A Déli-Határhegységen túl

[bűvdudás]

10 órával ezelőtt-kor Darabolo írta:

Ui. Én igenis eltudom képzelni a rózsaszín párducot Jointot szívni Erionban. Csak kell hozzá 2 feles pálinka meg egy kellően hülye csapat. ( nálam ez adott! )

Az én olvasatomban Ynev-kompatibilisen: pigmentproblémás khál szikrafüvezik az Ékes Tegzek Házában.  

Greol, bocsánat: a Kwyn'Lior alföldet és a Kie-Lyron folyóvidéket meg kell különböztetni egymástól. Előbbi északon van, az utóbbi délen (s ez van közelebb Qusarmához). Jellegüket tekintve is különböznek: a Kwyn'Lior alföldön jobbára nomádok élnek, míg a Kie-Lyron melléke több városállamnak ad (vagy adott) otthont - közülük most talán a legjelentősebb a Hat Város. 

[Darabolo]

10 perccel ezelőtt-kor bűvdudás írta:

Az én olvasatomban Ynev-kompatibilisen: pigmentproblémás khál szikrafüvezik az Ékes Tegzek Házában.  

Istenem, sírok!!!!

Mikor dolgozod ki az elősztoridat, jó kis csapat leszünk :D

[Xing]

Üdv mindenkinek!

 

Közben kicsit még hozzáraktunk a jégmezőkhöz a csapattal.

A ti térképetekről származik az ötlet. Van egy rész, egészen délen, ami majdnem fehérrel van rajzolva, kék határvonallal. Elsőre úgy tekintettük, hogy a legalsó kék határvonalig van jelenleg a jégmező. Ahol kék a jégmező, ott szárazföld is van alatta, ahol fehér, ott csak jég, és nincs alatta valódi szárazföld. Ez idáig gondolom semmi különleges, valószínűleg, aki rajzolta, ez volt vele a célja.

Egyik mesélőnk vetette fel az ötletet, hogy a DÓB idejében nem volt befagyva az alsóbb részeken a tenger. Hogy miért, az lehet, hogy természetes, pl klímaváltozás, vagy lehet nem természetes, bármilyen mágikus jelenség, ami akkor melegen (melegebben) tartotta azt a részt (Ez lehet a szürke vagy fehér folt, amire egy sztori is épülhet akár.) Nekem személy szerint a klímaváltozás a legszimpatikusabb, mert így korról korra változhat, hogy a területen tenger befagyott állapotban van, vagy nem.

A felvetésen vitatkoztunk egy darabig, aztán elfogadtuk. Tehát, DÓB idejében a kék rész volt jégmező, jelenleg a fehér is. Azért fogadtuk el ezt a verziót, mert így, mint Birodalomnak, lehettek kikötővárosai a tenger partján, ami tovább színesíti DÓB-ot. Ebben a esetben pedig a jelenben, azon a vonalon végig a jégbe fagyott rejtélyes kikötővárosokat találhat a vállalkozó szellemű kalandozó, mondhatni a "kontinens kellős közepén". Akár ősi, jégbe fagyott hajókat is. Másik érdekessége lehet a dolognak, hogy amíg a legdélebbi szigetek DÓB idejében csak hajóval voltak megközelíthetőek, jelenleg gyalog átjárhatóak. Ezek a szigetek délen, amik valódi szigetek és nem csak jégtömbök, újabb titkokat rejthetnek.

[Greol]

Töredékek az 1994-es első kiadású Bestiáriumból

Tudom ilyen apró töredékekből kikövetkeztetni dolgokat kicsit nevetségesnek tűnhet,de szerintem közel sem értelmetlen.Olyanok számára akik a terület iránt érdeklődnek hasznosnak bizonyulhat.

Valószínű,hogy a Déli-jégmezőkön (illetve attól valamivel északra a tundrákon és a tajgákon) előfordulnak az alábbiak.Ezeknek a lényeknek a az  élőhelye nincs pontosan megadva.Csak azokról szólok amelyek az eddigiek során még nem kerültek megemlítésre.

-Fehér farkas

-Fehér sas  A leírás szerint “hideg déli területeken fordulnak elő” , rideg fenyvesekben.  Sok helyi embercsoport vallásos tisztelettel övezi ,ami veszélyessé teszi a befogásukat a vadászok számára akik kifejezetten ebből a célból indított expedició részeként kerültek ide. Szerintem a Mágiahasználók Témája c. topicban  már szóbakerült állatszellemtiszteletről lehet  szó.

- Fehér tigris  “Havas területek magányos vadásza.”

-Fehér párduc : “Az örökkön hóborított fenyvesek lakója”  aki  iránt ritkán indítnak “fejedelmi vadászatot”.  Mivel Shadonban nincsnek fejedelmek,és tudtommal Beriquelben sem, csak a Déli-Határhegységtől délre és északkeletre elterülő fenyvesekről lehet szó. Ezek szerint ezeken a területken a társadalmi szerveződés ilyen szintje (is) létezik. (Igaz, esetleg az észak-yenvi Fenyvesföldről is szó lehet,de az - legalábbis amennyire tudom - nincs folyamtosan hóval borítva)

Qvakka (vadkutya) Igen gyakoriak a “nem hegyvidéki hómezőkön”. Mivel Beriquel jobbára hegyvidékekből áll,itt is a Határhegység környéke jöhet számításba.

Szürke és jeges medve : A szürkemedve a “fagyos fenyvesek lakója”. A jegesmedve pedig “a jégtáblák,befagyott tengeröblök ragadozója.” Noha erre semmilyen bizoníyíték nincs, azt tartják,hogy olykor rossz szellemek szállják meg ilyenkor “Öreg Medvévé” válik és hatalmas pusztítást tud okozni.

