Cirmi- a nekromacska

Valami kellemetlen érzés borzolta fel hátamon a szőrt. mikor megláttama város falait. Nem tudtam még ekkor, vajh' mitől lehet ez, de nem is voltam rá kíváncsi. Ha be kell, hogy keövetkezzék, hát bekövetkezik, úgy sem tehetek ellene semmit. Nem érdemes életem drága pillanatait aggódással eltöltenem, mikor aludhatok is. Társaim úgy is felkeltenek, ha szükségük van rám. Ezen utolsó gondolattal könnyed álomba szenderülök - hű szolgám kényeztető gondoskodása elpillesztett. Érzékeny fülem megüti a pórnép hivalkodóan sokszínű hangzavara, ennek köszönhetően felébredek. Nem értem, mire jó ez a rikácsoláa... nem kell feltétlenül ordibálni ahhoz, hogy más felfogja mondandónk lényegét. Hű szolgám is bír ezen hibával - felettén zajos természetű. Órák telnek el, míg végre megállítja a pap a kocsit. Már azt hittem, sosem találunk szállást! T.P. az egyik lovat kikötve a kocsi elől az intézkedés papírtömbökkel telített mezejére lép, eközben mi lekászállódunk a szekérről, s megtiszteljük a fogadót jelenlétünkkel - Addig Aaron, a vadász őrködik odakinn. Rosanna egyből felkelti a csődület figyelmét szépségével. Nos igen, hozzám képest sehol sincs a teremtés gyönyörűségeinek mérőeszközén, de el kell ismernem, fajának egy kiemelkedően csinos nősténye. Szolgám a pultjoz lép - észrevette a feketekonzerv-embert. Nem mintha megerőltető cselekedet lenne. Finom szaglásom már az ajtóban jelezte az alkohollal keveredett szagát. A pici Rosanna kivesz egy szobát, s elindulna felfelé, mikor egy alsóbbrendű hím megragadja karját, s megfenyegeti. Hű szolgám tüstént cselekszik. Sajnos sosem volt az értelem képviselője, így nem látja át azt, hogy nem igazán célravezető egy kalapáccsal szétzúzni a gerincét valakinek egy ilyen tisztább lebujban, mi tömve van a pórral.No nem mintha az ő erejüket érezném fenyegetésnek! Gyáva, botor fajta. De nem tenne jót, ha idecsődítenék a város rendfenntartóit. Hosszú lándzsáik erdejében még hű szolgálóm is elveszne, s kereshetnék egy újat. Pillanatok műve, s mit jósoltam, beteljesedik. Zog holtan terül el, majd kiráncigálják két társammal együtt. Nekem sikerül elvegyülnöm a tömegben - többet érnek velem, ha innen segítek. Az ablakból látom, hogy vajákosok érkeznek, az itteni hét isten képviselői - vagy nem is hét, hanem egyetlen? De akkor miért kerül mindenütt a hetes szám elő? Ehh... furcsák ezek az emberek. Viszont dícséret illeti próbálkozásaikat, életet vernek szolgámba, Zogba. Tervet kell készítenem. hogy kiszabadítsam őket. Mindenek előtt megvárom, hogy T.P. visszatérjen, elmesélem neki az egész zavaro históriát. MAjd együtt kitalálunk valamit, hiszen a papra számíthatok, egészen értelmes példány fajához képest. Elmondom neki, hogy mit kéne cselekedjen, s úgy tűnik nincs jobb ötlete. Időt takarítunk meg. Õ az én tervem alapján kiszabadítja társaink, én addig igyekszem informálódni a menekülési lehetőségekről.

Boldog új évet!

Szerintem nagyon jó volt a tábor, csak kár, hogy meghaltam... Mostmár csak Rosanna mágiájának köszönhetően lehetek köztetek...