Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S. Szerepjáték
Con Salamander

Letűnt birodalmak 4. - Ryeki démoncsászárság

Recommended Posts

Halihó!

Rodrigo;

Avida Dolor/Orwella hatalma nem terjed ki a kristályszférákra, viszont minden alkalommal megjelenik és hatalomra tör, amikor a körülmények ezt lehetővé teszik. Esetünkben a Birodalom hanyatlásának szaporodó tünetei lehettek az okai a Kitaszított megerősödésének és térnyerésének. Manifesztációjához természetesen hozzájárulhatott az amundok és a dzsennek ynevi megjelenését lehetővé tevő  esetleges szféraszerkezet-változás is. (Nem tudom, erre gondoltál-e. Ha a szférák elmozdulása alatt az Éjidőket érted, akkor az kicsit más tészta. Az Éjidők csak a hatodkor utolsó ötszáz esztendejét jelentik; addigra Orwellát már rég egy távoli síkra űzik Rualanból. Persze az általa elvetett mag azért szépen szárba szökkent és szaporodott...)

A káoszkor északon elsősorban az egykori Kyria területét dúlta fel, így Rehiart és az északi elfeket közvetlenül nem érintette. 

Tudtommal a koncepció része amúgy, hogy a Kilenc Kor és a korfordulók előre meg vannak írva, így Kyriának, úgymond, mindenképp el kellett buknia. Maximum a hogyan lehetett volna kérdéses - bár az Ötödkor végére vonatkozó Jóslatot tudtommal nem ismerjük (ellentétben a Hetedkorival). 

Rodrigo kedveli ezt

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Helló Bűvdudás!

 

Tudom, hogy Avi(d)a Dolor jóval korábban jelent meg, az nem volt tiszta, hogy a kristályszféra-elmozdulás egy "természetes jelenség", amit a Hölgyemény (és az általad említett két nép) kihasznált vagy ő maga idézte elő valamilyen módon. Mivel ismereteim nem voltak, nekem belefért volna, hogy egy isten megtegye, hisz egy "mezei bolyvárost vezető ősaquir" el tudta kummantani a harmadik holdat (vagy nagy zsugás volt és miután jól kiszámolta mi lesz azt kamuzta, hogy ő csinálta.)

Az Éjidők nálam úgy kapcsolódott a képbe, hogy az én ismereteim (hiánya) plusz a logikám szerint ez is a kristályszférák mocorgása miatt következett be és érdekes lett volna megnézni az ereje teljében lévő Kyria mit lép rá (akár preventíven is.) A Rehiar érintetlenségének kérdése meg azért érdekes, mert egy ilyen számomra globálisnak tűnő kataklizma egy határos területen is meg kellene hogy jelenjen, ha más nem továbbgyűrűző környezeti hatások és menekültek formájában.

Amúgy érdekes, hogy a korforduló közeledtével Kyria esetében ugyanúgy az (igazi?) istenek hívőktől való "elfordulásáról" beszélhetünk, mint a Crantaiak esetében. Mindkét esetben maradtak a nem klerikus mágiaformák, csak míg a kyrek esetében a hódítók istenei aktívak maradtak, addig Kyria bukása után inkább más síkok lényei (Új-Ryek - démoni szerafizmus, Toron - Tharr - aki tulajdonképp egy kíndémon) emelkedtek ki, és az istenek csak később keveredtek vissza a képbe. Ez amúgy felvetné a kérdést, hogy mostani korfordulón is várható lenne-e valami ilyen jellegű Isteni hatalomvesztés, de felteszem erről már tudnánk (vagy nem.)

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
23 perccel ezelőtt-kor Rodrigo írta:

Az Éjidők nálam úgy kapcsolódott a képbe, hogy az én ismereteim (hiánya) plusz a logikám szerint ez is a kristályszférák mocorgása miatt következett be

És jól is sejted a dolgot; az Éjidők - mikor is a nap fénye csak korlátozottan jutott Ynev felszínére - valóban egy szféraszerkezet-változásnak volt köszönhető. A káoszkornak a szó minden értelmében a legsötétebb szakaszát idézte elő ez az anomália.