Jégdémon: “a jégvilág lakója.”

Amikről biztos tudjuk,hogy ott élnek

Wysty: A Déli-Jégmezőkön kívül hóval fedett magas hegységekben élnek,így nyilván a Határhegységben és az attól délre fekvő tajgák kisebb hegységekben is megtalálhatóak. (A jégmezők közelsége miatt talán kicsit nagyobb számban is mint máshol.)

Jégsárkány: Megtudjuk,hogy gyakorta végigzabálja a jak- és jávorszarvas állományt és hogy alkamanként településeket pusztít el. Ez – amennyiben nem iteyekről,wargarokról, vagy hómanók falvairól van szó – újabb bizonyíték lehet az emberi jelenlétre a térségben.

Rhagultaiky: Hómezőkön  és havas déli erdőkben él.

[Greol]

On 2018. 11. 11. at 19:18-kor Xing írta:

A felvetésen vitatkoztunk egy darabig, aztán elfogadtuk. Tehát, DÓB idejében a kék rész volt jégmező, jelenleg a fehér is. Azért fogadtuk el ezt a verziót, mert így, mint Birodalomnak, lehettek kikötővárosai a tenger partján, ami tovább színesíti DÓB-ot. Ebben a esetben pedig a jelenben, azon a vonalon végig a jégbe fagyott rejtélyes kikötővárosokat találhat a vállalkozó szellemű kalandozó, mondhatni a "kontinens kellős közepén". Akár ősi, jégbe fagyott hajókat is. Másik érdekessége lehet a dolognak, hogy amíg a legdélebbi szigetek DÓB idejében csak hajóval voltak megközelíthetőek, jelenleg gyalog átjárhatóak. Ezek a szigetek délen, amik valódi szigetek és nem csak jégtömbök, újabb titkokat rejthetnek.

Érdekes ötletnek tűnik.

[bűvdudás]

On 2018. 11. 24. at 11:21-kor Greol írta:

(...) aki  iránt ritkán indítnak “fejedelmi vadászatot”.  Mivel Shadonban nincsnek fejedelmek,és tudtommal Beriquelben sem, csak a Déli-Határhegységtől délre és északkeletre elterülő fenyvesekről lehet szó.

A shadoni Ronna-Gella legnagyobb hatalmú földesurát hagyományosan fejedelemnek titulálják (lásd pl. WMC : Karnevál c. regényében).

Aztán azt se feledjük, hogy a Sheral, a Shanice, a Doardon stb. erdőségei is simán szóba jöhetnek élőhely gyanánt. Nem hiszem, hogy Maladorinát délről hurcolták Ifinbe (persze ki sem zárható); vagy Kashuka a Déli Határ hegyei közt ölte meg a maga párducát. Ja, és ott van Liu névadója/"mestere" is.

Egyébiránt szerintem a "fejedelmi vadászat" olyasféle szófordulat lehet, mint a "fejedelmi ízek", vagy "fejedelmi ajándék". Annyit tesz csupán, hogy "nagyszabású", "kiemelkedő", "fényűző" valami.

Persze ettől még elfér a hópárduc a déli végeken. Mint ahogy szinte bármely más faj is, ami kell a kalandunkhoz/történetünkhöz.

[Greol]

@bűvdudás Igen,igazad van,ezeket nem vettem figyelembe.

[Greol]

@Xing És ha már az ősi kikötővárosok kerültek szóba, tudom ajánlani a Ynevi kóborlások c. hivatalos kalandmodulgyűjteményt. Ebben van egy modul amely egy óriási aquirok által készített,önálló életet élő tengerjáró gályán  játszódik. (A címe sajnos nem jut eszembe.) Ha tudsz,nézz bele mert eléggé jó adalékként szolgálhat,különösen annak fényében,hogy a  hivatalos modulgyüjtemények - legalábbis meglátásom szerint - a forráshierarchia szempontjából többé-kevésbé a szabálykönyvekkel mozognak egy szinten. 

[Greol]

Továbbá @Xing némileg kiegészítve az előbbieket,találtam néhány az aquirok és a terület szempontjából érdekes forrástöredéket  a Ian Russel Fogadalom c. regényéhez mellékelt Függelékben,ami akár az aquir hajóhoz is könnyen hozzákapcsolható.

Xaquan (aquir): aquir népcsoport,mely a déli jégvilág lakója volt egykoron. Egyes  vélekedések szerint a Démonikus Óbirodalom bukásakor a kráni hadakkal tartottak,és a Fekete Hqatár túloldalán találtak új hazára. (2008. p. 317)

Xil-xaquan: Mitikus ősaquir. Egyesek szerint régesrég halott,mások úgy vélik az általa megválasztott kevesek vérében él tovább. Bizonyosan csak annyit tudhatunk,hogy a Démonikus Óbirodalom bukása után, a Déli Határhegység járhatatlan csúcsain emelt kolostrok szerzeteseinek patrónusa volt. Úgy tűnik azon maroknyi aquirok közé tartozik,akik nem fogadták el Ranagol tanait. (2008. p. 310-311)

 

[Xing]

Ezek jók!

Xil-xaquan utódjaiból akár tárgyalóképes népcsoport is kialakulhatott. Úgy értem, ha nem Ranagoliták, akkor az "ellenségeik". Egy Pyarron vagy Shadon felé húzó csapattal akár szóba is állhatnának az "ellenségem ellensége a barátom" elv alapján. Egyszóval a Xaquanok szimpatikusak.

Xil-xaquan-t egyelőre nem szerepeltetném, ha már mitikus, akkor szereti ezt a szerepet. Ebből rájöhetsz, hogy én már fel is támasztottam. Mert ez az, amire senki sem számít. Lehet, hogy a karakterek beszélnek vele valahol, valamiért, de sohase tudják meg, hogy ő volt az.

