Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.
Keresés Itt
  • Több lehetőség...
Eredmények keresés, amik...
Eremények keresése...

bűvdudás

Kalandozók
  • Hozzászólások száma

    1 190
  • Csatlakozott

  • Utoljára itt járt

Minden, amit bűvdudás tett közzé

  1. bűvdudás

    Dumaterem

    @Sneer; az ujjpercfüzér hatalma a "Csepp és tenger" c kisregényben mutatkozik meg, amikor Gorduin - Graummal az oldalán - csatázik a vénséges-szépséges aszisz boszorkánnyal, Vyllirisszel. A füzér egyik csontocskája nem csupán elnyelte a nő ujjaiból előtörő villámokat, de a nyers mana után kutatva energiacsápokat növesztett, és a forrásra, azaz a boszorkányra rontott, majd kiszipolyozta minden (amúgy nem csekély) mágikus energiáját. Később , a csata után tüzetesebben is megvizsgálták az említett csontocskát, és arra a megállapításra jutottak, hogy nem emberi (és valószínűleg még csak nem is elfszabású) kézről származik: "Gorduin ... beérte annyival, hogy az elfeledett népek egyikének hatalma ez egyszer a javát szolgálta."
  2. bűvdudás

    Dumaterem

    Sziasztok! Én azért idéznék egy-két mondatot Graummal kapcsolatban az Észak Lángjaiból, melyek talán segítenek helyre tenni goblinunk "varázshatalmát" és annak mértékét: 1. szitu: Rosanna és Gorduin első találkozása, a goblin zavartan nézi a "némajátékot"... "Graumot bosszantotta az újabb, számára érthetetlen közjáték. Éles eszű fickó volt, ám csupán szemfényvesztő módra használta a mágiát, pszi-képességei pedig kizárólag egynémely növényével vetekedhettek." 2. szitu: a Halál Kilencedik Nagymestere nekiáll a nyakláncával babrálni... "A közeledőket készületlenül érte a tudatukra mért csapás. A leggyengébbek - Salina és Graum - tüstént eszméletüket veszítették." Mindezeket figyelembe véve Graum aligha lehet a mozaikmágia beavatottja (azaz "varázsló"). Tudjuk, hogy van néhány varázstárgya (pl az ominózus ujjpercfüzér), amelyekől tudja, hogy mire lehetnek jók, de ez inkább "mágiaismeret" - aligha rendelkezik saját belső manaforrással vagy -csatornával. De egy kártyát - ami versenyjátékra való - nem bűn izgalmasabbá/ütőképesebbé tenni egy kis "szabadon/lazábban-értelmezéssel".
  3. Sziasztok! Kis színes, talán nem is itt a helye, de... tudjátok, hol tart most az Antikvárium.hu online árverésén a MAGUS Első Törvénykönyv? 22.000 Ft-nál. És hátravan még másfél nap. Valahol jól esik látni, hogy még mindig vannak, akik ennyire szeretnének birtokolni egy ETK-t. Ez mindenképp biztató jel a játékra és Ynev világára nézvést.
  4. Üdv! Én mindig úgy értelmeztem és úgy is használtam, hogy az egy-egy képzettségre fordítható legkisebb "alapegység" az 1 Képzettség pont. Tehát ha ezt a (szükségesen minimális) 1 Képzettség-pontot éppen százalékban mért Képzettségre fordítom, akkor az a Képzettség 3%-kal emelkedik. Ennyi. A (minimális 1) képzettség pontot én nem bontom - és nem is bontanám - tovább; azaz a százalékosok bizony 3%-onként növekednek, ha költünk rájuk. Az esély növekedése olyan minimális százalékonként, hogy véleményem szerint sincs értelme a Kp-k bontásával vacakolni. Persze ha a játékosnak valamiért nagyon fontos, és a Km rábólint az 1 Kp=1%+1%+1% bontásra, azzal sincs semmi baj. (Végülis lehet pl a kötéltáncot, az ugrás-akrobatikát és az esést egyetlen feladatsorban is gyakorolni. )
  5. Halihó! tetra; a "megpattanó fény" az első mondatban elég formabontó, kissé talán zavaró is, de apróság. Nekem igazán csak ezzel a bekezdéssel van bajom; nem egyszerű összerakni, ki kivel van: "Shaeron D'Gheon. Az átkozott shadoni bajvívó. Pennamor Predocban találkozott vele először, ahova Arel elveszettnek hitt ereklyéje, a Sólyomkarom utáni hosszú nyomozás vezette útjukat. Ennek megszerzésekor kerültek összetűzésbe, ugyanis a fegyver egy gyűjteményben lelt átmeneti otthonra, és a bajvívó nem nézte jó szemmel a magántulajdon ily módú átértelmezését. Márpedig Markó, aki az istennő papja volt, nem tűrhette a szakralitás megsértését, a diplomáciával pedig már zátonyra futottak. D'Gheon úgy tűnik nem feledte el a büszkeségén esett sebet, hogy egy jöttment kardforgató - társai segítségével - legyőzte. Csak Krad tudja mit keresett épp itt épp ekkor, a Larmaron hegység lankáin fekvő jelentéktelenségétől fuldokló város grófjának társaságában." A szöveg többi része azonban teljesen rendben van, a párbaj leírása stílusos és feszes, lehet rajta izgulni - bevonja az embert. Köszi, jó volt!
  6. bűvdudás

