Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.
Keresés Itt
  • Több lehetőség...
Eredmények keresés, amik...
Eremények keresése...

Dumaterem


Gem Kapocs

Recommended Posts

Azért tisztázzunk valamit.

Ne érezd magad lecseszve! Megdorgálva igen, de lecseszve ne! Nem gondolom, hogy törölni kell a hozzászólásodat, hisz ha elindulsz egy úton a közben elkövetett hibáid és tapasztalataid tesznek azzá ami vagy! Ne add fel, tessék törtetni előre és megfogadni az építő kritikát!

Legolol345 és Antail kedveli ezt
Link a hozzászóláshoz

Üdv!

@Pistike, pár nappal ezelőtt tetted fel ugyanezt a kérdést, úgy gondolom, korrekt választ kaptál. 

Ez tartalmazta, hogy melyik kiadott, hivatalos, és melyik házi kiegészítőkben írnak az udvari orkokról. 

Melyikrésze nem világos? Ha csak az nem, hogy nincs több ilyen anyag... 

Persze fel lehet tenni ugyanazt a kérdést minden héten is... 

Link a hozzászóláshoz

Én emlékszem! :tv:

Ezt a fajt úgy alkották meg, hogy "emberfüggő" legyen. Épp ezért kiegeket se nagyon gyártottak hozzá. Persze lehet más oka, de én így  tekintek rá.

Mindemellett a faj nagy kedvencem, talán a sok hasonlóság miatt. Elvégre: Nagy, szőrős (kivéve a kopasz fején), kisebbrendüségi komplexusa van, erős és tökéletesen belleillik egy parancs uralmi rendszerbe : testőrség, katonaság, rendfenntartás. Ezt alapul véve, hogy hogyan került a játszható kasztok közé a BM, arról halvány lila fingom sincs, de IIIIIIMÁÁÁÁDOOOOOM! :zsur:

Pistike kedveli ezt
Link a hozzászóláshoz
6 perccel ezelőtt-kor Darabolo írta:

Ezt alapul véve, hogy hogyan került a játszható kasztok közé a BM

Miért ne lehetne "parancs uralmi rendszerben" egy BM? Sőt, tipikusan minél értékesebb tudást kap valaki, annál nagyobb engedelmességet várnak el tőle utána.

Darabolo kedveli ezt
Link a hozzászóláshoz

A Yneven levő királyságok dinasztikus családi politikájának létével vagy nemlétével kapcsolatban érdekelne a véleményetek. 

Kicsit konkrétabbanarra lennék kiváncsi,hogy Yneven  vajon a királyi-hercegi családok (itt főleg,de nem kizárólag Shadonra gondolok) a közép-és koraújkori Európa királyi családjaihoz hasonlóan folytatnak-e szupranacionális (országhatárokon átnyúló) családpolitikát,megkötnek-e házasságokat amelyek jelentős mértékben befolyásolják egy-egy királyság belső hatalmi viszonyait,külpolitikáját? Érdekes kérdés,hogy amennyiben léteznek ilyenek,akkor vajon fennáll valamiféle dinasztikus szolidaritás a vérvonalak között,pl:közeliek esetén a vérrokonság okán, távoli dinasztiák esetében pedig esetleg a más uralmi formákkal szembeni fenyegettség miatt ? (Európában egészen a 19.sz elejéig létezett ilyen,a Szent Szövetség működést jelentős mértékben ez határozta meg.)

Shadon kapcsán dereng valami ilyesmi,de ebben nem vagyok biztos. Talán az egyik Shadontól északra levő kisebb állam fejedelme Bel Estesso ház tagjai közé tartozik,de ez tényleg csak homályosan dereng. 

Link a hozzászóláshoz

Nos szeretnék elnézést kérni, hogy 2 helyen is volt képem feltenni ezt a kérdést. Az oka pedig az volt, hogy Magyar úr válaszát nem találtam kielégítőnek a témában. Gondoltam egy gyakrabban látogatott fórumon, talán más is észreveszi. Ahogy elnézem ez bejött! :-) Köszönöm mindenkinek!

