Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S. Szerepjáték
Alysium

Hosszú utazás Ynev földjén

Recommended Posts

Aly széttárja a karját, szemét belevési Morken Lovag szemébe és eképp szól:

Felesleges kockáztot nem vállalunk. Ha látom hogy nem boldogulsz segítségedre sietünk. Most pedig láss munkához. Ezen a földön nem kell az eszközök miatt aggódnod. Indulj!

A kicsit fáradt Varázsló szavai alatt cinkos mosolyra húzódik Azim arca. Lovag leszel köztünk ha ezt egydül véghez viszed. S nagyot harap a húsba. Széles szájáról fröcsögve hull alá a zsír. S arcáról ezer izzadságcsepp gördül le a mélybe.

Csak még 2percet várj. S rádkacsint. :wink:

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A Fekete lovag-e szavakra így felel:

Rendben, nem késlekedek...

Morken felhuzza csukjáját,s eltünik a szemlélődők szeme elöl.

Lépteit még az ajtóig lehet hallanai, majd nyom nélkül távozik.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Kilépsz az ajtón, s szemedet elönti a fény. Ragyog a Nap Dawalon felől s elvakítja a sötétség szolgáit; jelenléted észrevétlen marad, egyre fogy az út, utcák suhannak el mellett, árnyak, neszek s apró fénycsíkok.

A helybeliek ügyes bajos dolgaikról beszélnek, katonák isznak az ivóban, az egyik egy obsort ver éppen. Közönyösen sietsz tovább. Egyvalami azonban nem kerüli el a figyelmedet. Az egész város olyan koszos, hogy olyat még életedben nem láttál. El Sobira legsötétebb lyuka is tisztának mondható ehhez képest. Mindenhol moslék, kosz, ürülék fedi az utat. Egy kicsit el is émelyít, de az érzést hamar elnyomod madban és újra felpillantasz. Épp jókor, mert négy markáns arcélü katona csörtet végig az úton. Gyorsan belépsz egy kapualjba, még mielőtt elsodornának, és ezáltal felfednék jelenlétedet. Ahogy lehátrálsz, megcsúszol a lépcsőn és apró sohaj hagyja el a szádat. Az egyik katona odafordítja a fejét, aztán felzárkózik a többiekhez.

Pár perc múlva hatalmas épületet pillantasz meg. A hatalmas kőtömeg előtt vékony szobor áll, nyakán három fejjel, s kígyófeje épp rád néz. Szívedbe sosem érzett félelem költözik. Lesütöd szemed és körbepillantasz.

Megannyi sárgacsuhás szerzetes, és paraszt lót fut a templom előtt. Oly magasak tornyai hogy eltakarják a napot. Nevenincs érzések kelnek életre benned. Kicsit izgulsz. Rég éreztél ilyesmit. A varázsló megmondta előre: "Tharr szolgái a Káosz urai." S már tudod, egészen lent, ott ahol a szívedet sejted hogy ez nem lesz sétagalopp.

Hátrapilllantasz, s helyi öltözetben meglátod a többieket, kivéve Mythust, kit akár a föld nyelt volna el, semmilyen érzékeddel nem tudsz megtalálni.

S továbbra is ott magasodik egy templom, sosemlátott veszedelmeket rejtve...

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A két perc lejárt Azim, szól Mythus barátságosan.

Gyere velem, asszimilálódjunk az örök Kyria társadalmába. Majd összetekeri az erőteljes, de mégis könnyed toroni irásjelekkel teli papírost, amin egész eddig munkálkodott.

Ha bárki kérdezi, a mi urunk a nagytekintélyű Morrus-Roll, ez a pecsét majd igazol bennünket, s az egyik testrészén elhelyezett furcsa tetoválásra mutat.

A helyi viseletre jellemző még rabszolgaként is hivalkodó, gazdájának tekintélyére utaló gúnyát ölt magára a félvér, s Azimnak is kiválasztja a megfelelőt. A piactéren levő kereskedő kezében csengő ezüstök találnak gazdára.

Az oszlopos templom vizköpőkkel, s Tharr démon szolgáival gazdagon diszített bejárata mellett elhaladva, Mythus egy oldalsó bejárathoz siet, melyet, nem a hittel közvetlen kapcsolatban érdekődők számára tartanak fel, s akik mégis csengő aranyakkal fizetnek...

