Az emberiség jövője

[Sceurpien]

Én egyetértek Tiby-vel mert tényleg sokkal jobb lehetett akkor, amikor csak a király vagy valaki lopta/ vagy nem a pénzt. Szerintem a legtöbb nép királyság alatt élte a fénykorait

[Madovick]

"Boldog a földilakó nem lesz soha; küzd nyomorogva

mind, ki halandó lény nézi az égi napot."

Ez egy olyan dolog, hogy sehogyan sem jó. Bele kell törődni. Az, hogy mindenkinek jó az egy utópia, és olyan nem is lesz soha sehol. Evvan

Erről egy Metallica szám címe jut az eszembe. Sad but true.

[Aquenor]

Nana!Egy dolog van a mi tökéletes:MAAGUS :wink: 8)

Egyébként meg:Tyby nem feltétlen.azé gondolj bele mijen xar lenen ha király lenne.Aszondja h ezentúl minden 18 éven aluli este 8korotthon van és alszik vagy különben kiherélem.ésez törvény.(jo nyilván hülye példa de nme jutott jobb az eszembe csak szimbolikusan kell rá tekinteni)Itt az érem másik odala

[Tybycsoky]

Aksi, ha belegondolsz, akkor most is hozhatnának ugyanilyen rendeletet. Sőt, ismét lehetne egypárt rendszer. Nem kellene talán 1-2 és megint az lehetne. Csak le kellene rakni az alapjait, csökkenteni az ellenzék hatáskörét etc. no, de ez most mind1. Szóval mint mondtam akár most is hozhatnának ilyen törvényt. Csakhogy a gazdag csemetékre ez nem vonatkozna, mert hát apucinak van befolyása, azaz pénze, mert hát ugyebár nem egy ember lopja az országot.

Madovicknak igaza van, ez sehogyse jó. Hatalálnánk is egy elfogadhatóbb állípotot az se lenne jó, annak is lenne hátrányai, ami sokaknak nem tetszene.

Én szóltam vala!

[Takeda]

Mivel mind a kormánypárt, mind az ellenzék valamely külföldi hatalom befolyása alatt áll (és ha nem állna, az országot már akkor is eladták és a külföldi vállalatok diktálják a politikát, mert amúgy kivonják a vállalataikat az országból) ezért mindenképpen káros lenne a kiegyensúlyozott ellenörzés és a kölcsönös kézmegkötés megszűnése. Szerintem elég jó kis hely ez az ország. És mi még diákok vagyunk, gazdaságilag arany életünk van. Nem sokan mondhatják hogy 20000-nél kevesebből kell megélnie havonta (mostmár hálistennek én se).

De nem érzitek, hogy ez olyan téma amiről inkább a 80 körüliek szeretnek beszélgetni unalmukban a 20.römiparti után?

A szerelem.. az egy sokkal érdekesebb téma. Akkor jó, ha folyamatosan ki tudod élni, de ha nincs rá lehetőséged, az nagyon tud fájni (nálam ez gyakrabban volt).

Azrt rossz, mert a szerelemben benne van a birtoklási vágy és ha nem a tiéd az adott pillanatban szerelmed tárgya, akkor hiányzik, és benned van az elvesztéstől való félelem.

Én most ennek a maradványaitól próbálok megszabadulni. Mielőtt szerelmes lettem volt egy elég negatív definícióm a szerelemre, és ezzel most is egyetértek. De kipróbáltam, és tényleg.

Elég szeretned azt akit társadul választottál, és akkor nem rángatjátok egymást az érzések finom szálain.

Tudotok kell, hogy Te magadban vagy teljes és egész. Csak magad teljeségének elfogadására kell törekedned, és akkor soha nem veszel össze a pároddal, és nem is veszted el olyan könnyen, de ha mégis, nem fog fájni.

