem születtem vidámnak, se mogorvának,

    Nem születtem tolvajnak, se másnak.

    Nem születtem gazdagnak, se szegénynek,

    Nem születtem sodrásnak mélyében.

    Nem születtem bolondnak, mégis az vagyok,

    Semmit se kérek, mégis mindent megkapok.

    2005.05.06

    Mégis

    Mégis

  3. "Remember those days, when you first learned the Trurh."

    Hebrews 10:32

    ("Emlékezz arra a napra, amikor először megismerted az igazságot" Zsidókhoz írt levél 10:32)

    "The Lord will save me when any person tries to hurt me."

    2 Timothy 4:18

    ("Az Úr megvéd engem, ha valaki bántani akar" 2 Timóteus 4:18)

    tudom, hogy sokan nem hívőek/Biblis pártiak, de ma reggel angol órán felcsaptam a könyvet és ezekre akadtam...

    bocsánat érte mindekinek, de úgy gondoltam, hogy beírhatóm... ha nem tetszik, akkor kitörlöm... :roll:

  4. Valaki, Mandill, Venes: mikor jöttök pestre tábor előtt, hogy tudjunk találkozni?

    RQ: ez rád is vonatkozik, mert van nálam egy neked kiírt cd

    Nefi: sztem lesz még böven tábor elött tali. legalábbis multkor volt róla szó, az elözö talin. ha nem, akkor meg beszélünk idöpontot addig. :wink:

    ugye lányok? :D

    Üdv!

    úgy tűnik, csak be kell avatnom titeket... nos...

    én Rufus, Taxen, Viltor, Öcsi(ő az én öcsikém;)), és egy lány társaságában megyek(mindenki a táborba jön, a lány nickét sajnos nem tudom... ezt nézzétek el, és bocsássátok meg nekem...)

    11.-én nem tudom, hogy milyen vonattal, de felmegyeünk, szval 12 előtt mi már fent leszünk Bp.-n...

    nem tudom, hogy tali lehetséges-e, mert vonat még nincs megbeszélve, szval nem tom...:( sajnálom,de előre nem tudok semmit se mondani, de lehet, hogy városnézés címszó alatt megbeszélhetjük;)

    hát, asszem ennyi...

  5. lehet, hogy butaság amit írok, de a haikuval kapcsolatban volt egy-két élményem olvasás szinten(írni még sose próbáltam) és csak Madovick-kal tudok egyet érteni, miszerint a haiku tömör valami, amit szinte lehetetlenség megfejteni, kivéve ha ismeri már az ember az érzést, amit a haiku meg próbál fogalmazni, szavakkal körülírni...

    nekem még nem sikerült megfejteni :lol: :oops: ;)

  6. Sziasztok!

    a témához a hozzábökésem annyi lenne, hogy sztem nem lenne jó, ha szétválna a csapat... abból csak gigantikus káosz lenne, és más jó így se sülne ki belőle...

    így meg sztem jó, néha bemoshatunk a másiknak, de csak azért, hogy a tökéletességhez hamarabb jusson, nem azért mert lejártni szeretnénk...

    szvsz...

    de lehet, hogy megint hülyeséget mondtam, mostanában szokásom, és anyukám szerint nem beszélek normálisan... hát igen, kamaszodok :wink:

    no a lényeg:

    Õszinte leszek, ez egy régebbi kritikám, és úgy érzem, hogy jó lenne bemásolnom, hát nem is késlekedem...

    azok a kis négyzetek a word miatt vannak ott, nem én szültem oda őket;)

    Nefi:

  7. Nyújtom kezem

    A távol felé nyújtom két kezem

    Ahol tiszta békémet meglelem,

    Hol karomba zárhatom életem,

    És örökké vele élhetek.

    Szél fújja felém édes illatát,

    Mi farkasként üvölti át az éjszakát,

    Miatta megvakult szemem felé pillant,

    Visszakívánva az elmúlt pillanatokat.

    Fülemben már hallom halk légzését,

    Mi előbbre hozza szívem ébredését.

    A távol felé nyújtom két kezem,

    Mi markolva nyúl a semmibe...

    Hol vagy kedves, tán játszol velem?

    Mi az a betegség, mi elvette eszem?

    Távolból látom már ismerős alakját,

    Mit az évek formáltak ilyen bástyává,

    Két kék szemében látom két barna csillagát,

    Mellette az élet hosszú, édes illanás.

