A Varázsló - minden vele kapcsolatban

[Sylvanus]

Üdv!

Ez előbbi én lettem volna, csak valamiért nem sikerült belépnem?

Viktor

[Con Salamander]

Üdv!

Szerintem beszélhetnénk a varázslók és a harc viszonyáról.

Most van egy alacsony szintü, elég életút jellegü varázslóm, akinek elég magas (14) eröt sikerült kidobnom, csakúgy, mint állóképességet. Ezért az átlagosnál masszívabb alkat, harcos-szerüen öltözködik és rövidkardot tanult forgatni. Még sosem harcolt igazából, egyszer karcolt meg egy embert 3 szint alatt, az is csak elterelés, álcázás céljából.

Mit gondoltok arról, hogy hogyan és miért harcol a varázsló, illetve arról, hogy hogy viszonyulnak az álcázáshoz?

Mert ez a varázsló például elég jó álcát talált magának, ami végülis félig-meddig igaz (kékköpenyesek térképésze volt egy ideig), és sokkal izgalmasabbnak találom így a vele való játékot, hogy nem nagyon használ nyilvánosan elemi mágiát, szóval sosem bukott még le.

bye

[Madovick]

Ez valóban egy érdekes karakter, a vele való játék is tartogathat meglepetéseket. A mi csapatunkban a varázslók, ha elfogyott a manapontjuk, általában bottal szállnak be a harcba, persze általában nem nagy eredménnyel...

Már régóta rágódom egy ezzel kapcsolatos kérdésen, a válasz nincs benne az ET-ben, vagy csak én vagyok vak...

A kérdés: Egy mágiahasználó támadhat és varázsolhat is egy körben, és ha igen, akkor hogyan megy a kezdeményezés?

[Con Salamander]

Üdv!

a varázslás és a harc kezdeményezéséröl az ETK 90. oldalán olvashatsz, ott le van írva részletesen.

ha varázsolni akar, akkor utána várnia kell 2 szegmensig, csak utána varázsolhat, és harcban is (szerintem) csak utána cselekedhet, mivel az elméjét nagyon megerölteti.

Tehát véleményem szerint nem szorul kezdeményezésre, csupán a varázslat vs. fegyver, és utána, akármilyen varázslatot is használt, a varázsló már csak a kör legvégén támadhat.

ha 1 szegmenses a varázslat, és vár 2 szegmensig, az már 3, és a 2 körönként támadó fegyver "Kezdeményezö ideje" 4 szegmens, ERGO mire kihúzza a fegyverét és valamennyire beáll harci pózba lekésik még erröl is.

A varázsló pedig nem harcol a botjával! Az a jelképe, az a legfontosabb neki!

bye

[Madovick]

A varázsló pedig nem harcol a botjával! Az a jelképe, az a legfontosabb neki!

Azért a mi varázslóink sem használják úton-útfélen, csak akkor ha életveszélyben vannak. Persze az én kalandjaimat ismerve erre gyakran sor kerül :twisted: .

[TAO]

Szerintem egy varázsló sohasem használja a botját harcra... csak legeslegeslegvégső esetetben talán. Ez is kb olyan lehet, amikor már elfogyott minden pszije, minden manája, nincs lehetőség menekülni, és sarokba van szorítva. Akkor felemelné a botját végső esetben, de mivel nem ért a harchoz, minden erejével a védekezésen lenne, utolsó reményében, hátha van esélye a bottal megakasztani egy kardcsapást vagy egy csatabárd zuhanását. Persze ilyenkor már mindegy neki... valószínűleg halott.

Nem azt gondolom, hogy egy varázsló sohasem harcolhat... ha nagyon rá van kényszerítve, esetleg tőrrel, vagy rövidkarddal harcolna. De a botjával soha. Ha egy varázsló a botjával kényszerül harcolni -> halott varázsló. Én legalábbis így képzelem el.

TAO

[Vyergas]

Üdv!

Hmm, ez érdekes. Egyik első karakterem egy elf vari volt, aki Al abadanában varázslóskodott éppen. Egyik éjjel megtámadták, ő meg szépen felébredt a zajra. Egyből csinált egy sötétségfalat az ablak elé (-> semmit senki nem lát a szobában, persze ő infrával mindent). Hülye ötlet volt tulképp - ezzel el is fogyott a manája. Bár igaz, ha támadó varázst nyom, nem biztos, hogy győz.

[Sylvanus]

Üdv!

Varázsló és a harc.

Ha minden igaz, akkor már valamennyire ismeritek a kedvenc varázslóm.

