Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.

Taba el Ibara

Con Salamander

Con Salamander tollából
In Ynev

Recommended Posts

cather Térítő

cather

Közzétéve:
Közzétéve:
Üdv!

Valami olyasmit olvastam, hogy Yneven P. sz. 3703-5 körül egyistenhit lesz a dzsadoknál. Doldzsahmagába olvasztja Galradzsát, Dzsah hívei eltűnnek. Tud valaki pontosabbat mondani?

pred talán az új ákban aszem le van írva ha gondolot bemásolhatom majd valamikor szöveget csak majd szólj ha kell mondjuk privátüzenetben /küldj pszí üzenetet 8) /

Link a hozzászóláshoz
cather Térítő

cather

Közzétéve:
Közzétéve:
Cather: engem érdekelne, és nem tudok utánanézni. bemásolnád, ha nem túl hosszú? előre is köszi.

na akkor bemásolom:

Dzsad panteon

Dzsiah-gat. A hagyományos út volt évezredeken át a dzsad gondolkozás meghatározója, s mellette beszélhetünk még a Dervisek Útjáról. A Manifesztáció mindent megváltoztatott. A három dzsad isten - Dzsah, a letelepedet lakosság istene, Doldzsah, a harcosok és a virtus istene, valamint Galradzsah, a tudás, a megismerés istene - egykor szilárd rendbe rögzítette a dzsad társadalmat. A Manifesztáció háború során kiderült, mindez dzsah műve, volt: A dzsadok istenei között régi - talán a kezdet kezdetéig visszanyúló - szakadás létezett, s voltak letelepedet népeket támogató, illetve nomádokat erősítő istenek. A Manifesztációig Dzsah vezette őket, aki a letelepedet közösségeket pártolta. Galradzsa azonban kihasználta Amhe-Ramun - előrelátható - megjelenését, valamint Dzsah ennek folytán bekövetkezet meggyengülését, s Doldzsahhal szövetségre lépve (vagy összeolvadva, ez nem látható pontosan) ő lett a dzsadok főistene. Ehhez a Dervisek Útját használta fel. A Nagy Isten (ez Galradzsah új neve) már - vagy újra - nem csupán a tudásért felelős, hanem ő határozza meg az ember sorsát, útját, s hatalma van az anyagi világ egész része felett. Más istenek létét is elismeri, azonban egyenlőre még nem világos, hogyan viszonyúl hozzájuk. Úgy tünik, a korábbi dzsád istenek a Nagy Isten aspektuaiként vannak jellen az új vallásban, bár a Manifesztációs Háború végén még nem látható világosan hogyan változott meg a panteon. Prófétája vagy küldötje (ki minek tartja) a Rászil, aki megjelenésével megváltoztatta a Manifesztációs Háború menetét. A Rászil a Nagy Isten minden hívének az ura, a Nagy Isten ereje a világban. Az új dzsád papok, a Khálifok állítólag rajta keresztül kapják misztikus hatalmukat a Nagy Istentől, akkárcsak a szent harcosok, a gázik. Az előbbiek szigorú hierarchiát alkotnak, amelyben nagyobb csoportok szerint válnak szét lelki gondozókra, hivatali teendőket ellátókra, misszionáriusokra és keresőkre, az utóbbiak katonai berendezkedésben élnek. Galradzsához bárki, bármikor imádkozhat, nincs szükség templomra, hogy a Nagy Istent tiszteljék. Ugyanakkor a közösségben végzet ima kedvesebb az egyedüli imánál, ezért a régi dzsad mecsetek továbbra is tele vannak, s az emberek imaidőben (napkelte után és a csillagok megjelenésekor) egymást keresik, hogy közösen mondják el imájukat.

hú na enyi lenne a helyesírási hibákért bocs elég volt bemásolnom :)

Link a hozzászóláshoz
TAO Jelhordozó

TAO

Közzétéve:
Közzétéve:

cather: Köszönöm. érdekes...