Ami konkrétan érdekelne az a társadalmi integrálódásuk országonként, vagy hogy "gyártanak-e" még belőlük, vagy már csak egymás között szaporodnak-e? Toronon és Abasziszon kívül máshol is kereskednek-e velük. Mennyire istenfélő lehet egy ember által teremtett faj. Hogyan élik meg a rengeteg komplexusuk mellett, hogy akár "istenölőkké" is válhatnak. Ők is lelketlenek, mint a vad orkok?

Reméltem valaki ismer más portált erről, esetleg valaki kidolgozta saját házi szabálynak. Mint a jó Daraboló a szerafizmust. (köszönet érte!)

Darabolo kedveli ezt
Link a hozzászóláshoz

Üdv mindenkinek!

Rég jártam erre.

Most éppen egy meglehetősen fura kérdéssel fordulok hozzátok.

A vörös, meg a kék hold. A forgásuk, egymáshoz képest nagyjából szimmetrikus kell, hogy legyen, ha mindig Ynev fölött váltják egymást.

Itt felmerül annak a lehetősége, hogy ki lehetne ókumlálni, hol is találkoznak a Satralis fölött. Ez mondjuk két pont lehet az égbolton, a bolygó két oldalán.

A kérdésem az lenne, hogy tudja-e valaki a forgásirányuk? Ellenkező, vagy egyirányú?

Az rémlik, hogy a pályájuk elkerüli egymást, de, ha forgatom a pingponglabdáimat a földömb körül, akkor, hacsak nem pontosan ugyanarra mennek, bizonyos időközönként találkozniuk kell egymással. (Nyilván ez jó kis együttállás lehet :) )

Emlékszem, hogy régen, nagyon régen, valamelyik MAGUS regényben, vagy más írásban olvastam róla. A főhős éjszaka figyelte a vörös holdat, ahogy eltűnik a látóhatáron, aztán meg látta, hogy felbukkan a kék. Az is rémlik, hogy írta az író, hol tűnik el az egyik, és hol bukkan fel a másik. De nem emlékszem, hol olvastam, sehol se találom.

Ha van infótok, az nagy segítség lenne. Előre is köszönöm szépen.

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

A holdak esetében figyelembe kell venni, hogy nem kettő van, hanem három... csak az egyik jó régóta nem látszik, takarásban van. Az már jó kérdés, hogy ott van-e, ahol azetlőtt is volt, csak az aquir Opálhajós varázslata takarja ki államdóan, vagy a fekete hold pályája módosult, és esetleg Satralis bolygójáról látszik, de a pályája olyan lett, hogy csak Ynevről nem látszik, azaz nem emelkedik sohaa horizont fölé... én, tekintve, hogy hamarosan visszatér, azaz újra látható lesz, nem annyira a pályamódosulást, hanem inkább a kitakarát tartom valószínűbbnek. 

A két jelenleg i látható, azaz a vörös és a kék hold esetében is érdekes gondolatok merülhetnek fel. Az biztos, hogy keringenek Satralis bolygója körül, abban nem vagyok biztos, hogy forognak-e, vagy hogy kell-e forogniuk - lásd IRL hold. Az is biztos, hogy időről időre mutatkoznak egyszerre is az égen (szigorúan Ynevről nézve, a többi nézőpontból semmit nem tudunk, de egyáltalán nem biztos, hogy a többi kontinensről is ugyanúgy látszanak - noha a legegyszerűbb így elképzelni), és olyan is van, hogy kisebb-nagyobb kihagyásokkal váltják egymást, ez az éjközép, aminek már a korai források szerint sem állandó az ideje. Az is tény, hogy van az évben egyetlen nap, pontosabban éjszaka, ami holdtalan, azaz egyik hold sem látszik, gyakorlatilag egy folyamatos éjközép, igaz, ez egy nagyon késői forrásban jelent csak meg, de az egész képhez hozzátartozik, és meglehetősen nehezíti a modellalkotást, én valamiféle billegő pályán gondolkodtam. 