Én azon a véleményen vagyok, hogy egy varázsló nem fog leállni

harcolni a botjával úgy, mint egy harcos tenné.

Kedvenc elfem igen ritka alkalmakkor ragadtatta magát kétkezi harcra, ellben a botja egyedi, ugyanis 3 egybefonódó kígyó alkotja a bot végét, amelyek parancsra megelevenednek és támadnak. A botnak van Ké: 40, TÉ: 65, sebzés 1k3+4. szintű bénulást okozó méreg. Alapból a botra tekintőknek MME-t kell dobni, amely ha sikertelen a Gyógyító jut eszükbe.

Ja, a bottal rendelkező varázsló 9. szintű. (a botnak egy feje volt 3. szinten, 2 6. szinten...)

A harc kb. úgy néz ki, hogy a bot végén levő kígyók megelevenednek és támadják az ellent. A varázsló VÉ-jébe természetesen nem számít bele a bot Vé-je, hiszen nem "harcol" a bottal, csak tartja.

Véleményem szerint az biztos, hogy nem használja a varázsló a fő jelképét holmi furkósbotként. Ellenben szerintem rá jellemző egyedi varázstárggyá "nevelheti" a botját, amely bizonyos esetekben használható harcban, de nem az a fő funkciója.

Sylvanus

[Takeda]

Harc a bottal. Nagy kérdés. 3 varázslóm 27 szintjén (20,4,3) sokszor felmerült a gondolat. Egyáltalán az, hogy harcoljunk e a bottal, hiszen egy varázsló 'alsóbbrendű' dolognak tartja a fizikai harcot.

Mivel a valóságban is a Nagy Mű beteljesítésén dolgozok (aki érti érti, aki nem, annak nem is kell) pont a MAGUS közel preciz valósághűsége okozott fejtörést a karakter kijátszásában. Itt a hangsúly a közelen van, mert a MAGUS mágusának nem az isteni tudattal való egyesülés a célja, hanem mindössze a mágia megértése és materiális, hatalmi, társadalmi ekzisztenciák kiépítése, illetve ennek élvezése a tetszőleges élethossz által. Míg a valóságban a "mágus nem varázsol" elvet ildomos követni, addig a MAGUS egyenesen varázslónak nevezi a szellemi fejlődés csúcsára hágó kasztot, ezzel is ösztönözve tudományának közönség előtti alkalmazására tagjait.

Mindazonáltal itt a fogalom átalakításával követhetjük a valós értékeket, így a varázslást, mely a mágia közönség előtti alkalmazását fedi, azonosíthatjuk egyszerűen a mágia használatával, így akár helyes alkalmazását is lefedeti a mennyei hatalom felhasználásának, amely ugye a manaháló energiáinak igénybevétele az egyéni akarat irányításában.

A varázslónak kerülnie kell a közönség előtti mágiahasználatot, illetve azt csak fenkölt célok alkalmazására ajánlott használnia. Tehát a hétköznapok gondjainak megoldására alkalmazza a hétköznapok eszközeit, hiszen a mágia megismerése sok világi ismeret megszerzésével is jár.

Eljutottunk végül a harchoz. Ha meg tudjuk oltalmazni szóval, utánajárással testi épségünket és Nemes Célunk is ezzel egyetemben, tegyük azt. Ha fegyverünk elég azza csekély harci képességünk ellenére is, legyen úgy, nem pocsékolva a Szent Erőt hétköznapi apróságokra.

[Dragon]

Nos ez egy kemény téma. Egyet kell értsek Takedával. A "varázslókat" én két csoportba sorolom. A varázslók, és a mágus-kutatók. Míg az előbbi inkább egy illúzionistára hasonlít, és a mágiát eszköznek tartja, adig az utóbbi tudományként kezeli a mágiát, s e szerint is viszonyul ahhoz. Jellemzően egyéként szerintem a varázsló kasztúak nem bocsátkoznak harcba. Jelentős fegyveres erővel védik, és ha arra kerülne a sor akkor is inkább elmenekül a csatatérről mert az elfogása nagyobb vesztességgel járthat mint a menekülés "szégyene"-bár ilyesmiről náluk nincs szó szerintem. Amennyiben elfogják sem ölik meg hanem hasznosítják a tudásá, és ezzel a varázslók is tisztábna vannak. A "varázslók" azért állnak át mert pénzt, és hatalmat remélnek a másik oldalon meg féltik az életüket. A mágusok pedig csak a kutatásukkal törődnek, és annak élnek, jobb feltételekért az anyjukat elárulnák. Ez a véleményem lehet rólla vitázni....