Amúgy nem hiszem, hogy sokan tudják, de eme dolog megtörténte előtt nem csak 3 istene volt a dzsadoknak. szinte csak ezekről lehet tudni, de rúnában, illetve asszem máshol is említést tesznek még 3 dzsad mellékistenről (ezek szerepe sokkal kisebb, mint a Dzsah, Galradzsa és Doldzsah szerepe). De akkor sem csak 3, hanem 6...

Link a hozzászóláshoz
MagyarGergely Jelhordozó

MagyarGergely

Közzétéve:
Közzétéve:

Üdv!

Tao engem érdekelne az a három másik isten! És szivesen olvasnák róluk ha más nem akkor NYT-ben elhozod azt a rúnát amiben benne van??? Persze csak ha megvan...

Nem tudom, volt-e Rúnában valahol, de ha igen, az a cikk nekem sincs meg.

A három isten viszont Dzsergah, Illidzser és Gerdzs.

Ahogy TAO is írta, hatalmuk sokkal isebb, igazából csak mellékisteneknek nevezik őket. Habár még most tanulmányozom akérdést, de azt gondolom, hogy a paplovagok is csak azért nem említi meg őket, mert az a fő, a legelterjedtebb Hagyományos Utat írja le, annak követői pedig nem ismerik el e három mellékistent.

Link a hozzászóláshoz
Gambit A halál 13. nagymestere

Gambit

Közzétéve:
Közzétéve:

Tha'thassa armudar!

Nemtudom ez-e a keresett példány, de nekem sajnos csak ez van most kéznél... Van még talán egy Bölcsek Könyve ami foglalkozik velük, de hírtelen nemtudom melyik számban... Kellemes olvasgatást!

(Ha valaki tudna segítene egy kicsit, azt hálásan megköszönném. Az I/4. I/5. és IV/1-es számok teljes tartalomjegyzéke kéne. Ha valakinek megvan és nagyon jószívű akar lenni és bescannelné vagy begépelné... thnx)

RÚNA 1994. I évfolyam 2. szám

Taba el-Ibara

Végtelen homoktenger; dűnéi, akár az óceán hullámai, mérföldek ezrein át követik egymást keletről nyugatra, délről északra. A táj éppoly szelíd, s éppoly veszedelmes, mint sósvízű rokona, a Keleti Óceán.

Hullámai - még ha lassan is - követik a viharos keleti szél irányát, olykor gyűrűket vetnek, kisimulnak, felduzzadnak. Dűnéin nem lélekvesztők, hanem karavánok bukdácsolnak, útjuk legalább olyan veszélyes istenkísértés, akár a tenger vándoraié. A homok vízpermetként záporozik arcukba, s gyakran betemeti, elnyeli őket, akár az áradat. Biztonságot csak az oázisok apró szigetein, a malomkeréknyi tavak mellett, a táj sárga egyhangúságában vidáman zöldellő pálmafák alatt lelnek. A legtöbben soha nem hagyják el a sivatagot, nem csábítja őket az erdők hűvöse, a hegyek magasa, mert a kietlen, sárga homok a hazájuk.

Õk a dzsadok.

Történelem

Roxund Homoki Históriája részletesen elbeszéli a dzsadok és a Taba el Ibara történetét. Számtalan szerző számtalan munkában boncolgatta már a témát, ne vesztegessük hát a szót a múltra: lássuk a jelent!

Kultúra

A dzsad kultúra alapjait kétségtelenül a Jann civilizáció adja. Egy világnézet, mely elsősorban számító könyörtelenségéről, mondják: erkölcsi vakságáról ismert. Mindemellett kétségtelenül magasrendű, s a maga módján helytálló. Változatlanul talán csak azért nem maradhatott fenn a dzsadok között, mert alapvetően idegen az emberi természettől.

