Kala Vin Moor

Üdv ! Ahriman, a Kard rendje oldalán láttam kardokat, csak errefelé (Pécs) nemigen fordulnak meg. Gondoltam hátha itt. Regenyei Péter oldalán találtam olyan fegyvert, ami első látásra megtetszett. Jó volna gyakorlatban is megsuhogtatni. A bőrvértek igen gyatra felhozatala szerepel a leírásokban. Gondolok japán bőrpáncélra, vagy Kelemen Zsolt ősi magyar bőrpáncéljára. És több kasztnál csak könnyű, mozgékony ... vértek hordhatók. Előbb utóbb átjutunk a fegyveres részbe. Szép napot ! M.

Üdv ! GemKapocs, megint csak igazad van, rosszul emlékeztem. A kép Gemkapocs feliratú, kivertbőr utánzatú mintás ruha, fém válvédők, alkart védő szegecses bőrkesztyű. Egyszer varrtam "RobinHood" zöld zekét, térdig érőt. Elajándékoztam. Csináld magad mozgalom. A nagyobbik fiam szecskavatós McDonalds Bohóc jelmeze sem volt rossz. Szép napot !

Üdv ! Köszönet a válaszokért. Jók. Hókusz, érdekes fegyverem a korongos rövid lándzsa. Döfésre kevésbé jó, de szeletelni (vágni) és evezni, netán kispajzs jelleggel használható. GemKapocs, igazad van, több forrás több adat, konkrét tippeket szívesen veszek. A MAGUS fantáziavilágában sokminden lehetséges, ami itt (hivatalosan) nem. Úgy olvastam, hogy az átlag azonos a mienkel, tehát a "hagyományos" dolgok ugyan úgy működnek - lásd fegyverek alkalmazása. Pszí és mágia nincs említve. A földiek még szupertitkosak. Láttam valahol egy képet egy ifjú kivertbőr(?) páncélt viselő kalandozóról Gameskapocs feltüntetéssel. Ismerős kép? Ahriman, köszönet. Konkrét címeket örömmel fogadok. A suhintási lehetőség - csillanó szemek. Nyáron lehetséges a rokonlátogatás - a debreceni nagyerdőben születtem (ott a klinika) - , ha sikeredik, köszönettel fogadom az ajánlatot. Jár itt valaki a Kard Rendjétől? Szép napot !

Üdv! Ha rossz helyre írok, elnézést. Első megszólalásra készülök fórumon, bocs, ha elkalandozom. 1996-97-ben MAGUSoztunk, azóta csak ritkán foglalkoztam ilyesmivel. Időnként olvasgatok itt-ott. Sokmindenről nemigen tudok.(kiegészítők, runa, d20...) Több észrevételem is volna. Mondani és csinálni valamit, az két különböző dolog. Néhány példa: A ló elöl harap, hátul rúg, középen kényelmetlen. És arra megy, amerre akar, ha rakoncátlan, és nem elég erős a kezed. Próbáld csak ki te is. A megoldás : szeretni kell a lovat. Megérzi. Eleink közül, akinek szüksége volt ilyesmire, a kocsihajtást könnyebben megtanulta. A lovaglás inkább úri körökben volt elvárás. (Most nem a honfoglalókra gondolok, bár asszonyok kevésbé lovagoltak tudtommal.) Az íj használata is érdekes. Eleinte a felhúzás, vessző megtartása, célratartás is gondot jelent, majd az alkarod lehet véres-dudoros, esetleg az orrod, füled sínyli meg a nagy igyekezetet, míg végül ráérzel az ízére, 15 lépésről elhibázva az 50x50cm lőtáblát, félbelőve a mögötte méterre lévő 2cm vastag növendék fácskát. Hmm. A célzás íjjal egészen más, mint nyílpuskával, ahol hátulnézetből lőhetek. A parittyáról nem is beszélve, amit csak ember és célpontmentes helyen érdemes elkezdeni gyakorolni (környezetkímélés), lehetőleg sisakkal, az eleinte nyakadra tekeredő szíj, és a végén lévő súly miatt. Inkább hajító, mint célzófegyver. Mindenesetre különlegesség, és kevésbé lehet elkerülni egy dárdánál, késnél, ha távolabb van. A korabeli hadseregekben külön parittyás egységek is voltak. Az íjászok mellett. Feljegyzések vannak jobb és balkézzel egyaránt lövő többszáz fős egységekről, akik seregüket felmorzsoló vesztes csata után el tudtak menekülni az ellenség többszörös - nem célzófegyveres- túlereje ellenére. Mindenkinek szívből ajánlom, nézzen meg egy hagyományörző lovasbemutatót. Nekünk az Ópusztaszer területén lévő jelentett feledhetetlen élményt.