Az erőtejes hármas kopogásra, mely minden vmire való toroni felé jelzi, ha vki fontos ügyben,s némi vagyonnal érkezett, egy tanítvány nyit ajtót és végigmérve az idegeneket, beljebb tessékeli őket.

Mi járatban? Tharr egyháza ebben az időszakban nagyon elfoglalt.

Az átnyújtott csengő bőriszák beszél előszőr a most érkezők helyett. Aztán Mythus mézes, negédes elfogadott toroni modor szerint, ami mögött mindíg vmi hátsó szándék áll, intézi szavait az első "köszöntőt" kezében mérlegelő pelyhesállú tanonc előtt.

Mondcsak barátom, Tharr dicsőséges egyházának nagytiszteletű Magiszterétől kell audenciát kérnünk, mely megszólitás az mely leginkább kedves fülének, s mely ajándék az mely leginkább kedvére lehet?

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Mythusban egy pillanatra megfagyott a lélek, egy számító jeges tekintet nézett vissza rá az ifjú tanonc arcának köntösébe bújva. Időtlennek, és kiismerhetetlennek tűnt ez a tekintet, mintha a káosz egyszerre teremtő és pusztító ereje akarta volna bilincsébe fogni, mindez néhány hosszú másodpercig tartott, aztán a sárga csuhás szemei újra a markában szorongatott bőriszákra szegeződtek, nyoma sem volt az előbb még felőle áradó vibráló feszültségnek.

Lehet, hogy Morken szilárd támasza elkél még a jövőben, bármennyire is ódzkodok a jelenlététől.

Futott át a félelf tudatán.

No de legyenk túl most ezen az akadályon, hisz ez még csak a kezdet.

S, széles mosollyal fordult ismét a Tharr szolga felé.

Elvezetsz a mesteredhez? Az idönk nekünk is szükre szabott, tanítvány...

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

-Minek jöttek ezek meg ide..?Arról volt szó , hogy egyedül megyek...

Még a végén elrontanak valamit...Már nem olyan könnyű szavahihető társakat találni mint anno... Gondolta magában kissé gúnyos mosolyra húzva a száját mondata végén.

Morken Leple alatt körbetekint, veszély érzetére táaszkodva, bátran folytatja útját, célja betelsejítéséhez közeledve.

Óvatosan oson , nehogy valakihez túlontúl közel kerüljön, megtartja az 1 láb távot, de abejáratnál kissé nehezzebb a dolga.

Ott sürübben járnak az emberek és a bejáratnál félő az ütközés lehetősége.Koncentrál, majd minden mozdulata hajlékonnyá, és kecsessé válik, feléje tartókk között gorsan átsiklik azok csak anniyt ttek észre hogy egy pillanta nem hallotak semmit... De a csodálkozás , és körbetekinés után tovább folytatják útjukat.A lovag bejutott a kolostorba.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Mythus és Azim belépnek egy kis szobába, a fiatal tanonc kit Mythus tévesen ítélt meg egy temlomszolga, aki a templom belső rendjéért felelős. Kezében az erszénnyel és szívében a még nem megérett hittel épp egy súlyos dilemmával harcol. Az arany súlya végül győzedelmeskedik, sose akarta ő Tharrt szolgálni suttogja magában. Majd Mythus kérdésére válaszolva beljebb tessékeli őket.

Szűk, sötét kárpittal burkolt szobákon haladtok keresztül egészen egy harangszobáig. Majd a szoba középen megáll, s eképp szól:

-Nemsokára szertartást folytatnak le templomunk papjai, jelenleg nem beszélhettük velük. A szertartás után, melynek vége csak estére várható, már nem nyerhettek bebocsáttatást, legközelebb egy nap múlva lehetséges. A kezemben tartott erszény azt súgja fontos lehet ez a beszélgetés, így ennyit még megsúghatok: Garimol Alwera cwa Letrul minden szertartás fáradalmait a Tűzzel égetettben tölti.

(a beszélgetés ideje alatt nem adta meg a tisztelet jelét sem neked sem Azimnak, korcs véred bármilyen segítőre is találjon nem hajol meg egy félvérnek)

BYCS.