Aquir hajó. Valahol megvan az a modulgyűjtemény, majd megkeresem most már. Azért nem tudom hol van, mert szinte sohase játszunk kész modult. Az életút játékstílus a kedvencünk és ott az vált be a legjobban, ha a karakterek életére építjük a sztorikat.

Furán hangozhat, de nálunk az aquirok említése mindig "jó dolog". Mesélői szempontból. Ott, ahol aquirok éltek, vagy élnek, legalább ugyanakkora világ van a föld alatt, mint a felszínen. Azt használjuk ki, hogy nagyon jól érzik magukat a föld alatt. Bizonyos helyeken, gondolok itt azokra, ahol nagyobb a népsűrűségük, egész birodalmak vannak, lehetnek odalent. És egy ilyen hely már önmagában is jó történeteket adhat még anélkül is, hogy egyetlen aquirral találkoznának a kaland során. Ráadásul attól, hogy nem tervezek bele aquirt, ezt a karakterek nem tudják, és végig ott a para bennük, hogy mi van, ha összefutnak eggyel, akkor mi lesz?

Itt egyébként is volt tervezve a lefelé, meg használva is volt, mivel az ősi katakombarendszerekben nincs annyira hideg, de aquirokkal még mélyebbre is mehetünk.

 

Igazából nálunk eredetileg is vannak aquirok, akiket a krániak direkt hagytak itt.

A DÓB egykori fővárosa az én történetemben nem esett el. Az egész város, cakkom púder elmenekült a kráni seregek elől. Egy démoni síkra utaztatták el magukat. A krániaknak ez nem nagyon tetszett, úgyhogy Ranagol 666 db nagyhatalmú beavatottja küldte utánuk Ranagol átkát az éppen záródó menekülő-átjárón. Az átok lényege, hogy teljesen eltűnt a látóterükből Ynev, mintha nem is létezne. Képtelenek visszatalálni. Nem tudják hol van, és most kicsit átugrok oda gondolatban, év-tízezredek óta keresik a visszautat Ynevre, de nem találják. Az egykori Főváros helyén csak egy bazi nagy kráter van, és mivel ez az egyetlen hely, ahol még kapcsolatban áll Ynevvel, a krániak hagytak itt egy ütőképes aquir akciócsoportot, akiknek az a szent küldetése, hogy bármi áron megakadályozzák bárkinek, vagy bárminek az érkezését, akár kívülről, akár belülről jönne. Az őrzők egyfajta "nagyon éber" időtlen álomban múlatják az idejüket. A mandátumuk eredetileg 1000 évre szólt, de sajnos nem érkezett meg a váltás, egyik sem, emiatt pedig bosszúsak kicsit.

A csapatunk sámánja már futólag találkozott velük. Szellemúton derítette fel a környéket, amikor megérezte a jöttére ébredezni kezdő "hatalmakat". Mindkettőnk szerencséjére gyorsan eliszkolt a helyszínről.

Jelenleg ott tartunk a történetben, hogy van rá esély, hogy akaratukon kívül utat mutatnak Ynevre a régi főváros lakóinak. Ha ez megtörténik, egy keményebb harcnak nézünk elébe és közben vagy utána biztos dorgálás várható az aquir akciócsoporttól. Ha a karakterek győznek a csatában, akkor akár szeretnék, akár nem, ők lesznek a régi őrzők váltása, Ranagol és a régi őrzők szemében is alkalmasak lesznek a feladatra, hogy 1000 évig őrizzék az átjárót. Hehe. Bocs.

Ez persze a legrosszabb eshetőség, de a játékosok mindig mást csinálnak, mint amit az ember vár. Így, ezt is be kell kalkulálnom. De az is lehet, hogy sohase történik meg.

 

 

[Greol]

Összegyűjtöttem néhány további töredéket. Az eddigiekkel eggyütt már sikerült valamelyest szürkefolttá sötétíteni ezt a szószoros értelemben vett fehérfoltot Dél-Ynev térképen,noha még bőven van kutatnivaló.

Wayne Chapman: Ősi titkok láza, acélnak vihara (2018)

(…) “Mikor a lámpas fők első csoportja kitört a Shiolként ismert valóságzárványból,ahol a gdonok [A gdonok az emberi nem első képviselői Yneven akik a DÓB uralma alatt szolgasorban sínylődtek.- Greol] hetvenhét nemzedéken át raboskodtak,simeretlen és ellenséges közegben találta magát. A kontinens legdélebbi nyúlványa ,a Határhegységen túli Holt-lápság melyet nagyok háborúja [a legelső ynevi istenségek közötti történt konfliktus] tett jégpusztassággá,bármely közönséges haalndót elpusztított volna... a gdon mágiforgatókat azonban sokmindennek lehetett nevezni csak közönséges halandóknak nem. Kiállták a rés körül támasztott vihart,a fehér éjszaka csillagaink fagyos tekintetét és miután a jégpusztaság egy névtlen kőkörében összeverőstek,olyasmit tettek amivel végérvényesen megváltoztatták a szférák alatti világot: visszaindultak a többiekért. Godon a körbéli százak döntésének köszönheti a létrejöttét és első mártírjait. Népének megprobáltatásai azonban korántsem értek véget a szabadulással. A negyedmilliós tömeg a kínkeserves lassúsággal – a hagyomány szerint a három esztendő alatt – tette meg a Ynev nyíló Tra’tum (Pokolkapu) és a Hátárhegység Iedüm (Kegykapu) néven elhíresült hágója közti távolságot. Az átkelésre tavaszutó idején került sor,az ezt követő háladás “ezüstös napjai” az első phokororna vándorünnepként vált a domviki liturgia részévé. A menekülők a vízválasztó nyugati oldalán,a Korvalan és Uljama összefolyásánál (Korvalaima) ütötték fel átmenetinek szánt táborukat További hét évet töltöttek itt- a hivatlos magyarázat szerint Vihar-szorosn túlra küldött felderítők visszatérésére várva,valójában azért hogy üldözőik túlerejével a maguk választotta helyen és időben nézhessennek szembe.” (86-87. p.)

