Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.
Keresés Itt
  • Több lehetőség...
Eredmények keresés, amik...
Eremények keresése...

Ynev - Máshogy


Deodatus

Recommended Posts

Én csak valami Shadowrun szerű rendszert szeretnék, rendesen kidolgozva fantasy-re, azaz legyen opció valahogy kiberverek nélkül is felhúzni a harci teljesítményt. Egyébként ha kidobjuk belőle a mátrix és rigger meg minden tech szabályt, meglepően leegyszerűsödik a cucc.

Adna egy jó kis ízt szerintem Ynevnek is.

Link a hozzászóláshoz

Esetleg lehetne olyat, hogy a szakértelmek minden 4. szintje (vagy 5. vagy 6. tesztelni lehetne) feletti egységnyi növekedés adna valamilyen (választható/fegyvertípus függő) pluszt (+1d6 kezdemény kocka, összeszokás a fegyverrel (kb mint a csatolt fegyver), eggyel súlyosabb sebzéskategória). Talán annyival lehetne bolondítani, hogy nem jön automatikusan, kellene mester aki megtanítja neki a plusz dolgot, addig csak a szintnövekedésnek örülhet. Így lenne a szervezethez hű karaktereknek még egy kis előnye a sok kötöttség mellett. (Esetleg ezeket a pluszokat meg lehetne "venni" másképp is, hogy már korábban is lehessen élvezni.)

A harc-/kardművészek meg a fizikai adeptus szerint fejlődnek.

A mágikus társaságok is jól behozhatóak lennének, hisz ott is előny volna a valahová tartozás pl a közös varázslásnál (boszikörök, papok misézése utáni áldások, feltámasztás, mittomén) és a beavatások, körök szintjén is. A varázslatlistákra kellene "pici" munka, hogy átdolgozódjon, de ha valaki szeretné gondolom áldozna rá időt...

Ezek nyilván első blikkre ötletek, meg amúgy is rengeteg munka, meg idő. Kellene sok-sok tesztelés, hogy ne boruljon egyik oldalra se az egyensúly, meg hogy ne lehessen szétoptimalizálni a karaktert a többiek kárára...

Amúgy már látom a háziszabályként belépő kahrei rigót, vagy az ynevi "mátrixban" kommandózó Noir és Morgena papokat :)

Link a hozzászóláshoz
Egy órával ezelőtt-kor Rodrigo írta:

Ezek nyilván első blikkre ötletek, meg amúgy is rengeteg munka, meg idő. Kellene sok-sok tesztelés, hogy ne boruljon egyik oldalra se az egyensúly, meg hogy ne lehessen szétoptimalizálni a karaktert a többiek kárára...

Amúgy tetszenek az ötleteid. Pont gondolkodtam rajta, hogy fantasyben tipikus, hogy a képzett kardforgató és a képzetlen között nem nagyon tesz különbséget, legtöbb heroikus rendszerben nem kell megindokolni, hogy a bandita miért tud pariban maradni egy nemessel, aki babakorától kardot forgat.

De a balanszon nem stresszelnék, mert a szerepmegosztás a lényeg. Az természetes, hogy harcban a harcorientált karakterek dominálnak, más téren meg a másra készítettek. A fontos, hogy egy karakter ne tudjon mindent elvinni.

Link a hozzászóláshoz
1 órával ezelőtt-kor tetra írta:

Pont gondolkodtam rajta, hogy fantasyben tipikus, hogy a képzett kardforgató és a képzetlen között nem nagyon tesz különbséget, legtöbb heroikus rendszerben nem kell megindokolni, hogy a bandita miért tud pariban maradni egy nemessel, aki babakorától kardot forgat.

