Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.
Keresés Itt
  • Több lehetőség...
Eredmények keresés, amik...
Eremények keresése...

Istenek, Papok, Paplovagok és a vallás


Higins

Recommended Posts

Üdv!

Mindenekelőtt köszönöm a felvilágosítást. Ami a hét arc jelképeit illeti, ez magamtól jutott eszembe. Valahogy úgy képzeltem a dolgot, hogy a pap az alapján választ szimbólumot, hogy Domvik mely aspektusát érzi magához legközelebb - nyilván, ha teheti, ennek megfelelően fog majd feladatkört választani magának az egyház szervezetében. De ha nem, hát nem :)

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

MagyarGergely, ha már felemlítetted, megnéztem a jelképeket az ynev.hu-n. Hát, néhány egész jó, de a Domvik-szimbólumok... Hát, no comment. Mindenesetre az ötlet nem hagyott nyugodni, és az ottaniak mintájára (és felhasználásával :twisted:) én is alkottam egyet, méghozzá a hét arc közül az Eretnekek ostora számára. Egyúttal kipróbálom a képbeillesztést ;)

post-3130-145007942147_thumb.png

:D

Szerkesztve ekkor: , Arnulf con Jamerre által
Link a hozzászóláshoz

Hello,

Olyan kérdésem lenne, hogy van valahol bővebb információ arról, hogy melyik istennek milyen szentélyük, templomuk van? Gondolok is, hogy van valamilyen külső megkövetelés (olyanokra gondolok itt, mint a keresztény templomok tetején a kereszt, meg ilyenek), illetve a belsejére - oltár, szószék, ilyesmi. Esetleg építészeti stílus?

Ilyenek érdekelnének úgy általában. Leginkább a pyarr istencsalád vonatkozásában, de jöhet minden :)

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Közvetlenül nem tudok ilyeneket mondani, hacsak Sogron örökégő tűzoltárait nem, persze ezek közismertek. Tharr-ról tudható, hogy Toron területén katedrálisméretű templomai állnak. Ezen kívül Domvikkal kapcsolatban hallottam egy bizonyos fehér színű kőfajtáról, amelyet a shadoni kultúra összekapcsol a vallással: lelőhelyéhez közeli vidékeken egész katedrálisokat emelnek belőle, attól távolabb pedig legalább az alapzatba kerül egy darab. A PPL-ben valószínűleg találhatsz több ilyen infót, ha figyelmesen végigböngészed, de én sajnos ennek tartalmát nem tudom fejből felidézni.

Link a hozzászóláshoz

Arra emlékszem hogy az egyik istennek a templomainak nincs teteje vagy legalabb is "lukas felülrôl".

Az Amundoknak eléggé jellegzetes sziklatemplomaik vannak vagy piramsiaik.

Aztán az Arel papok rönk szentélyei.

Dzsadoknál is egyértelmü szerintem a mecsert stílus.Renegátban is van róla leírás.

Törpéknél használatosak a Summariumban.

Keleti szélben a Niarei szenthelyekrôl olvashatsz.

Nekem is lenne egy kérdésem. Nagyon meredek az, ha Krán külsô tartományában van egy emberi városban Ranagol templom?

Szerkesztve ekkor: , Sneer által
Link a hozzászóláshoz
Nekem is lenne egy kérdésem. Nagyon meredek az, ha Krán külsô tartományában van egy emberi városban Ranagol templom?

Miért lenne? Sőt, szerintem gyakorlatilag "kötelező".

Ez vitatható. :)

Itt egy másik megközelítés:

Ahol templom van, ott pap is van. A kráni ranagolita eszme más mint a gorviki, és a kráni ranagol-pap is más, mint a gorviki. Egy kráni ranagol-pap nem terelgeti a népet nyájként... és templomra sincs szüksége. A ranagolizmus szinte nem is vallás, hanem rendszer, a mindennapok része. Magyar Gergely kolléga biztosan bővebben, szebben ki tudná ezt fejteni, ha van hozzá kedve és ideje. ;)

Nem mondom azt, hogy a ti megközelítésetek rossz lenne, csak feldobtam egy másik verziót - elvégre mindenkinek a maga Kránja. :)

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

(...) - elvégre mindenkinek a maga Kránja...

