Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.

Versek (!csak saját versek!)


Recommended Posts

Egy mondat a szenvedésről

Ha a házad pusztul,

S családodnak vége,

Birtokod is romban,

Férgek rágnak élve,

Szeretteid szállnak

Sorban fel az égbe,

Kínoznak titokban

Hatalmadtól félve,

Gyötrődsz álmaidban

Nem feküdhetsz rég le,

Kínzott kedves arcok

Jönnek rég kísértve,

Szíved lángja sorvad

Lelked szárnya tépve,

Szemeid könnyekkel

Néznek fel a fénybe,

Élted mért dobnád el

Nem veszthetsz mást végre

Hogyha nincs már semmid

Majd elődbe lépve

A gonosz ártó métely

Sírva fullad vérbe,

Ellenséged fejét

Boldog szívvel tépd le,

Ifjú gyermek szívvel

Lépj egy újabb létbe

Szükség van rád most is

A világ szól így kérve.

Link a hozzászóláshoz

Miért?

Miért késnek a válaszok?

Miért nem szól, ki tudja mi az Élet?

Miért nem beszél ki aggódva, figyel?

Miért beszél ki semmit sem ért?

Miért vagyok magányos társaságban is?

Miért jó egyedül, bár gyötör a kín?

Miért lesz vége egyszer minden jónak?

Miért érzem a rossz örökké tart?

Miért születünk?

Miért öregszünk meg?

Miért vagyunk ott, ahol éppen vagyunk?

Miért vagyunk a Földön?

Miért a sok miért

S miért halunk meg egyszer

Mondd, miért? 

Szerkesztve ekkor: , Eleinor által
Hiányzott a vége.
Link a hozzászóláshoz

Nem lehet válasz

Ezt a verset Eleinornak szánom:

Válasz nem volt és nem is lesz tán,

Az életről nem tudhatják, mit szán.

A figyelők célja a megismerés,

A nem értők tudják, az élet kevés.

A társaság ad, de el is vesz tőled,

Egyedül érted csak, mi lesz belőled.

Az idő forog és véget ér egyszer,

Nem volt jó, s rossz sem lesz reggel.

Születtünk, hogy megtudjuk mi lesz,

Öregszünk, hogy éljük az életet.

A helyed a tér, léted a világ,

Azt mondom neked, a Föld a hazád.

Miért lesz mindig, bármit is teszel,

Meghalni kell, különben megveszel.

Sokat mondtam most, mégis keveset,

A miértre választ talán sosem lelek.

Vyergas voltam

Link a hozzászóláshoz

Miért?

Miért ily szürkék a válaszok,

És miért ily rideg a nap a testemen,

Miért didereg nappalom,

És miért forró éjjelem,

Miért látok lobbot szemedben,

Mikor lelked didereg,

S miért csalsz árnyat arcodra mikor nevethetsz?

Miért mondasz élőre holtat,

S miért lehelsz halottba életet?

Miért keresek válaszokat,

S miért nem jon felelet?

S miért kérdem én is:

Világosak-é a nappalok és Sötétek-é az éjjelek.

Link a hozzászóláshoz

Lightening lighten

Lightening lighten

The bottom of Heaven

Yelling wind echoes

Glowing halos

Stars illuminates the haven

The captain is about to leave

He is to reach the lake

Before Dawn unfold his arms

To sweep away the stars

He should find the wheel of time

He should leave the laws behind

He should stop the course of future

He should deal with Mother Nature

Damnation awaits if he falls

But if he reach his goals

He may bring back the night

When his bride went

To her eternal rest

He may lay beside her

Again, forever, and ever

Feel her warm

Caressing arm

Around the neck of him

See the sparks within

Her angel like eyes

Glowing with lust for life

His passion guided him through

Whatever crossed his way

He couldn

Link a hozzászóláshoz

Sötétségbe bolyong lelked

Sötéségbe bolyong leked

Szíved reményt nem lelhet,

Halott fényben fürdik arcod

S, lelked árán nyersz te harcot.

Félelemtől remeg kezed

Lázban izzik fel a szemed,

Elpusztítod miről hiszed

Ellenségként jár körülötted.

Megvetés és gyűlölet

Tényleg annyi életed?

Véres csaták fájó sebek

Ettől jobb a közérzeted?

Gyermek vagy még így nem érted,

Õsök űtján mi a lényeg,

Napsütötte erdők rétek,

Testvér nélkül el nem éred.

Figyelj s tanulj majd megérted

Lábad hamis útra tévedt!