Egyébként a jelenleg legrészletesebb, ilyen dokumentum az általam készített Ynev nagy naptára, ahol nemcsak a holdak ciklusai, egymáshoz való viszonya, de a kringési idejük is megjelenik. A holdak keringési ideje sincs meg egyébként a kiadott forrásokban. Sejthető, de csak sejthető, hogy legalább az egyiké 20 nap, az ynevi hónapoknak megfelelően, hiszen mi máshoz is igazították volna? Mivel a két hold nem teljes szinkronban mozog, ezért a kéké eltérő kell, hogy legyen, de azért a kettős holdmutatkozások gyakoriságát figyelembe véve mégis hasonló kell, hogy legyen, ehhez közeli (talán 27? - de meg kellene nézni pontosan...) napban állapítottam meg. Ezután már csak végig kellett görgetni az excel táblázatot, hogy kimutassa, mikor vannak a kettős holdmutatkozások, a holdak cikluati is belevéve a rendszerbe pedig az is kimutatható, hogy - eszerint a modell szerint - mikor van olyan kettős holdmutatkozás, ahol a két TELIHOLD egyszerre van az égen - ritkán. 

Nagyjából valahol itt adtam fel a holdak pályájának pontos lemodellezését, mert egyrészt a játékhoz az már nem kellett, a naptár is többet mutatott már belőlük, mint feltétlenül szükséges volt, és ez bőven elegendőnek mutatkozott. Meg hát nehéz is a furcsa, talán egymásnak is ellentmondó (?) követelmények szerint megalkotni. Persze gondolkozni lehet rajta, szép feladat :) Mindamellett azt gondolom, így is túlteljesítettük a dolgot, soha nem volt ez lemodellezve ennyire és nem egy ilyen (csak mi nem tudjuk) modell alapján írták az írók, amit írtak. 

 

 

Link a hozzászóláshoz

Hivatalos forrást nem tudok, mert sosem érdekelt az ynevi asztronómia (ami gyakran hajlik át asztrológiába, és joggal, mert ott tényleg vannak hatások). A holdak keringése teljesen természetes módon tud szinkronizálódni, ha elég ideje keringenek. Tipikusan a belsőbb hold kétszer olyan gyorsan fog keringeni, mint a külső, és mindig ugyanott találkoznak, de az "ugyanott"-ot a külső nézőpontból kell nézni, azaz letekintesz a naprendszerre felülről, és ott nézed a pályáikat, hogy ez pontosan hol lesz a bolygón az változó. Bár Satralis szögpontos év/nap aránya lehetővé teszi, hogy itt is kijöjjön valami szép arány.

1 órával ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

én, tekintve, hogy hamarosan visszatér, azaz újra látható lesz, nem annyira a pályamódosulást, hanem inkább a kitakarát tartom valószínűbbnek

Ha olyan közel van, hogy geostacionárius pályán kering, akkor mindig egy adott pont felett lesz, tehát simán lehet, hogy pályamódosították, és Ynevről pont nem látható. Ha egy kicsit közelebb vagy messzebb van, akkor szép lassan vándorolni fog, be lehet lőni, hogy pontosan hányezer év alatt haladjon körbe az égbolton. Szóval könnyen lehet, hogy a hajós simán közelhúzta azt a holdat.

Néhány adat a Földről, mert Satralis tömegéről viszonylag homályosak az infóink: a Hold távolsága kb tízszerese a geostacionárius pályának. A Föld távolsága, amin belül nem nagyon lehet hold, mert szétszedné az árapály-erő kb fele a geostacionáriusnak. Tehát simán működhet, cserébe a rejtett hold brutál nagynak fog tűnni, ha ugyanakkora, mint a másik kettő.