Sőt, nekem időnként úgy tűnik, hogy Kránból több van, mint bármely más ynevi országból :D

Meglehet, ez mérhetetlen hatalmának forrása... :tuzes:

Én a magam részről abból indulok ki, hogy az átlagember - szó szoros értelmében az egyszerű paraszt, városlakó vagy katona - Kránban (de a külső tartományokban biztosan) valószínűleg ugyanolyan, mint bárhol másutt Yneven, vagy ha úgy tetszik, a valóságban. Egyszerűen nem képes egy elvont eszmét (nem csak Ranagol tanait, semmilyet) a maga teljességében befogadni és átlátni, következésképp azonosulni sem vele - egyszerűen az emberek zöme nem elég intelligens vagy tanult. Ebből számomra adódik, hogy szükség van a papok jelenlétére - de persze mindenkinek megvan a maga Kránja ;)

Ha pedig van pap, akkor nyilván szüksége van, ha nem is nagy templomra, de egy szentélyre vagy felszentelt oltárra mindenképp, hogy egyáltalán tudjon tevékenykedni.

Link a hozzászóláshoz

Én a magam részről abból indulok ki, hogy az átlagember - szó szoros értelmében az egyszerű paraszt, városlakó vagy katona - Kránban (de a külső tartományokban biztosan) valószínűleg ugyanolyan, mint bárhol másutt Yneven, vagy ha úgy tetszik, a valóságban. Egyszerűen nem képes egy elvont eszmét (nem csak Ranagol tanait, semmilyet) a maga teljességében befogadni és átlátni, következésképp azonosulni sem vele - egyszerűen az emberek zöme nem elég intelligens vagy tanult. Ebből számomra adódik, hogy szükség van a papok jelenlétére - de persze mindenkinek megvan a maga Kránja ;)

Ha pedig van pap, akkor nyilván szüksége van, ha nem is nagy templomra, de egy szentélyre vagy felszentelt oltárra mindenképp, hogy egyáltalán tudjon tevékenykedni.

Ez egy félreértés. A vallásmagyarázathoz nincs feltétlen szükség papságra. Gondolj csak az Ószövetségi prófétákra. Mind élvezték az Úr kegyét, de egy sem volt klasszikus értelemben vett pap és templomaik sem voltak. Mégis, az életükkel és tetteikkel terjesztették az istenük igazságát. Én leginkább ehhez hasonlónak képzelem el azt is, ami Kránban a legközelebb áll a papokhoz: egységes szervezet nélküli individuális próféták, akik az egyéni érdemeik és kiemelkedettségük szerint, alkalmi jelleggel bírják Ranagol kegyét (de valószínűleg nem olyan biankó varázshatalom formájában, ahogy azt ynev többi részén megszoktuk). Ezen kívül az átlagos kráni a mindennapjai során a lehető legközvetlenebbül éli meg a Változások Törvényét, így vagy megtanulja és alkalmazkodik hozzá, vagy fel sem nő.

Az intézményesült egyház óhatatlanul sérti a Változások Törvényét (lévén bekerülési alapon szerveződik a kiemelkedés helyett), ezért az szerintem nem valószínű jelenség Kránban.

Arról, hogy a kisember hogy éli meg Ranagol igazságát nap, mint nap, találtam egy SZERINTEM helytálló írást:

http://koszilank.blogspot.hu/2011/11/eletkep-kran.html

;)

Szerkesztve ekkor: , Cirifischio által
Link a hozzászóláshoz

Üdv!

A templomok kinézetéről a PPL-ben vannak sajnos csak elszórt morzsák. Sokat felsoroltak itt már, Sogron örökégő tüzét (bár elég sok pap képes szent tüzet létrehozni, ami mókás), a gorviki Ranagol templomok nyitottak felülről és téglalap alakúak, a Kyel templomoknak mindig két tornya van, az Antoh templomok szinte mindig vízben állnak, vagy mellette, és gyakran kagyló alakúak, Arelnek főként csak ligetei vannak, Alborne-nak nincsenek épített templomai, Gilronnak nem templomai vannak, hanem műhelyekben oltárok, Uwellnak komor rendházai, amolyan erődökről olvashatunk mindenhol, A shadoni fehér kő is markáns pont, ahogy Tharr-nál meg sok helyen van a vörös márvány említve... de részletes, direkt erre kihegyezett leírás nem nagyon van.

Egyik "kollégám" részletesen foglalkozott a Darton-templomok felépítésével, és szép anyagot hozott belőle össze, így talán azok vannak egyedüliként, és a legjobban kidolgozva, lásd a Maremita egyházközösség oldalán, Darton templomai címmel. (mellesleg a Kalandozókon is fent lesz a cikk, ha eljutok végre a Geofrámia kategóriáig. :D

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Chiri megelőzött, de én is ezt akartam elővezetni.