Én mostanában (kb 4 éve min. havi 1x) Codexezem is. Ott maximálisan elégedett vagyok ezzel. A harc gyakorlatilag az első komolyabb sebzéssel eldől (annyi levonás van ha nem bírod a fájdalmat) és a képzett kardforgató annyival könnyebben sebez, hogy a másik fél már kb eleve vesztett.  Mivel ha a támadásod (TÉ) alá dobsz (d100-zal), akkor már sikeres volt a támadás. Ha a sikeres támadásod a másik VÉ-je alá ment, akkor a VÉ-jét bontod (és növeled a sebző támadás lehetőségét a jövőben), ha fölé, akkor sebzel. Ha egy képzett (Pl TÉVÉ 70-70) és egy képzetlen vagy inkább alig képzett (TÉVÉ35-35) harcol egymással, akkor jól látszik, hogy a különbség exponenciálisan (vagy valami olyasmin) hat a kimenetelre. A képzett harcosnak az első támadásban 30%-a (dobás 71-00) van hogy elvéti, 35%-a (dobás 71-36) hogy egyből sebez és 35%-a (dobás 01-35), hogy csökkenti a másik VÉ-jét. A képzetlennek 65%-a (dobás 36-00), hogy elrontja és 35%-a (dobás 01-35) hogy csökkenti a VÉ-t. Sebezni tuti nem tud, csak ha majd a másikról lever minimum 35 VÉ-t. (Ez kb annyit jelent a narratívabb vonalon, hogy a pengeváltásokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza az ellenfelét és komoly hibára kényszeríti, aminek következtében meg tudja sebezni.)

Persze sokat számít a harci helyzet, meg hogy melyik stílusban zajlik a küzdelem, de azt az határozza meg, aki dominálja a harcot (kié a kezdeményezés). Pl lehet a nemes (pl szerény karakterem) jó kardvívó, de ha egy eszméletlen nő fölött áll (helyhez kötve, valakit védve) simán lekezdeményezi két pór (mélységes megvetés) bérgyilkos (még mélységesebb megvetés) 1-1 rövidkarddal. És mivel ők kezdenek, belharc (1penge) távolságban zajlik a harc, ami az én vívókardomnak (ideális a kardvíváshoz 2 penge táv) nem kedvez. 2 kör alatt (2-2 támadás a két arctól) eljutottak odáig hogy lebontották a védelmem és a 4. vágásra úgy keresztbevágtak (ÉP-im fele kb), hogy ha nem érnek oda a többiek a karakteremnek annyi.

 Elsőre nem tuti, hogy átjön a lényeg abból amit leírtam, de ha nem ismered a rendszert, de érdekes amit itt összehadováltam, akkor nézz rá, érdemes :) ).

Link a hozzászóláshoz

Arra gondoltam, hogy statiszikában, rendszer szinten nem jelenik meg a fegyverforgatás. Az egyszerű kalóz simán rendelkezhet ugyanakkora értékekkel, mint a fiatal nemes, akit kiskorától mesterek oktatnak a harcra. Persze a mesélő követelheti, hogy legyen megindokolva, de ez nem annyira barátja a játéknak. Míg ha konkrét mérföldkövek vannak, azokhoz könnyebb kötni ilyesféle követelményt.

Link a hozzászóláshoz

Ja értem. Engem is sokszor zavar, hogy egy harcos támadása x. szinten ennyi a papé meg annyi és kész. Ha ismeri az adott fegyvert akkor ugyanúgy forgatja, mint az összes többi ugyanolyan kasztú. Esetleg felvesz A vagy B featet és akkor meg a szakosodott harcos vagy pappal egyenértékű, ha a fene fenét eszik is...

Előélet hatása:

Talán a Requiemben volt olyan a karakteralkotás, hogy a származás, neveltetés, képzés, iskola, előny-hátrányok tényleg nagyban befolyásolták az egész karaktert, benne a fegyverforgatást, ráadásul azt hiszem az célszámos D6 rendszer, de rég olvastam és sajnos soha nem játszottam benne.

Fegyverforgatási rendszer:

A Codex amúgy ebben is elég egyedi, hisz itt a harcértékek ugyanúgy százalékos képzettségből jönnek, mint az összes többi. Tanulhatsz egy fegyvert forgatni, egy fegyvercsaládot (ez tulajdonképp egy-egy harcmodort jelent alapesetben) és általános harci képzésen is részt vehetsz. Annyi benne a csavar, hogy ezek nyilván különböző nehézséggel tanulhatóak, de cserébe egymásra épülnek. Ha a karakternek van 10%-nyi általános harci tapasztalata, +20%-a lándzsavívás harcmodorra és +25%-a mondjuk szigonyra, akkor a szigonyt 55%-on forgatja, amihez még jönnek az adott fegyver értékei. Egy lándzsához (ha arra nem tett külön) akkor 30%ban ért, míg egy tőrrel vagy palossal csak 10% a képzettsége a fegyverstatok nélkül. (Ez eléggé egysíkú képzésen átesett katona/harciasabb halász képét festi, de példának jó.) Annyiban van megtekerve a dolog, hogy a piramis következő szintjén lévő képesség nem haladhatja meg 25-nél többel az alatta lévőt. Így ha a példában szereplő karakter a szigonyharcát növelni akarná eggyel, akkor előbb növelni kellene a harcmodort eggyel és csak utána tudná a fegyverforgatást is növelni. (A szélesebb körű ismeret emelése nem növeli a specializáltabbat, csak lehetőséget biztosít rá.) A rendszerben az a jó, hogy nem függ szinttől és alapképességtől a karakter harcértéke, hanem csak azt tükrözi, hogy a karakter mennyit feccöl bele.

Mérföldköves fejlődés:

Talán az Earthdawn még egy olyasmi mérföldköves öszvér rendszer, hogy szabadon költheted a tp-t (ott legendapont asszem), azt fejlesztesz amit akarsz, de a szintlépéshez a kasztodban bizonyos célokat el kell érni képzettségekben, képességekben, meg mittomén miben. És ha megértél rá, hogy újabb mélységeit fedezd fel az elementalista mágiának vagy a fegyverkovácsolásnak, akkor tovább tudsz lépni a "kasztod" építésében és használatában is. De ha nem arra fejlődsz, akkor a művészetedben megrekedsz egy szinten. (De lehet csak rosszul emlékszem, és csak tetszene, ha ilyen lenne. :) )

Link a hozzászóláshoz

Nagyon örülök a felélénkült aktivitásnak! :)

Frissítettem a listát a felmerült rendszer-ötletekkel!

Mind az Earthdawnt, mind a Codexet szeretem, de én egyiket sem alkalmaznám jelenlegi formájukban Ynevre.

Szerintem az SR viszont két szempontból is érdekes, egyrészt a rangsorolásos karakteralkotása (ha jól tudom, ezt bizonyos M*-os rendezvények már átvették), másrészt az alapvetően egyszerű alapmechanikája miatt - amire az én ízlésem szerint túl sok mindent aggattak, így túl van bonyolítva, de amúgy érdemes a bütykölésre. Ha érzitek magatokban az ihletet, nyissatok nyugodtan egy külön SR Yneven topikot - én szívesen agyalnék rajta!

Link a hozzászóláshoz

A 18. rendszer végül a Dishonored 2d20 lett, a kaland az ironikus cikkem alapján a Több mint fejvadász címet kapta. Egyetlen játékosnak meséltem, aki Tiert, az renegáttá vált ifjú ikert alakította. Először meg kellett védenie egy aszisz kereskedőt a merénylőitől és némi bénázás és árnyékmágia után sikerrel járt. A kezdő karakterek eléggé kétélűek ebben a rendszerben. Aztán a fellelkesült tömegtől kellett megvédenie új, énekes védencét és itt nagyon ügyes és kreatív volt a játékos. Végül azonban éjfél felé már nagyon elfáradtunk, és a merénylők sikerrel jártak, Tier nem tudta megmenteni a célpontot, azt sikerrel megmérgezték :( A rendszer amúgy tök jó, nagyon sokban hasonlít a Kések az Éjben (Blades in the Dark) és más kortárs szerepjátékokra, amikről fentebb már többet is írtam. Szóval nekem bejött, csak finomhangolni kell a kezdő karakterek erőszintjét. Konverziós siker: 4/5.

Link a hozzászóláshoz
On 2020. 08. 23. at 22:21-kor Darabolo írta:

Ötlet- Életút keretében mesélném le a hatod korban a Rovásember könyvet. Vélemény? persze a hatodkor teljes átértelmezése kell hozzá, bár nem érzem, hogy  a játék élményt ez nagyon rontaná.

Nem ismertem a regénytrilógiát, csak most néztem utána, hogy írtad - köszi az ajánlást!

Nekem nagyon tetszik az ötleted, talán azért is, mert a saját DramaSystem rendszerű "kampányom" is Ryek bukása utáni zavaros időkben játszódik ;) Szerintem nagyszerű történelmi korszak, na!