“(…) Az érintetteket [egy az előbbi idézet által tárgyalt időszak után jóval késöbb működő godoni-birodalmi magisztercsoportot] nem ez hanem két kutató csoport eltünése riasztotta meg. (…) A másikról egy trmendai túlélő,Shylak Eris vezetésével a Fekete-Santriol erdeiben tallózott óbirodalmi relikviák után sosem halottak többl. Ez volt Krán első hadicselekménye az embernem elleni háborúban – és csak idő kérdése volt hogy újabbak kövessék.” 61.lábj. * Egyes források szerint az eltűntekkel szimpátiás kapcsolatban állók álmaiban még évtized múltán is visszahangzottak azok sikolyai.A szakértők nem zárják ki a kínvallatás lehetőségét,de rámutatnak időtartama sehol még Kránban sem haladhatja meg ilyen mértlkben az emberi tűrőképesség határait.” (102. p.)

A Shadont bemutató részhez tartozó szójegyzetből kiderül,hogy: 1)A Déli Határhegység keleti oldala meletti kicsiny félsziget (Az un. Bikafok) Shadon részét képezi.Nem egyszerűen befolyása van,hanem a félsziget az állam részét képezi. 2)Ennek ellenére úgy számomra tűnik,hogy a Shadoni Öböl nyugati partjára és az attól nyugatra elterülő ismeretlen fenyvesekre a királyság már nem tudta kiterjeszteni a befolyását. (163. p.)

Drakvenai vándorlás:a kontinenes írott történelmének legjelentősebb demográfiai eseménye;külvilági zömmel,zömmel emberfajú népelemek századokon át történő beáramlása a démonikus óbirodalom őrizetlenül maradt síkkapuin át. Elnevezése onnan erdet,hogy kiinduló a Syrta Draquena (Sárkánygerinc) Holt-Kromarrából északkeletnek kiágazó vonulata volt. (509. p.)

-------------------------------------------------------------------------------------

Óriás Pöröly - A Déli Jégmezők peremén az ősidőkben becsapódott anyagtömeg, bizonyos források szerint szerencsétlenül járt Égi Hajó. http://pljr.tripod.com/magus/kfjzsko.html

A Démonikus Óbirodalom romjai

A Déli jégmezők és a Déli-hegység hófödte magaslatai közt máig állnak a Dél-Ynev történetének egyik legsötétebb korszakát hírdető, megközelíthetetlen romok; a fal látszólag nincsen messze, azonban a valós távolsága több száz mérföld lehet attól a ponttól, ahonnan látszik. Az Óbirodalom urai a távolságok manipulálására, a tér kicsavarására támaszkodtak védműveik megalkotásakor. Létrehozóik minden bizonnyal egy magasabbrendű geometria szabályai szerint alkották meg otthonaikat, egy olyan komplex rendszer ismeretével, mely emberi ésszel nem felfogható, mert ellentmondásokkal teli és alapvetően különböző gondolkodásmódot igényel – a démonokét. A falak közül rengeteg egyszerűen ellentmond a hetedkori építészet tudományának – a legtöbbnek önsúlyától kéne összedőlnie vagy legalábbis elhajlania. Az épületek groteszk mód csavarodnak ki magukból, némelyik pedig valóban “kicsúszik” az általunk ismert dimenziókból. Beszélik, aki sok időt tölt a romok között, megőrül. Tulajdonképp pont az ellenkezőjéről van szó – aki idővel felfogja, befogadja, megérti ennek a bizarr, idegen világnak a logikáját – illetve a működését, mert a logika egyszerűen nem jó szó erre -, az annyira gyökeresen másképp fogja látni a világot, olyan újszerű nézőpontból, hogy társai fognak hozzá képest elmaradottnak tűnni. Épp ezért ezekről az épületekről nem is lehet sokat beszélni – aki igazán ismeri őket, az ismereteit egyszerűen nem képes továbbadni.

http://lfg.hu/13788/rpg/kofalak-vedelmeben-ii-kulonleges-eroditmenyek/

Vihar-póni

Ezt a fajtát kizárólag a Shadoni-öböl és a Déli Vihar-vizek szigetein találhatjuk. A zord klíma és a sanyarú terepviszonyok igen ellenállóvá tették, így a helyiek nagyra értékelik hátasként és málháslóként is. Marmagassága 12-13 tenyér, súlya 380-410 font közé esik. Lába erős, nyaka rövid, izmos, feje egyenes, homloka széles, állkapcsa karakterisztikus. Füle kicsiny, sűrű szőrzete a téli időszakban tekintélyes hosszúságúra nő. Mindenféle színben megtalálható. Biztos léptű, nyugodt, szelíd természetű, s egyben a létező legigénytelenebb fajta. Más pónikhoz képest negyedével kevesebb táplálékon is elél, s az istállózást még hírből sem ismeri, még a legzordabb télben is kint lehet hagyni, akkor sem fagy meg. A Déli Jégmezőkre, vagy egyéb hideg helyekre tartók gyakran ilyen lovakat szereznek be szánjaik húzására. A helyiek – sokak szerint barbár módon – időnként levágnak egyet, hogy megegyék, hiszen az összes állat közül a kemény, délvidéki fagyokat csak a Vihar-pónik élik túl. Vé-3 Ép+1 Fp+5 Tp+1 Napi táv+10% Ár×1,5