Az, hogy egy személy, (pap) csak azért, mert megígéri, hogy istenét szolgálja, esetleg szolgálta is már, és ezért hatalmat kap, erőszakosan, saját érdemek nélküli többi fölé helyezést, alapvetően ellentétes Ranagol tanaival. EZÉRT nem lehet leginkább Ranagol pap Kránban. (Igen, a gorviki igencsak kilóg a sorból... erre is van koncepció, bár nem hivatalos, ellenben Ynevbe illő legalább)

Ezért nincsenek Ranagol templomok sem, minek. Kránban, ahol próféták, hóhérpoéták hirdetik a Kosfejes úr tanait, nem kell misére járni, ott nem abból áll a hit. A tanokat, törvényeket, amelyek igen egyszerűek, mindenki alkalmazza, mert ha nem, meghal.

Mellesleg, Ranagol tisztelete Kránban javarészt nem közvetlenül történik, hanem a Káosz-angyalokon keresztül, na, nekik szerintem vannak szent helyeik, esetleg szertartáshelyeik, oltárral, ami kimerítheti a templom fogalmát (példát találhatunk erre Jan van den Boomen Homokszem mind megannyi című novellájában.)

Link a hozzászóláshoz

Mellesleg, Ranagol tisztelete Kránban javarészt nem közvetlenül történik, hanem a Káosz-angyalokon keresztül, na, nekik szerintem vannak szent helyeik, esetleg szertartáshelyeik, oltárral, ami kimerítheti a templom fogalmát (példát találhatunk erre Jan van den Boomen Homokszem mind megannyi című novellájában.)

Na oda azért nem sokan járhattak misére... :)

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Még egy megjegyzés Kránnal kapcsolatban: éppen mert nagy és összetett birodalom, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy különböző területein az efféle eltérések a külvilágtól egyáltalán nem egyforma mértékben jelentkeznek. Mint fentebb mondottuk, mindenkinek magvan a maga Krán-képe - én a magam részéről a Külső tartományok zömét az átlagos ynevi államokhoz sokkal hasonlóbbnak tartom ennél, és a fentiek inkább a beljebb elhelyzkedő régiókra lehetnek igazak.

Ez már szigorúan SzVSz gondolatjáték: nemrég valaki (talán TheElf?) jegyezte meg valahol, hogy Kránt mint Ynev Amerikáját is lehet értelmezni. Nekem a kráni eszme sokkal inkább a hitleri Németországot idézi...

Link a hozzászóláshoz
Üdv!

Itt nincs "like" gomb... de valóban. :) Yneven egyébként sem működik ez a földi alapú mise jellegű, minden vasárnap összegyűlünk énekelni... típusú vallás. Különösen a funkcionális, szolgáltató isteni alakokat felvonultató többistenhiteknél.

Naaa... Ne általánosítsunk! Alborne kultusza valószínűleg pont ezt csinálja (a vasárnapban nem vagyok biztos :))

Illetve még Ellana termékenységkultuszához is közel állhat ez a felvezetés. A különbség, hogy náluk a happy ending is alap, míg Alborne-nál az már extra. :D

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

...Különösen a funkcionális, szolgáltató isteni alakokat felvonultató többistenhiteknél.

Érdekes lenne elképzelni egy átlagos (mondjuk pyarronita) templom mindennapjait... Lehet, hogy alapvetően "üres", vagy a hívek önállóan imádkoznak...

Földi szemmel mókás kép: a papok, nagy felvonulással, kellékekkel, díszruhákkal celebrálnak egy "misét" - az ürességtől kongó templomban, nem a hívek, hanem az istenük számára...

Link a hozzászóláshoz

Köszönöm a hozzászólásokat. Igen azért tettem fel a kérdést mert a Ranagol papok száma kevés Kránban. A kráni várostérképemen a Ranagol templom átalakult így Palotává.

Valóban érdekesek lehenek a pyarroni szertartások Yneven:).

Az emberáldozatot használó negatív vallásokat meg nem is akarom elképzelni.A liturgia leírásuk milyen brutál lehet!:nono:

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Arnulf, én nem üresen kongó templomokra gondoltam... Csak nincs arra idő és nincs értelme, hogy minden vasárnap ott üljön.. és hol is? Mind a 13-ban egy kicsit? és dolgozni ki fog?

