Nefadar Közzétéve: December 1, 2003 Közzétéve: December 1, 2003 KesergésTudtad, hogy soha nem jössz vissza hozzámEzért egyedül maradok életem végéig mostmárMiért hagytál el? Tudtad, hogy sorsod így véget érDe te válaltad a halált, csakhogy élhessek énNem kértem semmit, nkább haltam volna énCsak azért, hogy te örökké élhessélDe ebből te semmit sem kértél, életed eldobtadDe ezzel egyedül hagytál ebben a kegyetlen korbanVeled határtalanul boldog voltam, de már nem tudokKesergésem elől menekülök, de halálom után futokKesergek mígnem egy csodás csillagos éjjelenBeteljesítem az oly nagyon várt végzetem...
Nefadar Közzétéve: December 4, 2003 Közzétéve: December 4, 2003 EmlékKéz a kézben sétáltunk lent a folyópartonMagunk mögött hagytunk minden rosszat és valótOtt felfedeztünk egy jobb és szebb világotS körülöttünk nyíltak ki a gyönyörű virágokAkkor meleg nyár volt, minden szép és jóMost hideg tél van, s az úr a rosszA világ örööké változik a rossz iránybaS emiatt szerte foszlik az emberek álmaMinden egyes éjjel a csillagok alatt háltunkS nem hagytuk, hogy összetörjön reményteli álmunkFelettünk fénylettek a ragyogó csillagokS éjjeli álmaink szétszakították a nappalokA Hold fénye selymesen takar be minketHogy szerelmünk örökkl kitart örökké hiszemTe vagy az egyetlen akit soha sem feledekS a szívemben mindörökké lesz neked helyed...
Nefadar Közzétéve: December 4, 2003 Közzétéve: December 4, 2003 FeledésFejemet bánatosan lehajtva indultam előreMiután hosszú hetek óta nem hallottam felőleLehet, hogy meghalt vagy csak elhagyott csupán?Nem tudom, csak annyit, hogy semmit sem hagyott maga utánMiért történik ez? Miért nem lehetek boldog?El kell mennem, hogy eltüntessem e szégyen foltotMinden mi mögöttem van örökre elhagyomDe mosolygok, mert a győztes én vagyok
Nefadar Közzétéve: December 4, 2003 Közzétéve: December 4, 2003 MegbántvaNagyon szeretlek, de megbocsáltani nem tudokMégis annyira fáj mikor rád gondolokNem akarom, de folyton ott vagy a fejemben Gyűlölnelek kéne, de nem tudlak, mert szeretlek
Nefadar Közzétéve: December 8, 2003 Közzétéve: December 8, 2003 Egy harcosÉn szóltam, de nem hallgattak rámS emiatt vesztettek a háború folyamánNőként egyedül álltam a férfiak közöttDe a bátorságom semmiben sem különbözöttHarcoltam páncélben s kezemben karddalDe szerénységemben mindig is megmaradtamTársaimmal vállvetve küzdöttünk napokon átAmíg minanyiukat utol nem érte a halálKetten éltük csak rúl egy fiú és énS élhetünk ha ekmondjuk országunk tervétEl is árulta, de emiatt meg is öltékS így már csak várom életem végétAddig is csak hallgatok, nem szólok egy szót seSemmit sem tudnak meg, csak mit ide írok leDe már látom, jönnek a hóhérok értemA háborút elvesztettük s tudom mindennek vége...
Nefadar Közzétéve: December 8, 2003 Közzétéve: December 8, 2003 MagányA ködös úton megjelenikMár azt hitte, hogy elfeledik.Út végén a fiú már várja,Bár ez nem volt más, mint az álma.Mikor felébredt, már otthon volt.A szobájában nagy csönd honolt.Megtudta, hogy szerelme már holt,Végzett vele a rengeteg ork.Féli a jövőt és a magányt.Rettegi, de várja a halált.Soha senkit nem fog szeretni,A fiút többé nem feledi.
Nefadar Közzétéve: December 8, 2003 Közzétéve: December 8, 2003 BánatEgy ifjú halálhírét hirdetik,Szerelme mit érzett elveszik.A lány országának hercegnőjeAz ifjú volt életének hőse.A lány többé élni nem kíván,Szívesebben halna meg inkább.Halálba menne szerelméértKit soha többé el nem érhet.Indult a következő sereggel,Észrevétlenül meg is tehette.Ifjakkal harcolt ő hősiesen,De a halál végül elkerülte.A palota melletti szikláknálNagy bánatában, csak egymaga állt.Majd a mély tengerbe veti magát.Végül így érte utol a halál. 2003. február
Nefadar Közzétéve: December 8, 2003 Közzétéve: December 8, 2003 HáborúÕsi kürtök morajlása,Díszes kardok csattogása,Harci mének nyerítése,Győzelmi szavak kiáltása.Indult a király és serege.S az ellensége ország ellene.Egy parton küzdöttekA hatalmas tenger öblében.Első sorban a lándzsásokMögöttük meg az íjászokS a király imígyen kiállt:
Nefadar Közzétéve: December 11, 2003 Közzétéve: December 11, 2003 LázadásMenekült, mert a Halál Angyala űzteFájdalom rágta mégis szótlanul tűrteCsak szabadságot akart, csak ennyitDe nem, mert mit kívánt a Halál elvesziHívta a Halál, de ő mégsem feleltÕ megtette amit eddig senki sem mertFellázadt a kegyetlen és számító Halál ellenS a Halál előtt rejtvemaradt reményteli terveEreiben forrt s égett lázadó véreMert testében már hatni kezdett a méregEreje fogytán, egyre közelg a végS bevégződik mire az Angyal odaér...