Tehát a lent említett trükköket csak a varázslók ("illuzionisták") alkalmazzák. Ebből következően szinte 100%, hogy renegát, és olyan előtörténetre van szükség ami komolyan körülhatárolja a jellemét mert ez meghatározza az általa használt mágiát.

[Takeda]

Természetesen a varázslók nem feltétlenül jutnak el a kellő ismeretre első szintig, így megélhetésre, világi célok elérésére törekedhetnek, de ezeknek az iskola nem fogja megtanítani titkos tudományait, nem olvastat a belső könyvtárakban, soha nem lehet drágakőmágus, és persze valódi mágus sem. Ha ilyen varázslót akarnak kijátszani a JK-k (és persze mivel nem ismerik a valódi hozzáállás alapjait ilyet is fognak), megtehetik. Mégis jó lenne ha a valódi eszmék uralkodnának...

[Sylvanus]

Üdv!

Valószínűleg nem ilyen szigorúan gondolták a JK varázslót az alkotók sem. Egyrészt a mágussá válást nem játékosnak találták ki, hiszen csak azt írták, hogy a varázslók sé slanek általános célja ez, ellenben kizárják ebből a JK-kat. Persze ez érthető is, hiszen ahogy a Feketemágiáról szóló résznél van is írva, azért elég nehéz egy JK varázslónak megfelelni egy általános csapattal és mesélővel. Persze érdekes lehet egy olyan játék is, ahol a varázsló eleve szól a KM-nek, hogy ő most a mágussáváláson dolgozik, ezért legyen szíves ezt is figyelembe venni.

Másrészt azért ne feledjük, hogy a mágussá válás, a világ és önmaga megértésének/megismerésének önerőből való elérése nem "egy életes" folyamat, hanem ugye hosszú, reinkarnációk sokaságán átvezető út.

Ezért én azt mondom, hogy nem minden varázsló olyan, mint amit leírtatok, az szerintem az utolsó életét élő varázslók sajátja (mármint mágussáválása előtti utolsó élet). Másrészt nem csak utolsú életes varázslók léteznek, hanem olyan lelkűek is, akik még csak most léptek az útra, amelyről néha letérnek, hibáznak, de haladnak is, mert fejlődik a lelkük (több jót tettek, mint károsat a lélekfejlődésük szemszögéből). Az adott életben nincs esélyük a mágussá válásra, de haladnak az úton.

Ilyen varázslókat is tanítanak, képeznek az egyetemeken.

Az is lehet, hogy adott életében főleg világi hatalmat akar, hogy megtapasztalja azt is, az is az Igazság egy kicsiny részlete. Lehet, hogy azért akar világi hatalmat, mert így kapcsolatokhoz is juthat, amiket kihasználva esetleg lelki fejlődésen mehet kersztül.

Szóval én nem zárnám ki egyik fajta varázslót sem, hiszen sokan sokféleképpen járják az Utat és egyszer majd elérhetnek ők is oda, hogy az utlsó életüket élik majd.

Sylvanus

[Dragon]

Érdekes elgodolások Sylvanus, de ez az út dolog nekem kissé....

Nincs olyan, hogy "mágus irányba reinkarnálódás", ez szerintem nem állja meg a helyét. Amit leírtam úgy is gondolom.

Most más:

Meséltem egy partinak ahol 4 varázsló storija volt egy iskolában. Ajánlom mindenkinek, főleg gorvikban. Nem éppen Harry Potter. Ha valaki találkozott már intrikával, nos......???

[Sylvanus]

Üdv!

Nem a mágus irányba reinkarnálódáson van a hangsúly szerintem.

Az számomra egyértelmű, hogy Yneven létezik lélekfejlődés, amikor is lélekcsírából elér a lélekfejlődés csúcsára (csúcsaira).

A lélefejlődésnél minimum két, jól elkülöníthető út létezik.

Az egyik a HIT útja, amikor az úton haladó LÉLEK célja az isteni tudattal való egyesülés; jellemző a felsőbb hatalom által vezélrt útkeresés, megpróbálja megérteni, befogadni a felsőbb hatalmat.

A másik ilyen út a MAGUS útja, amely önerős lélekfejlődést takar nagy vonalakban.

Mindkét fő esetben a tökéletesedésen, megismerésen, megértésen van a hangsúly.

Lehetnek természetesen egyéb utak, célok is. Az elfeknél például az Urriához visszakerülés, óelffé válás; ami nekem egyébként erősen hasonlít a HIT útjához, ilyen szempontból az elfe varázslók szerintem nem is lesznek mágusok (hiszen nem önerős útkeresésről van szó).

