Svartving

Igen, ilyenkor értékelődnek át a dolgok nagyon. Apukádnak további jobbulást!

Hűha! Igazi relikvia. Jó kis kiegészítők! A nagy rakás kalandmodul külön tetszik, azt hiszem ma este sem fogok unatkozni...

Yeah! Nálunk is inkább a spontán ajándékozás szokott bejönni, eszem ágában sem volt ciánkálit inni, amiért a szép, új számítógép asztalom nem szalaggal átkötve huszonnegyedikén, hanem másfél héttel korábban érkezett meg, és nekem kellett összeszerelnem :} Még élveztem is. Az együttlét, meg a beszélgetések annyira sokat tudnak érni, hogy az pénzzel megfizethetetlen! A legjobb dolgokat többnyire nem pénzért kapni (nem akarok hazabeszélni, de a kedvenc Linux-féleségeim mind ingyért vannak), DE pénzért nem is lehet odafigyelést, megértést, megbecsülést venni. Az

No igen, nekünk sincsen tévénk, valószínűleg ezért nem is vagyunk full idegroncsok kedvesemmel :} Minden hívő embert ugyanígy irritál ez a műanyag verziója az ünnepeknek, azt hiszem. Ha valaki tényleg átéli az egészet, akkor a legkevésbé sincs szüksége erre a kívülről gerjesztett őrületre meg nyáladzásra. A rohangászás meg csak arra jó, hogy mindenki totál idegbeteg legyen karácsony végére, aztán szilveszterkor meg feszültségoldó jelleggel igya le magát ájult részegre... (a németeknél meg a karácsonyi neurózis külön orvosi kategória.)

További boldog ünnepeket mindenkinek. Venes: jót vigyorogtam azon, ahogyan a kérdést feltetted! A 80 ajándék csomagolása és a 10 bejgli készítése *alapból* nem rossz, hiszen ki ne szeretne ajándékokat kapni, meg bejglit kajálni? Azonban - szerintem legalábbis - eléggé bosszantó, hogy az egész annyira üzleties lett az elmúlt pár évben. Már novemberben megjelenik az üzletekben a giccses, émelyítő karácsonyi dekoráció, meg az unalomig ismert karácsonyi dalok, fület bántó feldolgozásban... meg persze a nagyobb értékű cuccok vásárlására a "kedvezményes" hitelakciók, amelyeknek értelme valójában ez: "Karácsony szent ünnepe alkalmából verd magadat adósságokba!" Jujj. Crowstone: mélységesen egyetértek azzal, amit írtál! Az ajándékozás annyira elveszítette az eredeti értelmét, mindenki kényszerneurózist csinál belőle. Mintha bizony szeretetet lehetne vásárolni. Az egymásra odafigyelés meg luxus lenne...

Réges-régi M* kalandban történt, hogy a partiban (egy bombaszép amazon és egy lovaghölgy mellett) szerepelt egy rettenetesen ápolatlan törp. A hölgyek már nagyon nehezen viselték a törpét, aki ráadásul, miután egy éjszakát a kaland során valami vadállat elhagyott üregében töltött, még meg is bolhásodott! Mindenáron megpróbálták hát mosdásra bírni a törpét, aki meg nem értette ezt, mondván: "Fürdök én rendszeresen, megfürödtem a múlt hónapban is!" A lovaghölgy végül derékon ragadta a törpét, hogy behajítsa a folyóba - a törp viszont makacs volt és erős, ráadásul a kocka is vele kivételezett, így hát végül a lovaghölgy csobbant nagyot a folyóban... Vagy negyedóráig nem tudtuk folytatni a játékot a röhögéstől. Másik kaland, Ars Magica. Björnaer mágus (teljesen pogány, zárt neveltetése miatt nagyon keveset tud más kultúrákról) egy olyan conventusba került, ahol a többi között élt egy kínai mágus (szerzetes) is, egy mongol íjász csatlóssal (éljenek a valószerű karakterek és helyzetek a Legendák Európájában! :}) A Björnaer, a helyzetet tökéletesen félreértve, kérdezte: "Az úr a prémes süveggel, ugye, valamiféle elit katona? A borotvált fejű csuhás pedig a rabszolgája?" Mondanom sem kell, az egész parti fogta a fejét...

Sziasztok! Mivel teljesen új vagyok itt, gondoltam, illendő írnom magamról pár dolgot. Nemsokára 15 éve leszek 15 éves, ebben a ronda fővárosban élek, és már nagyon hiányzik az életemből a szerepjáték. Néha már ott tartok, hogy a fél vesémet képes lennék odaadni egy jó kis M.A.G.U.S.-ozásért vagy egy rendes Ars Magica partiért; már öt éve is van annak, hogy, hogy utoljára játszottam! :{ Szívesen kipróbálnám a Rolemaster rendszerét is egyszer, nem tudom, vannak-e, akik Magyarországon játszanak vele. Egyebekben: tipikus feketére festett hajú, csúnyabácsis-pólós, bakancsban, málhazsákkal szaladgáló példány vagyok, nem igazán sikerült kinőnöm a kamaszkorból. Nem mintha túlságosan bánnám ezt... Meglehetősen széles az érdeklődési köröm, a szerepjáték-elvonási tüneteimet jelenleg leginkább M.A.G.U.S. regények olvasásával enyhítem, de hasonlóképp érdekelnek a sötét bűnügyek, az észak-európai hitvilág, folklór és mitológia; ismerkedek a norvég nyelvvel; fanatikus Debian Linux felhasználó vagyok; másik, elmekórtani tünetként jellemezhető mániám a (főként csapásmérő és vadász-) repülőgépek szeretete. Élvezek a szabad levegőn mászkálni - mostanában leginkább a budai hegyekben szoktam -, szeretem az állataimat - a macska, akit Fülcimpának hívnak, valamint négy undok görény -, nyolc éve vagyok vegetárius. Van egy rakás kedvenc zenekarom, szeretem a sört (mértékkel) és a teát (mértéktelenül), néha buta kis honlapokat írok. Azt hiszem, ennyi önfényezés talán elég, remélem, senkinek nem másztam bele túlzottan a tenyerébe.