Link a hozzászóláshoz

@XingA témával mélységekbe menően foglalkoztam az Időjósda projekt során. Lásd: https://kalandozok.hu/idojosda?ev=3709&nap=302&x=4435&y=10502

Mivel ez több évvel ezelőtt volt, már nehéz felelevenítenem a téma pontos részleteit, de ami a lényeg, hogy a holdfázisok és a két hold pályája, keringési jellemzői nem összeegyeztethetőek a "realitásokkal", pontosabban azzal, ami az irodalmi és egyéb forrásokban megjelent. Ezt a fent linkelt időjósda esetében próbáltam megoldani úgy, hogy a kristályszférák máshová vetítik a holdak képét, mint ahol valójában vannak. Itt a témához kapcsolódó FAQ (Krad útmutatása) idevágó része:

Idéz

 

A holdak tánca és arca azonban már jóval bonyolultabb ennél. Jómagam – Krad felkentjeként – éveket áldoztam ennek megértésére. Nos, én bizton állíthatom, hogy a holdak sosem ott vannak épp, ahol mi látjuk őket az égen. Csupán a Kristályszférák vetítik oda képüket a Nagyok akaratából. Ezért látjuk azt, hogy a Vörös Hold útja – hacsak nem a napnyugtával tűnik elő – akkor a délkeleti égbolttól a délnyugatiig tart. Illetve a Kék Hold útja az északkeleti felkelésétől az északnyugati lenyugvásáig tart, feltéve persze, hogy a kelő Nap nem sápasztja ki őt idejekorán az égboltról.

A holdak arcának alakulása, mit felénk mutatnak, némileg könnyebben megjegyezhető. Ynev minden pontján mindenkor ugyanazt az arcukat mutatják, amely előbb megtelik aztán elfogy, de csupán azért, hogy utána ismét megtelhessen. Egy teljes arcváltozáshoz a Vörös Hold esetében húsz, a Kék Holdnál huszonnégy nap szükségeltetik. Mi, akik a csillagászatban járatosak vagyunk, az újhold és a telihold közötti váltakozást tizedekre szoktuk osztani. Sőt, a karéj alakjából azt is könnyedén megállapítjuk, hogy fogyó vagy növő holdat szemlélünk az égen. Bár ehhez nem hátrány, ha tudjuk, Ynevről épp honnét is tekintünk fel az éjszakai égre.

 

Szóval jogos a kérdésfelvetésed, bizonytalanságod a pingpong ladákkal. Sajnos íróink, akik a témában alkottak, sosem vették a fáradtságot, hogy kézbe vegyék őket. Mindenesetre ha lenne  még bármi kérdésed, keress bátran. Hátha tudok segíteni. ;) 

 

Üdv,

H.

Link a hozzászóláshoz

Köszönöm mindenkinek!

Azért kérdeztem a dolgot, mert a baráti társasággal nekiálltunk egy házi lunir kiegészítőnek, és ahhoz meg jó, ha tudjuk, hogy mi van a holdakkal. Ha kész lesz az írásmű szándékomban áll megosztani veletek, hátha megtetszik, hátha hasznát veszitek.

Már korábban kicsit utánanéztem a való csillagászatnak (nyilván ebben semmi od nincsen, csak wikipédia). Amikor a Vallalla Team összerakta a dolgot, akkor tényleg nem tudtak még annyit a csillagászaink, mint most. Illetve, biztos többet tudtak, mint én valaha is fogok, de a MÁGUS hőskorában nem volt még ilyen könnyen hozzáférhető ez a tudomány. Így hát nem haragszom rájuk, nincs miért. Azóta viszont csak foltozgatják a vörös meg a kék hold anomáliát, és nem mindig sikerül kijavítani a régi problémákat, néha újakat generálnak.