http://lfg.hu/13260/rpg/ynev-lovai/

Ősi Nyelvek

Minden olyan nyelvet ide sorolhatunk, ami rendelkezik az Od mágia felhasználásával. Sok ezek közül már kihalt, de sok meg létezik eldugott helyeken. Nem soroltam fel őket hisz nagyon sokan vannak, csak azok kaptak helyet e táblázatban, amelyek kihatással voltak a jelenlegi nyelvekre. A másik fontos csoport, más Külső és Belső síkok nyelvei, de ezek közül csak a Démonikusak voltak kisebb nagyobb hatással az emberi nyelvek fejlődésére. Ezeken kívül létezik még két olyan nyelvcsoport ami nem tartozik ezen mágikus nyelvek köze, ezek a crantai és az engmar. Az elsőt az északi emberbirodalmak beszéltek míg a Kyr hódítók meg nem érkeztek a kontinensre, létezik eredeti írott változata de ezek nagy része a Dawa Birodalom idejéből való. A második a déli ember csoportok nyelve volt, aminek bármilyen írott változatát fellelni szinte lehetetlen, mivel nem létezett délen birodalom. (Krán mélyén, és a Déli jégmezőkön létezik írott változat de ezek felkeresése szinte lehetetlen) Némely tudósok ezen nyelveket a következő kategóriába vagyis a Közép Nyelvekhez sorolják, de ez nem fontos a jelenlegi téma szempontjából, inkább történelmi jelentőségű . Ezen csoportok írásmódja Képírás, mindegyike elég speciális, részletezésükre nem térnék most ki. Kivétel a crantai mivel az Szótagírás, (ezért is szeretik a második kategóriába sorolni) az engmar írásmódja pedig nem ismert, de feltételezhető az alábbi kettő közül bármelyik. Közép Nyelvek Ezek nagy része emberi nyelv, de mint a Kyr, nem feltétlenül. A jelenlegi nyelvekben mindegyiknek felelhetők a kapcsolatai, valamikor ez nyilvánvaló, valamikor nem. Írásmódjuk Betűírás. Részletes taglalása szükséges a godoni nyelvnek, ennek eredete az engmarra utal, valamint ismeretlen nyelvekre amik eredete nem ynevi. Feltehetőleg a másik kontinensről érkezők hozták magukkal amikor letelepedtek. (Ordani nyelvészek Psz.3720. környékén felvetettek a Sárkánnyal való rokonságot, de ez idáig nem nyert tanúbizonyságot.) A másik fontos nyelv szintén déli, ez pedig az L`rmol, a Démonikus Óbirodalom nyelve. Származása az Engmar és Démonikus nyelvek keveredéséből vezethető le, bár erről nem sok adat lelhető fel (szinten Krán és a Déli Jégmezők).

users.atw.hu/atlantisz/magus/Egyeb/Az_ynevi_nyelvek.doc

[Darabolo]

2 órával ezelőtt-kor Greol írta:

Ősi Nyelvek

Nem néztem meg a forrásodat, de alapjáraton hiteltelennek tartom. Nem tudom elképzelni, hogy a démoni nyelvből szavakat. hangalakokat vettek volna át az emberi fajok. A beszédüket tudtommal emberi elme képtelen felfogni, és ez nem csak a mondatokra, de az egyes szavakra is igaz.

[Xing]

3 órával ezelőtt-kor Greol írta:

Az átkelésre tavaszutó idején került sor,az ezt követő háladás “ezüstös napjai” az első phokororna vándorünnepként vált a domviki liturgia részévé.

Ez alapján én már rögtön azt mondanám, hogy Shadon nagyjai titkon igényt tartanak a Jégvidékre . És úgy is állnak hozzá gondolatban, hogy egy napon majd visszakövetelik, vagy visszafoglalják.

 

4 órával ezelőtt-kor Greol írta:

Egyes források szerint az eltűntekkel szimpátiás kapcsolatban állók álmaiban még évtized múltán is visszahangzottak azok sikolyai.A szakértők nem zárják ki a kínvallatás lehetőségét,de rámutatnak időtartama sehol még Kránban sem haladhatja meg ilyen mértlkben az emberi tűrőképesség határait.

Ott az ötlet a Síró Palotára! Esetleg nem a testüket, hanem a lelküket kínozták. Az már rögtön démonos nyalánkság.

Lehet, hogy nem is a krániak voltak, csak azt hiszik róluk, ők meg nem tagadják. Minek is tagadnák? Nem az ő dolguk, hogy felvilágosítsák az alacsonyabb rendűeket. Mindenkinek magától kell kiemelkednie. A hírnevüknek meg jót tesz.

 

4 órával ezelőtt-kor Greol írta:

Óriás Pöröly - A Déli Jégmezők peremén az ősidőkben becsapódott anyagtömeg, bizonyos források szerint szerencsétlenül járt Égi Hajó.

Ez akár magyarázat lehet arra is, hogy a DÓB határai miért zöldek a legtöbb helyen. Gondolok itt arra, hogy a térkép szerint a legdélebbi területek a tengerparton nem fagyott helyek. Bár ide a másik magyarázat lehet az ősi istenek harca. Mindenesetre a Fagyás valóban természetellenes, mivel nem az egész dél hideg, vannak a Jégmezőtől délebbre eső zöldellő helyek. Végig az egész tengerpart. Ez mondjuk tengeri áramlat is lehetne, ha így van, akkor viszont a Jégmezők tengerpartját képtelen felmelegíteni, ahhoz gyenge. Vagy valami ilyesmi. Ez hirtelen elég sok lehetőség, egyet érdemes kiválasztani. Én az Égi Hajót fogom kultiválni .

