Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S. Szerepjáték
Antail

Kérdésem van a M.A.G.U.S. szabályaival kapcsolatban!

Recommended Posts

Érdekes azért is, mert a tűznél kifejezetten meg van adva, hogy mekkora tűz mekkora E-nek felel meg. Ha jól rémlik, a vízhez is van rendelve hasonló, amikor a tűzelementál vagy a tűzalakos boszmester vödörrel való leöntését elemezgetik. Tehát létezik mágikus elem vs természetes elem harca. Az más kérdés, hogy légcsóvával valószínűleg nem fogsz bányászni, ezt leginkább úgy tudnám magyarázni, hogy a tömör föld az túl sok E egy gyenge légcsóvának. Hogy konzisztensek maradjunk a földi megfigyelésekkel. De simán lehet, hogy határesetekben, amikor a varázsló végtelen manával rendelkezik mondjuk mint TT-ben, és létrehoz egy 70E-s légcsóvát, az már igenis harcolna a földdel és nem csak a huzat miatt.

Azt is megjegyezném, hogy az elemek harca során a (természetes) víz például nem tűnik el, csak gőzzé válik, ami a víz egy formája. A tűz eltűnik, de a tűz eleve csak egy forma, nem konkrét anyag. Jó kérdés, hogy a levegővel mi történik, de a föld valószínűleg csak porizálódik és szétszáll légcsóva hatására.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
1 órával ezelőtt-kor tetra írta:

Az más kérdés, hogy légcsóvával valószínűleg nem fogsz bányászni, ezt leginkább úgy tudnám magyarázni, hogy a tömör föld az túl sok E egy gyenge légcsóvának.

 Ha pusztán ez (volna) az ok - és minden elemre igaz volna -, akkor a fentebb említett Tűzaura sem tudna mit kezdeni a tó vizével, illetve a Vízaura sem érne sokat a lángoló házban. (Holott ezen esetekben épp azért érhetnek valamit, mert a közönséges elemek "egységnyi" E-je /"Őselem-tartalma"?/ elenyésző az Őselemekéhez képest.)

Idéz

Az időtartam lejártáig körönként 1 E-nyi vizet pusztít el maga körül?

Meglehet*, de ha ez az Őslég-közönséges föld viszonyra is érvényes, akkor... Bocs, de látom magam előtt, ahogy a megfelelő erősítésű levegő aurával körülvéve a varázslónk szép lassan a földbe/homokba süllyed. :) 

Szerintem arról van inkább szó, hogy míg a tűz és a víz közönséges formában is harcol egymással, addig a föld és a lég közönséges formában nem. ** Ergó sem az Ősföld nem harcol a közönséges levegővel, sem az Őslég a közönséges földdel. Az Ősföld és az Őslég viszont egymással  igen.

Ebből következően szerintem az Ősföld aura nem fojtja meg a viselőjét, akár ő hívta létre, akár nem.

*... bár logikailag ezzel is van egy kis gond. Az Őselemek - erejüknek megfelelő mértékben - egymást oltják ki. Azaz, ha a Tűzaura kiolt 1 E-nyi vizet (mennyi is az?), akkor jelen is van 1 E-nyi víz, és annak is ki kellene oltania a Tűzaurát. Tehát nem loboghatna éppúgy a hatóidő lejártáig, mint ha a tóparton üldögélve övezném fel vele magamat... (arra meg, ugye, nincs utalás, hogy az Őselem hat közönséges ellentétpárjára, míg a közönséges elem egyáltalán nem hat rá vissza.) De most ezt hagyjuk is. Hiszen lehet, hogy egyetlen E-nyi Őselemhez hihetetlen mennyiségű közönséges elem kell. (Bár a tűznél ez kevéssé valószínű. Mintha a közönséges tüzek jelentősebb mértékű Őstüzet tartalmaznának; igaz, a tüzet nem is igazán  tudjuk  kilóra mérni vagy literben megadni, inkább csak E-ben - nagyon esetleg köbméterben. Na, mindegy, ez már kezd fájni... :) )

**Ez pedig azzal függhet össze, hogy Ynev világa alapvetően Ősvíz alapú, így sokkal hevesebben reagál a tűz bármilyen fajta megjelenésére (vagy, ha onnét nézzük, a tűz a legpusztítóbb, legösszeférhetetlenebb elem Yneven). Föld-levegő viszonylatban ezen a világon nem áll fenn ilyen éles ellentét (mivel itt egyik sem alap alkotóelem, vagy annak ellentéte). 

