Élménybeszámolók

[Antail]

Itt várjuk az élménybeszámolóitokat a 2019-es Téli Táborról!

[Pistike]

Egy első táborozó benyomásai.

Kezdetben vala a szorongás. Magamnak való típus lévén az ébren töltött időm nagy részét egyedül élem. Ennek ellenére a magányt hírből sem ismerem. 7-8 ember számomra már tömegnek minősül. Akkor viszont minek megy egy "ilyen" társasjátékozni? Valszeg apám pár évtizedes mondása motivált, miszerint: "Ha nem próbálsz ki új dolgokat kölyök, akkor szemellenzős tökfej maradsz" Nos az újdonság itt nem maga a M.A.G.U.S. játék volt, hanem az, hogy miként hat majd rám a 3 napos összezártság több, mint 30!!! emberrel. A kezdeti (remélhetőleg jól titkolt) szorongásom sokat enyhült a fesztelen és nyitott társaság láttán. Külön élmény volt, hogy a táborozók között kedvelt és gyakorolt volt a flash-back humor, amit magam is respektálok. A rendezvény helyének felépítése pedig, módot adott számomra a diszkrét elvonulásra (sovány malac vágta), ha a közös helységekben felduzzadt a népsűrűség.

A játék élmény pazar volt! Rég nem fordult már elő velem, hogy lámpaoltás után még órákig kényszer nélkül kattogok-recsegek a kalandon, pusztán csak azért, mert feldob, leköt és baromira piszkálja a csőröm. Volt fordulat, rejtély, feszültség, rejtvény, izgalom, rejtvény, küzdelem, rejtvény, vidámság, rejtvény. Jah! És a rejtvényt írtam már? ;-)

Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy nem éreztem magam ilyen jól az idei kipufogó záró futam óta! ( http://www.rtve.hu/index.php/musorok/kommentar-nelkul/item/16182-kipufogo-zaro-futam-tobb-mint-200-motorossal )...ha valaki nem tudja, hogy mi is az...

Köszönöm, hogy itt lehettem!

Tisztelettel:

Pistike

[Kata]

Kedves Barátaim!

Idén is fergetegesen éreztem magam veletek a táborban! Ezt nem győzöm elégszer hangsúlyozni. Köszönet a szervezőknek, amiért idén is idejüket nem kímélve profin megszervezték a tábort a karácsony előtti hajtás ellenére. Visszaolvasva egy kicsit bő lére eresztettem a beszámolómat. Aki ismer, jól tudja, hogy akkor is elmondom a véleményemet, ha nem kérdezik. Így nem tudtam ellenállni CS kérésének sem az élménybeszámoló írásával kapcsolatban. Az alábbi beszámoló is kimerítőnek sikerült, így csak az olvassa tovább, akit tényleg érdekel.

Szállás: nagyon hangulatos helyen volt. Kulturált volt az épület, a kert, a konyha: új, tiszta, jól felszerelt. Külön elégedett voltam a szobánkhoz tartozó kis fürdőszobával. Volt meleg víz, fogas, szemetes és még a WC-n ülő csapattársunkat sem kellett nélkülözni a játékból, mert csukott ajtón keresztül is tökéletesen áthallatszott minden. J Ami problémás volt egy kicsi szerintem, az az ágyak állapota: a szobánkban lévő emeletes ágyakat pusztán a jó szándék tartotta össze. Mivel a nyolc fekhelyes szobában csak öten voltunk, így csak nekem kellett fölső ágyon aludni. Minden reggel hálát adtam Noirnak, hogy túléltük az éjszakát (én is és az alattam alvó Gábor is). CZ és Xanner ugyan felajánlották, hogy behozzák a vontatókötelet a kocsiból és hozzárögzítik az ágyamat a szomszédos ágyhoz, de végül erre nem került sor. Legközelebb, ha ide jövünk, Gáborral mindenképpen felvetetem a bútorasztalos szakmát mesterfokon és hozunk fúrót, szöget, kalapácsot, facsavart.

