Ishi

A húr csak sima sodrott szarvasín. A visszacsapóíjnál a többszörösen rétegelt szaru és hosszú elkészítés adja a nagy árat. És a tény, hogy beszerezhetetlen. A pusztai népek körében elterjedt, kiváló tulajdonságairól elhíresült visszacsapó íj sajnos nem szerezhető be a civilizált országok szabadpiacán. Egy ilyen szerszámtól önként sohasem válik meg a tulajdonosa, ha pedig mégis rákényszerül, az íj alighanem hamarosan tönkremegy a szakszerűtlen bánásmód miatt. Az ilanori íjművesek máskülönben egy visszacsapó íjért három-négy jó hátaslovat kérnek ? igaz, a lovak ára arrafelé töredéke az általunk leírtnak. szóval ésszel... Köszönöm a választ. A karakterem yllinori sasként megkapja a visszacsapó íj Mf használatát, feltételezem számomra beszerezhető. Én is úgy tudom hogy 3 arany a rövid íj...

Nekem olyan kérdésem lenne, hogy az íjhúr mennyibe kerül (rövidíjhoz, visszacsapó íjhoz).

Köszönöm!

Boldog szülinapot, Rayen!

Boldog szülinapot, Gildes! ^^ (így utólag )

Én is szeretnék Dekkernek boldog születésnapot kívánni. ^^

Én meg végig az "1 karaktert kihúzol és azzal játszol" verzióról beszéltem. Ha x karakterből kell választani, az nyílván sokkal emészthetőbb mindenkinek. A kérdés, hogy mi ezzel a cél. Ha egyszerűen csak "nem volt még ilyen, ettől érdekesebb lesz a játék" alapon gondolkozunk, akkor rajta. De ha azért csináljuk ezt, hogy összehasonlíthatóbb/könnyebben pontozható legyen a játék, akkor szerintem nem sok értelme van, ha az x nagyobb, mint a csapatlétszám (mert akkor majdnem ugyanott vagyunk, amikor mindenki saját karaktert hoz). Ha a karaktereket a csapattagok elosztják egymás közt, akkor minden csapatban ugyanazok vannak, a megoldásoknál az egyes karakterek képességeire lehet építeni. A tételes hasonlatnál nem egyszerűen arról van szó, hogy "mennyi mindent tudsz még". Hanem hogy mit kérhetnek számon, és mit nem. Szerintem ha egyszerűen a szerencsén múlik, hogy az Anyám tyúkját vagy az Õrizem a szemedet kérdezik, akkor igenis számít, hogy amúgy még mit tudsz. Az más kérdés, hogy ez kit érdekel (=senkit). De attól még nem lesz igazságos ez a módszer (szerintem). Nyílván mindenki mást tart igazságosnak. De nézzük meg erről az oldalról: minden tételt tudsz, csak egyet nem. Tegyük fel, hogy 10 tétel van, akkor összességében 90 százalékosan tudod a tananyagot. Megkapod azt az egyet, amit nem tudsz, akkor a végeredmény alapján semmit nem tudtál. Ez így igazságos? Számomra nem. Más kérdés, hogy "ilyen az élet", "ez van, el kell fogadni", és hogy "sose légy olyan ostoba, hogy csak egy tételt nem tudsz, mert behúzhatod". De igazságos sosem lesz. Nem mindegy, hogy mi a cél. Ha a "kapott karakter" verziót azért vezetnénk be, hogy tisztább, igazságosabb legyen a verseny, akkor rossz úton járunk (szvsz). Ha azt akarjuk, hogy mindenkit "mélyvízbe dobjunk", akkor olyan játék kell, amit senki nem ismer. Ha egyszerűen csak azért, hogy izgalmasabb, más legyen, mint eddig, akkor nincs semmi akadálya. (csak esetleg nem árt figyelembe venni, hogy a többiek mit szólnak hozzá - részemről oké, csak legyen egy-két hét felkészülési idő). Felon ötletéhez, hogy váltakoznak a karakterek: Érdekesnek tűnik, de nekem egyelőre kicsit meredek. Még nem játszottam annyit, hogy könnyedén váltogassak a karakterek között. Másrészt a karakterek személyisége könnyen háttérbe szorulna, legalábbis én ilyen helyzetben inkább úgy gondolnék rájuk, mint különféle képességek gyűjteményére. Pl. "félre kéne téríteni a banditákat, gyorsan átváltok a bárd karakterre és csinálok vmi illúziót". Úgyhogy én ezt mellékversenynek tudnám elképzelni. De egyébként jó ötlet, csak inkább olyanoknak való, akik jó sok dolgot betéve tudnak. Legalábbis nálam biztos egy csomó idő menne el azzal, hogy a könyvet bújom és a kaszt képességeiről olvasok, hogy egyáltalán mit tud csinálni.