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
On 2019. 01. 04. at 11:28-kor tetra írta:

Azt is megjegyezném, hogy az elemek harca során a (természetes) víz például nem tűnik el, csak gőzzé válik, ami a víz egy formája. A tűz eltűnik, de a tűz eleve csak egy forma, nem konkrét anyag. Jó kérdés, hogy a levegővel mi történik, de a föld valószínűleg csak porizálódik és szétszáll légcsóva hatására.

Nem, nem , nem , nem, NEM! Elég világosan ki van jelentve, hogy az ellentétes öselem találkozásánál mindkét elem kioltodik ( ha azonos E jük van) azaz megszünnek, nyista, nada, nuku.... nincs....káncsiiiii! Se göz, se por, se hamu :)

Az elemek szerintem is harcolnak egymással öselemi és profán alakban is egymással. Én egy elementálos példával állnék elő. Az ellentétes öselemek mindig maximális hatást fejtenek ki egymásra, tehát egy 2 e-s tűznyíl 2x6sp-t azaz kerek 3 ép-t von le egy viz elementáltól. Egy lángoló nyíl ( legyen 1 E ) 1-6 tüz sp-t okoz neki tehát amíg nem éri el a 4-et a sebzés addig az elementál 0-t sebződik.

A por aurás példánál maradva.  Ez esetben egy 1e-s por auránál KM-ként körönként dobnék a por aurának sebzést ami ha elérte, vagy meghaladta a 4-et akkor megszünik létezni. Amíg viszont létezik, nos ez már km és jk függő, de akár a fent vázolt folytogató hatás is elképzelhető.......

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
10 órával ezelőtt-kor Darabolo írta:

Az elemek szerintem is harcolnak egymással öselemi és profán alakban is egymással.

Profán alakban a föld és a levegő biztosan nem - legalábbis őselemi módon nem*. Az Ibarában pl elég nagy felületen érintkeznek egymással  meglehetősen tiszta formában, mégsem fuldoklik senki, mint ahogy az Ibara lassú süllyedését sem figyelték meg eleddig.

*A szél homokgörgető hatását persze nevezhetjük egyfajta harcnak, de ezen az alapon a természetes víz is harcol a földdel (partot ostromló dagály vagy a patakágy kavicsainak kopása) - vagy épp a szél a vízzel (hullámverés, szárítás), pedig nem antagonistái egymásnak. Nem sok köze van az őselemi párhuzamokhoz.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
On 2019. 01. 09. at 7:30-kor bűvdudás írta:

Profán alakban a föld és a levegő biztosan nem - legalábbis őselemi módon nem*. Az Ibarában pl elég nagy felületen érintkeznek egymással  meglehetősen tiszta formában, mégsem fuldoklik senki, mint ahogy az Ibara lassú süllyedését sem figyelték meg eleddig.

Lehet, hogy az ibara ezért sivatag. Mert már annyira errodálodott a széltől. (tudom, hogy nem, de ez is egy megközelítés.)

Ajánlom figyelmedbe a besti elementálokra vonatkozó részét, ami kitér rá, hogy a varázslók- papok nem szivesen idéznek földelementált, szolgát, harcost, Úrat mivel azok körönként veszítenek 1 azaz egy ÉP-t a levegő rontó hatása miatt.

Jobban belegondolva a folytás tényleg nem müködhet, hisz épp a levegő errodáló hatása az ami lehetetlenné tesz ezt, folyton rést "rág" a föld aurára.

Uff beszéltem.

Visszaolvastam, ne haragudj @tetra kicsit agresszívan fogalmaztam, nem úgy gondoltam. Ettől független a véleményem ua.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
5 órával ezelőtt-kor Darabolo írta:

Ajánlom figyelmedbe a besti elementálokra vonatkozó részét, ami kitér rá, hogy a varázslók- papok nem szivesen idéznek földelementált, szolgát, harcost, Úrat mivel azok körönként veszítenek 1 azaz egy ÉP-t a levegő rontó hatása miatt.