Én úgy látom, hogy a korfordulók idején jellemzően nem az istenek hagyják magukra a híveiket, hanem épp fordítva: az apokalipszist kísérő kataklizmák, s az azzal járó csalódások, veszteségek és fájdalmak - vagy épp a gőg és az önteltség - fordítják el a halandókat a régi istenektől, s késztetik őket új utak/pártfogók keresésére. De az kétségtelen, hogy az aktuálisan regnáló haláltalanoknak jellemzően megcsappan a hatalma (vagy legalábbis felborul a köztük fennálló hierarchia) egy-egy korforduló közeledtekor. Hogy a Nyolcadkor miféle változásokat hoz e téren, azt nem tudhatjuk biztosan (kivéve tán, hogy az Egy szilánkjai tovább közelednek egymáshoz), de a Fekete Holdkelte komoly nehézségeket okoz majd a mágiahasználatban. S ez bizony magával hozhatja új ideák keresését, új bálványok térnyerését. 

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Azért érdekes gondolat volt az íróktól h pont a fekete hold miatt csappan meg a mannasürüség, hisz épp annak eltünése okozott visszafordíthatatlan károkat az od használókban, s ezáltal a mannahálóban is.

Ebből a szempontból jobban tetszik az Új-Besti féle magyarázat.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Az, hogy "zavar lép fel az Erőben", nem jelenti feltétlenül a mana általános felhígulását. Csupán a varázshasználat beváltnak tűnő módszerei válnak megbízhatatlanokká; furcsaságok, anomáliák lépnek fel eleddig stabilnak tűnő helyeken, időszakokban stb. Én így értelmezem azt a keveset, ami erre vonatkozóan nyomtatásban megjelent.

Viszont nem rémlik, hogy az Opálhajós akciója - a harmadik hold elrekkentése - okozta volna közvetlenül az ősfajok hanyatlását; de lehet, hogy ez egyszerűen csak kimaradt nekem. Van erre valami forrás? Épn személy szerint abban sem vagyok biztos, hogy az Óidőkben eltüntetett harmadik hold egy-az-egyben megfeleltethető a korfordulón feltűnő Fekete Holddal... (ha az objektum maga az is volt, időközben jó eséllyel történt valami vele)

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
4 perccel ezelőtt-kor bűvdudás írta:

Viszont nem rémlik, hogy az Opálhajós akciója - a harmadik hold elrekkentése - okozta volna közvetlenül az ősfajok hanyatlását; de lehet, hogy ez egyszerűen csak kimaradt nekem. Van erre valami forrás? Épn személy szerint abban sem vagyok biztos, hogy az Óidőkben eltüntetett harmadik hold egy-az-egyben megfeleltethető a korfordulón feltűnő Fekete Holddal... (ha az objektum maga az is volt, időközben jó eséllyel történt valami vele)

Utána fogok nézni, de elméletileg egyazon égitestről beszélünk.

Én a feketeholdat egy gigantikus mannafokúsznak tudom elképzelni vagy az anyaga vagy a szférákkal való kapcsoata révén.

Nem hinném, hogy bármelyik tulajdonság olyan mértékben változhatott volna, ami manna megcsappanást váltana ki. Emlékeim szerint az ETK-ban emlitik fútólag, hogy a 8. korban a technika kerül előtérbe a mágiával szemben. Feltünően egybevág a hold megjelenésével, ill azt is hozzátenném, hogy szvsz elég kötzudott dolog, hogy a Satralison azért nem fejlődött eddig számottevően a technika, mert valamely homályosan megmagyarázott dolog szerint a mágia léte hátráltatja. Ergo a mágia gyengül, a technika erősödik, és fordítva.  Erről van egy elképzelésem, de nehéz szavakba önteni.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
4 perccel ezelőtt-kor Rodrigo írta:

Sziasztok. 

Emlékeim szerint a hold lebűvölése csak szundi üzemmódba tette a sárkányokat és eztel felbomlott a szövetség közöttük és az elfek között. 

Azt hiszem az elfes novelláskötetben van benne...

Itt utalnék arra, hogy a sárkányoknak egyszerüen lehetetlen elegendő táplálékot találni, ezért a kis od szervecskéikkel rengeteg energiát nyertek a mannahálóból.

A szundi mód elég satnya kifejezés, gyakorlatilag kipusztultak.