Azért döntöttem úgy, hogy a jelenlegi, földi csillagászat tudását veszem alapul, hiszen az mindig jó ötlet, ha okosabbaktól tanulunk. Az, meg, hogy egy mágikus világon vagyunk, csak hab a tortán, nagyon jó. Bátran keveredhetnek a tudományos, meg a mágikus törvények :D

 

17 órával ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

Az biztos, hogy keringenek Satralis bolygója körül, abban nem vagyok biztos, hogy forognak-e, vagy hogy kell-e forogniuk

A holdakról azt mondják, hogy ritka, amikor nem ugyanazt az arcukat mutatják a bolygónak, tehát a legtöbb hold általában csak egyszer fordul meg a tengelye körül egy nap alatt. A forgásirányuk is majdnem mindig ugyanaz (most nem tudom fejből melyik-melyik, az biztos, hogy a mi holdunk átlagos, vagyis, akkor már választ is adtam magamnak, keletről nyugatra). Ezek viszont nem kőbe vésett törvények, léteznek rendhagyó holdak, de azok tényleg ritkábbak.

 

17 órával ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

Egyébként a jelenleg legrészletesebb, ilyen dokumentum az általam készített Ynev nagy naptára, ahol nemcsak a holdak ciklusai, egymáshoz való viszonya, de a kringési idejük is megjelenik.

Igen, szoktuk is használni. Nagy szolgálatot tesz. Köszönet érte.

 

17 órával ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

Az már jó kérdés, hogy ott van-e, ahol azetlőtt is volt, csak az aquir Opálhajós varázslata takarja ki államdóan, vagy a fekete hold pályája módosult, és esetleg Satralis bolygójáról látszik, de a pályája olyan lett, hogy csak Ynevről nem látszik, azaz nem emelkedik sohaa horizont fölé... én, tekintve, hogy hamarosan visszatér, azaz újra látható lesz, nem annyira a pályamódosulást, hanem inkább a kitakarát tartom valószínűbbnek.

Hát, ahogy mondják, eltérőek a vélemények. Igen, pályamódosulás, meg kitakarás, esetleg mágikus sötétség is logikus lehetne.

Mi ebben az ügyben inkább a mágikus magyarázat felé hajlunk. Ami megvan fixen, ami megjelent valahol, azt legendának tekintjük, és megpróbáljuk jó bárd módjára visszafejteni a valóságot belőle.

Mindenki (vagy legalábbis sokan) várja a Fekete Holdtöltét. Amikor pedig az megtörténik, a sárkányok felébrednek.

A sárkányok nagyjából azóta alszanak, mióta eltűnt az Ezüst Hold. És amikor visszatér, akkor meg fekete lesz. Tehát, esélyes, hogy a harmadik hold már soha nem lesz olyan, mint régen volt, nem lesz ezüst. Következésképp, az aquir nem ellökte, vagy színezte. Valami nagyon csúnya dolgot művelt vele. Ennek erősen Feketemágia íze van! Esetleg lehet egy magas szintű kalandmodult szerkeszteni, hogy bizonyos Yneveken visszahozzák az ezüst holdat a régi fényébe. Ebbe már tényleg bármilyen őrültség belefér. Egy brutális átokűzés lenne a leglogikusabb egy brutális, nyers energiából szőtt átok ellen :D. Ha átok. Ha nem az, akkor nem működne. Hehe.

Hogy miért csinálta az egészet az Opálhajós?

Ezek után biztos, hogy a sárkányok a bögyében voltak. Na meg nyilván az elfek is, hiszen aquirról beszélünk. Alakul a legendafejtés. Visszafele gondolkozva, az elfek is meg a sárkányok is nagyon jó kapcsolatban voltak az Ezüst Holddal. Itt már nem is kell továbbmenni, meg is érkeztünk.

A folytatás lehet újabb kalandmodul.

