Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.

Barangolás a magus regények világában a szerzők segítségével


Recommended Posts

Üdvözlet :)

Jöttem a további kérdéseimmel...

Mikor ötlött fel bennetek az írás gondolata? Mi az, ami motivált benneteket?

És miért pont M* regényt írtok, esetleg vannak más jellegű /nem fantasy/ műveitek is? Ha esetleg van, akkor milyen stílus, és ha nincs, akkor terveztek-e?

Kérném, hogy figyeljünk oda a téma tartalmára, ne kérdezzük meg 25ször ugyanazt a dolgot.

Link a hozzászóláshoz

Sziasztok!

Cather: ha az író egy valóságos személyről mintázza is a szereplőjét, akkor is eltér tőle, vegyíti, átdolgozza; így nem mondhatom azt, hogy Lora én vagyok, mert nagyon sok mindenben nem. Yandráról sem állíthatok ilyesmit :), pedig benne is van belőlem. Sőt, még Kwithben is, egy kevés.

Azért az elfen kívül sok minden más köti Ynevhez a regényem, nem? ;)

Felon: újabb kérdésbombák. :) Rendben, szerintem megálljuk a helyünk. Jómagam több mint tíz esztendeje írtam le az első sorokat, amelyek novellának lettek szánva. Aki olvasta, azt hitte, hogy Fekete István egyik novellája. Ez mérhetetlenül bosszantott, mert az enyém volt, úgyhogy elkezdtem más stílusban írkálni. Aztán persze jött a magus, a nagy szerelem, és egyértelmű volt, hogy Yneven próbálgassam tovább a szárnycsapásokat. Lényeg a lényeg: vannak nem fantasy műveim is, de egyik sem jelent meg nyomtatásban - csak versek (de erről azt hiszem már beszéltem).

Üdv:

Indy

Link a hozzászóláshoz

Tiszteletem A költőkenk!

Előszöris gratulálnék Felonnak, hogy összehozta ezt a topicot. minden elismerésem az övé ;)

Másodjára feltennék egy kérdést a mélyen tisztelt írókhoz:

Volt-e már olyan karakter a regényetekben, akire azt mondtátok, hogy 'igen, ez az, ilyen szeretnék lenni én is. '. Azaz, belevetittetek-e olyan elemeket a karakterkbe, melyekre belül vágytatok, hogy olyanok szeretnétek lenni.

Érdekesen van megfogalmazva, de remélem érthető.

Maradtam tisztelettel:

Link a hozzászóláshoz

...ave,

Anvariáról: egyik kedvenc témám, szerintem legalább akkora lehetőségeket hordoz, mint Ynev kontinense. (Calowynről pedig Mr. Boomen mesélhetne...).

Már a következő regényemben lenne néhány szó Anvariáról - az igazi meglepetés azonban máshonnan érkezik, remélem belátható időn belül.

Rashad története, a Hollóidők 3 (a fantáziadús "A holló ideje" címmel) jövőre érne be teljesen. Gondolatban már több mint 2 éve "írom",, de sokminden már a gépen van. "A holló ideje" a "Vas ideje" lezárása után kb. másfél órával folytatódik, és cca. 6 év történéseit ölelné fel.

Sianis jelenlegi, idei befejezésre tervezett történetének címe nem az "Eleven tűz", és nem is Kránban játszódik.

Sianis jellemét valóban érték már kritikák. A Hollóidők idején cca. 40 éves, (psz. 2710, míg a "Halál hét arca" és "Kák éjszakák árnyai" közötti regényekben éppen kikerül a serdülőkorból. Persze, hogy más.

Egy másik dolog, hogy -noha narrátorszemély, főszereplő- szándékosan kevéssé jellemeztem. Nem akartam egy újabb, mindent domináló, Gorduin-szerű ikonfigurát.

Szándékos, hogy fiatalon Sianis igen messze áll a "hős" fogalmától. Mindez csak előjátéka a Hollóidők záró regényének, ahol legendává lesz, akár akarja, akár nem.

"Síró fém" tengeralattjárója: ha azt tekitjük, hogy Ynev fejlettségi szintje sok helyütt a földi 1600-as évek idejére tehető (puskaport leszámítva) és akkor már merültek az első kísérleti tengeralattjárók, ráadásul mágia nélkül... gyanítom, egyetlen olvasóm sem olvasott ennyire utána a témának - másrészt, egy ilyen hajó nyers leírása, bár másképpen megtalálható egy ősrégi, 1991-es kalandmodulban. De az egészet még a 80-as években határoztam el, mikor egy csomó dokumentumregényt olvastam Dönitz "tengeri farkasairól".

