bűvdudás

Kate; nézem és tényleg. Újabb ellentmondás. A PPL szerint Kyel papjai nem ihatnak alkoholt, és - talán épp ezért - ott már mézes tejjel áldoznak. (Látható, hogy az ETK-s szöveget dolgozták át.) A papoktól elvárt önmegtartóztatás mellett egyébként fura is lenne, ha Kyel kedvence a bor volna - bár "In vino veritas". Szóval előfordulnak efféle furcsaságok; szerencsére ez nem annyira kardinális kérdés. Mivel a PPL az újabb és a jobban kidolgozott kiadvány, vallási kérdésekben általában ezt... hm... szokás alapul venni. De itt és most is igaz, hogy nálatok úgy van/lesz, ahogy abban a KM-etekkel megegyeztek.

Üdv! Darabolo; nagymesterük sosem volt, minden rendház autonóm egység egy-egy khuryak (rendfőnök) vezetése alatt. Akire te gondolsz, az Sorquas Devastor, Uwel utolsó kegyeltje. És igen, Pyarron ostrománál veszett oda. Ahogy tetra is írta, az "a bosszú eszköze áldott fegyver" - isteni jutalom leírása a PPL I.-ben olvasható, mégpedig a 125. oldalon. Most itt csak annyit, hogy az áldás elérésére az 5. TSZ után nyílik lehetőség, és jó kis bónuszok, majd - KM-i hatáskörben - izgalmas különleges képességek járnak érte.

Halihó! Darabolo; az áldozatos kérdésekre a PPL1-ben van a válasz. A heti egy kötelező áldozastra itt nem találtam utalást, csak arra, hogy "rendszeres időközönként" kell ezeket bemutatni. A mikéntekről: Krad szolgái csak nagyritkán (feltehetően ünnepnapokon) mutatnak be áldozatot; ekkor bort ajánlanak fel az istenségnek. Kyelnél kicsit keresgélnem kellett, de a lényeg, hogy az ő papjai mézzel vegyített tejet öntenek a földre. Az ilyen esetekben nem kérdéses, hogy a felajánlott áldozat eltűnik. Uwel esetében az egyik forrás szerint valóban a megtorlás szent aktusa az áldozatbemutatás bevett módja, de annak is van nyoma, hogy szolgái italáldozatot mutatnak be: a tűz lángját hintik meg tiszta vörösborral. (Ez is eltűnik, nyilván...) A Bosszúállás Atyja szerintem nem követeli minden esetben a vétkes halálát, fontosabbnak gondolom, hogy a megtorlás szigorú legyen és igazságos. Ami a szent helyeket illeti, a következőt találtam róla: "Az istenség szemében minden olyan hely szentté magasztosul, ahol egy-egy különösen nagy horderejű vagy régóta húzódó bosszú beteljesült, még akkor is, ha nem az ő szolgái keze által." Nyilván lehet azon rugózni, hogy mely bosszú számít nagy horderejűnek, a lényeg, hogy a fentiekből kiviláglik: miután a haragosomat orvul elgáncsolom a táncparketten - legyen a megtorlás bármennyire is jogos -, a bálterem még nem feltétlenül fog attól kezdve szent helynek minősülni.

Hát, annyi biztos, hogy a rabszolgáinak lázadása és Krán támadása hazavágta a DÓB itteni hídfőállásait. Ettől függetlenül persze még - esetleg és alkalmasint - lehet átjárás a világok/síkok közt. A déli kolostorok szerzeteseinek tevékenysége legalábbis alátámaszatni látszik a feltevést - valamiért csak őrzik azt a vidéket. A forrás az "Ősi titkok láza..." Godonról szóló fejezete. Sajnos sokkal több nincs is benne a DÓBról... hacsak az nem, hogyan mértek halálos csapást a godoniak ősei a síkurak ellenük küldött, "Kétfejű kígyónak" nevezett ármádiájára, és hogyan lett Zherlig kánból a déli puszták "rossz szelleme". Mindenesetre attól tartok, hogy az átruccanás a démoni síkokra finoman szólva próbára teszi még egy 9. TSZ-ű csapat képességeit is.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vonatkozó szerzői elképzelés szerint a DÓB csak részben - csak bizonyos vetületeinek tekintetében - volt a Déli Jégmezőkön, lényegi részei más - valószínűleg részben démoni - síkokon helyezkedtek el. Hogy a rabszolgákat pontosan hol tartották, az kérdéses - a godoniak őseinek fennmaradt legendái egy Shíol nevű sötét helyről beszélnek. Innét a Pokolkapun át szöktek Ynevre a Lámpás Fők vezetésével, s folytatták menekülésüket a jégpusztaságon át, mely - idézem - "bármely közönséges halandót rövid úton elpusztított volna". Szóval annyi biztos, hogy kutyakemény, barátságtalan hely, de azt is, hogy nem teljesen lakhatatlan ("legendákból ismert szörnyek és démonimádó néptörzsek tengetik" itt napjaikat). Mindenesetre nem árt, ha a látogatók is kemény fickók/csajok, és minden lehetséges módon felkészülnek. Felszerelkeznek bundákkal, hókésekkel, túlélési ismeretekkel, mágiával és ismerik a lehetséges természetes (hőforrások, gejzírek, szélmentes zugok) és mágikus (kőkörök, tudomisén) menedékhelyek fellelhetőségét - vagy legalábbis megbízható vezetőt fogadnak.