A játékélmény szerintem se sérülne pusztán csak azért, mert nem kánon szerint kezelsz dolgokat. Ha jól értem, valami olyasmit akarsz, hogy a játékos karakterek egy rovásokkal felvértezett csapat lenne, akik küzdenének a démonok növekvő hatalma ellen? Vagy teljesen visszaadnád a könyv történetét egymástól független karakterszálakkal?

Link a hozzászóláshoz

Még nekem se egészen tiszta.

Nem rögtön az adott előnyökkel inditanám a csapatot, azok csupán elérhetővé válnának számukra a történet szálak kibogozása közben.

Az eddigi 3 könyv alapján szükség volna (leendő specialitásaikat tekintve) egy hegedű művész bárdra, egy boszorkányra aki konyít valamennyit az alkimiához, és... itt vagyok bajban... vagy egy boszorkánymesterre ( tetoválásból elvileg azok bármire képesek lehenek) vagy egy "fél" varázslóra aki a démonok számára veszélyes jeleket feltalálja, esetleg megtalálja s hatalmánál fogva használni is tudja. Próbálok nem spoilerezni, de a karakterek mindegyikének van valami "speckója" amit simán be lehet mesélni a mágusba. Jó, mondjuk 1-2-re rá kell fogni, hogy hát a ryeki időkben ez ilyen volt :D. Erősen ajánlom, én a Trónok harca után kezdtem bele, és feldobott a könnyed a kötetlen fogalmazás, igazi "limonádé" fantasy, ami tartalmazza a világ összes fantasyhősős kliséjét, s teszi ezt olyan kombinációban és stílusban, ami az idegesítő kategória helyett a letehetetlenbe teszi át. Nem is mondom tovább, játék szempontából a könyv mindent megad a KM-nek, az előtörténettől a végkifejletig, persze rugalmas ember vagyok.... a JK-on is sok múli.

Mint látod a a könyvet nem teljes egészében adnám vissza, s próbálnám a mágus szabályaihoz igazítani, így egy kicsit lassabban fejlődnének ugyan a karakterek, de hát az életút az életút.

Link a hozzászóláshoz

Ez a 3 karakterre írt életút a leírtak alapján szerintem teljesen működőképes koncepció. Egyelőre csak egy kósza ötlet, vagy már erős benned a mesélői indíttatás is? Van kikkel nekivágni? :)

 

Amúgy lezajlott a Kígyók, keblek, köpenyek modul a Vörös ködökkel (19. szabályrendszer). A konverzió jól működött és mindenki szerint hozta a M.A.G.U.S. őshangulatát, ugyanakkor nekem másodszorra sem jöttek be annyira a szabályok. Ugyanolyan hosszúak voltak a harcok mint egy hagyományos RPG-ben, csak kicsit rugalmasabbak, mesélőként pedig kevés mankót adott, ugyanúgy rengeteget kellett számolnom meg mérlegelnem, mint pl. ETK-nál. Akinek az a fő baja, hogy a D&D 5E harcrendszere túl favágós, annak a Vörös ködök megváltás lehet, nekem viszont túl sok a kompromisszum.

Link a hozzászóláshoz
On 2020. 08. 30. at 12:21-kor Deodatus írta:

Ez a 3 karakterre írt életút a leírtak alapján szerintem teljesen működőképes koncepció. Egyelőre csak egy kósza ötlet, vagy már erős benned a mesélői indíttatás is? Van kikkel nekivágni? :)

Az inditatás erős. 

Van egy 4 fős party akivel neki ugranék. Mivel ryek a szerafizmusról is híres volt, tele tűzdelném a játékot szeráfi paktumokkal is. Több paktum már kész is van, jelenleg a vér- és a nekroszerafizmus áll kidolgozás alatt, az oldalon már megjelent tőlem a fény- , és a föld paktum. Illetve korrigálásra vár a fagy- , és a szerelem alku.  Mivel a paktumokat a csapaton teszteltem/tesztelem és azok osztatlan sikert arattak régóta érik egy szerafizmus köré épített kaland sorozat, amihez igencsak kapóra jön ez a könyv.

Ez a csapat mivel csak 4 JK van egy játékost még elbír, szóval ha érdekel a téma akár egyeztethetünk is. 