[Tybycsoky]

Takeda, jól szoltál

Leeht, hogy valóba "kicsik" vagyunk még a politikához (én legalábbis), de úgy gondolom, hogy akármennyire is fiatal az ember, akkor is mindenképp érinti őt is ez a téme és nem lehet elmenni nélküle, mintha nem is lenne. No ezzel nem azt akarom mondani, hogy most mindenki kezdjen politikával foglalkozni vagy ilyesmi. De sztem az ember nem tehet úgy, mintha nem lenne politika, még akkor sem, ha még kiskorú az illető, mert lehet, hogy most, ahogy te montad arany életünk van, de egyszer akkor is ki fogunk kerülni ebből az arany életből. És ha egyszerse foglalkoztál akár egy kicsit is a politikával orra eshetsz a döbbenetből. De mivel szerencsére (vagy sajnos? :roll: ) Még nem vagyok felnőtt ezt nem mondhatom úgy mintha biztos lenne, csak én képzelem így.

Egyébként meg nem szeretek politizálni, de egy-egy hírre felkapom a fejem (értsd: mélyebben foglalkozom vele) és nyitva szoktam tartani a fülem.

Maradtam tisztelettel:

[Riyena Quarrath]

Én a szerelemmel mindig póruljártam...

[Aquenor]

Takeda:egyáltalán nem értek veled eggyet!!Az a téma amiról a 80-asok a 20.römiparti után szoktak beszélgetni az az erekciós probléma nem a politika.(arról is beszélnek).De a politika mindenkit érint akár szeretné akár nem.Akiben van vmi nemzeti érzés az azé foglalkozik vele (ha nem is komolyabban)bár ez szvsz mer ugye a szőkéknek meg ijesmiknek beszélhetsz...Szerintem pont h kell vele foglalkoznunk hiszen ha tök tudatlanul kikerülünk a nagyvilágba TÉNYLEG barominagy pofáraesésnek lehetünk tanúi...Üdv realizmus viszlát optimizmus.(habár az is igaz h boldogok a lelki szegények.és ezt nem kell szó szerint érteni)Másik amiért igenis foglalkozni kell ezzel:neked mindegy h mijen világban élsz majd 10-20 év múlva?Akinek igen azt azé tudom sajnálni...Az viszont igaz h míg tanulók vagyunnk aranyéletünk van.

Szerelmről:át kell élni azt szvsz.Okozhat földöntúli gyönyört és legalább ekkora fájdalmat is.

[Warlock]

Riyena szerintem egyszerűen rossz pasikkal hozott össze a sors... Ha valaki annyira szeret, hogy már szerelmes, azzal rengeteg energiát ad neked... Jó mondjuk lehet h ez szvsz mert én egy bolond érzelmes rák vagyok... :oops:

[Riyena Quarrath]

Warlock ez így van, boldog vagy ha szeretnek és energiát ad az illető... És minél jobban szerelmes vagy anál jobban szenvedsz ha elhagynak...

Nem rossz pasikkal hozott össze a sors (általában) hanem én szvsz olyan vok, akibe könnyű beleszeretni, de a könnyű szerelem meg hamar múlandó is lehet... :?

De legyünk optimisták, lesz ez még így se, szoktam volt mondani... Vagyis remélem... :roll: Fő az önbizalom... :oops: :mrgreen:

[Takeda]

Na jól van. Nem azt mondom, szakadj el a világtól, mint ahogy Jézus mondja, mondjuk ez van bennem, én nem megyek szavazni, de természetesen nem mondom azt, hogy nem menjetek ti se. Többet viszont nem érdemes ülni rajta.

Azt mondtam, hogy a mostani politikai helyzetünkben mindegy, hogy melyik kormány kap hatalmat, mert kb ugyanazt csinálják. Nincs radikális különbség.

Én is elmennék szavazni, ha valami jelentős jogomtól akarnának megfosztani, de most...