A dzsad alapvetően tekintélytisztelő nép, mindazonáltal a tisztelet kimutatására több és kötetlenebb lehetőséget ismernek, mint más népek. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a valós szándékra, mintsem a viselkedésre. Egy nagyvezírt nem szükséges ténylegesen megsérteni, gondolkodás nélkül lefejeztet bárkit, ha úgy véli, az illető ellenségesen érez irányában. Ugyanakkor az udvariasság gyakran mentheti a szándékot, azaz udvarias viselkedéssel mintegy bocsánatot kérhetünk érzelmeinkért. Mindez a képmutatás és nyájas hazudozás szövevényét eredményezi. Hogy kitisztuljon a kép, lássunk egy példát! Ha nyíltan megsértünk egy nagyvezírt, holott nem gondoljuk komolyan, minden bizonnyal bocsánatot nyerünk - különösen, ha tisztában van valós szándékunkkal. Amennyiben biztosítjuk barátságunkról, miközben legnagyobb ellenségünk, gondolkodás nélkül kivégeztet - ha rájön a hazugságra. Ellenben, ha nyájas udvariassággal tesszük ezt, nem is nagyon rejtve véka alá valós érzelmeinket, majdnem bizonyos, hogy körülményeskedő udvariaskodás közepette szabadon enged. Idegenek nehezen boldogulnak e szövevénnyel - nagy is a halandóság közöttük.

A dzsadok szemében sokkal nagyobb tekintély a vagyon, mint más népek esetében. (Különösen igaz ez a pyarroniakra, akik a feleslegesen nagy vagyont lenézik, ha nem párosul hozzámérhető szellemi nagysággal.) A dzsadoknál a vagyon mindent helyettesíthet - s valljuk be, ez gyakorlatias gondolkodásra vall. Náluk a vagyonnak fokozottan meg kell jelennie a fegyveresek számában, a paloták és ruhák pompájában. A fényűzés kötelező, mert aki nem műveli, az nem gazdag ember, s aki nem gazdag, az - kevés kivételtől eltekintve - senki. Ez a felfogás rányomja bélyegét a művészetükre is, amit a végletekig menő túldíszítettség jellemez. Ez náluk nem az ízléstelenség, hanem az ízlés ismérve - hiszen pénzzel minden helyettesíthető. A hivalkodás nem jellemhiba, hanem erény.

Mivel a beszéd az önkifejezés egyik legalapvetőbb eszköze, óhatatlanul érvényesül benne a közízlés. A cikornyás, túlfogalmazott mondatok kívánatosak, a tőmondatok, a gondolatok burkolatlan kifejezése ízléstelen; valakivel így beszélni lenézést jelent, s kifejezetten sértő. A felfogás legyűrűzik a legalsó társadalmi osztályokig is, így mindenki többé-kevésbé burkoltan, hosszadalmas mondatokban fogalmaz, s ha teheti, metafórákat, hasonlatokat, allegóriákat használ. A felsőbb társadalmi rétegekben különösen az utóbbi közkedvelt. Alig hallani egyenes, lényegre törő szót, mindent képzettársításokkal, átvitt értelemben fejeznek ki, ami a szemfényvesztő gyakorlottság ellenére is gyakran félreértésekhez vezet. Értelemszerű hát a megszokás, hogy a szolgákkal és a katonai alakulatokban nyíltan beszélnek. Másként a nyílt beszéd csak a felek kölcsönös beleegyezése után veheti csak kezdetét.

Gazdaság

A dzsad nép "nemes" vérvonala, tehetsége számtalan dologban megmutatkozik, de szinte semmiben sem jobban, mint gazdasági érzékükben. Hihetetlen ráérzéssel kezelik a pénzt: átlátják a hiányból és a többletből eredő összefüggéseket, a kereslet és kínálat íratlan törvényeit. Tudják, mekkora hatalmat biztosít a pénz, s ennek megfelelő óvatossággal és áhítattal forgatják. Ezt a világ más részein is hamar felismerték, és előszeretettel bízták vagyonukat dzsad "szakemberekre". Megszülettek és megerősödtek a dzsad bankházak, s ma már Ynev messze legmeghatározóbb pénzintézetei - bár a rossz nyelvek szerint egy dzsad bankházba sokkal könnyebb betenni a pénzt, mint kivenni onnan.