Belépsz a főkapun. Hatalmas tömeg tolong be az épületbe. Látod hogy valami nagy szertartás lesz itt. Az hogy miféle elképzelni sem tudod, de nagy szerencsédre ez megóv attól hogy jelenlétedre fény derüljön, mert a kapun átlépve láthatlanságod azonnal szertefoszlik. Az új körülménnyel azonban hátrányod nem lesz, a tömeg óriási. Sajnos azonban nem tudsz megmozdulni sem, csak a tömeg sodrásával megegyezően, ezért szép lassan egyre beljebb és beljebb kerülsz.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A szolga tisztelet nélküli viselkedése nem lepte meg Mythust, szerepe szerint a Kyr hiearchia alján foglalt helyet, rabszolgaként. Az arany azonban megtette a a hatását.

Köszönöm segítő szándékodat, uramnak feltétlen megemlítem a birodalmat szolgáló hűségedet... a háromfejű alázatos szolgáiként adtuk szerény ajándékunkat. Nem is háborgatunk tovább, kérlek említsd meg Gariwol Alwera cwa Leturnak, hogy felkeressük a Tűzzel égetettben.

A kétfős kis csapat a legnagyobb tisztelettel hátrál ki a szobából, majd az épületből.

Szólj Alysiumnak, irány a Tűzzel égetett. Remélem Morken is sikerrel jár, több vasat is kell a tűzben tartanunk a biztos siker érdekében.

A főbejáratnál elhaladva a hatalmas tömeg könnyű prédát jelenthetne a magafajta ragadozónak, fut át Mythus agyán, azonban már régóta nem vonza az ilyesmi. Az állandó paranoia itt sem hagyja nyugodni, hátra hátra tekinget nem-e követi őket vki. A tömeg hullámzása magukkal ragadja őket s védelmében elérik az egyik kis mellékutcát, mely a szórakozóhelyek és fogadók utcáiba vezet. Alysium az utca sarkán várja őket, ráérőssen tekinget körbe bámészkodva a templomba igyekvőket.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Morken mikor észreveszi , hogy köpenye többet nem nyujt védelmet a kiváncsi tekintetek elöl, feltekinta akapura és eképp gondolkodik...

...Hmm melyik formulát használják a passziv mági destruktivizálására.. erre még vissza kel trénem nem hagyhatom ki fürkészö szemeim elött.. Ráadásul egy templomban..? Nem ccsökkenti ez az ugynevezett "isteneik" szakrális hatalmát , hogy mágikus módszereket alkallmaznak..? Lehhet hogy Mágiahsználük is vannak köztük... hm.. ezekkel jobb lesz jobban vigyázni...

Testét megfeszíti , a mágikus hatásokkal növelt ereje segíti hogy lassan urrá legyen az emberár tolongó erején , nem hagyja magát a tömeg kedves szerint sodródni hagyni, de nem is áll teljesen ellen nehogy feltünést kelltsen.Amikor a templom bejáratához ér hol már látja a szerzeteseket, egy pillanatra lehajol, majd visszaegyenesedve már egy Jómoddúbb polgárnak tünik, ki a kyr vonásokat örzi, szeme smaragd zöld, böre fehér, haja fehér mint a hó, ruhája a helyi nemesi ruha mintázatát követi.Az egyik szerzeteshez veszi útját,Elméjét övező pajzsait figyeli, de nem álhat ellen Öseitől örökölt, tanult, mentálbefolyásolásnak... majd a kellö közelségből így szól hozzá:

-AZ ünnepségre jöttem, Thar egy papját keresem hogy átnyujtsam neki adományom. Szavai hüvösek , és kissé parancsoló , ahhogy a nemesi Arisztokrata Kyrvérüektöl megszoktuk, nem tartnak sokra ranngaban alattuk állót...

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A Tűzzel égetett egy bordély említi meg sietős léptei között Azim, Mythusnak.

Akkor muszáj lesz beolvadnunk a környezetbe, mosolyodik el kissé gonoszan a félelf.

Remélem nem vmi elborult, önsanyargató kuplerájba igyekszünk, a korbács nem a zsánerem.

A hely felé haladva az utcák egyre koszosabbak, s minden kapualjban kétesek kéjelegnek.

Itt minden elképzelhető. ami elképzelhető, Tharr bűze itt a legsűrűbb, nehéz rendes kupit találni. Erre vállalkoztunk, akkor gyerünk...

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Aly meglátva Mythus elégedett arcát mosolyra húzza száját, majd végighallgatja az eseményeket. Egy kicsit összehúzza szemöldökét, majd eképp szól:

-érdekes, nagyon érdekes. Ezek szerint a mi kis papocskánk nagyon huncut. Legjobb emlékezetem szerint azonban ott hímszajhák szaladgálnak, lehet hogy kicsit ferdehajlamú ez a Gariwol Alwera cwa Letur. Na sebaj. Elmennünk azonban nem szabad, mint ahogy megbeszéltük itt maradunk, ha vm baj lenne közbeléphessünk.