Mivel mi a szobában játszottunk hiányzott az asztal és a székek is. A kintről behozható sörpad nem fért volna be a szobába és székek hiányában nem nagyon tudtuk volna körül ülni sem. Gábor találékonyságának köszönhetően az ágyneműtartók beforgatásával lett egy asztalunk (az asztal négy sarkában egy-egy kerékkel és egy alig használt rágógumival). A KM-nek beszereztünk egy padot a közös helységből. A játékosok az alsó ágyakon ültek. Szóval végül is feltaláltuk magunkat, de azért legközelebb készülünk majd egy-két bútordarabbal is, ha ide jövünk. Megjegyzem a szoba 8 személyes, de szerintem maximum 10 éves és 50 kg alatti gyerek számára lehetett volna 8 személyes a szoba. Szívem szerint kiírtam volna, mint a liftekben: max 6 fő 400 kg-ig.

Kaja: ehető, számomra elegendő mennyiségű volt. Azért meg kell jegyeznem, hogy tavaly Kőröshegyen finomabb és változatosabb volt a menü. Amit kezdetben hátránynak gondoltam, hogy nem kis túlzással a „szomszédos” étkező a szomszéd utcában volt, végül az étkezde előnyére változott. Jól esett legalább naponta háromszor kidugni az orrunkat és sétálni egyet a friss levegőn. A végére már azt is megszoktam, hogy Catsmile nem tud az évszaknak megfelelően felöltözni.

Modul: Nekem nagyon tetszett. Köszi Nekdolan. Nem volt benne homok, dzsad, amund és koránkelő. A KM különösen ügyelt, hogy kurva se legyen, cserébe voltak szép, nagy erős, izmos lovagok. Ötletes volt az időhurok ugyanakkor egy kicsit szenvedős, de ezért csakis magamat okolhatom. J A modul bebizonyította számomra, hogy nem kell sajnálni, ha az ember elront valamit egy modulban, hisz egy kalandozó ezerféleképp képes elrontani ugyanazt, akárhányszor is élheti át újra az eseményeket.

KM: Idén megnyertük a modulírót. Szigorú volt és következetes, úgy ahogy egy modulíró KM-nek lennie kell! Nálunk nem volt semmi cicó: „Ha beledöglötök is a modult fogjátok játszani! Muhahahahah…” Cserébe nem volt modul lapozgatás, bizonytalankodás egyszer sem. Fejből fújta a modult az összes NJK-val együtt! Talán egy csöppet lehetett volna engedékenyebb. Mindig minden csak egy hajszálon múlott. Néha adhatott volna mínuszokat a saját dobásaihoz is. J

Csapat és játék: rengeteget nevettünk! Köszönet a csapatnak, a sok felejthetetlen pillanatért. A kirántott tolvaj pecsenye miattunk került fel az Északi szél fogadó étlapjára Erenben.

Idén kevesebbet társasoztunk, helyette sokat beszélgettünk. Érdekes új kalandozót ismerhettem meg Pistike személyében, érdekes volt hallgatni az élete valódi kalandjait. CZ-vel csoki kóstolót tartottunk és nagyokat beszélgettünk, sokat nevettünk. Gáborral játszottunk egy felejthetetlen horror LARP-ot. És megismertük a könyörtelen sötét nagyurat Mosquito személyében (nem is mertem beállni a goblin seregébe). Xanner Zombis társasa pedig az első olyan zombis társas, ami annak ellenére is tetszett, hogy félek a zombiktól.

Imádtam ezt a tábort is, úgy mint az összes többit, amin eddig részt vettem. Nekdolannak és a KM-eknek köszönöm, hogy ott lehettem a kiemelt szerepjátékosok között. Valószínűleg a meggyőző hulla alakításomért kaptam. 

Nagyon várom már a Nyári tábort, hogy újra együtt kalandozzak veletek.

Köszönettel:

Kati

[Con Salamander]

Sziasztok,

Helyszín: évekkel ezelőtt kinéztük Antaillal ezt a helyet, és most szerencsére le tudtunk rá csapni - és nem kellett csalódnunk. Összességében pozitív az összkép, egy jó táborhelyszín, talán négy csapatnak jobb, mint ötnek - de akkor az ár is magasabb...

+ Modern, kultúrált, tiszta, jól felszerelt

+ A külön kis ház nagyon hangulatos volt, és nekünk nagy segítség a külön szervezői szoba

+ Sok fürdő, WC

- Az ágyakról több panaszt hallottam

- A vizesblokkok némelyikében a víznyomás miatt hamar felmosás vált szükségessé...