Akkor megy, ha kell.

Pl. vetés van, Ellana papnője a mezőn megáld mindent. Két napra rá, temetik a nagyapát, elmennek Hát Darton templomába, ahol éppen 5 öreg készül fel a távozásra... a pap vezette gyakorlatokkal és beszéddel. Másnap beidézi Drein egy papja a szomszéd perében tanúnak. Pár napra rá esküvő a másik szomszédnak, Kyel templomába mennek, onnan meg Dreináéba. Közben egy Arel pap bátor önkénteseket gyűjt a szomszéd falu ellen, akik már megint lerombolták a gátat, mer' az nekik nem jó. A fickó felkerekedik, és két nap alatt elmegy Uwel rendházába is, mert minden vagyonát a gátba fektette, és most tönkrement... bosszút akar... Szóval mennek ők bőven templomokba, papokhoz... csak más céllal, mint IRL nálunk.

Darabolo kedveli ezt
Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Az egyszerű hívek részéről nagyjából én is így képzeltem a dolgot, azzal a kiegészítéssel, hogy ha jól tudom, a hívek többsége még a pyarroni pantheonból is választ magának egy istent, akit alapvetően imád. Ha az illető szükségét érzi, hogy mondjuk minden nap imádkozzon hozzá különös ok híján is, akkor ezt esetleg templomba betérve teszi, a papot viszont nem zargatja. Ami az üres templomot illeti, inkább arra gondoltam, hogy a papok alkalmasint (épp mert az isten ugye valóságos) olyan szertartásokat is végeznek, amihez az egyszerű haveknek semmi köze, vagy bizonyos rítusokat rendszeresen végre kell hajtsanak akkor is, ha épp egy teremtett lélek nem tartózkodik a templomban. Azaz kvázi nem az isten és a hívek kapcsolatát elősegítendő rendez(nek) szertartást, hanem az isten és a papok kapcsolatát erősítendő.

Egy másik kérdés: Van egy teljesen átlagos Domvik-pap, akinek ugye az istene (legalábbis az ETK leírása szerint) a hosszúkard és a tőr használatát engedélyezi. Szeretne megtanulni bottal is küzdeni, mondván, hogy így, ha harcba keveredik, kevésbé veszélyezteti akaratán kívül az egyébként nem megölni szándékozott ellenfeleket, vajon engedélyezik ezt neki a felettesei (vagy az istene) ? Valahogy úgy képzelném a dolgot, hogy ő is, meg az elöljáró(i) is "megszólítják" Domvikot (pl. Útmutatás, ima, stb.), és ennek fényében döntenek - tkp. arra várok választ a Domvik-egyház szellemét jobban ismerőktől, hogy a paptársak egyáltalán megfontolják-e a kérést. N.B.: úgy tudom, egyes Domvik-hitű szerzetesek ugyancsak hosszú bottal küzdenek - ez akár érv is lehet az illető kezében...

Link a hozzászóláshoz

Egy másik kérdés: Van egy teljesen átlagos Domvik-pap, akinek ugye az istene (legalábbis az ETK leírása szerint) a hosszúkard és a tőr használatát engedélyezi. Szeretne megtanulni bottal is küzdeni, mondván, hogy így, ha harcba keveredik, kevésbé veszélyezteti akaratán kívül az egyébként nem megölni szándékozott ellenfeleket, vajon engedélyezik ezt neki a felettesei (vagy az istene) ? Valahogy úgy képzelném a dolgot, hogy ő is, meg az elöljáró(i) is "megszólítják" Domvikot (pl. Útmutatás, ima, stb.), és ennek fényében döntenek - tkp. arra várok választ a Domvik-egyház szellemét jobban ismerőktől, hogy a paptársak egyáltalán megfontolják-e a kérést. N.B.: úgy tudom, egyes Domvik-hitű szerzetesek ugyancsak hosszú bottal küzdenek - ez akár érv is lehet az illető kezében...

Ez kicsit olyan, mintha egy zsidó azért imádkozna, hogy igaz, hogy nem szabad, de azért ő hadd egyen már mégiscsak egy kis disznóhúst...