    Dumaterem

    Üdv! A zászlók neveiről semmit sem tudunk, a céljaikról és az orientációikról vannak csupán általános elképzeléseink. Gyanítom, hogy töltenek be annyira fontos szerepet a közvetlen környezetükben, hogy ott csak "A Zászló/A Lobogó" néven hivatkozzanak rájuk - és senki ne gondoljon más(ik)ra helyettük. (Mint pl a Szent Korona esetében. )
  7. bűvdudás

    Ynev országai

    Köszi MG, erre nem emlékeztem!
  8. Hali! A bigámiával kapcsolatban egyedül Shadonból van tudomásom valamiféle forrásra (Garmacor vére), de az állítólag godoni előképekre megy vissza - azaz talán a pyarroni gyakorlatban is helye lehet. Talán. Magyarán arról van szó, hogy a godoni kóborlovagok óta ismert gyakorlat (inkább ősi szokásjog, mint törvényileg lefektetett/támogatott metódus), hogy a sokat utazó nemeseknek - főként háborús időkben - több, egymástól távoli településen is lehet "pártfogoltja." Ez valójában nem feleség, de az ágyasnál sokkal több - a tőle született gyermekeket az apa általában elismeri, és kutya kötelessége gondoskodni róla, mint ahogy az anyáról is. Állandó partnerkapcsolatot jelent, így egyfajta biztonságot nyújt nem csupán a nőnek, de a közösségnek is (pl falu), aminek a nő a tagja. Jellemző módon az adott nő többnyire alacsonyabb társadalmi osztály tagja (mondjuk egyszerű szabados), de míg a rangbéliek közti házasság gyakran érdekszülte szövetség, addig ez a fajta pártfogolás inkább alapul kölcsönös vonzalmon, szerelmen. Az effajta kapcsolatnak nyilván feltétele, hogy az adott férfi képes és hajlandó legyen gondoskodni a nőről, illetve megvédeni őt és képviselni az érdekeit. Megnéztem, mi az ilyen nők hivatalos titulusa: konzortáknak hívják őket. A törvényesített házasság viszont szerintem aligha támogatja a bigámia bármi formáját - legalábbis vagyonnal bíró osztályok között -, mivel módfelett megbonyolítaná az öröklési rendet, és egymás ellen fenekedő orgyilkosok gyülekezetévé változtatná a tágabban értelmezett rokonságot. (Ez persze még az egyazon anyától származó testvérek közt is megesik, de gondoljunk csak bele... az Oszmán Birodalomban nem véletlenül hullottak az ifjú rangosak fejei - az anyák mindent megtettek saját utódaik érvényesülésének érdekében. ) * Nőági öröklésnél mondjuk ez a probléma kevésbé volna kihegyezett: az esetek jellemző többségében ugyanis nincs egyértelmű bizonyíték arra, melyik férjtől is származik az adott utód. (Tudom, a változatosság gyönyörködtet: az asszonyság elf, törpe meg tongesz férjei segíthetnek a beazonosításban...)
  9. bűvdudás