- A kis ház már le lett téliesítve, így nekünk át kellett mászkálni, ha konyhai vagy fürdői teendőink voltak

Étkezés: Részemről teljesen rendben volt, nem nagyon tudok negatívat sem mondani

Modul: Szerintem ez az elmúlt évek egyik legjobb versenymodulja lett, úgyhogy ezúton is gratulálok hozzá! 

+ Ynevi, hangulatos

+ Sok könnyítés és nehezítés van benne - jól lehet hangolni a csapatra, és jól lehet fogni/tolni őket

- Super-sandbox, ha a játékost a saját háttere és a történtek nem motiválják, vagy nem szeretnek nyomozni, könnyen el lehet menni rossz felé

- Olyan komplex volt, hogy nagyon elfáradtam a mesélésében (persze erről lehet, hogy én is tehetek, illetve a csapat is)

Játék: Nagyon jól éreztem magamat, és a modulmegoldásban igazán remekelt a csapat - kilogikáztak, kitaláltak gyakorlatilag mindent. Ha lett volna külön modulmegoldás szekció, tuti viszitek a prímet!

+ Rengeteg ötlet a csapattól, és a rossz ötleteket hamar el tudtátok engedni

+ Minden csapattag hozzá tudott tenni a megoldáshoz a maga módján

+ Kevés trollkodás, kevés offolás (ez relatív, de többre számítottam )

+ Kevés karakterlap-nézegetés (nem pont úgy lett, ahogy az elején megbeszéltük, de azért közel álltunk hozzá!)

- Játékon felüli játék (egymás dolgaiba beleszólás), KM-csőbehúzási próbálkozások (biztos összejött pár, de lefüleltem jónéhányat  )

- Csapat-összhang (párszor összeakadtak a karakterek, és úgy éreztem, hogy a játékosok is)

Társaság: Nagyjából ilyesmire számítottam... A "TT Hangulat" megvolt, családiasan, barátságosan, kedvesen viselkedett szerintem mindenki (kivéve én  ) . A táborzárón már kicsit érezhető volt, hogy sokan leeresztettek és elengedték a gyeplőt - ez utána pár órával már fokozottan látszott, de semmi probléma nem adódott, úgyhogy külön köszönöm, hogy nem csináltatok igazán senkinek plusz feladatot! És nagy-nagy köszönet jár mindenkinek az utolsó reggeli fegyelmezett táborelhagyásért, 10:20kor a szervezők is el tudták hagyni a helyszínt, ilyenre szerintem még nem volt példa a táborok tekintetében. A mosogatóknak/sepregetőknek/pakolászóknak jár az extra pacsi, öröm olyan táborban szervezni, ahol ezek a kisebb-nagyobb teendők önszerveződő módon elintéződnek.

 

TL; DR  - Nagyon klassz tábor volt, ahol szervezőként is könnyű volt jól érezni magamat, és kicsit elfeledkezni a "normál élet"ről. Köszi.

 

CS

[Viator]

Pyarron szerinti 3737.év, Erigow, Krad székesegyház, könyvtár, történelmi részleg, külön olvasóterem. A novícius kissé zavarban nyújtotta a tekercset.

-          Megtaláltuk, Atya… …a 15 évvel későbbi iratok között volt…

A pap átvette, majd egy köszönő pillantással útjára engedte segítőjét. Örömmel nyugtázta, hogy az eredeti pecsét sértetlen, feltörte és belepillantott az írásba.

 „Kutató feljegyzések

kelt: P.sz.: 3682., helyszín: Eren

 Rosanna Lan o’Vorn kisasszony tizennyolcadik születésnapi báljára a család és a megjelentek is kedves emlékként fognak visszagondolni. A Kék Herceg, mint fővendég, valamint a nemesi rokonság is kellemesen érezték magukat az ünnepelt és egymás társaságában. Az estély folyamán az etikett írott és íratlan szabályai is kivétel nélkül, teljes mértékben betartattak.

  aláírás“

 Az idős egyházfi letette a tekercset, mert emlékképek jelentek meg előtte az 55 (vagy 40?) évvel ez előtti eseményekről.

