tetra

1-2 éppenséggel akadhatott, bár a koedukált hadtestek jellemzően rosszabbul teljesítenek, ez nem feltétlenül volt ismert vagy figyelembe vett. Az, hogy vannak-e, majd valaki megmondja, aki olvas irodalmat vagy kártyázik (hiszen a kártyában van most a lore!), de hogy lehetnek-e: persze, titkos rendek mindig vannak, akik évezredek távlatában is fenntartják a hagyományokat. Sok értelme nincs a hatalmas csaták és hadtestek nélkül, dehát ez MAGUS, sokmindennek nincs értelme.

Nem értem, miért gondolod, hogy a zóna szabály az ilyen adu ász. Igen, ott jön létre a varázslat, ahol akarod. Azaz nem kell látni az átformázott dolgot csak a zóna miatt, noha itt érdemes lenne felvetni megint a megcélzás problémáját, de azt most felejtsük el. A varázslat létrejötte viszont nem teleportálja arrébb az anyagot.

Teleportálni is csak a zónádon belül tudsz.

Vagy megtartják a közös súlypontjukat. A sebesség vektormennyiség, bármilyen kezdőpontból lehet indítani a vektort. Ha széthúzol valamit az inkább a perdületben okozhat gondot, de mivel perdületmegmaradás is van a világon, ezért ott sem.

Na öntsünk tiszta vizet a pofámba: Átformázás: anyagmegmaradás érvényesül. Tehát a tömege megmarad a tárgynak, ha az új tárgy tömege kevesebb, akkor a felesleg megmarad. Sehol nem írja, hogy a felesleg a kezedbe teleportál vagy bárhova máshova. Van egy vasgolyóm, csinálok belőle egy vas bögrét, a maradék pedig ottmarad valamilyen formában, igazából választás kérdése, hiszen az egész vasgolyóra hat a varázslat. A több tárgy átformázásánál nem írja le explicit, hogy azoknak közel kell lenniük vagy akár érintkezniük kéne, de nekem logikusnak hangzik, hiszen nem térmágiáról van szó, hanem anyagmágiáról. A mozgó tárgyak célzása is érdekes kérdés. Azt gondolná az ember, hogy az a varázslat része, tehát akkor kell elkezdeni a célzást, amikor a mozgó dolog már mozog. Kérdés, hogy mennyire változhat meg a sebessége a varázslás elkezdése és befejezése között, hogy elveszítse a célt a varázsló, de gyanítom, hogy egy álló és egy kilövött nyílvessző elég nagy különbség. Ráadásul az álló nyílvesszőt nem is tudja a varázslat megcélozni.

Több jó kérdést vetettetek fel ami borítja a tervet, én bedonék egy újat: a nyílvesszők gyorsak. Függően az íj erejétől, 40-90 m/s sebességgel közlekednek. Azaz fél-egy másodperc alatt érik ez a varázslót. Az ember átlagos reakcióideje 100-200 ms között van vizuális ingerekre, ha koncentrál és begyakorolt reakcióról van szó. Szerintem egy zárjelet kimondani/lerajzolni baromi rizikós miközben nyilak repülnek felém. Főleg mozgásban lévő nyilat megcélozni egy varázslattal (mert akármennyire is nincs leírva, hogy a varázshasználók hogy határozzák meg a varázslataik célját, valamiféle tudásra szükség van, különben nem tudnának elválasztani egymástól semmit), mert még azt mondom, hogy ha valaki reakcióként akar magárarántani egy elemi erő aurát az oké lehet, eleve egyszerűbb varázslat. Bár a zárójel gyanítom hasonló erőfeszítést igényel ott is. Szóval engem nem nyűgözött le az ötlet, és egy kiváló példája, hogy mirt gyűlölöm az ETKs mozaikmágust, annyira nincs semmi leírva, meghatározva, rendszerezve, hogy nevetséges. Miért nem lehet? Ha nem írja a varázslat, hogy nem ott van, akkor miért feltételezed, hogy elkerül onnan? A legegyszerűbb megoldás, hogy végig megtartja a tömegközéppontját.

5. szintű spell a Raise Dead. DnD-ben a halál csak fekvőrendőr a magasabb szintű karaktereknek. Nem Ynev-kompatibilis ez a hozzáállás. Egyéb tekintetben szerintem nagy eltérés nem lesz, a Boszorkány még talán, amit nem triviális imitálni.

Hmm, volt régebben egy karakterlap, fektetett nézetes volt, kettéhajtva az A4-est kapott az ember egy A5-ös kis füzetecskét, és tömören rajta volt minden faszán. Az megtalálható valahol? Én sajnos elvesztettem.

Na, reménykedtem, hogy legalább valami Rúnában megadták vagy valami. Akkor újabb strigula a koncepciótlan és ötletszerű szabályalkotás mellé.

A Solymászat képzettség amúgy szerepel bármelyik szabálykönyvben, vagy a PPL csak úgy bedobta, hivatkozik rá, de elfelejtette definiálni?

Érdekes. Ugye az ETK még ADnD átiratként készült, és bár nem memorizálós a mágiarendszere, de a papok manaszerzési módszere tematikájában megfelelt az ADnD-nek: az istentől kapja, és utána azt kezd vele, amit akar. Ez a kegypontozás és a mögötte húzódó elmélet eléggé más irányba viszi a dolgokat. A hit mélysége, mint önmagában teremtő erő sok rendszerben megjelenik, de közvetlenül összekötni az istent a pap síkjával az rizikós, mert kérdéseket vet fel, ahogy fel is vetett néhányat MG.

És még jobb is, mint egy elemi tűzből épített fal, mert aki áttör rajta, az be lesz borítva égő olajjal, míg egy hagyományos tűzfalnál csak az ég rajta, ami meggyulladt.

Ahogy ezen a világon se mondja semmi. De a nők többségének veszettül kéne kaparnia, hogy a közelébe kerüljön egy ilyen értéknek. Ynev kultúrája ebből a szempontból nagyon hasonlít a miénkre: azaz feltételezhetjük, hogy a nők tipikusan ott is gyengébbek, különben nem úgy alakultak volna a normák. Szóval mindenképpen kuriózum lesz egy női lovag, bizonyos helyeken, például Shadonban kifejezetten lehetetlenség.

Alapvetően nem látom akadályát, hogy folyadékot mozgasson a pszíhasználó. Sehol nem írja le a telekinézisnél, hogy egy pontját ragadja meg az elme ereje, és annál fogva húzza. Tehát valószínűnek tartom, hogy egy pohár vízre ránézve is ki lehet belőle emelni a folyadékot. Annak viszont igen, hogy kiömlött, nehezen körülhatárolható folyadékot emelgessen valaki. Egy részét biztos, de hogy egyben az egészet, plána szövetből ki az nem valószínű.

A női Boszorkánymester teljesen rendben van. A vasorrú bába klasszikus példája.