    Ynev országai

    Üdv! Ha jól emlékszem, a Keleti szél elején valahol bemutatkozik a Titkos Szekta nagymestere is... szerintem az a fejezet elég hangulatos és esszenciális leírása a slan-lét megélésének. Viszont az Acél és oroszlánban nem rémlik a slan-kard (a rapír igen).
  10. (áthozva) Üdv! 1. (Eltekintve az extrém körülményektől és a sajátos jellemű karakterektől.) Először is alkalmas táborhelyet keres, lehetőleg vízlelőhellyel, szélvédett zugban, lombok alatt. Még világosban száraz fát gyűjt; ha van, sátrat felver. Lehetőleg nem egy hangyaboly felett. Ha lóháton utazik - s mért ne tenné? - lovat ellát: lecsutakol, megitat, kipályváz. Ezután foglalkozik magával, azaz tüzet rak, eszik, naplót ír, elmélkedik stb. majd nyugovóra tér. Valószínűleg könnyű az álma, mint minden gyakorlott utazónak, de azért ha van pszije, egy ébresztést élesíthet. Ha nemkívánatos vendégekre számít, egyéb biztonsági intézkedéseket is foganatosíthat (lásd fentebb), optimális esetben a lova jelzéseire is hagyatkozhat. 2. Érzékszervei útján - elsősorban látással, ez szvsz önkéntelen - próbál közelebbi infót szerezni, ahogy a többiek is írták. Ez beidegződés és aktuális mentális (asztrális) állapot függvényében történhet látványosan, azaz kiegészítő/járulékos cselekedetekkel (felkönyököl, felül, talpra ugrik és még fegyvert is ránt, neadjisten felordít...) vagy kevésbé feltűnően (mozdulatlanul fekve marad és fülel/lesekedik, esetleg óvatosan a fegyvere felé indul a keze). A játékos helyében és a karakter nevében mindenesetre megkérdezném a KM-től, hogy tudom/sejtem-e, hogy mi riasztott fel (rémálom, pszi, lárma, fájdalom, egyéb kényelmetlenség), illetve mit érzek épp.
  11. bűvdudás

    Dumaterem

    A tervezett, ám vakvágányra állt M* 2.0-hoz annakidején - azaz pár éve - egy csomó háttér- (világleíró) és hangulatkeltő anyag készült, többek közt Gáspár András tollából. A szóban forgó kiadvány egyrészt ez utóbbiakat tartalmazza; alapvetően Ynev múltjával, jelesebb kultúráival és sorsfordító ütközetekkel foglalkozik. Nekem mindent összevetve tetszik, bizonyos részei kimondottan jól sikerültek, hangulatosak és ötletadóak.
  12. bűvdudás