Riyena, ennyi a lényeg, úgyhogy idézem is: "boldog vagy ha szeretnek és energiát ad az illető... És minél jobban szerelmes vagy annál jobban szenvedsz ha elhagynak... "

Minél jobban függővé teszed magad másoktól, annál érzékenyebb vagy a gesztussaikkal szemben és megbántanak akkor is, ha nem akarnak. És te viszonzod a sértést, pedig a másik nem is akart bántani, és olyan mintha nem szeretnéd, mert szerinte ok nélkül bántod, pedig te hiszed ezt. Ilyen is lehet egy nagyon mély szerelmi kapcsolat, ha nem a szeretet, hanem a másik aspektusa dominál.

[Darun]

Líthas!

Végül is nagyjából eszembe jutott, hogy mit is akartam. Tehát: A szerelem olyan dolog, amiért érdemes élni és meghalni! A lényeget ismét magamból kiindulva próbálom levezetni. Lehet hogy nem lesz igaz, de én így látom. Ezen fellül ez a véleményem jelen pillanatban. Holnapra lehet, hogy megváltozik, de reménykedek benne, hogy nem így lesz. Aki szerelmes, azzal bizony könnyen megtörténhet, hogy hoppon marad, összetörik vagy más baj éri. Velem is megtörtént. És tudjátok mit? Persze fáj most is, de aki ezt nem érzi át, az nem is él igazán. Most talán ezt nem is magaról mondom, csak úgy improvizállok. Van egy ember, akit nagyon szeretünk. Tudjuk, hogy Õ az igazi, az egyetlen. Már ha idáig eljutottunk, nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat. És nem is fontos igazán, hogy Õ is hasonlóképpen érezzen irántunk. Persze azért nem árt ha legalább beszélőviszonyban vagyunk az illetővel. De mindíg számíthatunk rá, egy biztos pont lehet az életünkben, valami, amire támaszkodhatunk, ami erőt ad a bajban. És ezt elég ha elhisszük. Mert ugye a hit teremtő erő! Amiben hiszünk, az számunkra már a valóság. Ha igazán szeretsz valakit, akkor nem fontos, hogy az illető viszont szeret. Takedának igaza volt abban, hogy nem szabad elvárnunk semmit egy másik embertől. Mert könnyen csalódást okozhat. A szerelem tehát akkor is az élet legjobb érzése, ha tengernyi kínnal jár. Hiszen ha nem érné meg, akkor miért lenne egyáltalán érdemes élni???

Darun

[Aquenor]

"Az élet értelme a nő.Ezért az élet értelmetlen." 8)

Komolyra fordítva:ha te szereted Õ-t és ő tudomást sem vesz rólad az qrvamódxar.De ha Õ is viszont szeretakkor az ugyanolyacsak pozitív irányban.Azé sztem nemmindegy... Darun aszondta h ha Õ nemis szerete akkoris egy biztos pont az életünkben.Ezt nemhiszem.hiszen ah mi nem vagyunk fontosak neki akor bármikor elmehet(elhagyhat)minket és lemhet úgy akárhova h nmeis tudja hmijen tengernyi kínt okozott....

[Aquenor]

"Az élet értelme a nő.Ezért az élet értelmetlen." 8)

Komolyra fordítva:ha te szereted Õ-t és ő tudomást sem vesz rólad az qrvamódxar.De ha Õ is viszont szeretakkor az ugyanolyacsak pozitív irányban.Azé sztem nemmindegy... Darun aszondta h ha Õ nemis szerete akkoris egy biztos pont az életünkben.Ezt nemhiszem.hiszen ah mi nem vagyunk fontosak neki akor bármikor elmehet(elhagyhat)minket és lemhet úgy akárhova h nmeis tudja hmijen tengernyi kínt okozott....

[Tybycsoky]

Én sem értek egyet darunnal, de veled sem Aquenor.

Azazhát részben egyet értek Darunnak.