Sajnos hatalmam jórészét képtelen lennék odabent használni. Gondolom mostanra már Morken lovag is szembesült ezzel.

Morken lovag idővel eljut a kapu körül tevékenykedő szerzetesig, kérdésére a pap ereiben meghülni látszik a vér. Sosem látott még ilyen embert mint ez. Láthatóan szólni sem képes döbbenetében. Idővel azonban összedve bátorság így szól:

-Na de uram, milyen ünnepségre gondol? Úgy látom ön beteg, nagyon fehér. Esetleg ha megengedi hívatnék vkit aki előkeríti kíséretét és hazakíséri. A korai öregedés nem gyerekjáték ám. Megtudhatom hogy melyik ház sarja? Csakhogy előkerítsük az embereit.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Morken kissé megilletődik a balga őr beszédén, de ezt arca nem árulja el.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A templomszolga ezek után még jobban felhúzza szemöldökét.

-Ebben az épületben szavad szót nem ér, hullámok hátán nehezen csattan az él. Ha bajt akarsz fejedre szólj. És hatalmad lehull mint a falevél. Majd kitárja kezét, miközben előtted térdel.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Mythus nagyot köp, mikor a tüzzel égetett mibenlétére fény derül.

Bevárhatjuk Morkent... szól s, eddigi sietős gondolatai már sehol sincsenek, Azimra néz kivel nemrég még az ügy szolgálatában lévő "önfeláldozásról" beszélt.

Tellnek a percek, és a félvér egyre jobban aggódik, Már rég itt kellene lennie a lovagnak, mibe keveredhetett?! Elmélkedik magában. A Tűzzel Égetettben vagy az oda vezető úton megszerezhetnénk a szimbólumot, bár én magammal vinném a papot, hogy az álcánk tökéletes legyen.

A várakozás kezdi szétfeszíteni Mythus mostanában nem éppen kötél idegeit...

Mi van ha segítségre szorul, csak büszkesége nem engedi, hogy megtegye amire veszély esetén kértük? Néz a félelf kérdően Alysiumra. A varázsló tekintete a nyugalom tengere....

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Balga...

Szól a lovag hayngul. Majd megfordul, sa tömegbe veszi utját, ahol hamar eltünik a szerzetes szemi elöl. Atömegben Újabb álcával vonul tovább miután lehajol "valamiért". Egy helyi katonaforma alkjában tetszeleg ezután.

Hmm miért is nem müködik, minden mágia forma...Ez érdekes, de a megmaradt hatalmam is elég lesz... Gondolkodik magában Morken.

A templom zárt kapuihoz ér.

MIért van zárva, nem most van valmaiféle Balga szertartás, ezeknek a kutyáknak? No mind egy vagy így ... vagy ugy de bemegyek...

Gondolja s már készül is a bejutásra...

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A kényszerű várakozás nemtörődöm bámészkodásra sarkalja Mythust. Leginkább az asszonynép lengő szoknyái és formás alakot felvevő nadrágjai után kutat tekintetével. Az estére tervezett duhalykodás ígérete szertefoszlott ugyan, mikor fény derült a Tűzzel égettett mibenlétére, az elképzelt, s célul ktűzött éjszakai "küldetés" azonban nem. Kacér lányok, érett asszonyok sétálnak el a kis csapat előtt, néhány érdeklődő pillantás, lesütött tekintet árulkodik, a rejteni akart, de mégis felcsillantott figyelem felől. Három figyelemreméltó hölgy tünik fel az utcán, gyöngyöző kacaja egyiküknek már messziről feltűnik a hódítás leendő izgalmával egyre inkább feltöltődő félvérnek. Szines tikketteket tartanak a kezükben és vidáman szaladgálnak a komótósan bandukoló zarándokok, utazók között. Egyikük papírosát kikapja a frissen megindult hirtelen szellő, s az egyik kelmeárus standjának vöröscserép tetejére dobja. Kétségbeesett, majd a közelben lévőkre dobott kacér szempár jelzése az arra figyelőknek elárulja ohaját. Több se kell Mythusnak s máris a tetőn találja magát, néhány repedő cseráppel a lába alatt. A kalmár siránkozását elnyomja a hálás hölgytekintet, s egy ugrással már újra kezében pihenhet a Nagy Asmodeuso előadására váltott belépőjegy. A zöld szempár a hölgyébe ragad, s nem ereszti mosolygó, s érdeklődést sejtető tekintetével. A hölgytöl ezer hála hamisítatlan arcjátéka, a férfitől - egy lehetőség este?- kérő, kérdő érintés az átadott kártyával egyetemben.