Szerintem az olimpiához való hasonlítás ebben az esetben nem teljesen állja meg a helyét. Ha az olimpián indulsz, ugyanarra készülsz fel, mint a többiek, tehát futásra, ha futásban indulsz, és úszásra, ha abban. Ha mindenkinek varázslóval kéne lennie a játékban, akkor lehetne ehhez hasonlítani. A "kapott karakter" szerintem inkább egy olyan vizsgához hasonlít, ahol tételt kell húzni. Tegyük fel, hogy Jani minden tételt tud, kivéve egyet, Pisti pedig csak egy tételt tud. Jani kihúzza azt a tételt, amit nem tud, Pisti pedig azt, amelyiket tudja. A végeredmény alapján mondhatjuk azt, hogy Pisti jobb Janinál? Vagy ez senkit sem érdekel, egyiknek pechje volt, másiknak szerencséje, ez van. De ha így állunk hozzá a dologhoz, ne az vezéreljen minket, hogy "igazságosabb" legyen a verseny. Én is egyetértek Venessel, miszerint egynapos versenynek jó lenne egy ilyen. De a jobb élvezhetőség miatt megfontolandó, hogy valamennyi felkészülési időt (egy nap, egy hét, egy hónap) kapjanak a játékosok, ne azért legyen élvezhetetlen a játék, mert nem volt ideje elolvasni azt, hogy egyáltalán mit tud/mit nem tud a karaktere. Egyébként én nem azért mentem tavaly táborba, hogy versenyezzek. Nyílván embere válogatja, kit mi motivál.

Hulla: ha az egyik csapatban valaki olyan kapja meg a varázsló karit, aki még soha nem játszott vele, a másikban meg olyan, aki mindig azzal játszott, akkor pont hogy igazságtalanabb lesz a verseny. Szóval hogy gondolod ezt a karakter kiosztást? Előtte mindenkinek le kell írnia, eddig hány karaktere volt, és azok pontosan mik voltak? De lehetnek olyanok, akik már nagyon sok kasztot/fajt kipróbáltak - őket nem igazán lehet mélyvízbe dobni, mert nem lesz számukra annyira idegen a szerep. Akkor mi alapján lehet értékelni őket? Az nagyobb elismerést érdemel, aki most játszik először varázslóval, és mégis nagyon jól megy neki? De akkor a tapasztaltabb mondhatja, hogy ő is ilyen jó volt első alkalommal is... Nem azt mondom, hogy rossz ötlet ez az egész kapott karakter dolog (sőt, én szívesen játszanék így próbaképp), de nem hiszem, hogy ettől lenne igazságosabb a verseny. Hacsak nem olyan szerepjátékról van szó, amit senki nem ismer semennyire sem.

Nekem nem úgy tűnt a 3. rész után, hogy ezt nagyon folytatni lehetne... XD (persze sok filmmel van ez, mégis megcsinálják hozzá a béna folytatást). Én azt hiszem nem leszek rá kiváncsi.

Ez szépen hangzott. Na akkor maradjunk annyiban, hogy egy "idegen" karakterhez idő kell, amíg megbarátkozol vele. Pl. én a tavalyi NYT előtt az udvari orkomon nagyon sokat gondolkodtam, olvastam a fajról (mellesleg nagyon kevés volt amit találtam róluk...) próbáltam elképzelni, milyen lehet vele játszani, hogyan érez, gondolkodik, stb, és ez jópár hétbe beletelt, amíg úgy éreztem, hogy sikerült vmit elcsípnem a karakterből, hogy kialakult egy részletesebb kép róla. Mert addig elég idegen volt számomra a faj is és a gladiátor kaszt is. Nem tudtam volna úgy játszani vele, ha egyszerűen csak a kezembe nyomják, hogy "nesze, játszd ki". Maximum azon a sablonos szinten, hogy otromba, síkhülye és csak ütlegelésre jó. Persze aki már nagyon tapasztalt, szinte mindenféle karaktert kipróbált már, azzal más a helyzet. (a színészkedés témához: egy jó színész beleéli magát a szerepébe és nem formálja át a személyiségét akaratlanul, mert úgy közelebb áll hozzá )

Én játszottam már előre gyártott karakterrel, ugyan az csak egy egyalkalmas "Törpök vs elfek" játék volt, ahol a két szembenálló fél tárgyal egymással. Ki volt osztva, hogy ki hogyan viszonyul a másikhoz, mennyire akar békét, mennyire kötözködős, stb. És ahogy haladtunk, úgy szépen mindenki pont az előre kiosztott személyisége ellentétjét alakította ki, vsz. úgy illett az emberekre. Mert van, aki inkább "békekötő", van, aki kötözködni szeret jobban, szóval tényleg a személyiséget a legnehezebb átvenni. Ahogy Gildes mondta, ez inkább már színészi kategória. Amúgy jó és érdekes volt a játék, ettől a "bakitól" eltekintve. Lehet, hogy idővel, gyakorlással már jobban megy ez a kiosztott személyiség. Egyébként egy szerepjátékos ismerősöm azon is gondolkozott, hogy az milyen lenne, ha az érzelmi reakciókat is kockával dobnánk ki. Egy próbát az is megérne szerintem. Persze nyílván nem versenyen.

Igen, kb egy megával nagyobb, mint amit el lehet küldeni, úgyhogy feltettem megauploadra: katt

Szerintem a vége a címmel lehet kapcsolatos, vett tíz dekát a boltban... Nekem tetszett, de gyerekként biztos utáltam volna, főleg a hangszerelés miatt... ez is azt igazolja, hogy attól még, hogy valami rajzolva van, nem feltétlenül gyerekeknek való.

Kár, hogy nem jelentkeztünk többen. Szívesen elnézegettem volna még egy párat, de a másik kettőt is jó volt látni.