Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.

Az emberiség jövője


Recommended Posts

hja.de szvsz attól h én hiszek vmiben attól az még nme fog létrejönni.

Tegyük fel, hogy azt hiszed, te vagy Napóleon. Hogyha egyszercsak lenne egy "villanás", és Napóleon bőrébe kerülnél, meglepődnél, ugye? Mivel meglepődsz, igazából mégse hitted, hogy te vagy Napóleon, mert akkor teljesen természetesnek vennéd ezt, + még örülnél is, hogy visszakerültél magadba.

Ha megőrülsz, és azt hiszed, hogy te vagy Napóleon (és TÉNYLEG azt hiszed), akkor te abba a világba kerülsz, ahol te vagy Napóleon. A "rendes" világban a többiek egy diliházba csuktak, és aggódva figyelnek téged, amint a waterlooi csatát játszod. Õk AZÉRT nem kerültek abba a világba, amibe te, mert ők nem hittek abban, hogy te vagy Napóleon, és hogy mondjuk a hadsereged részét képezik.

A hit nem annyiból áll, hogy "na én ebben hiszek, és ebben nem". És ez a hit nem ugyanaz, hogy "te ezt meg azt hiszed, mert tudatlan vagy még". A hit nem az, hogy láttál egy ismeretlen állatot a dzsungelben, a hasadra ütsz, és azt mondod, hogy ez az állat embereket eszik, a többiek hisznek neked, és végül te is bedőlsz magadnak... holott az az állat egy közönséges növényevő, és nem válik emberevővé, mert néhányan azt hiszik.

A hitnek, hogy megteremtse azt, amiben hiszel, egy próbafélét kell kiállnia... először meg kell győződnöd az ellenkezőjéről annak, amiben hiszel, és ha ezután is hiszel az eredetiben, akkor válik igazivá... de ezt nem elég úgy, hogy először kijelented, hogy van Isten, utána meg, hogy nincs Isten, és végül mégis hiszel benne, és létezni is fog. Ennek sokkal mélyebbnek kell lennie.

A tudat nem elég a hithez... ahhoz a lélek is kell, és a sötét reménytelenség is...

Link a hozzászóláshoz
jo,de hiába hiszem azt h én vaook napóleon az csak az én elmémben lesz úgy és fizikailag nem.és ezen van a lényeg.

Miből gondolod, hogy fizikailag nem? Biztos volt veled olyan álmodban, hogy valami történt veled, és azt a testeden érezted, pl. hátbaszúrak, és érezted a fájdalmat, pedig az "igazából", fizikailag nem is történt meg. És nem mindig lehet belemagyarázni, hogy ráesett valami a hátadra, és azt érezted úgy.

Nem csak 1 fizikai sík létezik (legalábbis szerintem).

Egyébként bocs, hogy mindenbe beleszólok, csak most kötekedős kedvem van... :wink:

Link a hozzászóláshoz

Viszont ha Neked van igazad, hogy az számít, hogy "ténylegesen fizikailag" is úgy legyen, és ne csak a tudatodban, akkor honnan tudod, hogy nem őrültél meg, ha egyszer Napóleonként is érzed a fizikai fájdalmat, pedig csak a tudatodban van? Honnan tudod, hogy "igazából" létezel-e, és nem csak őrültként annak hiszed magad, aki vagy?

Nem mindegy, ha egyszer ugyanaz a végeredmény, hogy Napóleonként is érzed a vágást a karodon és a "normális énedként" is?

Link a hozzászóláshoz

Úgy éreztem most muszáj hozzászólnom.

Kezdjük tehát a logikám alapgondolatával. Ahogy elnézem itt mindannyian abból indultatok ki, hogy az ember közösségi lény. Nem kívánom megcáfolni, én azonban ezt másképp látom.

Szerintem az ember társas, de nem társasági lény. Persze az is igaz, hogy ebben a vonatkozásban is csak magamból tudok kiindulni. Valójában szerintem az embereknek csak ártott az, hogy saját maguk által kreált társadalmakba próbálták meg igazítani elméjüket. Nem, tévedtem. Ugyanis az ember nem teljesen a saját maga által alkotott világot éli. Léteznek ugyanis a külső normák, amelyekbe illeszkednie kell. És ez bizony bizonytalanná tesz. Az ember azért különc és azért más, mert nem találja a helyét. A jelen körülmények között szerintem ez így is van rendjén. Ha valami az ember bukását idézheti elő, az szerintem ez lesz. Nem csak a különféle háborúk, nem a környezetszennyezés. Ezek csak részegységek. A valódi ok szerintem ez a bizonytalanság, amit a folytonos igazodás vált ki. Persze most megint úgy egyszerűsítettem le egy témát, hogy közben nem biztos, hogy közérthető voltam :)

A mostanában felvetett másik téma. Én azt hiszem egy rugalmas-szkeptikus ember vagyok. Tudom, talán furcsán hangzik (és talán nem is érdekel senkit), de így van. Tartózkodva állok mindenhez, de ha meggyőznek bármit elfogadok. Ugyanígy állok a valláshoz is. A meggyőzés alatt itt nem várok azért olyan súlyos érveket mint egy-két sorstársam itt... Most még (illetve már) nem hiszek... Legyen ez bármilyen erő is...