Egy talán a hölgytől,

egy ott leszek Mythustól,

s már robog is tovább a barátnők hármas sora ,

s visszatekintve libbennek tova...

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

MOrken Csak várt.. Várt.. Türelemmel...

De nem jött az isteni "fuvallat"...

Majd egy pillanatra koncentrált....:

-Mythus ...Nos itt állok a kapu elött álcában, de nem engednek be önszántukból... Nos kimegyek a templom elé 20 perc mulva ott találkozzunk, majd megismertek, Ott eldöntjük, mikor hogyan szerezzük meg. Nem akartam Pusztítani, ha könnyebben is megoldható az ügy, de van egy két fontos információ amire rájöttem...

Mindenképp válaszolj, én szólok Aly-nak is ha esetleg nem lennél a közelében.MIhamaarabb le akarom zárni ezt a szakaszt, mert elég bosszantó ezeknek a balgasága... Még arra se méltok, hogy kis eröt vesztegessek rájuk, de talán.. Hehh (kissé sötétszándékú hümmögés..)

20 perc mulva a templom elött.

-Aly. A bejutást nem segítik az örök.. valami szertartás, nos én Mythus-nak már szóltam öket 20 perc mulva a templom elé "rendeltem" megbeszélésre, mi legyen a akövetkező, mert ha van kevésbé energiaigényes megoldás válasszuk azt, nem akarok rombolni.. feleslegesen..

Eme ehangok a 2 illetö elmélyében egyen egyenként megszólaltak, hogy mien módon ne értik, hosz elmélyük, nem volt összekapcsolva a Feket Lovagéval, ám az mégis elmélyükbe hatolt...

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Mythus mentálfonatához újabb szál kapcsolódott, s Morken lovag borus gondolatai utat törtek a félelf elkalandozó elméjében.

- Alysium induljunk a templom elé... Nézett hátra barátjára, de csak hűlt helyét találta. Gyors pászta a téren, sehol a varázsló jól ismert alakja. Hideg futott át Mythuson, az a az érzés ami már egy ideje kínozta.

-A dolgok kezdenek rosszra fordulni...

A templom elött senkiben sem ismerte fel a "lovag" fizimiskáját, s már a rosszullét kerülgette.

- Hol van Aly, hol van Morken és Istenek! hol van Azim?!

Az ő eltűnése eddig fel sem tűnt a pánikba eső tolvajnak. Mellkasában a nyomás egyre erősödött, fagyos érintés kúszott benne egyre beljebb. A tér közepén álló vízköpőhöz támaszkodott, s körbe forgott a világ. A Régen rámondott átok ereje egyre inkább hatalmába kerítette, hirtelen magányában.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A felhőkön átszűrődő napsugár némi tisztulást hozott Mythus elhomályosuló, majd újra lázasan csillogó tekintetében. Az őszinte baráti aggodalom ereje félresöpörte szívét béklyóba kötő s, folytani készülő erőt. Még jó néhány perc eltelt, mire lábra tudott állni.

- menjünk, keressünk egy fogadót, ott nyugodt körülmények között beszélhetünk, sikerült némi tudásra szert tennem, hogyan juthat birtokunkba kívánt szimbólum. Itt túl szem előtt vagyunk

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Morken szótlanul, magában elgondolkozva ült a kornis egyik felében láthatóan ügyet sem vetve a városi forgatagra. Mythus a tarisznyájában "pihenő" varázsló titokzatos viselkedésén morfondírozott.

Hangosan óbégató szószátyárok között haladtak el, ahogy végigrobogtak a kalmársoron. Az élő portéka látványa kizökkentette a félvért gondolataiból. Férfiak, nők, gyerekek álltak béklyóba verve a mind magasabbra törekvő pulpitusokon, a környező államok minden nációjából. Félvérek, tenyésztett orkok, emberek, mindenki képviseltette magát ezen a szörnyű "fogadáson", a gladiátorkereskedők legnagyobb örömére. A kornist húzó obsor nagyobb sebességre ösztönözte magát, hogy minnél előbb maga mögött hagyhassa a rossz emlékeket felidéző helyet.