    Dumaterem

    Dettó; számíthatsz ránk, targo!
  13. Jogos. Heveny reakcióra azonban, mint a (közönséges) tűz és a víz esetében, én nem számítanék.
  14. Háppont, hogy a levegő erodáló hatását lehetne képes szegény kompenzálni a földdel érintkezve. Ez volna a lényeg. Na, mindegy, nem így találták ki. A gőz és a pára oké, de a homokszemcsék más tészta. Ha egy kis kupac földet/homokot/kavicsot teljesen huzat- és szélmentes, de levegős helyre teszel - azaz tényleg csak levegővel találkozik, semmilyen mozgási energia (mondjuk az elemi erő profán formája) és hőingadozás nem éri, az évszázadok múlva sem fog mutatni semmilyen változást, hiába kap folyamatos és kiapadhatatlan utánpótlást a körülötte lévő lég. Mert a mozdulatlan föld és a levegő semmit sem tesz egymással. Nagyon jól elvannak együtt, köszönik szépen. (Véletlenül sem viselkednek úgy, mint a tűz és a víz. A paraelemeik - sötétség és fény - viszont már igen.) Fentebb már írtam: ami ez esetben a földet (követ, homokot) aprítja, az a rá ható mozgási erő (energia), amit éppúgy közvetíthet az szél (levegő), mint a hullámzás, csepegés (víz), holott az utóbbi nem ellentétes eleme a földnek.
  15. Köszi a tippet, megnéztem Bestiáriumot. Valóban, ennek tükrében kicsit árnyalódik a kép, és érthetőbbé válik az érvelésed. Ugyanakkor ne feledjük, hogy az ominózus esetben is őselem az egyik fél. Tehát az állításom lényegi részét, azaz hogy a közönséges föld és a közönséges levegő nem harcol egymással, az elementáloknál olvasottak nem érintik. (Az Ibarát meg valóban formálja a szél, de egyfelől nem semmisíti meg az annak anyagát alkotó földet (homokot) - és viszont -, másfelől pedig szélcsend idején - hogyismondjam - semmi bajuk nincs egymással. ) Ugyanakkor kicsit logikátlannak tartom, hogy míg a vízurak regenerálódhatnak természetes vízzel kapcsolatba lépve, addig a földurak - két lábbal a földön állva - nem képesek hasonlóra. Ide tartozik még szerintem az a gondolat is, hogy a közönséges paraelemek harca viszont (fény-sötét; hideg-meleg) könnyedén tetten érhető, és nem igényel semmifajta további bizonyítást. Akárhogy is, nem egyszerű az őselemi világképet játéktechnikailag jól és támadhatatlanul - azaz kétséges pontok nélkül - tálalni.
  16. Profán alakban a föld és a levegő biztosan nem - legalábbis őselemi módon nem*. Az Ibarában pl elég nagy felületen érintkeznek egymással meglehetősen tiszta formában, mégsem fuldoklik senki, mint ahogy az Ibara lassú süllyedését sem figyelték meg eleddig. *A szél homokgörgető hatását persze nevezhetjük egyfajta harcnak, de ezen az alapon a természetes víz is harcol a földdel (partot ostromló dagály vagy a patakágy kavicsainak kopása) - vagy épp a szél a vízzel (hullámverés, szárítás), pedig nem antagonistái egymásnak. Nem sok köze van az őselemi párhuzamokhoz.
  17. Ha pusztán ez (volna) az ok - és minden elemre igaz volna -, akkor a fentebb említett Tűzaura sem tudna mit kezdeni a tó vizével, illetve a Vízaura sem érne sokat a lángoló házban. (Holott ezen esetekben épp azért érhetnek valamit, mert a közönséges elemek "egységnyi" E-je /"Őselem-tartalma"?/ elenyésző az Őselemekéhez képest.) Meglehet*, de ha ez az Őslég-közönséges föld viszonyra is érvényes, akkor... Bocs, de látom magam előtt, ahogy a megfelelő erősítésű levegő aurával körülvéve a varázslónk szép lassan a földbe/homokba süllyed. Szerintem arról van inkább szó, hogy míg a tűz és a víz közönséges formában is harcol egymással, addig a föld és a lég közönséges formában nem. ** Ergó sem az Ősföld nem harcol a közönséges levegővel, sem az Őslég a közönséges földdel. Az Ősföld és az Őslég viszont egymással igen. Ebből következően szerintem az Ősföld aura nem fojtja meg a viselőjét, akár ő hívta létre, akár nem. *... bár logikailag ezzel is van egy kis gond. Az Őselemek - erejüknek megfelelő mértékben - egymást oltják ki. Azaz, ha a Tűzaura kiolt 1 E-nyi vizet (mennyi is az?), akkor jelen is van 1 E-nyi víz, és annak is ki kellene oltania a Tűzaurát. Tehát nem loboghatna éppúgy a hatóidő lejártáig, mint ha a tóparton üldögélve övezném fel vele magamat... (arra meg, ugye, nincs utalás, hogy az Őselem hat közönséges ellentétpárjára, míg a közönséges elem egyáltalán nem hat rá vissza.) De most ezt hagyjuk is. Hiszen lehet, hogy egyetlen E-nyi Őselemhez hihetetlen mennyiségű közönséges elem kell. (Bár a tűznél ez kevéssé valószínű. Mintha a közönséges tüzek jelentősebb mértékű Őstüzet tartalmaznának; igaz, a tüzet nem is igazán tudjuk kilóra mérni vagy literben megadni, inkább csak E-ben - nagyon esetleg köbméterben. Na, mindegy, ez már kezd fájni... ) **Ez pedig azzal függhet össze, hogy Ynev világa alapvetően Ősvíz alapú, így sokkal hevesebben reagál a tűz bármilyen fajta megjelenésére (vagy, ha onnét nézzük, a tűz a legpusztítóbb, legösszeférhetetlenebb elem Yneven). Föld-levegő viszonylatban ezen a világon nem áll fenn ilyen éles ellentét (mivel itt egyik sem alap alkotóelem, vagy annak ellentéte).
  18. Szerintem ez, hogyismondjam, túlzott gondossággal megválasztott példa. Nézzünk egy hasonló gonddal, ám más szempontok alapján megválasztott másikat! A varázslón 1E-s elemi tűz aura van, amit víz alatt hív életre. Mi történik vele? Merthogy az Ősföld aurával általában a fenti példához hasonló történik: egy ellentétes, de közönséges közegben - elemben (ti levegőtől ölelve) - jön létre. Kialszik? Tudtunkkal nem. Miért nem? Szerintem az a válasz, hogy mert nem harcol a közönséges levegő elemmel. Más: Tényleg akad itt ellentmondás. De van egy tippem. Az olvasható az auránál, hogy az "egyfajta személyre szabott Fal." És mi olvasható a Falnál? "Védő varázslat. (...) Útját állja az ellentétes Elemi Mágiáknak. (...) Hatásukat vagy teljesen megszünteti, vagy erejéhez mérten mérsékli (...). Azaz ha a Fal E-je nagyobb a támadás E-jénél, akkor a támadás megszűnik létezni (még akkor is, ha eredetileg több körig fennmaradt volna ... ). Közben persze a Fal is veszít az E-jéből. Abban az esetben, ha a támadás ereje nagyobb, a Fal semmisül meg, ám a támadás is csak meggyengülve jut csak át rajta." (sic!) Ha a leírásnak ezt a részét vesszük, és kellő kritikával kezeljük az Elemi Erő Teremtésénél olvasható egyetlen szerencsétlenül megfogalmazott mondatot*, akkor kapunk egy kis jóindulattal használható metódust. *Miszerint ha "a súly meghaladja az Elemi Erő megtartó képességét, az semmilyen hatást nem fejt ki ellene". - Mivelhogy ez leginkább csak a súly megtartására vonatkozna. Ha az 1E-s Falam - amit polcként szeretnék használni- enged a ráhelyezett 5, 00001-kg os váza alatt, attól még az adott tárgy természetesen nem lesz a továbbiakban pillekönnyű az "1E=5 kg" szellemében. De a lendületből fakadó plusz E-ket igenis csökkentheti. Remélem, sikerült érthetően megfogalmaznom, mire is gondolok...
  19. Hali! Az ETK erre vonatkozóan azt írja az auráról, hogy "Védő varázslat. (...) Védettjére semmilyen hatással nincs (a Tűzaura nem égeti, a Vízaurától nem lesz nedves, még akkor sem, mikor azok eltűnnek), és az érzékelésben (látásba, hallásban) sem zavarja. Más a helyzet, ha a varázsló az Aurával nem önmagát, hanem másvalakit övez. Ilyenkor az Aura, ha közvetlen hatást nem is gyakorol védettjére, az érzékelésben jelentősen zavarhatja." Az itt leírtak nekem azt sugallják, hogy az aura-forma közvetlenül nem árthat az aura tulajdonosának; védelemre találták ki. (Játékon belüli, világkoherens indoklás: ha ártana a felhasználóknak, a metódust már rég kukázták/finomították volna a különféle varázslóiskolák. ) Ergó lehet lélegezni benne/alatta. * Tetra, így már értem az elképzelést, köszi!