Egyetértek. Az alapok elsajátításán fordul meg az egész, ami vagy megvan, vagy nincs. Míg a karakter nem képes formálni a manát, hiába tanítanak meg neki jutalomból varázslatokat, az a tudás csupán mágiaismeret. A szimpatikus mágia meglétét vagy hiányát pedig KM-ként magad döntöd el. A leírások alapján amúgy - nemrég beszélgettünk erről - úgy néz ki, hogy egyedül a zóna varázsjel áll szimpátiás viszonyban a varázslóval (egyedül ennél esik említés a szimpátiás kapcsolatról). De még ha a "ti Yneveteken" szimpátiás kötés is áll fenn a tárgy és a varázsló között; lehet az a tárgy ősrégi, amit egy rég halott személy készített - csak rajtad áll. Persze ha alapból nem szimpatikus az ötlet, akkor mindegy is. Csak a tisztánlátás végett: az UTK nálad az Új Tekercseket jelenti amúgy? Mert általában az Új Törvénykönyvet rövidítik így (az Új Tekercsek meg az ÚT). Azért kérdezem, mert az ÚT-ben öt képzettségfokozat van (ÚTK-t nem ismerem) - válaszd ki azt, amelyik már éppen jó az adott karakternek. Ha a 4 Mp nem elég, a 2. fok már ad 9 manát. Érdemes tehát olyan varázslatokat tanulnia, ami ellen nincs ME - elemi mágián alapuló dolgokat pl. Általános tanács: úgy csináld, ahogy nektek jólesik, de legyen súlya a dolognak.

Üdv! Xing; ez irodalmilag megerősíthető. A többi meg - ahogy fentebb már utaltam rá - a "kinek-kinek a maga Yneve"-kategória. El kell fogadnunk, hogy bizonyos dolgok ennél vagy annál a KM-nél/csapatnál (kicsit vagy nagyon) másként vannak.

Jó reggelt! Kendath; az ETK rendszerében erre a problémára találták ki a Mágiahasználat-képzettséget. Igaz, ez csak Mesterfokon jelenthet választ a kérdésedre, és nem is olcsó mulatság, de ingyen nem osztogatnak kunsztokat... Az Új Tekercsek pedig bizonyos mértékig kibővíti a Mágiahasználat-képzettség adta előnyöket (ahogy erre Darabolo is utalt). ...Ha meg a szóban forgó karakter véletlenül épp dzsad tolvaj, lehetősége van elsajátítani a tolvajmágia fogásait, erről a RÚNA magazin vonatkozó cikkében tájékozódhatsz. Ha sokalljátok a Mágiahasználat-képzettség árát, és az adott karakter nem is az Ibarában tolvajkodik - és nem is mondjuk Anat-Akhan mortel -, akkor mondjuk jutalmazd meg az illetőt valami varázstárggyal, ami - például - napi egy alkalommal lehetővé teszi, hogy bizonyos mágiaformákat parancsszóra aktiválni tudjon. De ezt tényleg érdemelje ki a játékos és a karaktere, dolgozzon meg érte. Nem véletlen, hogy a varázshasználat bizonyos megkötésekkel jár.

Értem. Nekem ez inkább csicskáztatásnak/kutya-szerepnek tűnik. Nem hiszem, hogy bármelyik démon kapna rajta.