"A jó széllel toroni partra" is kalandmodulból született regény. Mellesleg, az "

Link a hozzászóláshoz

...folytatva,

A műveimbe nem írtam még bele magam - szerintem nem lennék elég érdekes szereplőként, meg aztán rossz értelemben vett amatőr megoldásnak gondolom, amit jobb mihamarabb kinőni.

Arbo a szófukar szerzetes, Rolfr a pergő nyelvű, bosszantőan közvetlen "Szakértő" és Rashad, a konok, "csakazértis" túlélő alighanem őriznek valamit belőlem. Tudom, hogy szélsőségesen ellentétesek, de Feleségem szerint ilyen vagyok. Ha választhatnék, Arbora hasonlítanék leginkább- más kérdés, hogy ő a legkevésbé izgalmas.

Link a hozzászóláshoz

Sziasztok!

Cather: ha eddig minden alkalmat elszalasztottál :D , hogy dedikáltasd a könyvedet, akkor is biztosan sort tudunk rá keríteni hamarosan. Azért remélem, hogy nem az lesz a te kapcsolatod vége, mint Loráé és Kwith-é... :wink:

Darun: természetesen különbséget kell tenni a tökéletességre való törekvés és maga a tökéletesség között. Sőt, azok a legkevésbé népszerű emberek, akik ezt a különbséget nem látják - mondjuk saját maguk tekintetében. Ettől függetlenül az írásban nagyon fontos, hogy olyan karaktert válasszon a szerző, aki minden hibája ellenére is pozitív figura, vagy legalábbis valamiért közel tud kerülni az olvasóhoz. Gorduin sokak példaképe volt a maga idejében, s nem véletlenül. Valóban van abban is vonzerő, ha valaki "tápos", s esendőségére csak egy-két halvány jel utal. Nem tudom... :vallatvon: Majd meglátjuk a következő regényemben. :P

Üdv:

Indy

Link a hozzászóláshoz

Kalíthas!

Indira: feltétlenül igazad van, mindazonálltal megjegyezném, hogy az emberek nem csak az abszolút "jókisfiú" hősöket szeretik. Renier mester két művét említeném csak, ahol a főszereplőt nem lehet egyértelműen a "jó" kategóriába beorolni, ugyanakkor őt is meg lehet érteni (már mint a Kopó-t) és lehet vele azonosulni. Azt persze én is belátom, hogy egy velejéig romlott, abszolút gonosz karakterrel elég nehéz azonosulni, hiszen idegen tőlünk a gondolkodásmódja. Mindenesetre azért nem feltételezném, hogy áttérsz a "top-táp" karakter regényesítésére. Legalább is az első regény után nehéz lenne elképzelni. Na mind1! További minden jót!

Darun

Link a hozzászóláshoz

Sziasztok!

Kedves Darun, félreértettél. Én sem azt mondtam, hogy csak a csupajó karakter lehet olvasóbarát, sőt. Az igazság az, hogy az olvasó leginkább azokat a hősöket szereti, akik emberiek: választott mesterségükben jók, de vannak hibáik, gyengéik, érzéseik. Renier úr művei ebből a szempontból (is) zseniálisak, mindig megtalálja a balanszot.

Mindazonáltal köszönöm a burkolt (vagy kevésbé burkolt :) ) bókot, igyekszem hasonlóan összetett karaktereket hozni legközelebb is.

Üdv:

Indy

Link a hozzászóláshoz

Kalíthas!

Kedves Indira: nem értettelek félre! :-) EH! (Elnézést, ezt nem lehetett kihagyni!) De komolyan, értem én, hogy miről írtál, csak megint rosszul fejeztem ki magam. Elnézést. A jó karakterekre azért (is) van szükség, hogy példát mutassanak nekünk, hogy segítsenek. Sajnálom, talán kitűnik, hogy miért favorizállom annyira a "sötét" oldalt. És igazad van, az ember sokkal közelebb érzi magához azt a szereplőt, akinek át tudja érezni a hibáit. Renier úr azonban a szememben kissé az "én" oldalam felé mozdul, de ez csak az én meglátásom. Ami meg a bókot illeti, nos, azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy jogos volt! Attól tartok nekem túlságossan is sok jött át a könyvből. :-) És hogy a továbbiakban érdemben tudjak hozzászólni, ismét el fogom olvasni! További minden jót!!!