  • A sárkányok meg az elfek misztikus kapcsolata az ezüst holddal, jó kis nyomozás. Látványeffekt: A sárkány az Ezüst Hold fényénél ezüst színben pompázik. Na persze, nem biztos, hogy mindegyik, csak mondjuk az, amelyik éppen sütkérezik benne, amelyik éppen élvezi az érintését.
  • Vagy a lunir kapcsolata a holdakkal. Amióta nincs ezüst holdfény, nincs ezüstlunir kovácsolás. Őrült ötlet, mondjuk találnak egy ezüst színű tárgyat, ami erősebb az acélnál, meg a mithrillnél. Mi ez? Derítsük ki! Ha, mondjuk egy gyertyatartó, tutira lesz olyan karakter, aki harcolni akar majd vele. Hajrá :D 
  • Vagy ott van a Antiss a sárkányokkal. És az Antisson is eltüntette az aquir az ezüst holdat? Hát, nem mindenhonnan! :)
  • Újabb őrült vízió: Sárkánnyal akar harcolni a csapat? Haver! Először tessék! Itt van! Megmutatom egy sárkány álmát neked.
  • Azt már tudni se szeretném, hogy mi lesz a Fekete Holdtölte után, amikor a sárkányok meglátják, hogy kedvenc égitestük nem gyógyult meg. Biztosan zabosak lesznek. Lehet, hogy egyesek csalódottságukban egyszerűen visszafekszenek aludni.
  • Miért fogja mutatni magát a Fekete Hold, ha nem változik vissza ezüstté, tehát nem múlik az átok hatása? Ez csak úgy lehetséges, ha mégis gyengül az ereje. Valami gyengíti! A hold maga (ez a legvalószínűbb, hiszen misztikus anyagból gyúrták, akkor viszont akár meg is "gyógyulhat")? Vagy a sárkányok (lehet, hogy valami praktikával, akkor nem lesznek zabosak, ha felébrednek, mert tudják, mi várható)? Vagy az elfek (ez a legkevésbé valószínű, tele vannak egyéb gondokkal, azokat se feltétlenül tudják megoldani)? Vagy egyszerre mindegyik? Viszont, mivel nem szólnak jövendőlések arról, hogy az aquir újra akcióba lendülne, így valószínűleg nem is volt olyan egyszerű az a bűvölés, tehát hosszabb előkészítést igényelhet. Vagy egy Opálhajót? Hoppá! Legenda visszafejtés. Az Opálhajó a kulcs! Akkor lehet, hogy nem is átok? Lehet, hogy nem lebűvölte, hanem elvette az erejét, lopott tőle? Akkor ezt már nem lehet visszacsinálni. De újra jön az a hold! Akkor, lehet, hogy újratöltődik, regenerálódik? Így viszont már van értelme, hogy miért pusztította el az aquir a hajóját. Mert az a kulcs! A hajó! Az elfek előbb utóbb rájöttek volna. El kellett pusztítania. Így viszont, már valóban csak egyszer használatos. Az Ezüst Hold eredeti energiái pedig szét vannak szórva Yneven. Nagy részük Sonionban. Minden darabka Sonioni opálban ott van egy kicsi az Ezüst Hold erejéből. És az új Ezüst Hold, feltöltődve, újraéledve már nem Ezüst, hanem Fekete.
  • Az Opálhajós elvesztette a hajóját, és amit tett, megismételhetetlen. Nincsen már Ezüst Hold. De, mi lenne, ha lenne egy újabb Opálhajója? Én a helyében újat építenék, és bár nem ugyanolyan, de van még két hold, a vörös és a kék. Megismételném az eljárást valamelyikkel. A Feketével már nem mernék újrapróbálkozni. Hogy miért? Mert nagyon baljósak az előjelek. Még nekem, nagyon gonosz, rafinált aquirnak is.
  • Várjunk csak, hogy fognak kinézni a sárkányok a Fekete Hold fényében? Sötéten, baljóslatúan. A Fekete Hold pedig úgy fog ragyogni, mint a Sonioni opál a napsütésben.