Bocsánat, nem értem. Ki emelkedhetne fel általa? Erről Gáspár András a következőt írja az "Ősi titkok láza..." c. kötetben: "A síkurak - a DÓB urai (megj. tőlem) - csak az esztétikus megjelenésű, de sivár lelkű egyedek szaporításában voltak érdekeltek." illetve: "A délvidék emberi magaskultúrájának megteremtői, a civilizáció sorsának Ynev-szerte elismert kovácsai nem a Nagyok teremtményei voltak. Őseiket a démonikus óbirodalom urai horcolták be Satralisra egy másik anyagi síkról, hogy vérüket más emberi vérvonalakkal elegyítve kellőképp hosszú életű, könnyen elbitorolható testű rabszolgákhoz jussanak." A godoniak elődjeiről van szó, akik a Hatodkor fordulóján fellázadtak uraik ellen, s kivonultak a jégpusztaságon át fogságuk színhelyéről, hogy keleten, a Vihar-szoroson túl (a mai Ronna-Gellán) keressenek új hazát. A leírásból tehát kitetszik, hogy a DÓB több emberi vérvonallal is "kísérletezett"; ezek közül egyeseknek a leszármazottai máig azon a területen élhetnek. Valamint igen, az is, hogy a könnyű elbitorolhatóság is válogatási, tenyésztési szempont volt/lehetett.

Üdv! Xing; csak pár gyors észrevétel, ha már Greol felvetette őket: - Ha a jéglakóid öltözködnek/eszközhasználók, nincs szükség evolúciós nyomás hatására történő mutálódásra, azaz fehér szőrzetre. Ott vannak a zsákmányállatok (jegesmedve, sarki róka, fehér farkas stb.), amelyek bundáját fel lehet ölteni a hideg ellen és rejtőszínnek is több, mint jó. Valószínűleg jobban is melegít, mint a saját szőrzet, hacsak a néped nem olyan szinten szőrös, mint egy Wampa jéglény... Másfelől az szerintem legalábbis kérdéses, hogy a démonok elől bármifajta fehér bunda elrejtene (akár saját, akár viselt). - Ha már démonok: az ellenük emelt "démoni" védelemnél feltételezed, hogy a démonok különféle fajai egymás között békében élnek, kapcsolatuk harmonikus és semmi pénzért nem emelnének kezet egymásra. Nos, ez valószínűleg a legkevésbé sincs így. "Ott egy lélek, amit egy gyengébb démon akar védeni ellenem? Höhö, nyúlom!" Másfelől mi is lenne az üzlet az őrdémonoknak abban, hogy egy halandót védelmezzenek? Minimum valamit szipolyoznának az illetőtől. Akkor már inkább valami amulett, amit a démonok nem állhatnak... (akár az alexandritra emlékeztető hatásal, akár másképp) Persze a fentiektől függetlenül az a lényeg, hogy a játékosaid élvezik-e a játékot a te Déli Jégmezőiden a fehér bundájú "vukik" között. Ha igen, a többi már csak akadé(mikus okos)kodás. Szóval jó játékot!

Szerintem ha elég jót dobsz, több az, mint majomkodás. Csak 20-30-al kell többet dobni a pajzzsal, mint a fegyverforgató kézzel, az meg simán összejöhet. Így máris behoztad a fegyver értékeit - és az esetleges Mesterfokú bónuszt - valamint mindjárt kaptál +k6 sebzést körönként. Úgy, hogy közben van egy csomó plusz VÉ-d. Szóval jó kis Képzettség ez lovagnak, paplovagnak, harcosnak alacsonyabb Gyorsaság/Ügyeség mellett is.