Köszi a tippet, megnéztem  Bestiáriumot. Valóban, ennek tükrében kicsit árnyalódik a kép, és érthetőbbé válik az érvelésed. Ugyanakkor ne feledjük, hogy az ominózus esetben is őselem az egyik fél. Tehát az állításom lényegi részét, azaz hogy a közönséges föld és a közönséges levegő nem harcol egymással, az elementáloknál olvasottak nem érintik.

(Az Ibarát meg valóban formálja a szél, de egyfelől nem semmisíti meg az annak anyagát alkotó földet (homokot) - és viszont -, másfelől pedig szélcsend idején - hogyismondjam -  semmi bajuk nincs egymással. :) )

Ugyanakkor kicsit logikátlannak tartom, hogy míg a vízurak regenerálódhatnak természetes vízzel kapcsolatba lépve, addig a földurak - két lábbal a földön állva - nem képesek hasonlóra.

Ide tartozik még szerintem az a gondolat is, hogy a közönséges paraelemek harca viszont (fény-sötét; hideg-meleg) könnyedén tetten érhető, és nem igényel semmifajta további bizonyítást. 

Akárhogy is, nem egyszerű az őselemi világképet játéktechnikailag jól és támadhatatlanul - azaz kétséges pontok nélkül - tálalni. 

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
On 2019. 01. 11. at 18:48-kor bűvdudás írta:

Ugyanakkor kicsit logikátlannak tartom, hogy míg a vízurak regenerálódhatnak természetes vízzel kapcsolatba lépve, addig a földurak - két lábbal a földön állva - nem képesek hasonlóra.

Elfelejted,  hogy a földelementált levegő veszi körbe, ezért nem gyógyul.  A vizelementált nem veszi körbe tüztornádó az érintkezés során :)

Egyébként egyet értünk.

PL: az öselemi föld és a nem öselemi levegő érintkezésénél gondoltam harcra, nem pedig a két profán elem harcára. Két profán elemnél természetes, hogy a tetra álltal vázolt göz, pára, homok szemcsék jönnek létre.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
14 órával ezelőtt-kor Darabolo írta:

Elfelejted,  hogy a földelementált levegő veszi körbe, ezért nem gyógyul.  A vizelementált nem veszi körbe tüztornádó az érintkezés során :)

Háppont, hogy a levegő erodáló hatását lehetne képes szegény kompenzálni a földdel érintkezve. Ez volna a lényeg. Na, mindegy, nem így találták ki. :) 

14 órával ezelőtt-kor Darabolo írta:

PL: az öselemi föld és a nem öselemi levegő érintkezésénél gondoltam harcra, nem pedig a két profán elem harcára. Két profán elemnél természetes, hogy a tetra álltal vázolt göz, pára, homok szemcsék jönnek létre.

A gőz és a pára oké, de a homokszemcsék más tészta. :) Ha egy kis kupac földet/homokot/kavicsot teljesen huzat- és szélmentes, de levegős helyre teszel - azaz tényleg csak levegővel találkozik, semmilyen mozgási energia (mondjuk az elemi erő profán formája) és hőingadozás nem éri, az évszázadok múlva sem fog mutatni semmilyen változást, hiába kap folyamatos és kiapadhatatlan utánpótlást a körülötte lévő lég. Mert a mozdulatlan föld és a levegő  semmit sem tesz egymással. Nagyon jól elvannak együtt, köszönik szépen. (Véletlenül sem viselkednek úgy, mint a tűz és a víz. A paraelemeik - sötétség és fény - viszont már igen.) 

Fentebb már írtam: ami ez esetben a földet (követ, homokot) aprítja, az a rá ható mozgási erő (energia), amit éppúgy közvetíthet az szél (levegő), mint a hullámzás, csepegés (víz), holott az utóbbi nem ellentétes eleme a földnek.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
1 órával ezelőtt-kor bűvdudás írta:

Ha egy kis kupac földet/homokot/kavicsot teljesen huzat- és szélmentes, de levegős helyre teszel - azaz tényleg csak levegővel találkozik, semmilyen mozgási energia (mondjuk az elemi erő profán formája) és hőingadozás nem éri, az évszázadok múlva sem fog mutatni semmilyen változást, hiába kap folyamatos és kiapadhatatlan utánpótlást a körülötte lévő lég.