Nah, bocsánat, ez a sok őrült vízió :D 

 

18 órával ezelőtt-kor tetra írta:

Ha olyan közel van, hogy geostacionárius pályán kering, akkor mindig egy adott pont felett lesz, tehát simán lehet, hogy pályamódosították, és Ynevről pont nem látható.

Folytatjuk a legendavisszafejtést. Az óceánon, a földrészek között, ott, ahol a legendák szerint mágikus viharok dúlnak hatalmas óriáshullámokkal. Ott, ahol nem látszik hold, és mégis nagyok a hullámok, ott az ár-apály segítségével könnyű lesz megtalálni a fekete holdat. És a vihar annál nagyobb, minél több hold érkezik az adott térségbe.

Amúgy, ha maradunk a misztikus megoldásnál, és a hold az erejét vesztette, akkor nem kell közelebb hozni. Azóta pedig, szépen lassan töltődik újra. A körvonalainak egy világosabb éjszakán így is látszódnia kellene, amikor elhalad, mint egy fekete lyuknak.

Amúgy, inkább távolabbra tenném, és nem közelebb hozzánk, mert minél közelebb van, annál jobban kitakarja a többi égitestet. Ha teljesen fekete, akkor is lebuktatná magát.  Úgy tudna a legjobban elbújni, ha a három hold közül ez volt eredetileg is a legmesszebb. Viszont történetben, ha a karakterek megkeresnek egy nevesebb csillagászt, az meg tudná mutatni nekik, merre jár éppen a Fekete, mert a tudósok biztos észreveszik, csak nem híresztelik. Azt is megtudhatnák a karakterek, hogy azt figyelték meg a tudósok, hogy, mondjuk már néha megcsillan rajta valami, mintha erősödne. Ezzel lehetne jelezni, hogy közeledik a kiteljesedése, és így érzékelhető, hogy nem az egyik pillanatról a másikra történik, hanem folyamatosan erősödik. Az első igazi Fekete Holdtölte, meg az lenne, amikor teljes fényével felragyog (mint a Sonioni opál). Amint látjátok, a láthatatlanságát teljesen elvetettem. Azért, mert ebben az esetben nemcsak láthatatlannak kellene lennie, hanem teljesen észlelhetetlennek, hogy a csillagász ne vegye észre. Az meg már a súlytalanságot is feltételezi, ami lássuk be, még mágikus világban is furán hangzik, egy láthatatlan, súlytalan hold, ami kering a bolygó körül.

 

18 órával ezelőtt-kor Hulla írta:

Ezt a fent linkelt időjósda esetében próbáltam megoldani úgy, hogy a kristályszférák máshová vetítik a holdak képét, mint ahol valójában vannak.

Ez jó! Nagyon jó! Szeretjük a kristályszférákat. Felhasználom.

 

18 órával ezelőtt-kor Hulla írta:

Ezért látjuk azt, hogy a Vörös Hold útja – hacsak nem a napnyugtával tűnik elő – akkor a délkeleti égbolttól a délnyugatiig tart. Illetve a Kék Hold útja az északkeleti felkelésétől az északnyugati lenyugvásáig tart, feltéve persze, hogy a kelő Nap nem sápasztja ki őt idejekorán az égboltról.

Köszönöm szépen, meg is kaptam ezzel az eredeti kérdésre a választ. Ezzel már tudok dolgozni.

 

 

Link a hozzászóláshoz

Ülj oda az asztaltársasághoz...

Hozzájuk szólhatsz anélkül is, hogy bemutatkoznál. Ha ismert kalandozó vagy, Fedd fel kiléted hogy megismerjenek.

Vándor
Válasz a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Formázás megszüntetése

  Only 75 emoji are allowed.

×   A hivatkozásodat beágyazta a gépszolga automatikusan.   Mutasd inkább hivatkozásként

×   A Pszi-emlékfelidézés sikeres volt.   Szerkesztőablak kiürítése

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

×
×
  • Új...