Mint tudjuk, mert így írták az alkotók; a varázslók lelke nagyon "öreg" (közel van a mágusléthez), ahogy az elfeké, de főleg óeéfeké is. Mind más típusú utat járt be, lelkenként egyedit, hiszen minden lélek egyedi, ezért egyedi kell, hogy legyen a máguslét, illetve a hasonló "angyallét" (HIT útjánál) is.

Persze ezen fenti gondolatok saját véleméynt takarnak.

Sylvanus

[Dragon]

Nos. Tiszteletben tartom, hogy így gondolod mindenesetre nem értek vele egyet. Az rendben van, hogy létezik lélekvándorlás, de a fent említett lélekfejlődést nem tekintem elfogadhatonak. Legalábbis úgy gondolom, hogy nem feltétlenül lesz a következőkben magus akiből korábban az volt a lélekfejlődésben kizárható ez a fajta tökéletesedés.

[Sylvanus]

Üdv!

Csak a gondolataimat írtam le, természetesen mindenkinek megvan a maga tiszteletre méltó véleménye, nem is akarom az enyémet ráerőszakolni senkire, még csak nem is feltétlenül jó az ahogy írtam.

Mindenesetre nekem tetszik.

A mágusok szerintem már nem vesznek részt a lélekvándorlában, hiszen elérték a tökéletesség egyik csúcsát.

Sylvanus

[Dragon]

Sylvanus az előbb azt írtad nem vesznek részt a lélekvándorlásban, korábban pedig azt hogy igen. Szerintem az igen helytállóbb. Márcsak ha a nekromancia, és szellemidézés oldaláról nézzük is. De mindenesetre érdekes elmélet amiről írsz.

[Sylvanus]

Üdv!

Lehet, hogy kicsit pontatlanul fogalmaztam.

A máguslét a lélekfejlődés/tökéletesség egyik csúcsa.

A mágus útján haladók születnek újjá, amíg el nem érik a tökéletesség effajta állapotát.

Ahogy a hit útját követőkből szerintem angyalok lesznek, akiket az istenük maga mellé emel, így már ők sem születnek újjá a későbbiekben.

Sylvanus

U.i.: a fenti továbbra is szigorúan SZVSZ

[Dragon]

Nos ez így szép és jó, de ha minden papból angyal lesz, nos akkor lehet hogy nem szeretnék angyalföldön élni. Tudod milyen rohadtul zsúfolt lehet az. He-he-he. És akkor nem beszéltünk a magiclandról!!!

[Sylvanus]

Üdv!

Miért is ne érhetné el az összes lélek a tökéletesség valamelyik csúcsát?

A lehetősgée mindnek megvan, ellenben szerintem azért elég kemény feltételei vannak a tökéletessé válásnak. És elég hosszadalmas folyamat, mire az össze lélek elérne ilyen szintre.

Én kb úgy tippelném, hogy Ynev egész történelmét tekintve:

- Mágus: 12-15

- Angyal: 80-100 (sok az isten, és "könnyebb" az út)

- Óelf: 12-20

Ez azért Ynev népességének erőteljes töredéke, szóval véleményem szerint nem hemzsegnek az isteni síkok sem angyalokban (esetleg arkangyalokban).

Ja, ahogy a mágus utját járókból sem lesz magus, csak amikor végére értek az útnak, úgy természetesen a hit útján járókból sem, belőlük is csak akkor, ha végére érnek az útnak. Ez persze nem egy életes feladat szerintem továbbra sem.

Persze ott vannak még a hasonló hatalmú más entitások, mint a Toroni hatalmasok, esetleg sötétmágusok (nem sötét mágusok, mert szerintem a mágus fogalomhoz nem tartozhat külön jelző).

Sylvanus

[Dragon]

Tehát ez alapján azt állítod, hogy az Ynevi papok nagy rész pap is volt előző életében. Akkor a csatában elesett papok akinek nincsenek már jelen az isteneik azokkal mivan. Alapvetően tetszik a tézis de valahogy nekem sántít. Addi lesz valaki pap amíg tökéletes nem lesz? Ha nem lesz tökéletes ezer év után sem? Nos akkor mi lesz. Szintén igaz ez a varázslókra. Ez azt hiszem komoly dilemma. Jó a felvetés, de próbáljuk meg egy kicsit logikusabbá tenni.

Mondjuk aki nem érik tökéletessé az nem pap lesz megint hanem büntetésből pl.:béka szerintem ez így korrekt. A sosrs fintoraként a thar hitű pap születik le félelfnek

He-he-he Na ez a szivatás.....