Amúgy:

"A Domvik-pap a hosszú kardon és a hadijogaron kívül semmilyen egyéb fegyverrel nem tanulhat meg bánni. Végszükség esetén ugyan használhat mást, de mindig csak alkalmilag és rövid időre. Az eseményről később papi ítélőszék előtt kell számot adnia; ha kedvezőtlen elbírálás alá esik, általában lefokozzák, vagy másik kasztba sorolják. (A szükségtelennek ítélt fegyverhasználat szokványos büntetése öt év vezeklés a szerzetesek, vagy a boszorkányvadászok között.) A tilalom alapos okot nélkülöző, szándékos megszegését az egyházi hierarchiából való kitaszítással és eretnekké nyilvánítással büntetik." (PPL II. 53. oldal)

Egyébként teljesen indokolatlan korlátozásnak tűnik, s ennek megfelelően szerintem inkább egyházi regula lehet, mint isteni parancsolat (értsd: szerintem az isten nem fordul el miatta a paptól, még ha az egyház kiveti is).

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Szerintem Yneven a templombajárás is másként értelmezendő, mint nálunk, IRL. Yneven a legbensőségesebb, a legtöbbet adó "ima" az áldozat. Ezt pedig CSAK a pap tudja úgy elvégezni, hogy számítson is. Az isten méltányolhat persze egy fanatikus, vakbuzgó laikus hívőt is szerintem - én úgy szoktam mesélni, hogy aki megérdemli, azon a pap megérzi istene óvó tekintetét, és másképpen áll hozzá, mint aki csak úgy betér... De akkor is áldozat a lényeg, AZT pedig a hívő a templomban, a szertartás alatt teheti meg, válhat részesévé, és kaphat érte áldást, jókedvet, akármit.

Szerintem is gyermeteg érv lenne ezzel az istenhez fordulni. Ynev, főleg a vallások, tele vannak korlátozásokkal, ami ezekhez hasonló. Az a játékos, aki a szabálykönyv fölé görnyedve, "istenként" átlátva az egészet kérdőjelezi meg ezekeket, mondván, dehát miért nem teljesvért, az többet véd, és így jobban szolgálhatom az istent... - no komment - az nem igazán tudja magát beleképzelni Ynev hagyományokat követő világába. Ahol CSAK AZÁRT vállalnak sokszor valamit, oersze gyakran a teljes spektum ismerete nélkül - mert ez a hagyomány. Gondoljunk a földre, IRL... mi minden nem jól, nem hatékonyan működik, pedig információs társadalomban élünk, azaz hamar megtudhatjuk, mi a jó - persze kinek is van igaza? - és mégis mennyi mindenből nem az optimálisat használjuk, működik, stb. Számos oka lehet... És Yneven valósként él a hagyományok, főként a valós istenek tisztelete!

A Jogar egy fegyver. Mellesleg az első, amit direkt ember ellen alkottak meg, nem vadászni. (Az állatot hiába ütöd, nem lesz nagy baja, elszalad, a fejét meg el sem éred, csak előröl, ami meg még erősebb, jobban védett - erősebb koponya, szarvak...) Csak az embert lehet vele minden oldalról hatékonyan támadni, és "meg is hal" egy jókora fejre mért ütéstől... Különleges tiszteletét az váltotta ki, hogy ezt az igazi harcosok használták, akik odamentek, és erővel győztek az ellen fölött, nem pedig távolról nyilazták... a kezdetek óta jobban tisztelik ezt a fajta harcmodort. Namost, az első sisakokkal a buzogányt kb. kizárták, mert nem volt elég hatékony, inkább megmaradt rangjelnek - innen származik a jogar is. Ez mind IRL, és bár ugyan nincs leírva, ám számos azonossága miatt szerintem Yneven is így működhet valamilyen szinten.

Tehát a hadijogar egy nagy tiszteletnek örvendő, harcosságot és méltóságot kifejező fegyver. Aztán kell a papoknak. :D

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

MG:

Azt hiszem, értem, mire gondolsz, és összességében igazat adok neked. Némileg ellene szól az érvelésednek, hogy éppen mert Yneven az istenek valóságosak, elméletileg érdekükben áll(hat) alapvetően racionális elvárásokat támasztani a híveikkel szemben. Persze egy dolog az isten, egy másik meg az egyházak - tipikus példa a dartoniták esete... Az is megfontolandó, hogy Yneven az istenek bizonyos értelemben egy abszolút morális értékrendet képviselnek, ami ellene szól mindenáron való gyakorlatiasságuknak, bár éppen az általam felvetett esetben ez talán nem lenne akadály.