Lehet, hogy elkéstem vele, de vissza kell térnem valamihez. Az univerzum tágulása alatt (asszem ezt már aq írta, ha igen, akkor neki van igaza és bocs) itt azt értjük, hogy a részegységek távolodnak egymástól. Egyébként a világvégének két lehetősége van. 1. Nagy reccs. A nagy bumm fordítottja. Ezt már írtátok. A folyamat a gravitációs erők eredménye. Az ősrobbanás idején a szétvető erőknek sikerült legyőzniük a rettenetesen kis helyre összesűrűsödött anyag gravitációját, azonban a folyamat megfordulhat. 2. Vég nélküli ?tágulás? Itt azonban fennáll az, hogy a világegyetem emiatt tovább fog hűlni, és végül lesz egy rettenetesen híg és hideg levesünk. Jó étvágyat... :)

Létezik azonban egy úgynevezett bébiuniverzum-elmélet (figyelem, ez már nagyon elvadult, gyenge idegzetűek ne olvassák), miszerint a mi világegyetemünk csak egy a sok közül. Sőt, nemcsak hogy nem egyedüli, hanem ráadásul egy másik ?hatalmasnak? a ?gyermeke?. Erre már nem emlékszem teljesen, de ez az elmélet nem zár ki olyan furcsaságokat sem, mint amilyen pl. a Meni n Black c. filmben is volt (univerzum a medálban, stb)

Ja igen. Más. A világegyetem keletkezése előtti ?időre? szerintetek nem megfelelő kifejezés az, hogy ?nem volt semmi?. Gondoljuk csak el az itt túlsúlyban lévő mechanikusan gondolkozók fejével. A nagy bumm előtt elképzelhetetlenül kis helyen elképzelhetetlenül nagy tömeg volt összezsúfolva. Ilyen környezetben nem léteznek atomok, sőt még a qvarkok is elmehetnek a sunyiba. Mindemellett akkora a gravitációs mező, hogy az idő nem is kissé meggörbül. Nemcsak meggörbül, hanem meg is szűnik létezni. Az idő egyébként is csak azért létezik, mert a környezetünk változását egységekre határoltuk, de ez egy másik történet.

Na akkor... A saját valóságunk. Ebben Leginkább Pegasussal értek egyet. Nem kell nekünk hinni, de számomra legalábbis könnyen belátható volt, hogy a világegyetem akkor is csak az, amit te felfogsz belőle, ha mindenki más egyebet mond. Ha te hiszel (és nem csak azt hiszel, hogy hiszel. Apropó. Legyen szíves minden ?hívő? nézzen magába és gondolja végig, hogy nem csak azt hiszi-e hogy hisz, csak hogy biztonságot teremtsen magának a fent említett környezetben.) valamiben, akkor az tényleg úgy is van.

Még valamit. Azt mondtátok, hogy talán meg lehetne úszni pár dolgot, ha minden gonosz bácsit eltennénk láb alól. Az is elhangzott, hogy lehetetlen. Itt van emellett még egy érv. Közhely bár, de jó sincs rossz nélkül és fordítva. Csak onnan tudod, hogy kontrasztos a Tv-d, hogy láttad már összemosva. Csak onnan tudod, hogy valami jó, mert láttad már a rosszat...

Na, befejezem. Most lehet engem szidni, esetleg kérdezni, oszt majd meglátom, mit tehetek. Azért vagyok, hogy szidjatok :) Na, legyetek jók...

Link a hozzászóláshoz

Amíg Pegazus nem válaszol kifejtem neked. Nem egészen olyan mint, a Man in black -ben, de az is elég elgondolkodtató...

A világegyetem felépítésében és működésében nagyságrendekben ismétli önmagát. Olyan mint az az ábra amelynek egy része ugyan olyan elemekből épül fel mint az egész (a neve nem jut eszembe, de talán h-val kezdődik) Például a naprendszerünk a galaxis felépítéséhez, de a galaxis is az univerzuméhoz. A atomok felépítése is olyan mint az előbbieké...

Ennyi röviden...zár a könyvtár, sziasztok!

Link a hozzászóláshoz

Líthas!

Pegazus: komolyan mondom, most nagyon elcsodálkoztam. Nem gondoltam volna rólad, hogy ilyeneket is tudsz, le a kalappal. Pl. hihetetlen, higy ismersz ilyeneket, mint Gandol 13 tétele. Szerintem nagyon jók. Mosz persze úgy tűnhet, hogy én is ismerem, de be kell vallanom, hogy most láttam őket először, de nagyon jó. Én sem mondhattam volna szebben, csak hogy álszerényen megjegyezzem.