 

4 órával ezelőtt-kor Greol írta:

Létrehozóik minden bizonnyal egy magasabbrendű geometria szabályai szerint alkották meg otthonaikat, egy olyan komplex rendszer ismeretével, mely emberi ésszel nem felfogható, mert ellentmondásokkal teli és alapvetően különböző gondolkodásmódot igényel – a démonokét.

Ezzel az a bajom, hogy, amit régebben is írtam, "túl vannak brutalizálva" a régi korok népei. Ez a dolog pedig hosszútávon a játékegyensúlyra is hatással lehet.

- Vagy engedek hozzáférést a játékosaimnak az örökséghez, mert az sose tűnik el teljesen, és egy nagyon durva dologhoz hozzáférést engedni kicsit isteni szintűvé teheti a játékot, lehet, hogy idejekorán,

- vagy "megszívatom" a társaságot egy lehetetlen küldetéssel, amiben csak meghalni lehet, mert annyival meghaladja a képességeiket (Ez egy gyenge, bénázó, vagy túlzottan rosszalkodó csapatnál akár indokolt is lehetne, de egy rutinos, jól játszó társaság esetében viszont csak a játék élvezetét rontaná. Inkább annak a híve vagyok, hogy erőszakosan ne vigyünk más irányba egy JK-t, ha nem szolgált rá),

- vagy azt mondom az első ponttal ellentmondásba kerülve, hogy abból az időből minden elveszett, eltűnt.

Egyik se jó, tehát azért találni kéne egyfajta egyensúlyt.

Általában bárhol járunk a világban, mindenütt azt halljuk az öregektől, hogy ezek a mai fiatalok már nem olyanok, mint az ő idejükben voltak, régen mennyivel jobbak voltak, most meg mennyivel rosszabbak. Ha ez így lenne, akkor már nem is léteznénk, mert minden újabb generációval egyre csak a nulla felé tartanánk. Tehát nem igaz. Attól, hogy valaki úgy gondolja, hogy ő sokkal jobb volt, nem válik igazzá. Nem rosszabbak a mai fiatalok, csak másabbak.

És ez nem az én találmányom, nálam sokkal okosabb emberek világítottak rá.

Arra akarok kilyukadni, hogy én úgy képzelem Ynevet, hogy minden korban vannak kemény fiúk, mindig vannak olyan hatalmak, akik képesek versenyezni az előző korokkal. Csak más a világ.

Vegyünk pl. 10 ezer egyszerű shadoni parasztot. Hát, szerintem ha ezek egy nagy misén, hitüktől elvakultan, egyszerre zengik az imát Domvikhoz, az bármilyen nagy hatalmú démonnak megrogyasztaná a térdét. Ez persze csak egy őrült vízió, de a lényeg az, hogyha másként is, de a hatalom az marad, csak más formában létezik napjainkban Yneven, mint régen. Volt olyan kalandozó csapatunk, akiknek ez volt a mottója: "Mindig van egy nagyobb hal."

 

4 órával ezelőtt-kor Greol írta:

Ősi Nyelvek

Hát igen, csak egy nagy katyvasznak tűnik.

[Greol]

Pár további apróság:

Crewoini Őstár A Déli Kolostorokban élő szerzetesek által írott történelmi összefoglalás, amely a benépesülés évszázadaitól fogva egész Dél-Ynev fejlődését nyomon követi. [Kalandozok.hu kiegészítés] Crewoini Őstár Igrain Reval által a Psz 2421. Esztendőben, a déli jégmezők egy kolostorában talált, kilenc kötetes mű. A Szerzetesek által yrott történelmi összefoglalás, a benépesülés évszázadaitól fogva egész Dél-Ynev fejlõdését nyomon követi. Teljes feldolgozására nem maradt ideje, mert a kolostorban kitört lázadás miatt menekülnie kellett. (Sum,434/2/2)

Déli Kolostorok A Déli Gyűrűhegység csúcsai közt megbúvó kolos¬torrendszert Dél-Ynev őslakói emelték, még az írott törté¬nelem előtti időkben. A szerzetesek azóta is dacolnak a nagyvilágban zajló események sodrával, mintegy kívülállókként szemlélik államok, népek, oolykor egyének sorsát...

Igrain Reval E vándorló szerzetes bejárta egyész Ynevet. Életcéljának tekintette, hogy az elképzelhető legteljesebb földrajzi értekezést hozza létre a kontinensről. A P. sz.-i 2412-ben indult útnak, és nem egészen egy évtized alatt feltérképezte az egész Dorlan-medencét, a környező pusztaságokkal egyetemben. A 2421-es esztendő már a Déli Jégmező kolostorainak egyikében találja, ahol egy rég letűnt kultúra emlékei között megleli az ún. Crewoini Őstárat. A kilenckötetes mű teljes feldolgozására már nem jutott ideje: a kolostor-rendszerben kirobbant lázadás miatt menekülnie kellett. (...)

users.atw.hu/biblioteka/download.php?fname=./.../M.A.G.U.S/.../39_-_Ynev...      Ynev-kalauz

 Ynev szószedete 5.0 – kalandozok.hu

(Bocs a vastag betűkért,nem szándékos.)

[Greol]

On 2018. 12. 06. at 19:10-kor Xing írta:

Ez akár magyarázat lehet arra is, hogy a DÓB határai miért zöldek a legtöbb helyen. Gondolok itt arra, hogy a térkép szerint a legdélebbi területek a tengerparton nem fagyott helyek. Bár ide a másik magyarázat lehet az ősi istenek harca. Mindenesetre a Fagyás valóban természetellenes, mivel nem az egész dél hideg, vannak a Jégmezőtől délebbre eső zöldellő helyek. Végig az egész tengerpart. Ez mondjuk tengeri áramlat is lehetne, ha így van, akkor viszont a Jégmezők tengerpartját képtelen felmelegíteni, ahhoz gyenge. Vagy valami ilyesmi. Ez hirtelen elég sok lehetőség, egyet érdemes kiválasztani. Én az Égi Hajót fogom kultiválni .