[Sylvanus]

Üdv!

Én nem írtam, hogy papokból lesznek angyalok, kifejezetten a HIT útján járókra gondolok. Szerintem nem feltétlenül kell papnak lennie egy "igazhitű" személynek. A legfontosabb szerintem, hogy folyamatosan törekszik (életek sokaságán át) arra, hogy minél jobban megismerje istene tanításait, illetve a tanításoknak minél megfelelőbb életeket éljen. Ennek nem követelménye a papi hivatás (vagy akár a szerzetesi), persze jellemzően az isten kitüntetheti az igazhitű követőit szakrális hatalommal, valamint jellemzően a tanításokat a papok ismerik legjobban, így elméletileg ők tudják legpontosabban követni az utat, de lehetnek kivételek.

Másrészt szerintem kevés papból ér el arra a szintre, amikor istenéhez hasonlatossá válik (angyal lesz), szerintem a papok nagy része nem olyan hitbuzgó, bár ha az is, az isten hosszú életek sokaságán "teszteli" a lelket, különböző feladatok elé állítja.

Ezt a "nem érik tökéletessé" fogalmat milyen időtávlat alatt érted a HIT útját járók esetén?

Sylvanus

[Dragon]

Szerintem nincsen olyan, hogy valaki a lélekvándorlás során mindíg előrefelé lépdel. Előfordulhat, hogy mint írtam pl, félelf lesz. De ezen kívül az is sántít, hogy akkor most lélekvándorlás van vagy mindenki az isteni síkra kerül. Ha mindenki az isteni síkra kerül a halála után akkor nincs lélekvándorlás, és az élete, és hite alapján mérettetik meg, ha viszont van lélekvándorlás akkor nincs isteni sík felé haladás. Mi biztosítja azt, hogy egy lélek a következő testében domvik papból, nem kráni ranagol pap lesz???? No ezt, hogy magyarázzuk meg.

TÉNYLEG NEM KÖTEKEDNI AKAROK

Ezek a dolgok már régen bökik az oldalam az ilyen tipusú szerepjátékokban. Most lélekvándorlás, vagy mennybe jutás????

[Sylvanus]

Üdv!

Nem veszem kötekedésnek, miért is tenném?

Egyébként arról szó sincs, hogy a lélek előrefelé lépdel. Mondjuk ez a megfogalmazás feltételez összesen 1 db célt. Mindenestre szerintem minimum 3 van, egy a hit útján járóké és egy a magus útján járóké, egy pedig az elfeknek.

Ezen felül még szerintem sokkal több létezhet, mint a sötétmágusoké, démonná válás, stb...

Azaz a lélkfejlődésre szerintem nem mondható el, hogy előrefelé lépdel, ám mindenképpen valamilyen irányba fejlődik, hiszen azért születik mindig újra, hogy új tapasztalatokat gyűjtsön, amiket felhasználva valamilyen irányba fejlődik a lélek, szerintem nem képzelhető el a halhatatlan lélek elkorcsosulása.

Az hogy egy előző életében tharr hitű egyén a következő életében félelf lesz, mert teszemazt nem gyűlölte eléggé a félelfeket, az a halhatatlan lélek szempontjából nem jelent korcsosulást, csupán Tharr hite szerint alacsonyabb létformában éli le az adott életet. Persze ugyanez igaz lehet bogár esetén, vagy valamilyen hüllő esetében is.

Maga a lélek nem lesz kevesebb, ez inkább egyfajta büntetés a lélek számára, hiszen nem igazán tud új tapasztalatokat szerezni, hiszen ezen a stáción már túljutott a lélek.

Istenek csak a hitüket követő lények felett gyakorolnak hatást a reinkarnációs folyamatban.

Szerintem minden lélek növényi létformaként kezdi, majd állati, illetve magasabb rendű létformaként létezik (ez a folyamat is hosszű). Szerintem csak a magasabb rendű létformák képesek egy istenben hinni annyira, hogy az ő fennhatósága alá helyezik a reinkarnáció folyamatát.

Az alacsonyabb rendű létformák tulajdonképpen a mágus útját követik, hiszen önnön erőből fejlődik a lelkük.

[Dragon]

De nyitok is rólla egy ujj témát. Remélem Antail nem haragszik meg érte, de szerintem megérné ezen egy kicsit egy külön szakaszban elbeszélgetni. A címe mondjuk lélekfejlődés a fantasy rpg.-ben lesz. Mit szólsz.