 A serdülőkort éppen elhagyó Rosanna… Hmmm… Megjelenése már ekkor magában hordozta későbbi kisugárzása csíráit. Majd egykori társaira gondolt. Bevillant a bárd képe, amit a fogadóban a mandolinnal kísért énekével teszi a szépet a kocsmáros lányaink… …továbbá a nem igazán a női társaságra vágyó lovag, amint gyengéd érzelmeket kezd táplálni Eligor herceg iránt…  …s a boszorkány természetesen, aki miután meglátta csapattársait, a lovagot és a papot több sebből vérezve, mérgezéstől sokkos állapotban földre rogyni, csak ennyit kérdezett: „…és a cicával, mi van?!?“. Utoljára a merénylővel folytatott súlyos küzdelem maradt…

Nem, mindez hivatalosan nem történt meg. A históriában, de még legendáriumban sem fogja senki felfedezni, hogy lettek volna kalandozók, akiket egy küldetéssel visszaküldtek 3697-ből 3682-be. …és időhurok sem jött létre soha.

 Ezt a feljegyzést a helyére tesszük, a keltezés szerinti archívumba…

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A tábor nagyon jó élmény volt! Köszönöm a szervezőknek, Antail-nak és CS-nek, a modulírónak Nekdolannak, KM-ünknek CZ-nek, társaimnak Krisztának, Lozartannak és Pistikének, valamint minden táborlakónak.  

Üdvözlettel:

Viator

 

 

[Lozartan]

Üdv mindenkinek!

 

Még idén szeretném megosztani élményeimet veletek.

Ez a tábor megvalósította az ideális együttállást (modul-KM-csapat-helyzeti tényezők), ami igen ritka, valljuk be. Tételesen:

Helyszín: én imádom a nyugodt, világvégi, békés kis falvakat (Budapest kellemes ellenpontja)! Ráadásul itt az emberek is kedvesek, segítőkészek voltak (bár Pistike nem kapott tejbegrízt a COOP-os boltoskisasszonytól, de kedves mosolyt igen). Nem járta zombihorda az utcákat, lehetett kicsit felengedni az éves stresszt. 

Szállás: elfogadható. Az ágyak nálunk is problémát jelentettek (különösen az én súlyommal), de legalább hosszban rendben voltak (nekem). A fűtést kicsit túltolták, gondolom máshol meg szükség volt rá, de ezt a billenőablak nyitva tartásával megoldottuk. Az üvöltözés, dajdajozás is odalentre redukálódott, fentre kevés szűrődött fel (azokon meg jót röhögtem legalább). 

Kaja: a maga kategóriájában éppen elfogadható, de vegyes élményeim vannak. Adagok rendben voltak, sőt repetázni is lehetett a konyhásnéniknél (még az ubiból is). Viszont a reggeli elég szegényes volt és jobban szétteríthették volna (akár a hátsó asztalokon), hogy ne kelljen öten-hatan egy asztalnál kerülgetni egymást félig még kábán. Kábán, mert KÁVÉ VISZONT NEM VOLT! Ezt megbocsáthatatlannak tartom. Legalább automata lett volna (persze ezek pesties elvárások, tudom jól). Hiányzott a tojás is (akár rántotta, akár főtt tojás formájában). Bezzeg volt kalács, amivel elégedett voltam egészen az utolsó reggeliig, amikor is penészes példányt fogtam ki.

Modul és KM: az idei történet nekem 100-as. Az Idétlen időkig az egyik kedvenc filmem, ebből adódóan az időhurkos kalandokat is csipázom. Ez volt az első ilyenfajta, amit módomban állt találkozó keretében játszani! Szóval - szigorúan lelki értelemben, természetesen - végig úgy éreztem magam, mint az állatok a párzási időszakban (búgtam, mint a bölömbika a fán). Az alapötlet - amire az időhurkos koncepció épült - is egészen hangulatos, izgalmas és motiváló (!) volt az egész csapatunk számára. Hiszitek, nem hiszitek, csapatunk szellemi atyája (Krad felkentje) előtörténete szerint évek óta Rosannát és a kilencedik vörös lobogót kutatta annak eltűnése óta! Éppen Doranba indultunk újabb információt követve, és a kaland szerint is pont azt kaptuk (haha).  MG írt erről egy cikket korábban (hangulati élmény fokozásának módjai a kalandmodulokban, vmi ilyesmi), na pont ez volt az. KalandMesterünk (a kiemelés szándékos) Cz volt, akit talán nem kell bemutatnom. Aki játszott nála, vele, az tudja milyen élmény, aki még nem, az bánhatja. Profi módon kezelte a modul nehézségeit (mert bizony ez a modul nehezen mesélhető, elolvastam már azóta), csapatunk hülyeségeit, de cserébe mi is adtunk neki ezt-azt (a villámokat szóró PALPATINE macska örökre velünk marad majd). Minden bizonnyal ő is jól érezte magát velünk. Bár majdnem az utolsó utáni pillanatban, de sikerrel vettük az akadályt és - igaz egy jelhordozó bevonásával, de - kiiktattuk a Halál Nagymesterét (Orwella poklába vele)!