Szóval, sztem az ha szeretsz valakit és az a szerelem valóban igaz szerelem, akkor adhat nekem ambíciókat, hogy elérj valamit, jelen esetben a nőt/lány/fiút/férfit. De ez ugyaníg igaz másra is. Ha meg rád se hederít, netán elzavar? Akkor elveszhet az ambíciód. Azon nem lehet segíteni, vagy megtartod azt az erőt és reménykedsz tovább, ezáéltal táplálod tovább az ambíciódat, vagy továbblépsz a dolgon.

ez az én véleményem.

Maradtam tisztelettel:

[Takeda]

Összefoglalok egy kis írást (mivel amúgy hosszú lenne) amit egy angyal mondott.

Minden egyes kapcsolat különleges okból és célból talál meg téged és összeszorul a szíved Szeretted iránt. Ez az összeszorulás a cél vonzása a partnerkapcsolat mögött. Amikor a cél beteljesült, a kapcsolat vonzása alábbhagy. Ekkor más célok felé néznek, más társakkal, de szerelmük soha nem fog elmúlni, és hálásak lesznek azért, melyben mindketten részt vettek.

A szerelemben a legfontosabb a biztonság és védelem érzete szerelmed karjaiban. De ha fölmerül benned a félelem a kapcsolatodban akkor újabb védelmet és biztonságot keresel máshol, pedig megtalálhatnád a párodnál újra.

Mindíg legyen valami szent a szerelmi kapcsolataidban és a bizonságot és védelmet az egyetlen helyen: Istenen belül keresd.

[Pegasus]

Na vigyázat, lehet, hogy most egy okos dologból hülyeséget szedek össze, de azért leírom:

Jung elmélete alapján az embernek vannak bizonyos alszemélyiségei/arcehtípusai. Ezeknek az alszemélyiségeknek egy része "zárva" van az egyén számára, nem hozzáférhető. Ezt úgy kell elképzelni, mintha zárt és nyitott ajtót lennének az emberekben (Jung mond valami olyat is, hogy a szobákban lévő alszemélyiségek ki akarják nyitni az ajtót, amit én értek is, de ti nem fogjátok, ha én írom le, úgyhogy inkább nem is írom).

A külvilágban, az egyén által ismert más egyének, ha azok személyisége hasonlít a mi egyénünk egyik alszemélyiségére (amelyik nagyban ki akarja nyitni az ajtót, ugye), akkor az a kívül lévő ismerős kulcsként szolgálhat, hogy kinyissa az egyik alszemélyiségünk ajtaját.

Sztem ez valahogy vonatkozhat a szerelemre, barátságra, ellenségeskedésekre, döntésekre egyaránt.

Nem mindig jó, ha egy ajtó kinyílik: talán valami iszonyat rossz van benne - vagy mi tesszük rosszá, ha kinyílt, nem tudom - de szerintem jobb, ha tudjuk, mit rejt az ajtó, s ez esetben valamely szinten ragaszkodni kell ahhoz a személyhez, mely kulcsként szolgál.

Bocsi, ha marha érthetelnel voltam, én már csak ilyen vagyok...

[Tybycsoky]

Takeda, nem akarok beléd kötni, de ha az egyik fél, nem vesz tudomást a másikről, de ez a másik szerelmes, tiszta szívből, akkor ez a biztonság érzet nem jön elő és a falra kentheti. Én arről beszéltem, hogy ha van egy ember akit szeretsz, de tudod, hogy jelen pillanatban nincs esélye nála, netán abszolút, akkor is adhat egy ambíciót neked. Sztem ez a hit ereje (nem isteni hit), hogy erőt ad bizonyos célok eléréséhez.

Továbbá abban sem értek egyet, hogy Istenben kell keresni a biztonságot, vagy nemtom már mit írtál. Én a szabad akaratban hiszek, azaz az ember maga "dönti" el, hogy kibe szerelmes és kibe és mikor érzi magát biztonságban és mikor nem. A hit csak segíthet megtalálni azt az utat, de nem ad egyből védelmet, vagy védelmet. Azt mindenkinek maga kell megkeresnie.