Egyébként utánanéztem az eredeti kérdésemben szereplő infóknak, azaz végigrágtam az ETM, MTK és PPL ide vágó fejezeteit. A bottal harcoló Domvik-szerzetes az MTK által adott Szerzetes kasztleírásban szerepel, míg a PPL gyökeresen eltérő képet fest róluk (faiosz egyházi kaszt), láthatóan abszolút nem szánja JK-nak. Nem tudom, az egymást követő könyvkiadások fényében melyik kötetet kellene inkább irányadónak tekinteni, de egymással biztosan nem hangolták össze. Ami a Domvik-papot illeti, az ETK konkrétan tőrt említ a hosszúkard mellé - elég szokványos párosítás, valószínűleg a kardon van a hangsúly.

A PPL-s hadijogar nyilván összhangban van Domvik jelképével; amit fájlalok, hogy a leírásból csak a puszta harcértékek derülnek ki, az eszköz kinézete már nem. Mint ahogy az sem, melyik fegyvert hordják állandóan, melyiket csak háborúban vagy utazáskor; automatikusan kapnak a papok ilyen hadijogart, vagy csak bizonyos körülmények közt van a birtokukban, stb. (Megj.: a hosszúkard ugye nem téma, könnyen beszerezhető magánúton is.) Ezekről található valahol valamilyen plusz infó?

Egy dologgal kapcsolatban még érdekelne a véleményetek: ezzel a fegyverhasználatos megkötéssel összefüggésben mi a helyzet az Ökölharc képzettséggel, vagy legalábbis annak alapfokával? Mert hát a világban sokféle veszedelem lakozik, és a fegyver elvesztése, elejtése korántsem a legritkább ezek közül.

Végezetül: a PPL, bár felemlegetei a paplovagok széles pengéjét, amelyet "ideiglenes oltárnak" használnak, de arról már semmit nem közöl, hogy miféle áldozatot szokás bemutatni a hétarcú tiszteletére, mit kell feláldozni és hogyan. Erről tudtok valamit?

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

A jogar olcsóbb-egyszerűbb kell legyen, mint a kard. Elkészíteni is egyszerűbb, hamarabb is jelent meg - hiszen a furkósbot továbbélése, egy súlyt kellett csak rögzíteni egy bot végére, és kész is a buzogány, míg a kard megjelenéséhez, főként a hosszú pengéjű hosszúkardhoz - fejlett fémmegmunkálás, kovácsolás kellett (Ez persze IRL, de szerencsére a MAGUS ártáblázata is ezt tükrözi). A Hadijogar szerintem leginkább a tollas buzogányhoz hasonlít - felfogni nem tudom, migen lehet egy jogar más, "hadibb", mint az eleve harcra tervezett egykezes v. tollas buzogány... Elképzelhetőnek tartom, hogy esetleg a shadleki buzogány - hiszen ne feledjük el, Shadonnak van "saját" buzogánya... - másik neve lenne a hadijogar, esetleg egy arra hasonlító fegyverről van szó. Azt gondolom azonban, hogy a papok hadijogara a díszei, kialakítása miatt is kapta a nevet, azaz, hogy amellett, hogy buzogány, jogar, azaz hatalomjelkép is, így mindenképpen drága, díszes, Domviki értékeket kifejező lehet. (pl. tele van anygyalkákkal... :) )

Szerintem ökölharcot sem tanulnak. Amennyiben nem marad más választásuk, nyilván használják testüket, jobb híján öklüket a védelemre, meg kitörni, de ezt képzetlenül teszik, nem tekintenek rá fegyverként, nem is használják fegyverként és nem is tanulják meg fegyverként használni. Szerintem, és mellesleg a képzettségek között sincsen)

Érdekes, hogy sehol nem említik a Domviknak bemutatandó áldozat milyenségét. Csupán annyi derül ki a leírásokból, hogy el kell égetni, ez alapján pedig tárgy- vagy ételáldozat kell, hogy legyen. (Durva lenne, ha a boszorkányokat is áldozatnak vennénk. :D)

Szerkesztve ekkor: , MagyarGergely által
Link a hozzászóláshoz

Ülj oda az asztaltársasághoz...

Hozzájuk szólhatsz anélkül is, hogy bemutatkoznál. Ha ismert kalandozó vagy, Fedd fel kiléted hogy megismerjenek.

Vándor
Válasz a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Formázás megszüntetése

  Only 75 emoji are allowed.

×   A hivatkozásodat beágyazta a gépszolga automatikusan.   Mutasd inkább hivatkozásként

×   A Pszi-emlékfelidézés sikeres volt.   Szerkesztőablak kiürítése

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

×
×
  • Új...