Összegzés: ahogyan az elején írtam, ideális együttállásunk volt idén, remélem lesz még benne részem ebben az életben. Köszönet a Szervezőknek, a Modulírónak, a KM-nek és csapattársaimnak (Pistikének, Viator atyának és feleségemnek, Krisztának)! Többi táborozó társamnak is hatalmas pacsi, voltak azért ütközések (egy-egy jófajta Catsmile-féle teával koccintva), igaz lehettem volna szociálisabb.

[Cz]

Sziasztok,

 

rég írtam már beszámolót, amolyan csendes élvezője voltam az eddigi táboroknak, de most CS táborzárós felkérésének én sem mondok nemet.

Nagyon jól éreztem magamat veletek, amihez a szervezés, a színhely (beleértve a menzát és a CBA plázát), a társaség, a modul és a csapatom mind közrejátszott.

Jó, hogy ezt a helyet sikerült megszerezni és bár a férőhelyekre lehetne panasz, aki akarta megoldotta a játékot kellő rafnáltsággal.

A reggeli-ebéd-vacsora zarándoklat a hideg ellenére kimondottam üdítő volt, a minőségre és a mennyiségre még az én kényes gyomorom sem panaszkodhatott.

A modul KM oldalról nagyon tetszett (annak ellenére is, hogy folyamatosan szívtam a véredet Nekdo  ), sok lehetőséget adott szerepjátékra, részletesen ki lett dolgozva, cselekményes és  jól mesélhető lett.

A csapatomnak köszönöm a játékot, élveztem a sírva röhögős helyzeteket, a drámát (azt talán túlságosan is ) és az izgalmatak, melyeket a kocka istene adott nekünk.

Külön hála a 6-os szobának, akik befogadtak, kár ,hogy eltérő idősíkban mozogtunk, így csak limitált verbális, de annál erősebb metán meta kommunikációban tudtunk csak véleményt cserélni éjszakánként.

 Köszi Banarának a beszélgetést, a csokit és a kezdeményezést, hogy alapítsuk meg a "Hosszúnadrágot és félcipőt Catsmile-ra" mozgalmat.

Öccs,CS, profi volt a szervezés, Felon pedig üdítő meglepetés voltál szombaton

Találkozunk Júliusban.   

[Niobe]

Sziasztok!

Ismét elmondhatom, hogy egy magával ragadó, családias hangulatú, emlékezetes TT-t töltöttünk együtt.

Köszi a sok munkát a szervezőknek! A helyszín szerintem sok szempontból jó volt, a kaja is igazán finom volt és igazából jót is tett az a kis séta a hidegben előtte és utána. Tényleg jobb lett volna még egy-két helyiség a játékhoz elvonulni, de így is megoldottuk azért valahogy.

Antailnak a Falka nevében is köszönöm a megélést, igazán jól éreztük magunkat szerintem. A modul izgalmas volt, részemről egy percig sem unatkoztam a tábor ideje alatt!

Remélem a résztvevőkben nem hagyott túl mély, maradandó sebeket a Dixit party sem

[Elovit]

Sziasztok!

Kissé nehezebben találom most a szavakat, mint eddig, na de haladjunk sorjában!

Szállás: Kb. ugyanazokat írhatom, amiket már előttem többen is. Az épület (legalábbis a nagyobb, a szervezőiről nem tudok nyilatkozni) abszolút felszerelt volt, bár tényleg kellett némi kreativitás a játéktér megteremtéséhez. Az ágyak kérdésköre, úgy érzem, örök problémám. Nem születtem kicsinek, így nehézkes volt elférni rajta, ráadásul recsegett, nyikorgott, mintha muszáj lett volna. A derekam minden reggel fájt. (Amint a tábor véget ért és normális ágyban aludtam, ez megszűnt.) A vizesblokk és a kis konyhai rész viszont elég király volt.