A Taba el Ibarában a kereskedelmet semmilyen törvény nem korlátozza. Bárki, bármit, bárhonnan, bárhová szállíthat, ha el tudja adni. A vámok, a tiltott áruk intézményét nem ismerik, s ebből kifolyólag gyakran támadnak nézeteltéréseik más népek kereskedőivel, katonáival.

Számtalan árucikket készítenek, melyet más országokban nem szívesen látnak - gondoljunk csak a mérgekre, vagy az Al Bahra-kahremre. A dzsadot az efféle tilalom nem tartja vissza, mit sem izgatja, hogy tevékenységét kereskedelemnek, vagy csempészetnek nevezik. Egyetlen dolog számít, a haszon.

Az üzletben tisztességnek helye nincs, minden annyiba kerül, amennyiért eladható. Szabott árak nem léteznek, az árak hűen követik a vevő erszényének hasasságát. Akin látszik, hogy igazán szüksége van a holmira, elveszett ember, burnuszát-fezét ott fogja hagyni érte. Alkudni kötelező; aki nem teszi, azt lenézik, hiszen ostoba.

Link a hozzászóláshoz
MagyarGergely Jelhordozó

MagyarGergely

Közzétéve:
Közzétéve:

Üdv!

Ígí már mindjárt más... :)

Valóban, a Kék éjszakák árnyainak egyik szereplője. Ennyi. Máshol nincs róla szó a MAGUS-ban.

A kérdést nem értem... ha ilyen jól ismered a regényt - nekem magamtól bizony nem jutott eszembe, hol olvastam - ha olvastam - most egy betű ide-vagy oda, akkor mi mást szeretnél hallani róla, amit el kellene "mesélni?"

Link a hozzászóláshoz
MagyarGergely Jelhordozó

MagyarGergely

Közzétéve:
Közzétéve:

Üdv!

Szabálykönyvben :?: Melyikben és hol? Mert én csak a regényben találkoztam vele.

Igazából nincs mit mondani róla.

Regényszereplő, nem is főszereplő. Úgy értem, hogy nemneves történelmi hős, vagy ilyesmi, csak egy szereplő, így Ynev, vagy a játék vonatkozásában nincs mit mondani róla.

A regényt javaslom elolvasásra, egyike a szerő szerintem jobb regényei közül.

Maga a dzsenn nem főhős, megöl sok mindenkit, azután meg őt fogják meg... :) De a regényben jóval érdekesebb és mozgalasabb. :)

olvasd el. Most pedig váltsunk a dzsadokról és Taba el-Ibaráról szóló témára... :)

Link a hozzászóláshoz
Venes Kalandozók hadura

Venes

Közzétéve:
Közzétéve:

Én csak erre érzésből tudok írni. A nomdá téma annyira sosem foglalkoztatott, de most kicsit lesz időm, meg van gépem (rajta magusos cikkek) és olvasgatok.

Mivel nálunk a Földön az az általános, hogy minél délebbre megyünk annál inkább hevesebbek és érzelmeiket kimutatóbbak az egyes népek.

Én a nomádokat sosem egy bumburnya alakoknak képzeltem el.

Szerintem az ibaraiak kicsit hidegebb, logikusabb gondolkodásúak, kicsit kegyetlenebbek, persze csak a saját ,,jellegükhöz" képest. Mert hát pl. a toroniakkal az ő temperamentumuk össze sem vethető.

Méga déli-sztyeppén élők hevesebbek és meggondolatlanabbak. Inkább érzelmeik irányítják őket.

Nem tudom cather, hogy ilyesmi véleményre gondoltál e, vagy sem... :roll:

Link a hozzászóláshoz
MagyarGergely Jelhordozó

MagyarGergely

Közzétéve:
Közzétéve:

Üdv!