Hamarost a szórakozó negyedbe értek, s csökkent a vásár kalmárainak zsivaja. Egy kicsi, de rendezett képet mutató fogadó mellett álltak meg, FEDETT ÉGBOLT mutatta a kovácsoltvas cégér. Belépve egy csendes sarkot kerestek, s Mythus kivette tarisznyájából, mit benne talált, egy ezüstveretes könyvet, az eggyetlen dolgot ami nem tartozott eddig holmijai közé.

- Fontos tárgy lehet Aly számára, ha érzed benne jelenlétét. Jelentette ki Mythus, Morkenre nézve, s mutatva, ha meg nem is érzi, van fogalma a szimpatikus mágia egyszerű gyakorlati lényegéről..

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A FEDETT ÉGBOLT nevét tetőszerkezetéről kaphatta, egyetlen épületként a városban, üveg fogadó teremmel. Dalnokok, szemfényvesztő bárdok kedvelt kikötője lehetett volna, ha a toroni hatalmasok, és Tharr fellegei nem homályosították volna el nap, mint nap a csillagos eget. Mythus kezében Alysium könyvét szorongatva a fellegek között átszűrődő napsugarak játékát figyelte, a borítót átszelő ezüst csíkokon. A könyv fogása kellemes volt, hívogató, mintha minden titkát fel akarná tárni a félvér előtt.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Morken a könyvre tekinte egy pillantra koncentrált. Majd odaszolt Mythus-hoz hm...valóban... fürkészö tekintetem ezt sugja nekem.

De soha sem jutunk el célunkig aha az idöt nem töltjük hasznos dolgokkal. Meg kéne szerezni végre azt a medált... Ha nem megy szép szerivel...

-Nem ismersz valakit aki be birna juttani?Onnan már gyerek játék lenne...

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

-Este a Tűzzel Égetettben lesz a pap aki révén a szimbólumot megszerezhetjük. Menyire vagy jó színész kedves lovag uram, az a hely egy bordély, a ritkábbik fajtából. Léprecsalhatjuk a Háromfejű szolgáját, de ahhoz ragaszkodnunk kell a meséhez amit egyik tanítványának beadtunk, mikor Azimmal a templomnál jártunk.

Mythus ecsetelte Morkennek a hamis meghívó tartalmát és Azim és saját szerepét a kitalált cselvetésben.

- Megvalósíthatónak gondolod ugye, nézett büszkén a félvér a sötöt szemekbe. Mint legtöbbször, Morken lelkének tükre most is rezzenéstelen maradt.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Tisztelt Magiszter!

Tharr kegyelméből hosszú utazásból tértem haza, a gazdag dél vidékéről. Rendházam távollétemben nem a megfelelő irányban lépdelt a számunkra kiszabott úton, s bár vagyonunk gyarapodása töretlen, szükségesnek érzem megerősíteni a hitet soraink között. Szentélyt kívánok emeltetni rendházunk birtokán, s szükségem van egyre Tharr gránitoszlopai közül melyek magasan tartják az ő igéjét. Az önök társadalmi helye és hírneve jutott előszőr fülembe rövid alig két hónapos újbóli itthontartózkodásom alatt. Segítségét, támogatását nem fogom ellhalgatni, ha a birodalom fővárosába utazom audenciára, és természetesen 100 aranydukáttal és fiatal rabszolgákkal kívánom támogatni Tharr szolgálatában elvégzett felelődségteljes munkáját. Némi előleget küldök szolgáimmal a hosszú út viszontagságaira. Segítői és védelmezői lesznek. Kérem kelljen útra amint lehet, számítok önre. Hozzon magával egy igéretes tanítványt, akinek jövője biztosítva lesz az új szentélyben.

Morus Roll' az

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Ülj oda az asztaltársasághoz...

Hozzájuk szólhatsz anélkül is, hogy bemutatkoznál. Ha ismert kalandozó vagy, Fedd fel kiléted hogy megismerjenek.

Vándor
Válasz a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Formázás megszüntetése

  Only 75 emoji are allowed.

×   A hivatkozásodat beágyazta a gépszolga automatikusan.   Mutasd inkább hivatkozásként

×   A Pszi-emlékfelidézés sikeres volt.   Szerkesztőablak kiürítése

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.


×
×
  • Új...