Darun

Link a hozzászóláshoz
Akkor mondhatom, hogy ne úgy olvassátok Gandol szavait mint Buddháét, vagy mint Jézusét? Mert bennük meg lehet bízni. Gandolról többet kéne még tudni.

Akkor az számít, hogy ki mondja, vagy az, hogy mit mond? Én kitérően azt válaszolnám, hogy mindkettő közösen;hiszen ha valaki mondjuk a háborúról beszél, jobban törődünk egy szerencsétlen katona szavával, mint egy szemtelen kiskölyökével, aki még azt sem érzi, milyen világba született.

Viszont lehet, hogy a kiskölyök valami olyanra hívja fel a figyelmünket a szavával, amihez egy tapasztalt bölcs is "vak" lenne ahhoz, hogy kimondja.

Lehet, hogy ez a Gandol egy senki volt, de engem elgondolkodtatott ezzel a 13 tételével. Lehet, hogy nem is a sajátja volt a gondolat, de nekem ez egy fórumon nem számít;hiszen rólam sem tudhatja senki itt, hogy valójában létezem-e.

Link a hozzászóláshoz

Ez így van. Ez a fórum is azért van, hogy "senkiktől" tanuljunk. De hogy megítéld a fórumozók szavait, szükséged van megfelelő háttértudásra. Buddhában és Jézusban megbízhatsz, mert ők biztos nem a rosszra, vagy a hülyeségbe visznek. PErsze a fordítók meg ilyesmi miatt vigyázni kell a róluk szóló írásokkal is, és el kell döntened, milyen utat jársz.

Link a hozzászóláshoz

Igazatok van, valóban nem mindegy kitől tanulsz. Azonban szerintem még a "bevállt" bölcsek szavai sem mindig jók mindenkinek. Most egy irodalmi példával szemléltetném mindezt:

Sokszor mondták már, hogy egy vers, vagy bármilyen más irodalmi mű "elévülhet". Szerintem nem évül el, egyszerűen csak csökken azoknak az embereknek a száma, akik valóban képesek befogadni. Amikor még divatos volt, akkor sem volt több belőlük valójában, akkoriban azonban mindenki ezt olvasta, ez volt a közizlés.

És hogy hogy jön ez ide? Egyszerű: Az az igazság, amit másoktól tanulsz is csak akkor lehet valóban hasznos, ha nem csak hallod, de el is éred.

Régebben, amikor sokkal több keresztény volt, akkor sem hiszem, hogy sokkal több igazán hívő ember lett volna...

Tehát bárkinek is próbálod követni tanításait, először nézd meg, hogy valóban el tud-e érni hozzád, vagy csak meghallod...

Takeda: itt vagyok én, folyamatosan, egészen szombatig. Jó lenne, ha válaszolnál a privimre, meg az e-mailemre. Köszi. Ja és bocs az offért.

Link a hozzászóláshoz

Az valóban nagyon fontos, hogy olyan szavakkal legyen megfogalmazva, amelyet az olvasója megért. Jézusnál is sokszor láthatjuk, nem akar bonyolult dolgokba mélyedni, csak néhány szót ejt el a nehézkes dolgokról, és mindíg hozzáfűzi, aki teheti, vegye be.

Mindemellett, lehet a legnagyobb igazság előtted, de ha szöges ellentétben áll addigi ismereteiddel, akkor sületlen baromságnak tűnhet.

Lao-ce mondta az Útról (kb.):

A bölcsek megismerik és megfogadják.

a tudósok meragadják és elveszítik,

az okosak csak nevetnek rajta.

Hol itt az off? Nem kaptam privit, de van egy új e-mailed

Link a hozzászóláshoz

ez igaz, a "hülyeség" is eléggé relatív dolog. Ismerősöm egyszer mesélt egy történetet, ami valahogy így szólt(mese jön, gyerekek! :mrgreen: ):

Volt egyszer egy király, akinek volt egy királysága. A király nagyon igazságosan és törvényenes uralkodott. A nép elégedett volt, kivéve a bolondot, mert ő bolondságnak tartotta az egészet. Kinevette a nép, és kinevette a király is. Egy nap valami bekerült a "királyság vizébe" (ezt nem tom, hogy mondjam...), amitől megbolondult mindenki, aki ivott belőle. Mindenki ivott belőle, a királyot kivéve - az egész nép bolond lett. - A király szerint. A nép viszont meg volt győződve arról, hogy a királyuk bolond, és kinevették. Végül a király is ivott a vízből, és minden olyan lett, mint régen (azt az egyet kivéve, hogy a bolond már nem számított bolondnak).

Vége :D

Link a hozzászóláshoz
Vándor
Ehhez a témához mostantól nem lehet hozzászólni
×
×
  • Új...