Addig is fogadd meg szavam

Hited fájó, sötét cella,

Béke jobb a fénynek útja

Link a hozzászóláshoz

Semmit sem tehetek

A messzi égbolton ragyogott a nap

De mégiscsak erősebb volt a fagy

Semmit sem engedett a dicső földön

Ott hol folyamatosan dolgoztak a törpök

Az idő lassan telik, s nem jő enyhülés

Ha nem lesz enyhülés, marad a menekülés

Feláldoznám életem, népen jobb sorsáért

De nem élhetek a holnapért csak a máért

Életem mit sem ér, ha népem szenved

Csak azért, mert semmit sem tehetek

A tanácsosok tiltják, ellenem vannak

Õket nem érdekli, hogy népemből mi marad

Senki sem áll mellettem, nem bízhatok

Emiatt olyan nagyon magányos vagyok

Megölték szerelmem, most már én jövök

Itt e helyen az istenháta mögött

Link a hozzászóláshoz

Tarlain és Larion

A lány Liar testvéreként született

S országában lettek hatalmas ünnepek

Hatalmas harcos akár csak bátyja

S ugyanaz mindkettejük rejtett álma

Tarlain az utolsó ezüst elf a földön

Kinek nyomába sem érhetnek a hatalmas hősök

Larionnal a csatamezőn találkoztak egyszer

S szívükben egyszerre támadt föl a szerelem

Házasságuk boldog, de nagyon rövid volt

Mert egy vadászat vetett véget ennek mi oly rég volt

Tarlain karjaiban halt meg gyönyörű szerelme

Mert megmenteni sajnos nem menthette

Link a hozzászóláshoz

Az Utolsó

Fajának utolsó egyedeként él hosszú ideje

Nincsen neki már szerette, se istene

Menekül, mert mindenki őt akarja

Holtában látni, mint valaha

Faja eltűnt már a történelem színéről

S ő már rég nem hallott az igéről

A szerelmet sem keresi, neki már mindegy

Mert úgy is örökre elveszett már minden

A világ megváltozott, minden más lett

S ő az utolsó is el lett feledve

Még mindig régi lakhelyén él csöndben

Majd egy éjszaka elalszik mindörökre

Link a hozzászóláshoz

Silver

Lépteink zaja lassan elhal a puha fűben

Ide menekültünk szerelmünktől űzve

Karjaidban a szerelmünk tüze éget

S a csókjaid íze mámorosan édes

Forró érintésed szinte perzsel

Míg a csillagok ragyognak a fejünk felett

De magányunkban nem sokáig vagyunk együtt

Mert testőrök jönnek, kiket köt az eskü

Kétségbeesetten nézek, míg viszik

Hisz Õ nem e világi, akárhogy hiszik

Én igen, de ő csak engem követett

Az eredeti világunkból ezekre a földekre

Link a hozzászóláshoz

Sírva

A régit eldobják, feledve rég

Az újjal foglalkoznak, ezt súgja a józanész

Nem engedi, hogy az exét láthassam s vele tartsak

S emiatt könnyezve írom le ezeket a szavakat

Mi lesz, ha megint őt választja? Félek ettől

Nem kéne erre gondolni, de nem vagyok erős

Csak egy órát ígért, de az lassan lejár

Szíve kapuja mindörökre felém bezár?

Link a hozzászóláshoz

Többé nem

Soha többé nem érinthetem arcodat

S többé nem hallhatom kedves hangodat

Többé nem láthatom csillogó szemeid

S többé nem simogatnak már a kezeid

Többé nem bújhatok hozzád éjjel, ha fázok

Többé nem mesélhetem el neked az álmom

Többé nem érezhetem csókjaid édes ízét

S többé nem láthatom szemeid barna színét

Többé nem érezhetem finom illatod

S többé veled sajnos nem vagyok

Többé nem simulhatok testedhez

S többé nem alhatok már el melletted

Többé nem lehetek már veled

S soha többé nem érezhetem szerelmedet

Link a hozzászóláshoz

Feledés

Nevek, arcok

Melyeket elfelejtek

Képek s vonások

Melyek feledásbe mennek.

Emlékemben élnek

Már csak tovább

Halványló foltok

Melyek eltűnnek majd végleg.

Egyszer volt emlék

Mely már alig dereng

Egy kihült érzés

Melyet feledtem régen.

Halk suttogás

Homályló képek

Ennyit hagyott nékem

Mit nem feledhettem.

Nem érzek én már semmit sem

Nem érzek én már semmit sem

Kihült szívem

S teszem mit kell gépiesen.

Lelkem higed.

Magam is megrettenek.

behunyom szemem

S mélyre tekintek

Látom azt mi voltam

S hogy mivé lettem

S állok döbbenten.

Bye Argos

Címeme: bpmone@freemail.hu

Link a hozzászóláshoz

A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!

Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.

Kalandozónév regisztrálása

Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!

Csatlakozás a Kalandozókhoz

Bejelentkezés

Már velünk kalandozol? Lépj be!

Belépés
×
×
  • Új...