Egyvalamit azonban leszögeznék, már csak azért is mert a hozászolásaidból az derül ki, hogy te nem éppen az offenzív játékosok közé tartozol. A mi partynk viszont igen. Ők szeretnek hentelni, egy karakter van aki meg a "szart szereti kavarni", de az kalandozok.hu-s pszi üzenetekben lejátszódik :D .

 

Link a hozzászóláshoz
On 2020. 08. 30. at 12:21-kor Deodatus írta:

Amúgy lezajlott a Kígyók, keblek, köpenyek modul a Vörös ködökkel (19. szabályrendszer). A konverzió jól működött és mindenki szerint hozta a M.A.G.U.S. őshangulatát, ugyanakkor nekem másodszorra sem jöttek be annyira a szabályok. Ugyanolyan hosszúak voltak a harcok mint egy hagyományos RPG-ben, csak kicsit rugalmasabbak, mesélőként pedig kevés mankót adott, ugyanúgy rengeteget kellett számolnom meg mérlegelnem, mint pl. ETK-nál. Akinek az a fő baja, hogy a D&D 5E harcrendszere túl favágós, annak a Vörös ködök megváltás lehet, nekem viszont túl sok a kompromisszum.

Kövezz meg, de én szeretem a harcrendszerét. :)

Link a hozzászóláshoz

@Darabolo: nem foglak megkövezni :D Amúgy kifejezetten szeretem az erősen versengő játékot, ha jól van keretezve, és a gyakást is, ha szórakoztató! Köszönöm a meghívást, de kisbaba mellett örülök, hogy ennyi játékra van időm, sajnos semmiféle hosszabb kampányra nem tudok most elköteleződni. Ha viszont van kedved megosztani itt az ötleted előrehaladását, én örömmel olvasnám!

Erről jut eszembe, tegnap lezajlott a Ryek után játszódó, boszorkányhaduras DramaSystem minikampányunk 2. része. Nagyon intenzívre sikerült, mindenki élvezte, de még nem tudjuk, hogyan fogjuk tudni ősszel folytatni. Remélem sikerül!

Link a hozzászóláshoz
8 órával ezelőtt-kor Deodatus írta:

Erről jut eszembe, tegnap lezajlott a Ryek után játszódó, boszorkányhaduras DramaSystem minikampányunk 2. része. Nagyon intenzívre sikerült, mindenki élvezte, de még nem tudjuk, hogyan fogjuk tudni ősszel folytatni. Remélem sikerül!

Reméljük. :D 

Meglátjuk mi lesz az egészből, lesz időm kidolgozni a koncepciót. Hisz meg is ölnének ha a jelenlegi kaland sorozatot abbahagynám hirtelen :D

Egy Kyel- pap inkvizitor, ikertestvére egy dorani varázsló, egy cserfes boszorkány, egy zakant bárd és egy magát kiválasztottnak tartó fehér ork éppen a tharr pápákat igyekszik megőlni. Játékidőben már belevittünk 2 évet a kalandba, valós időben pedig fél évet kb fél tucat mellékszállal, boszorkány úrnővel, crantai ereklyékkel és kifejezetten vicces jelenettel, mikor a kyel pap fennhangon kyel-t éltetve éppen a bárd szilánkosra tört kezét gyógyítja. Ahol le is buktak egy rivális boszorkány előtt, akit a fehér ork egy gyors kibelezéssel kezelni tudott. Majd, (lehet én vagyok a hülye) máig sem értem miért, de a boszorkány együttmüködve a kyel- pappal átváltoztatás csókját TORZMÁGIAként alkalmazva, használt a papon!!!! Aki így átalakult a 3.  testvérré (jah bocsi 3 testvér van: pap, varázsló, harcos) aki éppen nincs jelen.

Link a hozzászóláshoz

 

A péntek esti M.A.G.U.S. szerepjáték-fejlesztő játékunkban a kocka szeszélye folytán végül az én karakterem "realisztikus" rendszere került kiadásra, de bizarr bonyolultsága miatt egy év múlva már a kutya sem játszott vele... Remélem ennél pozitívabb fogadtatást nyer az egyszer talán elkészülő MKK Narratív! :D

Link a hozzászóláshoz

Nagyon erősen gondolkodom a Savage World kipróbálásán, hogy valamilyen hagyományosabb játékélményt nyerjek. A Bulldy által készített, díjnyertes Veszett Ynevből akarok kiindulni és azt ráncfelvarrni az utóbbi évek SaWo termésével - szerencsémre az eredeti szerző is támogat ebben.