Pegasus, érdekes amit írtál, még nem hallottam ilyenről, esetleg ha tudnál adni egy linket privátban, akkor szívesen elolvasnám. De így első hallásra nem rossz gondolatmenet. Na majd elolvasom.

Maradtam tisztelettel:

[Takeda]

Tybycsoky: Én nem írtam (szvsz) hogy van biztonságérzet egyoldalú kapcsolatban. Sőtt tuti hogy nincs..

Ha nem hiszel Istenben, akkor ne vedd figyelembe azt az írást, amiben benne van, mert azt olyanok mondták, akik (tehát) nem léteznek.

De angyalok azt mondják, hogy csak Istennél van teljes biztonság.

Persze nekünk még kevés, mert nem hiszünk magunkban. És a párkapcsolatunkba a biztonság utáni vágy által félelmet is szövünk.

[Tybycsoky]

Akkor bocsánat, lehet, hogy félreértettem, amit írtál. Senki sem lehet tökéletes. :roll:

Én hiszek Istenben, csak másképp. És azt nem szeretem, hogy ha valaki megmondja, hogyan higgyek (így kell írni? :oops: ). Persze ez itt, a fórumon, nem jellemző, de a való életben vannak olyan emberek, akik azt hiszik jobban tudják és ezért már megmondják mit higgyj.

Az utolsó gondolatoddal teljesen egyet értek. Mármint azzal, hogy apárkapcsolatunkba sokszor félelmet is szövünk. Sztem sokszor ez hajt minket, hogy megtartsuk a párunkat. Tehát sztem ez egy ilyen ördögi kör. Félelemmel hajszoljuk a biztonságot, vagy legalábbis annak az érzetét. És sokszor ez vethet véget egy kapcoslatnak. Hogy az egyik fél megunta "keresni" a biztonságot.

Maradtam mély tisztelettel:

[Riyena Quarrath]

Tybycsoky egyet értek azzal, hogyha van valaki akit szeretsz, de ő - ahogy Te írtad - tudomást sem vesz rólad, bazinagy ambíciókat adhat... Igaz, ha nem vagy elég kitartó és fájdalomtűrő lelkileg akkor csak kínlódsz meg reménykedsz, de ha igen akkor jó dolgokat hozhat ki belőled az illető személy, és a belőled kiváltott érzések... Az, hogy ki mennyire bírja a viszonzatlan szerelmet, az már személyiség, lelki komplexivitás meg még sokminden összetevő kérdése....

Igaz, ha együtt lehetsz azzal akit szeretsz és ő is viszont szeret, akkor ennek a viszonzatlan szerelemnek ambíciói sokszor de sokszor nagyobbak lesznek, azt ugye nem kell magyarázni, miért...

Szal a két állapot más és más dolgokat hozhat ki belőled... jót vagy rosszat. Én pl. írtam most forumra egy mívet ("egyéb irodalmi művek"-nélmegtaláljátok), amit kiba egy k*rva nagy sz*r lelkiállapotban írtam, mi miat azt nem taglalom.

És szvsz akármilyen sz*r lelkiállapotban írtam és azért az írásból kiderül, hogy azok a bizonyos "pillangók" megszünnek létezni ugym., a maga módján mégis "gyönyörű" maga az írásom... (nem akarok tulozni, meg saját magam dicsérni), csak kézzel fogható példát akartam felhozni arra, hogy a sz*r lelkiállapot is hozhat ki jó dolgokat az emberből... hmm... egy ideig... Mert azért a tűréshatár mkinél megvan, meg persze ott a stagnálás, hogy vmikor jobban bírod a lelki cuccot vmikor nem, és ettől fügően más más hangulatú dolgokat alkotsz... stb...