  20. Az aurámon anyagiasuló idegen matériához sem? Valamilyen - nem az aurámba tartozó - tárggyal sem?* (Ez olyan, mintha nem tudnám megfogni pl az orromat. ) Mi történik, ha megpróbálom? Úgy értem, lehet, hogy kihagytam egy logikai lépést, de valaminek csak kell történnie két anyagi természetű dolog találkozásakor (eltérő energiaállapot és nagyságrend)... *Illetve másvalaki letörölheti?
  21. Hát igen. Először is - ahogy tetra már említette - valamekkora rések bizony vannak az Ősföld aurában is, ha annak szemcsemérete megegyezik a homokéval. Csak kicsik. Persze ettől még alkalmas is lehetne a fojtogatásra... Másfelől - mondjuk egy viszonylag alacsony E-vel rendelkező - Ősföld aurát miért ne törölhetne, dörgölhetne (ha még van tartalék levegője a tüdejében, akkor akár fújhatna, tüsszenthetne) le magáról az ember, így akadályozva meg a fulladást...? Az Ősföld aurának elvben ugyanis nincs komolyabb fizikai (erőhatás elleni) ellenállása. Ugyanakkor Ogonomus azt mondja, hogy az ellentétes Őselemek csak tiszta állapotukban igyekeznek kioltani egymást. De ha "csakazértis" úgy tekintjük, hogy az Ősföld reakcióba lép - azaz "harcol" - a levegővel, és igyekszik kioltani azt, akkor korlátozott mennyisége - E-je - miatt igen gyorsan az Ősföld fog veszíteni, mivel a Satralist körülvevő levegőóceán - amiben az Ősföld aurával fojtogatott karakterünk jelen van - valószínűleg sokkal több Ősleget tartalmaz, mint amennyi Ősföldet az aura. Úgyhogy - bár az ellenkezőjét sem lehet egyértelműen kizárni - végeredményben az a valószínűbb, hogy az Ősföld aura nem kifejezetten alkalmas fojtogatásra, bár bizonyos esetekben okozhat pár kellemetlen pillanatot. (Szerintem.)
  22. Üdv! Khuriboow, remélem, nem bánod, ha írok pár gondolatot a verseidhez. Az elsővel sajnos nem igazán tudok mit kezdeni; számomra az "égen köröző keselyűk látványa"-toposz annyira kézenfekvő, hogy teljesen elidegenít a szöveg fő motívumától, az égbe vágyó, "földhözragadt" keselyűtől. Így hiába éreztem a szöveg játékosságát, alliterálását. Persze lehet, hogy valami egyedi jelenséget akartál megjeleníteni, és nem általános képet a keselyűk kesergő népéről. A második, a Dérszakáll... már sokkal jobban tetszett; nem csupán terjedelménél fogva ad több kapaszkodót és időt a hangulat megragadására, de a forma is tetszetős. Én pár soron csiszolnék még (főleg az utolsó kettőn), és ahol lehet, elhagynám a "s" kötőszavacskákat. Úgy sokkal természetesebb, gördülékenyebb - "népiesebb" - ízt adnál a szövegnek. Egyébként hangulatos, erősen képi hatású kis mondóka, eltalált ritmikával. Köszönöm!
  23. Halihó! Cundior; nem egészen értem, hogy miben maradtatok, így azért leírom: igen, a szabály azt is megengedi, hogy kacsonként süsse el a vérpusztító a varázslatot ugyanarra az áldozatra. Ez jelentős megtakarítás lehet, így azonban minden kacs 3 (+2) szegmens, és mindegyik ellen külön gyorsaság-próbára jogosult az áldozat. Igaz, minél több a sikeresen rögzített kacs, annál kevésbé ugrándozhat az áldozat, és én azért a mágia sokkoló hatásáról sem feledkeznék meg. (Lehet, hogy felfedezted a kaszt ultiját? ) Ezzel együtt úgy érzem, hogy a sanquinatorok léte inkább hangulati elem lehet egy "Tharr gonosz egyháza"-típusú modulban, így - épp a hidegrázós, de praktikátlan megkötések okán - én inkább NJK-ként, vagy nagyon spéci szerepben tudom elképzelni őket. Életút? Hááát... ehhez nem elég élénk a fantáziám.
  24. Üdv! Cundior; ha szó szerint értelmezzük a leírtakat, akkor a varázslatba fektetett manapontok száma csökken a TSZ-ének megfelelően. Azaz szerintem egy "négy kacsos" Vérbéklyót a 4. TSZ-ű vérpusztítónk 16 Mp-ból létre tudja hozni (a 20 helyett). Ez így alacsonyabb szinten még nem olyan tápos megoldás. Csak NJK-ként találkoztam eleddig vele, így sajnos nem igazán tudok a második kérdésben segíteni. De vannak itt bőven tapasztaltabb játékosok, reméljük, ők tudnak majd valamit mondani.
×
×
  • Új...