 

Melyik térképről beszélsz?Az eredetileg Fehér ET-hez mellékeltről?( http://hu.magus.wikia.com/wiki/Ynev?file=Ynev.jpg )

Szerintem ez közel sem a legjobb,elég furcsa dolgok vannak rajta.(Pl: Krán esetében ezek elég szembeszökőek.)  A kalandozok.hu-s nagytérkép szerintem sokkal jobban,logikusabban van megrajzolva,célszerűbb volna azt követni.Persze ez csak magánvélemény.

 

[Xing]

9 órával ezelőtt-kor Greol írta:

Melyik térképről beszélsz?

A kalandozok.hu-s nagytérképre gondoltam, ahhoz igazítok mindent. Ha megnézed Ynev déli partvonalát, a jégmezőkig minden zöld.

Az viszont igaz, most, hogy jobban megnéztem, Ynev legdélebbi csücske a Déli jégmezőkön van és nem másik partszakaszon. Erre rosszul emlékeztem. Van egy teljesen zöld nagy sziget, majdnem olyan délen, de nem lóg túl rajta.

Szóval a nagytérképhez igazodva látszik, hogy a Déli Jégmezők nem természetesen hideg.

Legelőször, mikor ide (kalandozok.hu) bekukkantottam, a térkép miatt jöttem, mert bosszantott már, hogy nincs egy normális térkép, aztán kiderült, hogy van. Itt. Azóta ez az egyik kedvenc a játékaink során.

[Darabolo]

On 2018. 12. 06. at 19:10-kor Xing írta:

Vegyünk pl. 10 ezer egyszerű shadoni parasztot. Hát, szerintem ha ezek egy nagy misén, hitüktől elvakultan, egyszerre zengik az imát Domvikhoz, az bármilyen nagy hatalmú démonnak megrogyasztaná a térdét. Ez persze csak egy őrült vízió, de a lényeg az, hogyha másként is, de a hatalom az marad, csak más formában létezik napjainkban Yneven, mint régen. Volt olyan kalandozó csapatunk, akiknek ez volt a mottója: "Mindig van egy nagyobb hal.

Ez nagy vonalakban így is van, legalább is az én világomban. Nem azt mondom, ha a kalandozok 4-6-an így próbálnak feltartani egy démont biza nem fog menni, de ha az erioni Domvik érsekért tartanak (akit megszállt egy démon) egy központi pár ezer fős misét, akár síkerrel is járhatnak.

[Xing]

7 órával ezelőtt-kor Darabolo írta:

de ha az erioni Domvik érsekért tartanak (akit megszállt egy démon) egy központi pár ezer fős misét, akár síkerrel is járhatnak.

Igen, egyetértek.

 

Közben már nekiálltam nyomozgatni, hogy mi van most DÓB-bal.

Van pár anomália, amit fel kellene oldani, csak még összeszedem őket.

[bűvdudás]

9 órával ezelőtt-kor Xing írta:

Közben már nekiálltam nyomozgatni, hogy mi van most DÓB-bal.

A DÓBbal most - legjobb tudomásom szerint - az van, hogy mivel az ynevi hídfőállásait az ötödkor végén/hatodkor elején végleg elvesztette,  vizsgált világunkon megszűnt létezni. Más síkokon akár a mai napig fennállhat, de ennek Satralisra semmiféle hatása sincsen. Az öröksége persze máig hat a délvidéken; az általa nyitott, mára elhagyott/elfeledett kapukat pedig továbbra is őrizni látják szükségesnek a déli kolostorok szerzetesei.

Úgy gondolom, hogy mivel egykori rabszolgái lerázták magukról a démoni igát, a síkurak elvesztették a lehetőséget, hogy valaha is újra komoly hatalmi tényezőként léphessenek fel korábbi területeiken. Kósza próbálkozások és kósza démonok persze előfordulhatnak, de az uralmuknak leáldozott. Dél-Ynev már nem az a struktúrálatlan, őrizetlen terület többé, melynek metafizikai trónusára bármely jöttment, külső síkokról idetévedt kalandor(csapat) rácsücsülhet. Az Egy/Oltalmazó aspektusai igen komolyan védelmezik itteni állásaikat. 

[Darabolo]

A DÓB-bal a fő gondom, hogy nem tudom elképzelni a mikéntjét. Értem, hogy több démonúr-démonherceg alkotta laza szövetség, NO de ez hogy müködött? Volt esetleg egy kellően erős összefogó erő? - avagy külön-külön mindegyikük létrehozta a kis hercegségét a satralison? Sehogy se tudok elképzelni köztük szövetségi szálakat, ha meg az erő alapján müködött akkor volt-van egy központi vezérük. A baj ezzel az okfejtéssel csak az, hogy a Besti világosan kifejti eleddig nem létezett semmilyen erő ami ezeket a hatalmasságokat össze tudta volna fogni.

Nem értek egyet azzal a nézettel, hogy ne tudnának újra hídfőállásokat létrehozni!  Mert hát a hatalmuk meg van hozzá, a déli jégrengeteg meg nem bővelkedik olyan mágikus potenciálban ami vissza tudna tartani egy esetleges offenzívát. A kolostorok ereje is csak éppen arra elég, hogy a jégmezőkről kikivánkozókat visszatartsa.