Cather,

A déli nomádokról a 2TK-ban, a Fogadalomban olvashatsz, (főleg), míg az ibaraiakról igen kevés az információ, leginkább az 1TK iletve a Summarium Ibarás részében, illetve a Renegátban és a renegátokban van szó róluk. Ezeket érdemes elolvasni, van utaláls öltözetre, vallásra is.

Vallás tekintetében a délieknek ugye ott a sámánhite, a törzseknek a pártfogója, elég részletes.

A sivatagiaknál arra emlékszem, hogy ugyanúgy a dzsad istenek vannak, bár simán el tudok képzeni mást is, mg ugye a dszad vallásnak is annyi változata bvasn, ahágy oázis. :)

Nem emlékszem konkrét említésre, de akikkel eddig találkoztam úgy alkalmazták, magam is, hogy a sivatagi nomádoknak is sámánjaik vannak...

Az öltözködés nyilvánvaló, a sivatagiak a meleghet kellő rujháka hordanak, dzsad divat szerint. Meguk a nomádok is dzsadosak.

A déliek meg főleg a Déli Határhegységben lehet, hogy melegebben, prémesebben öltöznek...

Link a hozzászóláshoz
cather Térítő

cather

Közzétéve:
Közzétéve:

Lényegében a témát azért vetettem fel, hogy legyen itt is miről mesélni. Viszont a viseletükről rengeteg ötletem támadt a hozzá szólásod alapján. A sivatagban a lovak vagy a tevék vannak túl súlyban??? Illetve a dzsadok, milyen lőfegyvert használnak ha használnak, valószinüleg a parityát! Illetve mit részesítenek előnyben a harcban???

Link a hozzászóláshoz
Kele Ynev hőse

Kele

Közzétéve:
Közzétéve:

Üdv!

Nekem a köpőcső nem illik bele a sivatagi képbe. Ha jól tudom a Földön köpőcsövet csak az őserdőkben használtak, hiszen ott volt értelme. A sivatagban a nagy távolságok miatt nem kezelhető jól, míg egy sűrű erdőben, ahol csak néhány méterre kell lőni, ott kítűnően alkalmazható (persze megfeleő méreg kíséretében) :twisted:

A többi fegyverrel semmi bajom, csak azt kötném ki, hogy vagy az egyik, vagy a másik fegyvert használják. Én enm tudom elképzelni mindkettőt (itt most tekintsünk el a gyerekek szórakozásaitól :) )

Lőfegyvernek, illetve távolsági fegyvernek én még ide venném a hajító dárdákat. Ezért azt is hatásosan lehet kezelni, igaz max csak 3-4 dobásig.

Link a hozzászóláshoz
MagyarGergely Jelhordozó

MagyarGergely

Közzétéve:
Közzétéve:

Üdv!

Cather, már azt hittem, hogy érdekel... :)

Szerintem egyértelmü, hogy a tevék vannak túlsúlyban, különösenaz igazi sivatagban... De a lovak léte is tény, de nyilván kevesebb van belőle. Ami viszont fontos, külön kell megtanulni lovagolni és tevegelni, egyik nem jelenti automatikusan a másikat! (köln képzettség Kp-ért.) :)

A lőfegyver tekintetében a véleményem, hogy semmit. :) CÉLZÓFEGYVERBÕL a rövid íjal étek magam is egyet.

A FÚVÓcső :) tekintetében is egyet értek, általáben nincs értelme a sivatagban. Bár kis mértékben előfordulhat. És nyilván jó lehet a parittya is, különösen ött, ahol mondjuk kő van, fa viszont anáál ritkább... :)

Egyébként a dzsad fegyverek vannak túlsúlyban a sivatagban,ami nyilván kultúrális okokkal mayarázható, azaz handzsár, jatagán és dzsambia az uralkodó fegvyer, no meg egy-két különlegesség, gondoljunk csak a triquára, dzsenn szablyára.

Link a hozzászóláshoz

A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!

Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.

Kalandozónév regisztrálása

Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!

Csatlakozás a Kalandozókhoz

Bejelentkezés

Már velünk kalandozol? Lépj be!

Belépés
Vissza a témák listájához
×
×
  • Új...