Na EZT viszont nem tudjuk. Simán lehet, hogy de, valamit csinálnak egymással, csak mondjuk sokezer év kell, hogy észrevegyed, és senki nem csinálta még meg ezt a kísérletet.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
6 órával ezelőtt-kor tetra írta:

Na EZT viszont nem tudjuk. Simán lehet, hogy de, valamit csinálnak egymással, csak mondjuk sokezer év kell, hogy észrevegyed, és senki nem csinálta még meg ezt a kísérletet.

Jogos. :) Heveny reakcióra azonban, mint a (közönséges) tűz és a víz esetében, én nem számítanék.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
On 2019. 01. 13. at 11:28-kor tetra írta:

Na EZT viszont nem tudjuk. Simán lehet, hogy de, valamit csinálnak egymással, csak mondjuk sokezer év kell, hogy észrevegyed, és senki nem csinálta még meg ezt a kísérletet.

egyetértek.

Nekem ebből spec. az jön le, hogy a satralison a főld elem erősebb a szélnél, ami az elementálok értékein is látszik.

Ill. hozzátenném, hogy a levegő elemnek, mint őselem. Szerintem épphogy a mozgás a lényege. Itt újra az elementálokra kell utalnom.

Egyébként mindenben egyetértek.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Sziasztok, 

Első sorban köszönöm az adminoknak, hogy ennyi távol töltött év után is él még az avatárom. :)

 

Másodsorban régebben volt egy topic, ahol 1-1 jelenetet vesézhettünk ki, de most nem találtam, úgyhogy ide írnám a gondolataimat.

 

Az első szituáció, kinek milyen ötletei lennének arra nézve, hogy egy egyedül utazó kalandozó több napi járóföldre minden ismert elfszabású településtől, hogyan készül fel az éjszakai táborozásra. Szintet, kasztot, felszerelést mindenkinek a  saját belátására bízom. :)

 

Második szituáció: Az előző szituációt folytatva: a legmélyebb sötétségben valami felriszt az álmodból. Mi lenne a karakter azonnali reakcióka az első 1-3 másodpercben, mielőtt a KM ismertetné a pontos helyzetet? 

 

Előre is köszönöm a válaszokat.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

1. Felállítja a sátrat, elhelyezi az alvószerszámot, megrakja a tüzet, megissza a teáját, vizel még egyet, ellenőrzi, hogy a tűz ne terjedjen el, majd álomra hajtja a fejét.

2. Körbenéz. Persze ez a helyzet teljesen attól függ, hogy mire riadt fel a karakter, érintésre, hangra, megérzésre, pszíre, szóval ez kb megválaszolhatatlan.

De ennek valóban jobb helye lenne másik topikban, nem sok köze van a szabályokhoz.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Sziasztok! Könnyen lehet, hogy nem ez a legjobb hely ennek a kérdésnek, de nem találtam igazán más megfelelő témát: Megtaláltam anyukám régi, első kiadású szabálykönyvét, és az lenne a kérdésem, hogy tudja-e valaki, hogy mekkora a különbség az ETK és az általam talált kiadás között? Nekem nincs meg az ETK sajnos, és szeretnénk pár ismerősömmel részt venni egy azon alapuló versenyen(általában UTK szabályai szerint játszunk, így ETK-val nagyon nem foglalkoztunk eddig) és nem tudom tudnám-e azt használni amit találtam?

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A Kézikönyv Kalandozóknak Útmutató Kalandmestereknek egy korábbi verziója az ETK-nak, de alapvetően ugyan az a rendszer. Az utóbbiban számos dolog ki van javítva, tovább van fejlesztve, rengeteg új varázslattal van kiegészítve (például nézd meg a tűzvarázslót, ÚTK-ban és ETK-ban nagyjából azonos, de a KKUK-ban rá se fogsz ismerni). Szóval én semmiképpen sem ajánlanám egy ETK-s versenyen használni, de ha valami egyszerűbb kasztot indítasz, mondjuk harcos vagy, akkor lehet hogy nincs is különbség.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Üdv!