Kaja: Nekem abszolút nem volt vele problémám, pedig elég finnyás vagyok. Az étkezéseket megelőző séta miatt pedig eleinte húztam a számat, de később én is beláttam, hogy jót tesz ez a kis levegőzés.

Modul: Volt szerencsém játszani Nekdolan előző (és egyúttal első) modulján is és azt kell mondjam, rengeteget fejlődött. Az alapötlet szerintem zseniális volt. Hozzá kell tenni, hogy az időutazgatásnak megvannak a logikai nehézségei, de ha nem keressük a kákán is a csomót, szerintem eléggé élvezhető volt a történet. Köszönet a modulért, Nekdolan!

KM: Idén Csabit (Bitschak) kaptuk KM-ünknek., aminek már előzetesen is nagyon örültem. Hozta is, amire számítottam, azaz végig következetes maradt, nem igazán tudtuk kizökkenteni, jók voltak az NJK alakításai.  Csak hogy kapjon némi kritikát is: néha azért jobban belemélyült a modul olvasásába, de valamelyest megismerkedve a modullal, azt hiszem, ez nem csoda. Köszönet, Csabi, a KM-kedésért!

Csapat: Geri tapasztalatlansága néha érezhető volt, de alapvetően szerintem nem játszott rosszul. A két "nagyöreg" csapattárstól (Rajmi/Rádzs és tetra) pedig rengeteget tanultam. Ezúton is köszönöm nekik, hogy elviseltek a tábor során. Jómagam pedig szinte kizárólag rossz döntéseket hoztam, ami némileg keserű szájízt von maga után. Igyekszem tanulni belőle, túllendülni rajta és nem a tábor számlájára írni (nem biztos, hogy sikerült), mivel tudom, hogy ez kizárólag az én hülyeségem.

A modulon kívüli játékok most mintha nem pezsegtek volna annyira, mint az előző TT-n, illetve a legutóbbi NyT-n, de amiken részt vettem, azokat élveztem. (Főleg az Igenis, sötét nagyúr-at. )

Köszönet ismét a szervezőknek a remek munkáért, illetve mert ismét megteremtették számunkra a tábort! Remélem, ez a lendületük még sokáig kitart!

Üdv,
Tibi

Ui.: Láttál-e már dzsadot úszni?

[tetra]

Zsírság volt majdnem minden szinten.

A szállással nekem is csak két problémám volt, de ezeket már mind felsorolták (nyikorgó ágyak, kevés játékhelyszín).

A modul meglepően nem volt rossz, alapvetően írtózom az időutazásos interaktív sztoriktól, de itt egész jól ki lehetett hozni egy Terminátor szintű stabil időhurkot.

A csapatot NyT-ről szedtem össze, szóval tudtam, mit vásárolok, és nagyjából azt is kaptam. Két szórakoztató embert, akik szerepjáték terén még valamelyest kezdők, de ez pont kompenzálta azt, hogy Rádzs és én vérprofik vagyunk, és bemesélés alatt megoldottuk volna a modult. Mondjuk talán a varázsló erős választás volt Elovittól egyelőre

A játék jó volt, nagyjából karakterben maradt mindenki, Bicsak rengeteget fejlődött, jól rögtönöz, személyiséget ad az NJK-knak, szivatja a játékosokat, amikor kell, kemény kézzel fog, ahol arra van szükség, de ezek ellenére megőrizte a kisfiús báját.

A kishúgot nem sikerült kimenteni, de legalább már tudjuk, hogy hol kell keresni a mi idővonalunkon. Rosanna Domvikkal a szívében fogja végrehajtani a hőstetteit, és ez nekem elég.

Esti programok inkább az iszogatunk és dumálunk típusból voltak többségben, ez nem tudom, előny-e vagy hátrány. Sajnos mindig túl hamar fogyott el a borom.

[Scylla]

Röviden, 1-töl 10-ig pontozva:

-          szállás: 7 (hiányzott az asztal/szék a szobából, jóformán csak aludni/fürdeni jártunk haza)

-          ágyak: 8 (kényelmes, de kicsit zajos)

-          étkezés: 7 (elfogadható adagok, ízek. a séta az ok, csak az idő nem, amit elvesztünk miatta)

-          játéktér: 8 (modul alatt ok, de kicsit kényelmetlen a sörpad, egész nap, esti játékhoz kevés a közösségi tér, nem igazán fér el 2 társaság/játék)

-          modul: 7 (jó az irány, lesznek itt még 10-es modulok is)

-          csapatom: 7 (ahhoz képest, hogy most játszottunk először így együtt, jó volt. még össze kell szoknunk, megismerni ki, hogy játszik gondolkodik)

-          tábor: 7 (ha ez marad a TT-2020-ra, tudjuk mire/mivel készüljünk, de várjuk már a NYT2020-as táborhelyet, teszteljük majd)

[GéGé]

Sziasztok Mindenki!