Pegasus, érdekelne Jung elméletének bővebb kifejtése engem is, ha küldenél vmiféle írást azt megköszönném. tudom... pár perc és rátalálhatnánk mi is neten akár (ugye Tyby?:roll: ), dehát a lusta népség... :roll:

Meg ha egy kis saját véleményt is csatolnál hozzá Jung e filozófiájával kapcsolatban annak is örülnék, érdekelnek az ilyen dolgok...

ja s amugy szerintem tök jó lenne ha különböző filozófiai-elméletekről vitáznánk itt eme rovatban, ha gondoljátok... :roll:

persze csak ha van aki bírja a strapát, s nem találja "fárasztónak" az efféle eszmecserét. (bárnem mintha igy ismertelek volna meg benneteket írásaitok alapján :wink: ha vki kezdi,fel is dobhat egyet. :wink:

[Tybycsoky]

RQ: persza, az sztem mindenkinek egyértelmű, hog ha kölcsönös a szerelem/szeretet, akkor nagyobb ambíciókat adhat/ad, de, mint az előző hozzászólásomban mondtam és amit Takeda is mondott, ott sem érezheti biztonságban magát az ember. Félhet, hogy elveszti azt a valakit. Mind1 ezt most nem taglalom.

Pegasussal már beszéltem priviben, és ha minden igaz adni fog valamilyen címet, vagy nemtommiket. Meg hát igen, az én lustaságomról ne is beszéljünk :wink: .

A filozófiai témáknak örülnék, de most nem jut eszembe semmi érdekes, majd talánn egyszer. :roll:

Maradtam tisztelettel:

[Riyena Quarrath]

Hát igen van olyan hogy együtt vagy vkivel de félsz az egész kapcsolat alatt hogy elveszited, hogy elhagy...ennek 1000 meg 1000 oka lehet...pl. nem érzed hogy szeretne (vagy csak enm mutatja ki,stb), vagy elötte nagyon csajozos tipus volt, aztán jöttél te... stbstb... lehetne folytatni...

Igaz,nemvmi jó kapcsolat a kapcsolat, ha félsz benne... tapasztalat... abból ki kell szállni szvsz, bár amig szereted az illetőt addig ugysem fogsz... :roll:

[Darun]

Líthas!

Aquenor: az élet értelme természetessen nem a nő. Még csak közel sincs ahhoz, ami az élet értelme. Szerencsére! Figyelj, gondolkozz el egy kicsit. Ismét magamból fogok kiindulni. Szerelmes vagyok egy lányba. Ha tényleg szeretem Õ-t, ezt el is hiszem, akkor bármit megtennék... azért hogy boldognak lássam. És nem azért, hogy "megszerezzem". Persze csak szeretni valakit, önzés nélkül, egyenlőre ez elképzelhetetlen számomra. De ha még is sikerül, akkor úgy képzelem hogy bármit megtennék a boldogságáért. Még le is mondanék róla. Mert ez a legtöbb, amit megtehetek érte. Hogy elengedem. És nem zavar, hogy mással boldog. Az mellékes, a lényeg, hogy boldog. És ha tényleg szereted, akkor ennyi elég. Tudod, az, hogy viszont szeret-e, ez már önzés. Nem egyeztethető össze a szerelemmel. A feltétlen szerelemmel. Remélem érthető amit mondani szeretnék. Hű! A második fele érdekes annak, amit mondtál. Erre még nehezebb értelmes választ adni. Nah, vissza is tértem, de sokra nem jutottam. Szóval: ha szerelmes vagy, akkor Õ mindennél fontosabb. Még önmagadnál is. Bármiről lemondanál a javára, nem csak az életedről. A boldogságodról is! Én szeretem Õ-t. Mivel ennél többre nincs reális kilátás, ezért megelégszem azzal, amit a sorstól katam. A tudattal, hogy Õ létezik, és hogy tudom ki ő. Mert azért az nem elég, hogy hiszek abban, hogy valahol van valaki, akit én szerethetnék. Bizonyosság kell, hogy ő, Õ! Nekem ez megvan. Kaptam egy lehetőséget. Eljátszottam. :-) Ha tényleg szereted Õ-t, akkor nem hagyhat el! Hiszen ott él BENNED! (és most nem az Alien-re gondolok .-) ) Érted, mire gondolok? Köszönöm, hogy kifejthettem a véleményem!