Link a hozzászóláshoz

A 20. rendszer a véletlen folytán egy Sharp Swords & Sinister Spells teszt volt - Gothpunk csinált a szabályokról hosszabb ismertetőt. Egy pincerémet kellett kipucolniuk a játékosoknak.

Az SS&SS jópofa átmenet az OSR és újhullamos RPGk közt, van benne pár jó ötlet, de amúgy nekem annyira nem jött be mesélőként.

Link a hozzászóláshoz

A 21. rendszer az általam fordított és ingyenesen elérhetővé tett Cthulhu Dark RPG volt. Nevével ellentétben bármiféle szabàlykönnyű nyomozásra ideális rendszer, egy a Patreonomon elérhető háziszabályozással pedig Ynevre szabtam.

A talán klasszikusnak számító Borban az igazság modult meséltem le vele, egy barbár, egy lovag és egy pyarr szerzetes göngyölítette fel Derilla del Torroni mesterkedéseit és szöktette meg sikerrel Laura baronesst (a lovag karakter majdnem el is tudta venni feleségül, de sajnos túl csórónak bizonyult az öreg báró számára...).

Mindenki rettenetesen élvezte!

Link a hozzászóláshoz

Dolgozom a Band of Blades-ből is merítő, XII. Zászlóháború során játszódó minikampányom vázlatán. Az eredeti BoB-ban egy zsoldossereg menekül az élőholtak ármádiája elől egy vesztes döntő ütközet után. Ez az alapszitu több pontjában is nagyszerűen konvertálható Ynevre. Itt egy a XII. Zászlóháborút meghatározó mágikus vihar keltette tértorzulásban eltűnik egy Szövetséges sereg és a Fekete hadurak hátországában jelenik meg. Ellenséggel körülvéve folyamatos stratégiai visszavonulásra kényszerülnek a túlélés érdekében! Egyértelműek tehát az analógiák. Ha sikeres lesz a játék rövidtávon, lehet kibővítem egy hosszabb kampányra is, amivel eljuthatunk akár a 9. vörös zászló feltűnéséig! :)

Addig is belekezdtem egy régi jóbarátommal egy lassú levelezős szerepjátékba. A játék a Hatodkor végén / Hetedkor elején játszódik. A Kimérák kinyírták egymást, a Godorai függőkert projekt pedig katasztrofálisan végződött. Egy remete természetű kyr mágus (a JK) azonban különvéleményen van a mágia természetéről és felhasználásáról, nem akarja elkövetni fajtársai hibáit, így renegát (bocs!) utat választ ... Daironestes, az eleven, a hét potencia őre, a három vízió szolgája az Elátkozott vidék határvidékére vonult vissza egy rusztikus és árnyas vidéki kúriába, hogy transzcendens látomásától fűtve ideáljait kergesse. A játék jelenidejében őrület vett rajta erőt és most vonyítva kísért a környéken, innen vesszük fel majd a fonalat, amint kidolgoztuk a szűk értelemben vett szettinget. Keretrendszernek a The Seclusium of Orphone of the Three Visions c. kiadványt használjuk (22.!), amely Jack Vance Haldokló föld ciklusából kiindulva egy mágus otthonának kialakításáról és veszélyeztetéséről szól.

Link a hozzászóláshoz

Miközben zajlik a hatodkori levelezős játékunk, ezen a héten rekordszámú, három (3!) db Ynevhez köthető játékom is volt.

Egyrészt egy nagyobb csapattal kipróbáltuk egy réges-régi dungeonomat a crantai kultúrkörhöz igazítva. Rendszernek (23. Yneven) az Into the Odd-ot választottam, mert kellemesen áramvonalas D&D szerűség. Egy renegát tűzvarázsló, egy krad-lovag, egy ereni felderítő, egy kahrei ezermester és egy aszisz gladiátor kúsztak a hegy labirintusában. Jól hozta a pre-M* Ynev hangulatot, a játékosok folytatást követeltek! :)

***

Aztán teszteltük az MKK "Narratív"-ot (24. M* RPG) is. A pszit és a mágiát egyelőre teljesen ignoráltuk, csak az alaprendszer és a befolyáspontok működését akartunk kitapasztalni.