Nefadar Közzétéve: December 11, 2003 Közzétéve: December 11, 2003 FeleszólításFeledjetek el minden gonoszt s rosszat!Öljétek meg a zsarnokot, mert szenvedést hozat!Háborút indítsatok, lázadjatok ellene!S üldözzétek el őt innen minnél messzebbre!Utána emeljetek új országot és hazát,S idegenben ne bízzatok, mer nem barát!
Nefadar Közzétéve: December 11, 2003 Közzétéve: December 11, 2003 GegéhezSzerelmedért feláldoznám a lelkemÉrintésedbe beleremeg a testemSzemed csillogása hatalmas örömTőled érzem magam az égiek fölöttCsókjaid mámorosan édesekMikor veled vagyok azt annyira élvezemFeledteted a fájdalmat és rosszatS számomra az örök szerelmet hoztad
Nefadar Közzétéve: December 12, 2003 Közzétéve: December 12, 2003 ElmélkedésElfeledni téged soha sem tudnálakNem tudok a holnapnak élni csak a mánakMikor nem látlak könnyemet folyni hagyomNélküled csak szomorú és bánatos vagyok...
Lord Rufus Közzétéve: December 12, 2003 Közzétéve: December 12, 2003 KiégettségHa belül semmit nem érzel már,Örömöd nem okoza semmi,Tudd, hogy lelked meghalt már,S hogy nem lesz jó így élni.
Lord Rufus Közzétéve: December 12, 2003 Közzétéve: December 12, 2003 JótanácsElég azt egy héten egyszer, Ne törekedj többre,Elégedj meg egyel ígynem lesz hátad görbe.
Lord Rufus Közzétéve: December 12, 2003 Közzétéve: December 12, 2003 FigyelmeztetésHa biztonságban érzed magad,Akkor vagy csak gyenge,
Takeda Közzétéve: December 15, 2003 Közzétéve: December 15, 2003 Önmagunk börtönébenHová tűnt a világ, s az emberek jóságaKegyetlenség s nyomor él lelkünkben régen.Nincs itt már jókedv, ez az enyészet posványaSötétlik az ég és borúsabb mint télen.
Takeda Közzétéve: December 23, 2003 Közzétéve: December 23, 2003 ÉNSötét tekintettel végzed a dolgod,Félő szemeiddel nézed más mit mond,Megteszed mindazt mit elvárnak tőled,Azt tanították, így lesz jó belőled.Míg nem éreztél mást mint mások szoktak,Egy vagy a tömeggel, s azok eltaposnak.A boldogságnak mondják, egy útja van,De azt már nem látják, hogy létük céltalan.Ki tőlük kiválik annak lépte nehéz,
Takeda Közzétéve: December 23, 2003 Közzétéve: December 23, 2003 Igen, neked szól...A halál után vajh' mi lesz véled?Örök sötétség, vagy égő pokol?Tudod-e majd,hogy mit hoz a végzet?Végtelen béke érzed hol honol?Monták-e már hogy mit ér a véred?Angyali köntöst, vagy örök nyomort?Választ keresve telik az élted?Ha nem így teszel hát élj boldogul!A kérdésre választ tudja ki érted Aggódva írja a szót konokul...
Takeda Közzétéve: December 23, 2003 Közzétéve: December 23, 2003 ISMERD A TÖRVÉNYT :!: Nem számít mit gondolsz a világnak végeElpusztít mindenkit a hatalom fényeFenséges angyalok szállnak fel az égreArmageddon eljő és nem veszed észreDobogó szép szíved elhamvad égveAmit már próbáltál, eljöhet végreRombadől minden mit terveztél élve.Mért vágynál a rosszra mikor van jobb is?Rémület helyett, jöhet boldog szó is!Élvezd a létet, mert ajándék mindez,Ismerd a Törvényt, mert jövőd csak így lesz!
Takeda Közzétéve: December 23, 2003 Közzétéve: December 23, 2003 BosszúVértenger a földön,Füst s pernye az égenJajkiáltás hangzikHörgő ajkon régenKínzott lelkek várják
Nefadar Közzétéve: December 29, 2003 Közzétéve: December 29, 2003 Miért nem én?Véres lett a kezem, az ő véreSzerelmemé, ki életét adta én értemHalhatatlan élete percek alatt ért végetAmikor végleg kialudt csillagának fényeMiért az kérted, hogy örökké feledjelek?Ahelyett, hogy mindig veled legyek?Szerettél, hogy hagysz így félniegyedül e reményteli szerelemmel éni?
Nefadar Közzétéve: December 29, 2003 Közzétéve: December 29, 2003 ElválásA halk vallomást messze fújta a szélAmit akkor mondtam már semmit sem érPedig azt hittem mindörökké tarthatDe jeges tekinteted szívembe martAz összes jót mi veled volt, elfeledtemS többé rád nem mosolyog tekintetemSzemem ragyogása örökké kifakultS a lelkemet éltető tűz is kialudt
Recommended Posts
A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!
Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.
Kalandozónév regisztrálása
Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!
Csatlakozás a KalandozókhozBejelentkezés
Már velünk kalandozol? Lépj be!
Belépés