Tyby: Ez ütött! Nevezz régimódinak, szűklátókörűnek vagy csak egyszerűen maradinak. Én hiszek a szerelemben, hiszek abban, hogy csak egy igaz társam lehet az életben. Hiszek a monogámiában. Ez álltal ha Õ nem szeret, akkor számomra elveszett a szerelem. Legalább is ha úgy gondolkodnék, mint te. Számomra ez nem úgy működik, hogy én szeretem X-et, de ő nem szeret engem, hát akkor majd szeretni fogom Y-t. Vagy X vagy senki. És ha elzavar, nem veszítem el az ambiciómat. Éppen ellenkezőleg. Csak azért is megmutatom neki, kűzdök, hogy méltó legyek Rá. Bár csak én is elmondhatnám ezt. De én nem tudok és nem is akarok kűzdeni. Azzal csak mégtöbb fájdalmat okoznék Neki. És azt nem akarhatom! Remélem érted!

Takeda: ettől a törvényszerűségtől rettegek én már a kezdetektől. Félek attól, hogy egyszer majd nem fogom Õ-t úgy szeretni, ahogy most. És azzal becsapom Õ-t és magamat is. Hűtlen leszek magamhoz és talán már nem is én leszek. Mert mit látok, ha körülnézek? Válás, családi tragédiák, boldogtalan emberek. És minden naív ember azt gondolja hogy "majd velünk másképp lesz" de még sem lesz másképp. Hát miért pont nekem sikerülne? És tudom, azzal, hogy ez felmerült bennem, már el is ástam magam. :-(

Pegazus: hát, én értelmeztem a magam módján. Van benne valami, mert pl. éreztem, hogy Õ ki tudja hozni belőlem azt a személyt, aki szeretnék lenni. Részben ezért ragaszkodok hozzá. És nem hülyeség ez az elmélet sem. Nem vagyok krónikus hibbant, de már gondolkoztam azon, hogy nem egy személyiség vagyok, még sem vagyok skizo. És nem kell bocsánatot kérned. Én, mint a jelenlévők legalacsonyabb szellemi képviselője jelentem hogy értettelek és köszönöm, hogy megosztottad velünk a véleményed!

Tyby: még annyit, hogy egyvalamit teljes bizonyossággal állíthatok: nem én döntöttem el, hogy kibe legyek szerelmes. Ez nem így működik. Ezt hidd el, mert tapasztalatból beszélek. És ez tény, nem hit!

Köszönöm a figyelmet:

Darun

[Takeda]

Darun: Nem lennél önmagad? Mindíg önmagad vagy. Az élet természetes folyamata a változás. Azért élsz, hogy tanulj. Ha megtanultál valamit változtatsz a dolgaidon a szerint, hogy jobb legyen. Tehát már más leszel, mint mikor még azt hitted, hogy enélkül vagy a legjobb.

Furcsa dolog de a változás része a felejtés (ha nem változol, akkor nem tudsz meg újat, és csak azt örzöd ami most van)

Megint mélyebb dologgal jövök (bocs aki nem hisz benne) de mikor az angyalok a sötétséget választották (választottuk) hogy megismerjék a fény természetét, akkor elfelejtettek mindent a fényről, olyan mértékben, amennyire belemerültek a sötétbe. Mert hogy is élhetnéd meg a gyűlöletet és a fájdalmat és elhagyatottságot, a teljes boldogság, egység és szeretet érzésével.