Egy próbaharccal kezdtünk. A példakalandban szerepő veterán ork csapott össze egy a fórumozók negatív visszajelzései alapján minmaxolt, körönte négyszer támadó (nagyobb csapás miatt akár 8 támadódobást is tevő!), kezdő erőszintű (30KP) szecskamesterrel. A két játékos egymás ellen harcolt én meg próbáltam mindkettejüket szempontokkal és tanácsokkal ellátni. Mindannyian nagyon szerettük volna, hogy jól sikerüljön.

Akárhogy variáltuk, ismételtük a harcot, minden esetben az jött ki, hogy a 2. kör végére végetért (ez még nem baj), de egyetlen kör levezénylése is annyi számolás, egyeztetést, opciót igényel, hogy csak na. Pedig közben jól belejöttünk, mégis nagyon mechanisztikus maradt az egész, egyszerűen nem volt élvezetes a "gameplay". Ráadásul rendre az a játékos fázott rá, aki megpróbálta a narratív szempontok irányába tolni a harcot (pajzzsal fellökés, trükközés, stb.) és nem a rendszer szerinti optimális lépést tette. Ki is alakult szólásként, hogy "SOSE TOLD FULLBA A NARRATÍVOT!" :D

Eredetileg azt terveztük, hogy rutinnal a zsebünkben belekezdünk a példakalandba. A már említett szecskamester utazott volna együtt egy abszolút antitáp, hitelesen összerakott kezdőkarakter (egy Krad hitű igric) társaságában, hogy lássuk, miben működnek máshogy. Sajnos azonban sehogy nem bírtuk rávenni magunkat arra, hogy folytassuk. Engem nem zavar, ha egy játék nem a saját ízlésemet akarja kiszolgálni, éppenséggel szeretem is feszegetni a határaimat, de az MKK-t nem tudom senkinek ajánlani. Jelenlegi formájában egyértelműen nem, ha meg lecsiszolják, sem látom, hogy kik is lennének a célközönsége.

***

Inkább átnyergeltünk Narmor barátom LFG.HU-n megjelent kis házirendszerének, az ötoldalas "Kalandozók krónikáinak" a kipróbálására (25.). A játék szemlátomást sokat merített a 2d20 rendszerből, Lasers & Feelingsből és a Swords Without Masterből. Én csak "Két holdnak" hívom magamban, mert a satralisi két holdat emeli zseniális módon a mechanikák középpontjába. Az egyszerű alaphelyzetben a Sogron hitű harcos-tűzvarázsló és a Morgana hitű árnyéktolvajlány társa leszámoltak orwellánus ellenfelükkel, egy boszorkánnyal, de aztán ráeszméltek, hogy még ki kell jutniuk a lángoló kuplerájból is.

Az látszik, hogy még tesztelni kell a koncepciót, a fekete hold ereje pl. maximálisra nőve sem félelmetes (1d10 vs 1d12, hűha!), és a játékosok azt mondták, hogy a rendszer túlságosan kevéssé szorongatja meg őket még zöldfülű szinten is. Mindenesetre felszabadító érzés volt ezzel játszani a keserű csalódásunk után, és mindenki szerint nagyon hozta a M* regények hangulatát. Lelkesítő anyag! Remélem Narmor végigviszi a projektet!

100xYnev projekt helyzetjelentés: összesen 66 játékalkalom 25. szabályrendszerrel (utóbbiból 10 telitalálat).

Link a hozzászóláshoz

Ülj oda az asztaltársasághoz...

Hozzájuk szólhatsz anélkül is, hogy bemutatkoznál. Ha ismert kalandozó vagy, Fedd fel kiléted hogy megismerjenek.

Vándor
Válasz a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Formázás megszüntetése

  Only 75 emoji are allowed.

×   A hivatkozásodat beágyazta a gépszolga automatikusan.   Mutasd inkább hivatkozásként

×   A Pszi-emlékfelidézés sikeres volt.   Szerkesztőablak kiürítése

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

×
×
  • Új...