    A távol felé nyújtom két kezem,

    Hátha segítő ujjait végre meglelem,

    Magamhoz húzhatom, ölelhetem újra,

    Hogy semmivé váljon e világ minden búja.

  8. Nos, akkor kezdem...

    Felon: :oops: :oops: :oops: , most mit mondjak erre? naon teccik, és valahogy benne meglelem önmagam is...

    MagyarGergely: olyan furi, hogy van, akit ilyesmi is megihlet, igazán irigyellek...:)

    Venes: talán egy pici javítás, és kész:)

    RQ: a komolyabbik versed, naon lenyűgöző, a másik mosolyogtatni való:) :roll: :twisted:

    Emberevő Hulla: úgy gondolom, hogy elég leszídást kaptál már, úgyhogy én nem is koptatnám a karaktereket rólad... lehet, hogy tényleg a dühöd miatt vagy néha ( :? ) gombaalfajú, de attól még mi is emberek vagyunk, ráadásul nem profik (sajnálom,de ez a súlyosbító tényező...). ha önmagamat veszem például, akkor bátran mondom, hogy sztem nem vok költő. talán meg vannak a rímeim, talán nincs értelme, de attól még azaz én belső világom, valaki azt, megérti, valaki nem. Ha pedig ezt te nem érted, akkor sorry, de attól még kíméld meg a képernyődet, hogy amikor olvasod a verseket, egyes írókat azon keresztül megfojtasz. Az oké, hogy Sychter versei teccenek, hisz ő régóta alkot a maga stílusában, ami nekem is imponál, de mondjuk itt vok én, Felon, Venes, akik írogatnak erről arról. Itt van Warlock, aki szintén ír, Nefi a nagy hősünk, csak ő most tanul, és sorolhatnám még tovább a többieket mert vannak...

    és ha csak egy teccik, akkor mond meg nyugodtan, de attól még ne küldj minket a jófenébe (mert van, amikor már ott vunk a kedvünkkel...)

    jaj, bocsi a sok dumáért...

    még egy mondat...:

    a fene enné meg, nem vok önmagam, nem tok normális verset írni, NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :roll: :oops: 8) :twisted:

    nah, jó nem hisztizek :wink: :roll:

  9. Két karodban

    Mesél nekem szép dalokat,

    Miket hallott két karodban,

    A Holdat elbújtatja,

    Az Esőt elcsitítja.

    Bánatát sírja el nekem a szél,

    Olykor-olykor, sötét éjszakánként.

    Emlékeit megmutatja,

    Miket látott két karodban,

    A Csillagok sóhajt'nak,

    A Percek csak óhajtnak.

    Eső zeng alá édes dallamot,

    Felhők játszanak szép színjátszatot.

    A szél csak tovább sorolja,

    Miket hallott két karodban,

    Õ csak némán figyeli,

    Csak hallgatja szavait.

    A Hold ad neki mesés fátylakat,

    Messze űzi az ősi árnyakat.

    Elrejti a dallamot,

    Mit halkan játszott két karod,

    De ő a hajnallal megy,

    Más menedéket keres.

    Bánatát sírja el nekem a szél,

    Mi sólyomszárnyon szállva tovább él.

  10. "A szerelem olyan,mint a pí. Természetes, irracionális és nagyon fontos."

    Lisa Hoffmann

    sztem ez mindent elárul, én így vélekedek róla.

    RQ: TT után azt, mondta, hogy mosolyogjak, most már büszke lehet rám asszem, mert csak vigyorból áll a pofin egy jó ideje... :D

    Darunnal értek egyet, jó dolog, szép dolog, és nagyon fontos, és az élethez hozzátartozik, és megfogalmazhatatlan...

    írni pedig próbálok...:) :twisted:

  11. Egyszer

    Egyszer mindennek vége van,

    Nincs út, mely örökké tartana.

    Eltűnik, semmivé lesz, de néha kell,

    És a nyom soha többé nem vész el.

    Egyszer mindennek vége van,

    Mindennek, ami talán ért volna.

    Érték eltűnik, szem változik,

    Oda minden, mit lehet szeretni.

    Egyszer mindennek vége van,

    Elmúlik, bár hagy súlyos nyomokat.

    Eltűnik a szem elől, de az emlék marad,

    Koszos foltként az egyre csak tapad.

    Egyszer mindennek vége van,

    Vége az útnak, s nincs fordulója.

    Vége van egyszer, csak egyszer!

    Aztán eltűnünk, de hogy hova?

    Azt nem tudja senki sem

×
×
  • Új...