Az előttem szólók szinte leírták már az élményeimet a 2019-es TT-vel kapcsolatban szóval egy csomó gépelést megspóroltak nekem

Nekem, mint a szerepjátékok világában ifjú titánnak, az a legfontosabb, hogy jól érezzem magam egy-egy ilyen eseményen és ez maximálisan meg is történt. Már a 3.percben nem tudtam merre fetrengjek éppen a röhögéstől szóval ez megalapozta a csapaton belüli hangulatomat.

Örültem én is, hogy a szállás nem egy nagyvárosban kapott helyet hanem inkább a világtól eldugva, úgy érzem ez hozzájárult az egész éves hajtás utáni feltöltődéshez. Az élelem jó volt, a vizesblokk szintén, a konyha jól felszerelt. Engem kevésbé zavartak az ágyak, egyrészt mert nem vagyok magas, másrészt mert nem vagyok nehéz, harmadrészt mert van 2 sátor a kocsimban ha véletlen tényleg kalandozni támad kedvem  
Kellemes, családias hangulatban volt részem a tábor folyamán és jó volt hogy nem kellett " rusholni" egyik játékról a másikra.
Úgy érzem sokat tanultam tapasztaltabb csapattársaimtól Tetrától , Rádzstól és Elovittól mindezt jó hangulatban, szóval kösz!
Bitschaknak köszönöm a mesélét szerintem jól csinálta amit csinált,az elején nehézkesen indultunk be de a "második ébredés" beindította a dolgokat.
A modul nekem tetszett, az időutazós rész bejött meg úgy egészében a modul is. Természetesen sikerült a modult úgy véghezvinni hogy egy ZS útvonalat csináltunk
Nekdolannak  köszönöm a modulba fektetett időt és energiát. Én is észrevettem az NYT-hez képesti fejlődést, úgyhogy csak így tovább!

Antailnak és Con Salamandernek köszönöm, hogy ekkora odaadással voltak és vannak szervezés iránt ami nyilván nem egyszerű egy ilyen sokszínű társaságnak.

Köszönöm mindenkinek aki részt vett a TT-n, hogy jó hangulatot hozott magával és remélem hogy a 2020-as Nyári Táborban ismét találkozunk.

Addig is a legjobbakat Nektek.
                                                 GéGé

Ui: Én és Elovit csapatot keresünk az NYT-re. Ha bárkit érdekel küldjön egy pszi-üzenetet. Ha nem akkor is xd

[nekdolan]

Üdv a túlélőknek!

Én alapvetően jól éreztem magam a TT-n. Kaja, hely, játék, emberek kb minden rendben volt. A tábor fénypontja nekem (a  kötelező fogalakozást leszámítva) az Igenis Sötét Nagyúr volt. Köszönet érte minden résztvevőnek. Új évi fogadalom ként elhatároztam, hogy elolvasom és értelmezem a játékszabályt, hogy a megfelelő keretek között menjen a játék, ha egyszer majd rám kerül a sor, hogy ezátal kellően megalapozott lesújtó pillantásban részesíthessek valakit.  A one night sem volt rosz. Kipróbáltunk valami újat, ami kb ugyanaz volt mint a régi. Szerintem legközelebb visszatérünk a favorit one night alienhez vagy a one week werewolfhoz, de majd meglátjuk. A zombicide is jól sikerült szerintem, de mint veterán túlélő én jobban szeretem a komolyabb kihívást. Persze tudom, hogy egy rendes játékhoz reggel kell kezdeni és jó esetben estére végez az ember, úgyhogy nem panaszkodhatok, főleg annak tudatában, hogy kezdők is játszottak a csapatban. Sajnos a Dominion és a Dolog közelébe idén nem kerültem. Szerintem az ilyesmit pótolni kell, ha nem nyáron majd akkor TT-n.