Jelen helyzetben a démonok fő problémája a vezértelenség lehet, talán volt egy kráni kalandozó, egy aquir hős vagy akárki aki a legfőbb vezérüket megölte, vagy ezen a síkon valamely mód ellehetetlenítette, az első eset esetén a démonok azóta se találtak olyan erős úrat aki összetudná fogni őket, a második esetében pedig csak nem tudja az erejét a satralison kifejteni, így a helyi "kormányzói" szép lassan lemorzsolódtak.

[Greol]

20 órával ezelőtt-kor Xing írta:

Közben már nekiálltam nyomozgatni, hogy mi van most DÓB-bal.

Van pár anomália, amit fel kellene oldani, csak még összeszedem őket.

Csak közvetve tartozik a kérdéshez,de szerintem érdemes lenne tisztázni hogy a sztyeppei és hegyi nomádok miért nem az emberi fajt az ÓBirodalomből kimenekítő  "Egyet' (akinek a romokban álló szentélyéne a jégmezőkön áll, mint már erről szó esett a fentebbiek során ) ,és belőle származó ősisteneket tisztelik,a szellemek és démonok imádata helyett. Az Ősi titkok láza, acélnak vihara a gondoniak kapcsán  arról ír,hogy az őket megsegítő égi hatalmasságok belső hangját tudatosan hallgatatták el magukban,mely túlvilági lényeknek a hiánya hosszú távon rosszul hatott rájuk: mentális problémákat,stresszt,hiányérzetet eredményezett amelyet gyógyszerekkel próbáltak kezelni. A késöbbi nomádok őseinek egykori felszabaditóiktól való elfordulásáról azonban jóformán nem tudunk semmit,kivéve azt a keveset amit a Fogadalomban függelékében említenek meg: a nomdádok mítoszai szerint az istenek végleg elfordultak az emberektől. 

[Greol]

23 perccel ezelőtt-kor Darabolo írta:

A DÓB-bal a fő gondom, hogy nem tudom elképzelni a mikéntjét. Értem, hogy több démonúr-démonherceg alkotta laza szövetség, NO de ez hogy müködött? Volt esetleg egy kellően erős összefogó erő? - avagy külön-külön mindegyikük létrehozta a kis hercegségét a satralison? Sehogy se tudok elképzelni köztük szövetségi szálakat, ha meg az erő alapján müködött akkor volt-van egy központi vezérük. A baj ezzel az okfejtéssel csak az, hogy a Besti világosan kifejti eleddig nem létezett semmilyen erő ami ezeket a hatalmasságokat össze tudta volna fogni.

Igen,ez eléggé zavaros. Főleg annak fényében,hogy  a démonok nem éppen nem az eggyüttműködésre való hajlamukról híresek. Az meg végképp érthetelen miért állt érdekükben felemelni a khálokat és a többi ősfajt akik a birodalom elitjét képezték. 

[bűvdudás]

31 perccel ezelőtt-kor Darabolo írta:

Nem értek egyet azzal a nézettel, hogy ne tudnának újra hídfőállásokat létrehozni!  Mert hát a hatalmuk meg van hozzá, a déli jégrengeteg meg nem bővelkedik olyan mágikus potenciálban ami vissza tudna tartani egy esetleges offenzívát. 

Csakhogy megszűnt a tömegbázisuk, amire alapozhatnák evilági (ti. ynevi) hatalmukat. Ha képesek is volnának megjelenni a jégmezőkön, pár hómanó sanyargatásával aligha tudnák magukat újra politikai tényezővé duzzasztani a délvidéken. Ha pedig északabbra próbálnak merészkedni, a meccsnek vége lesz, mielőtt elkezdődne.

Utolsó ittmaradt (ismert) hírmondójuk, Zherlig kán hiába csaknem halhatatlan, még arra sem képes, hogy saját struktúráját rendezve komolyan a befolyása alá vonja és felhasználja a nomád törzseket. Jelen formájában annyira futja neki csupán, hogy egyesekben tanyát verjen, és elbitorolja a testüket. Ez még Ryekben is kevés lett volna.

Szóval elmúltak azok az idők, amikor ők diktáltak a déli végeken. 

- szerintem -

 

[bűvdudás]

5 perccel ezelőtt-kor Greol írta:

Az meg végképp érthetelen miért állt érdekükben felemelni a khálokat és a többi ősfajt akik a birodalom elitjét képezték. 

Ezek csak feltételezések, s nem bizonyított tények az ynevi historikusok körében. Nagyon kevés konkrétumot tudunk a DÓB-ról; több a találgatás és a homályos utalás, mint a tényanyag. Mellesleg szerintem így van ez jól minden tekintetben. 

[Greol]

51 perccel ezelőtt-kor bűvdudás írta:

Ezek csak feltételezések, s nem bizonyított tények az ynevi historikusok körében. Nagyon kevés konkrétumot tudunk a DÓB-ról; több a találgatás és a homályos utalás, mint a tényanyag. Mellesleg szerintem így van ez jól minden tekintetben. 

Az MTK (legalábbis amennyire emlékszem) világossá teszi,hogy a khálok az elit részét képezték. Részben ehhez kapcsolódóan érdemesnek tartom megemlíteni,hogy a Fogadalom Függelékének egy részét író Neville (a regény főszereplóje,egy varázsló) valószínűsíti,hogy az emberek nem pusztán szolgaként a léteztek.Véleménye szerint az elvi lehetőség adott volt számukra az uralkodóosztályba való felemlkedésre. (Ami azt jelenti,a társadalmi mobilitás valamilyen formája létezett az emberek között.) Ez erősen ellentmond a  Ősi titkok láza, acélnak viharának, amely egyszerű szolgai létként írja le helyzetüket.