Halihó! CS; én úgy értelmezem, hogy a Kétkezes harc-képzettség nélkül is lehetséges a két "fegyverrel" való, levonások nélküli támadás (alapesetet - azaz képzettség nélkül - lásd a Kétkezes harcnál), Mesterfoknál meg még a VÉ is megmarad. A Mesterfok megfogalmazása amúgy tényleg azt sejteti, hogy egy korábbi munkaverzióban az Alapfokhoz bizonyos levonásokat akartak betervezni, de ezt végül elvetették - a Mf szövege meg "úgy maradt". Érdemes egyébként még elolvasni a MTK Harci szabályok - Közelharc két fegyverrel című fejezetét, illetve pár oldallal odébb a Képzettségek - Harci Képzettségek - Hárítófegyver-használat c. részét is. Ez utóbbi egy újabb közvetett érv amellett, hogy a Pajzshasználat Mf-nál sem járnak a Mf-ú Fegyverhasználatnál szokásos bónuszok. Az egészet nem is hoztam volna szóba, ha a különféle versenyeken használatos számolós táblázatok némelyike nem adna hozzá mindenféle bónuszokat a Pajzshasználat Mesterfokához.* Ez engem mindjárt elbizonytalanított - ha "mindenki" így csinálja/ez az elfogadott, akkor biztos, hogy az én értelmezésemmel nem stimmel valami. Úgyhogy inkább megkérdeztem itt. Még egyszer köszönöm a válaszokat! *Egyébként sejteni vélem, mi téveszthetett meg egyeseket a képzettség leírásánál: a kezdőmondat úgy indít, hogy "A pajzzsal mesteri módon támad..."

Nem számít a pajzs MGT-je, plusz mindenféle levonások nélkül támadhatsz a pajzzsal a főfegyvered mellett úgy, hogy a pajzs VÉ-je továbbra is érvényesül. Ezt adja - az én olvasatomban - az ETKban a pajzshasználat Mesterfokon; ez szerintem elég komoly bónusz.

Köszi, srácok! Megnyugtató, hogy nem csak én értelmezem így a dolgot.

Sziasztok! A Kalandorkrónikákra való készülés közepette belefutottam egy problémába, ami eddig nálam valahogy nem jött felszínre. Mégpedig a mesterfokú Pajzshasználat kapcsán. Az én olvasatomban a képzettség leírásában nincs arról szó, hogy a Mesterfok a Pajzshasználat esetén a Fegyverhasználatnál szokásos bónuszokat adná (+5, +10, +10). A leírás szerint ennél a képzettségnél másféle (egyébként elég komoly) bónuszok járnak. Viszont a különféle karaktergenerálók hozzáadják a Fegyverhasználat bónuszait is. Miért? Ti hogyan használjátok ezt a Képzettséget? Van erről esetleg valamilyen hivatalos álláspont? (RÚNA Magisztérium vagy efféle?) Köszönöm a válaszokat!

Az égvilágon semmi, bár nem néztem be Alyr Arkhon köpönyege alá.

Én is ezt szerettem volna hangsúlyozni: amíg a törpe a saját közösségében (vagy egy ahhoz nagyon hasonló értékrendet valló közegben) mozog, annak morálja, megtartó ereje - s az a figyelem, amivel a közösség a tagjai felé fordul - egyszerűen nem enged teret a Homálytestvért erősítő cselekedeteknek. Veszély csak a talaját vesztett, vagy kimondottan renitens törpére leselkedhet. Jó, hogy Rodrigo megtette helyettem is.

Üdv! Nem ismerem a modult, de ha MG szerint gázos, és a fő NJK-k motivációs háttere is a problémás részek közé tartozik, akkor jobban jársz, ha magad próbálod ezeket a lyukakat valamiféle magyarázatokkal befoltozni - te vagy most a leginkább benne a modulban. Arra ügyelj, hogy a kreált magyarázatokat beleintegráld az NJK-k megnyilvánulásaiba is. Ez esetben - szerintem - még az erőltetettebb dolgok is emészthetőbbé, átugorhatóbbá válnak a játékosaid számára. A kaland sodra is túllendíthet a bökkenőkön, fókuszálj a modul erősebb részeire . Remélem, vannak azért ilyenek, biztosan kiválasztottad valamiért...

Igen, papot is beleértve.

Üdv! stewenson; fondorlatosabb démon esetében - én abból, hogy könyvet íratott, efféle lényre gyanakszom - jó eséllyel az fog történni, amit Darabolo "Más felállás" címkével látott el. A démon elkezdi "használni" a nemes hölgyet. Esze ágában sem lesz a hatalma egy részét átadni neki, hanem elbitorolja a testét. Innét fogva javarészt a démonon múlik, hogy mit fog elkövetni a megszállott a hatása alatt. Mivel egy laikus nemes hölgyről van ugyanis szó, eléggé esélytelen, hogy ellen tudna állni a démon befolyásának. Elváltozások valószínűleg látszani fognak a hölgyön - elsősorban és legkorábban a tekintetén. Ha időben kap segítséget, varázstudó segíthet rajta. Szerk: Ha azonban egy szeráfi alku szövegére bukkan a hölgy, akkor egy igen komoly kaliberű hatalmasságról van szó. Ez esetben a démon nem kerül le az anyagi síkra teljes valójában, a szöveg hozzá a kulcs. A paktum létrejön, a nőből nagy valószínűséggel patronált lesz. Felkészületlenül valószínűleg nem húzza soká szerafistaként, de persze szerencséje is lehet...