Rodrigo kedveli ezt

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Elvileg aludni tértek. És nyilván nem a naaagy síkság közepén, hanem védhető rejtett helyeken. Asszem a Krán című gyöngyszemben ír Kornya úr a krónilásjelek taglalása közben egy női elf szektáról, ami a láthatatlan harmadik holdat keresi a testén (mert az első kettő megvan) és ha megtalákják akkor egy titkos rendbe kerülnek ahol az Opálhajós gyötrik a fent emlegetett égitest miatt...

Maga a lebűvölés meg az Opálhajós című könyvben lett leírva. (Most hogy rákerestem)

Darabolo kedveli ezt

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Sziasztok!

Darabolo, Rodrigo;

köszönöm az infókat! Utánanézek. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a források nem beszélnek a mana megcsappanásáról a Fekete Holdkelte kapcsán. Megváltozik a manaháló viselkedése. Ennyi. (Az ETK nem foglalkozik a nyolcadkorral, az AK (d20 Alapkönyv) és a Geoframia inkább. ) S ez -  a mágiahasználat hetedkori bevált módszereinek problémássá válása - kedvez a technikai fejlődésnek (ez utóbbi, ugye, nem függ a manaháló anomáliáitól).

De most már térjünk vissza Ryekhez, ha javasolhatom; kicsit félrevittük a topik fókuszát. :) 

Darabolo kedveli ezt

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Ryek, illetve a hozománya: volt már szerencsétek démonkutakhoz?

A karakteremnek csak egy adoptálthoz. Ghastal városában a toroniak lakta belső és a vegyes népességű külső várost elválasztó híd épült ilyenre és egy baráti asztrál pajzs kellett az átmenetelhez a többi felkészülésen túl. 

Mire kellhet felkészülni egy  ilyen kinyitásához? Meg volna-e értelme azon kívül hogy elszabadítasz valamit?

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
29 perccel ezelőtt-kor Rodrigo írta:

Ryek, illerve a hozománya: volt már szerencsétek démonkutakhoz?

Olvasmányélményeim során igen. J.v.d.Boomen "S éjre vált a nap" című novellája például egy ilyen jelenettel indul: egy kútból frissen kieresztett démon párbeszéde a kiszabadítójával. A fejezet tanulsága szerint nem elég, ha fel tudod törni a kutat lezáró pecséteket, de az onnan kiszabaduló, nemritkán megbolydult elméjű démont is képesnek kell lenned sakkban tartani valamivel. Már ha túl is akarod élni az akciót... 

A démonkutakról és feltörésükről egészen hasznavehető - bár szűkszavú és általános - leírás található a Toron kiegészítő 113. oldalán. 

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Sziasztok,

 

Meg asszem a Halál hét arcában is egy ilyen démonkút előtt sakkozgatnak és utána az utolsó ilar fehérsámánnal is a kútból kiszabadult démon végez. (Meg talán elkiséri a főhőst a Kék éjszakák árnyai-ba is mint ellenfél). Ez ok.

Én arra gondoltam, hogy kalandokban, esetleg kalandsorozatokban megjelentek-e már ilyen gyökerű problémák, ellenfelek...

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Ryeki hagyományok a "jelenkorban":

Vajon az ó-ryeki filozófiának-mágiahasználatnak van e jelentősebb, elkülönülten jelenlévő hozadéka Doranban vagy esetleg azon kívül? Volt-e már ilyen iskola/"tanszék" kidolgozva vagy megemlítve (gondolok itt egy olyanra, mint a godoni pszit és filozófiát "újrafelfedező" lar-dori Keleti iskola.)  Ugye Doran nyitottabb, "cél szentesíti az eszközt" jellegű (Ryekből eredeztethető) filozófiájának köszönhetően vette fel a nekromanciát az elismert "tanszékek" közé, de jóval a megalakulás után (az eredeti leírások szerint,  ha eltekintünk a később megjelent aquir hangszálas agymenéstől). Bár nem sokat olvastam ebben a témában, de nekem nem tűnik úgy, hogy a dorani nekromancia ryeki hagyományok közvetlen örököse, csak haszonélvezője az abból fakadó nyitottságnak.

Részemről elképzelhetőnek tartom az örökség valamilyen mértékű fennmaradását, ha más korabeli metódusok - pl smaragdmágus - fennmaradtak.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Halihó!