Darun

Link a hozzászóláshoz

Renier úr szerintem azért mozog a sötétebb oldal felé (azaz Darun nem csak a tied hanem ez anyém felé is) mert az életről ír lényegében...

Az Acél és Oroszlán mint könyv nagyon sok példát mutat főleg az élet milyenségéből lássuk csak a végét azt veszítjük el akit szeretünk... Tisztességes küzdelem is létezik... A féltékenység is benne van...

szal off szerintem ez nem ide tartozik de remélem Renier úr is ide téved egyszer és akkor már ide tartozik...

Indira szerintem a művedben nincs konkrét jó és gonosz csak olyan emberek akik sodródnak az élettel... Kwith meg Lora sem akarta igazából h így alakuljanak a dolgok. Ugyanúgy ahogy Renier művében sincs gonosz...

Link a hozzászóláshoz

Sziasztok!

Elnézést, picit eltűntem.

Darun: :oops:

Cather: igen, nekem is szándékomban állt olyan karaktereket ábrázolni, akiknek vannak hibáik, erényeik, nem jók vagy rosszak, hanem a könyv elején azt hiszik, hogy táposak, és a végére rájönnek, hogy nagyon-nagyon kishalak az élet tengerében... Remélem, sikerült. A továbbiakban is hasonló karaktereket szeretnék ábrázolni majd.

Link a hozzászóláshoz
Õszinte leszek, én Aalish D'mohlennek, a Homokszem csupán... c. M* regény szerzőjének szeretnék gratulálni, mert ez egy elképsztően jó regény, és rég olvastam ilyen jót!

:lol: szerintem abban a Ló azaz Gilbró nyujtott emlékezettes alakítást :) meg a világ leírsok jók

Indira egyébként kwith és lora egy megalkottot karakterként születtek vagy csak a világba a könyv álltal :)

Link a hozzászóláshoz

Sziasztok!

Abbo: még nincs hivatalos információ a Tuan kiadó jövő évi kiadói tervéről. A Renegát folytátására azonban biztosan csak akkor lehet számítani, ha készen lesz. Mert most nincs.

Jan van den Boomen úr most egy kicsit átevezett nem M*-os vizekre, de reméljük, hamarosan visszatér majd.

Cather: azt hiszem, mondtam már korábban, így, ebben a formában egyikük sem létezett megalkotott karakterként, de merítettem az ismerőseim által megformált JK-kból is, igen.

Üdv:

Indy

Link a hozzászóláshoz

Líthas!

Indira: nah, másodszor is sikerült elolvasnom. Persze a kérdések még nem álltak össze. De azért van egynéhány. Esetkeg gondolkoztál azon, hogy írsz valamit az előzményeiről? Úgy értem, hogy részletessen azokról, amik már a regényben is megjelentek, a kártya Ynevre kerüléséről Yandráról, stb. ? Nah, végre eszembe jutott. Megvan, hogy mit hiányoltam a könyvből. Nem mutattad be az ellenfeleket. Tudom, hogy így szörnyen titokzatossak, de szerintem Renier úr alkotásai sem veszítettek semmit az értékükből azzal, hogy bemutatta az "enemi"-t is. Sőt, így legalább mind a két fél ismert volt. De a vörös(???) shajaur-ról csak annyit lehetett tudni, hogy ha elszabadul, akkor elpusztít mindent. Viszont semmi más nem derült ki: hogy mi volt a szerepe, mi történik, ha elszabadul, hogyan lehet megállítani, stb. Most ennyi. Tisztelettel:

Darun :wink:

Link a hozzászóláshoz

Kedves Darun!

Mint azt nyilván sejted, az ellenfél nem véletlenül nem lett bemutatva. Egyrészt mert a fókuszszereplőim nem ismerték az ellenfelüket, tehát nem lett volna rá lehetőség, másrészt pedig mert maga a végső küzdelem tulajdonképpen másodlagos a szereplők küzdelmei mellett. A titokzatosság csak sokadlagos szempont volt.

Ennek ellenére nem tartom kizártnak, hogy egy-két hely, időpont vagy szereplő a későbbiekben még visszatér majd. Azt viszont korábban nyilatkoztam már, hogy lezártnak tartom a regényt, így konkrét folytatásra nem számíthattok.

Ha van még kérdésed, szeretettel várom. :)

Üdv:

Indy

Link a hozzászóláshoz

A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!

Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.

Kalandozónév regisztrálása

Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!

Csatlakozás a Kalandozókhoz

Bejelentkezés

Már velünk kalandozol? Lépj be!

Belépés
×
×
  • Új...