Üdv! Stewenson; ez nagyban függ az idézés körülményeitől. Ideális alapesetben a démon megidézése még nem jár semmifajta "paktummal"; az entitás megjelenik az idézés hatására, az idéző pedig a gyertyával tartja sakkban (illetve varázskörökkel kordában) és kényszerítheti az általa kívánt dolgokra. (Tegyen meg neki a démon ezt vagy azt.) Tehát jóelőre gondoskodik a megfelelő alkupozícióról. Tehát szó nincs arról, hogy a démon hatalmából bármennyit is a magáévá tehetne, csupán szolgálatra kényszerítheti ideig-óráig. Az idézés alapesetben tehát erre való. A megszállás vagy elbitorlás egészen más dolog és általában a démon kezdeményezi (kivételek persze akadnak, lásd a vulagharok esetét), ő kíván nyerni vele. Az idézésen pedig a varázshasználó. Az általad említett paktum pedig egy harmadik dologhoz, a szerafizmushoz tartozik. Erről egy teljes tanulmány szól, de azt valószínűleg ismered.

Erionban és környékén- a lakosság körében - a közös mellett általánosan beszélt még az ún. godorai kyr is, ami a mai toronihoz masonló mértékben támaszkodik a kyr nyelvre. De játéktechnikailag a közössel ott is nagyszerűen lehet boldogulni, sőt. Elvégre Erion az "idegenforgalomból" - és az arra támaszkodó kereskedelemből - él...

Üdv! Cundior; összeszedegettem, amit erről tudok, ill. tudni vélek. Északi városállamok: Irodalmi adatok (Karnevál) alapján többnyire dolamin, kevéske lupár. A polgárságtól "fölfelé" majd' mindenki beszéli az asziszt is valamilyen szinten. A keleti partvidéken egy sinemosai eredetű kyr dialektus ("namosai kyr") is eléggé elterjedt, mint afféle közvetítő nyelv. Riegoy-öböl: Az itteni városállamokban - amennyire ezt össze tudtam rakni - a kyr egyik dialektusát (öbölvidéki?) beszélik, mely alaposan feldúsult közös nyelvű kifejezésekkel a pyar hit felvétele óta. Őszintén, ebben - a kyr és a pyar elemek arányában - vagyok a legbizonytalanabb, pedig több oldalas anyagom van a térségről. Ervföld: Az északi hercegségek adminisztrációjának nyelve a pyarroni eredetű erv-közös. A populáció négyötöde ismeri a kyr írásjeleket. Maga a mindennapos érintkezések során használt erv nyelv két fő dialektusra, a városira (ereni, erigowi, haonwelli) és a vidékire (pl gianagi) osztható fel. Ezek a honszerzés-kori idiómákra vezethetők vissza. Fontos még megjegyezni, hogy az erv nyelv is számos kyr fordulatot őrzött meg. A lényeg, hogy igenis létezik erv nyelv - pontosabban erv nyelvjárások léteznek. (Ismert még az ún. "irodalmi erv" is. Ez a konstrukció jócskán tartalmaz ókyr nyelvi blokkokat, emelkedett; a művelt nemesség - főleg Erigowban - előszeretettel használja az egymással való érintkezés során.) A fentiek játéktechikailag azt jelentik, hogy a Quiron déli partján az aszisszal mindenütt boldogulunk, míg Riegoyban és Ervföldön a közös nyelvvel is meg tudjuk értetni magunkat.

Darabolo; mivel még a d20-ban is csak opcionális ("javasolt") szabály, szerintem senki. Mondjuk én kedvelem a d20 karakter-felépítési és képzettség/képességrendszerét, de egyebek - pl. a harcrendszer "borzasztóságossága" - miatt szinte mindenki visszariadt tőle annakidején. tetra; játéktechnika (pl célszámok) is van hozzá, de mivel a d20 fogalomkészlete csak részben fedi le az ETK rendszeréét, feleslegesnek tartottam azt is idemásolni.