És a modul... idén engem ért az a megtiszteltetés, hogy a NYT-re írt pályázatomnak hála én írhattam már második alkalommal a TT-s modult. Idén megpróbáltam az előző modulhoz fűzött visszajelzéseket is figyelembe véve egy olyan modult kreálni, amit egyrészt jobban fekszik a társaságnak, másrészt mégis elegendően kacifántos ahhoz, hogy az én személyes igényeimet mint "alkotóművész" aki nagyon szereti az Ynev világát, is kielégítse. Szerintem ez a két dolog nagyából sikerült is. Örülök, hogy sokaknak tetszett a modul és hogy kitartottak a modul szent ügye mellett az általam kreált nehézségek, és nehezítések ellenére.

A csapatom rendkívül jól kezdett. Az első két órában megszereztek minden megszerezhető és releváns információt (Külön tetszett, hogy a lovagi tornán kisebb vagyont halmoztak fel, de sajnos ez a pénz többször volt gátló tényező mint sem segítő eszköz.), és a barbárt leszámítva mindannyian bejutottak a közelgő merénylet helyszínére. Tudták, hogy kire kell figyelniük, vagy legalábbis szerintem sejtették, de ezt az illetőt (balsorsukra) hagyták tevékenykedni (nem beszéltek vele, nem foglalták le stb..), aminek következtében a várható papírforma játszódott le az első nap. Ez persze nem meglepő, de utólag visszagondolva, ha már itt beleköpnek a nagy gonosz levesébe, akkor egészen másképp alakult volna a történet, hisz egy két alapvetően fontos információ csak, akkor kerülhetett volna elő, ha erre sor kerül. A második nap rosszabbul alakult. A barbár belekötött a boszorkány által kiszemelt partnerbe, aki őt kísérte volna a bálba. Ezzel nem is volt gond, de amikor a kialakuló megmérettetésben képtelen volt elfogni ellenfelét (rossz kocka) komolyra vette a harcot és hajszál híján halálra sebezte (jó kocka) az illetőt. A nap végén csak azok mentek bálba akik be tudtak szaladni, vagy belopóztak és sajnos ezeket a merénylő könnyen lebuktatta. A csapat kohézió kb akkor esett szét, amikor még valamivel korábban a tolvaj magára maradt a merénylővel (sejthető, hogy mi történt). A végeredmény az lett, hogy a tolvaj liszttel behintett láthatatlanná tett teste, amire a fogadós vére is később felfröccsent szénné égett, mert a fogadót felgyújtotta a barbár. Utóbbi ténykedését következő nap azzal ellensúlyozta, hogy az ellenük küldött fejvadászoktól/ból megpróbált információhoz jutni, de ez valahogy nem jött össze, holott ez az információ elképesztően hasznos lett volna. Sajnos itt is sikerült egymást elgáncsolniuk a kalandozóknak, de ez már sokkal súlyosabb volt mint ez előző napi, és ebből már nem lehetett visszahozni aznap azt a két játékost a játékba, akik megütköztek a dolgukat végző teljesen ártatlan városőrökkel. Utóbbit kompenzálta az, hogy a boszorkánynak sikerült megtalálnia Rosannát, és már a bál előtt megpróbálták rábeszélni, hogy ne menjen haza, de ez nem sikerült. Másnap egyszerűen megpróbálták elkábítani, és elrabolni. Utóbbi módszer hatásosabbnak bizonyult. Néha a legegyszerűbb megoldások a leghatékonyabbak. Végül is az időhiány miatt nem sikerült a kaland végére érnie a csapatnak, de nem is bukott el a csapat hisz az összes követ egyszer sem veszítették el, amire a KM személyére tekintettel mindig komoly esély volt.
Én élveztem a játékot. Különösképp, amikor a főgonosz személyében volt lehetőségem a kalandozókat rábeszélni olyasmire, ami később bizony a vesztükhöz vezetett . A csapat nagyon sokszor közel járt a megoldáshoz, és sokszor csak apróságokon múlott, hogy nem tudtak tovább haladni. Tény, hogy (szerintem legalábbis) nekik volt a legnehezebb dolguk, hála nekem, de ha egy kicsit türelmesebbek és elővigyázatosabbak lettek volna (és jobban hallgatnak egymásra!!), akkor biztosra veszem, hogy sikerrel vették volna az akadályokat.

Köszönet a csapatomnak, hogy kibírtak és a km-eknek, hogy nem kerítették elő Antail ostorát a km megbeszélésre .