@Ahveron, a KKUK az első megjelenése a MAGUS-nak, gyakorlatilag azt - kicsit kiegészítve, javítva - adták ki később Első Törvénykönyv néven. Több apróság is eltér benne, de mégsem mondanám őket súlyos különbségnek - ugyanaz a rendszer. Ha már tudod, hogy mivel akarsz játszani, érdemes összehasonlítani, azt a pár mondatot, egy-két varázslatot hozzá tudod jegyzetelni, ami éppen akkor számít a kettő között. Első Törvénykönyvet le tudsz tölteni az internetről, még akkor is hamar össze lehet hasonlítani a KKUK-val, ha nem kifejezetten szeretsz gépen olvasni. 

Az ÚTK-hoz képest persze teljesen más, hiszen az egy nagyon átjrt rendszer - külön örömmel hallom, hogy az ÚTK-zás ellenére most egy eredeti MAGUS rendszerben játszó versenyre készülsz. :)

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Hali!

Az volna a kérdésem, hogy a Bárd "Tárgy láthatatlanság" (ETK 142.o.) varázslatával ajtókat (pl banki széfajtót) láthatatlanná lehet-e tenni, és ezáltal a mögötte lévő tárgyakat meglátni, vagy mivel az ajtó a zsanérjain keresztül fel van szerelve az ajtófélfára, az pedig a háznak a falába van építve, ami pedig a talapzatán keresztül a földbe csatlakozik, így valójában a művelet kivitelezéséhez egy igen magas szintű bárdra van szükség, hogy az egész bolygót láthatatlanná tudja tenni?

Ha igen, akkor egy téglafalból egy db téglát láthatatlanná lehet-e tenni, vagy akkor már tényleg az egész falat kéne eltüntetni.

Ha pedig nem, akkor egy lánccal, egy a földből kiálló póznához rögzített szekér sem láthatatlanná tehető?

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Szerintem ez így nem működik. A láthatatlanság az fénymágia ergó nem változtatja meg a dolgok fizikai összetételét, és az anyag fény áteresztő képességét. Én úgy képzelem inkább, hogy a tárgy minden oldalára egy illúziókép kerül, ami a tárgy helyzetétől függően változik, de olyan dolgokat, amit a bárd sem lát, nem igazán lehet képként megjeleníteni. Egy üres széfet, vagy valami hasonlót elképzelhetőnek tartok.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Érdekes a megfogalmazása a varázslatnak, emiatt nekdolannal kell, hogy egyetértsek. A normál Láthatatlanságnál kifejezetten leírják, hogy átmegy rajta a fény, tehát ha a Bárd takart valamit, akár maga elől a kezével, azt látná a varázslat hatására, ha a szemei még működnének. Nem tudom, hogy az abszolút látással pl hogy áll ez, de mindenesetre ott amit a bárd takart, az láthatóvá válik. De a Tárgy láthatatlansága varázslatnál nem ez a leírás, hanem hogy a visszaverődő fényre van hatással, azaz nem feltétlenül van kapcsolat a túloldalán lévő dolgokkal (ami ha sötétben van, nem is vet fényt az őfelőli oldalra). Érthető tehát, hogy dupla manába kerül, mert ez egy sokkal precízebb varázslat, cserébe nem is olyan hasznos.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Szerintem ennél a varázslatnál nem hagyatkozhatunk a leírásra, hiszen az teljesen értelmetlen. Ha komolyan vesszük, akkor Nekdolannak van igaza, de ebben az esetben nem láthatatlanságról, hanem illúzióról van szó, ami egy másik varázslat. Én inkább tanácsolnám figyelmen kívül hagyni az átgondolatlan magyarázkodást, és azt tartani szem előtt, hogy ez egy egyszerű láthatatlanság varázslat akart lenni, ami még a személyes aurát is üti.

Az is vitatható, hogy a természetes anyagok mágiájánál leírtak mennyire vonatkozik más kasztok varázslataira, de ha a legszigorúbban is vesszük, az ajtó akkor is egy külön tárgy, amire szerintem egyértelműen lehet hatni.

Szóval én a megfogalmazás többszörös hibái és pontatlanságai ellenére úgy gondolom, hogy a banki széfajtót láthatatlanná lehet tenni ezzel a varázslattal, és mögé lehet lesni.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!

Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.

Kalandozónév regisztrálása

Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!

Csatlakozás a Kalandozókhoz

Bejelentkezés

Már velünk kalandozol? Lépj be!

Belépés

×