Doranban - a vonatkozó Kornya-dolgozat tanulsága szerint - kutatják ugyan a szerafizmust, de a ryeki mentalitásnak ("lelkemet és emberi mivoltomat a hatalomért") semmi keresnivalója egy olyan, a szellem szabad akaratán  és teljesítményén alapuló konstrukció krédójában, mint amilyen a dorani varázslóiskola. Intő példa erre Aran cor Sipthas magiszter esete, aki egészségét nem kímélve igyekezett megvilágítani  dorani  rendtársai számára a szerafizmusban rejlő lehetőségeket... (lásd a "Szerafizmus..." c. munka 31-32. oldalát)

Mindazonáltal - noha fogyaszthatóbb formát öltött - Ryek hagyatéka egyáltalán nem veszett ki Északon: elég ha a Biztos Kezű Hölgyre, az Ikrekre, és az azok legjobbjai által gyakorolt quarsra gondolunk.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Hali!

Én a WC által nem elfogadott Anyrok alkonya-Lobogók hajnala kötetekből kiindulva másként látom. Mármint az új-ryeki vonal általad leírt dolgaival maximálisan egyetértek, de az én olvasatomban az Ó-Ryekként ismert (?) város kultúrájának alapja nem a szerafizmus volt, hanem a Shadd "út", ami  a világ és a szférák ismeretén nyugvó varázslói gyakorlat volt, melynek sokkal inkább része volt a jövő sorsvonalainak fürkészése illetve a bölcselet, mint a szerafizmus. A démonikus kapcsolat sokkal inkább egy (toroni intrikával szükségessé váló) felvállalt mellékút/szennyeződés volt mint cél, amit az érettség egy bizonyos szintje után lehetett csak megismerni. Az új-ryeki szerafizmus abból fakadt, hogy a toroniak megnyitották ezt az utat a felkészületlen elméknek. Ja és valahol olvastam, hogy az Ó-Ryekkel kapcsolatban lévő démonok sokkal inkább a démoni síkok istentelen bölcselői és gondolkodói (és kísértői) lehettek, mint a később idézgetett fizikálisabb pusztítók, ami valszeg így kellett legyen, mert mégiscsak egy toroni hűséges hatalmasnak kellett újat mondani és erőt, hatalmat kínálni.

Doran alapítói a fent említett kötet alapján egy kiábrándult Igere pap (egy fullos könyvtárral), egy ó-ryeki Shadd (aki valamelyik kyr isten papja is volt asszem)  és egy meghasonlott (vagy pont nem) toroni "démonvadász". Ezek alapján viszont feltételezhető volna hogy a kyr örökség mindkét taumaturgikus (toroni, ó-ryeki) ágának nyomai felfedezhetőek a dorani mágikus hagyományokban.

 

 

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Ja, hát ja. A "Halk szókkal, sötét húrokon" novella szerint meg Doran alapítóinak nevei kicsit más hátterű személyeket takarnak. Ó-Ryekben annyira nem vagyok otthon, mint te (újabb tétel a "pótolandók" listáján :) ), de amivé Ryek az idők során vált, az szükségszerűen öltött szörny-arcot - és szükségszerűnek tűnik a bukása is. Démonokkal sokmindent lehet csinálni, de a velük való bratyizás nem tartozik a fenntartható fejlődési alternatívák közé... 

Rodrigo kedveli ezt

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Ave!

A két említett novelláskötet tök jól lefesti, Toron miként mérgezett meg egy ígéretes és az említett kényszerig a démonoknak ellenálló, a kyr örökséghez közelebbi, de szintetizáló utat.

Néhol ellentmond az utána megjelent novelláknak (Ikrek eredete, aquir hangszálú doraniak, miegyma) de számomra sokkal hitelesebben festi le rengeteg-rengeteg jelenkori ynevi szervezet, klán, lény múltját (pl Lyennara, Ikrek, smaragdmágusok, titkos szekta, Doran, Godora, Toron, Boszorkányerőd, Morgena egyik hekkája (most nem emlékszem név szerint...)) és pont emiatt érdemes olvasni.

A felsorolásban lehet hibáztam, de a lényeg gondolom átjön.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!

Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.

Kalandozónév regisztrálása

Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!

Csatlakozás a Kalandozókhoz

Bejelentkezés

Már velünk kalandozol? Lépj be!

Belépés

×