bűvdudás Közzétéve: Május 9, 2018 Megosztás Közzétéve: Május 9, 2018 Üdv! Rodrigo; a legutóbbihoz: jó ez, tetszik... de szerintem írásjelek nélkül erősebb lett volna. Ennél a formánál hasznos, ha nem irányítod egyféle értelmezés felé az olvasót. (Én például a "végtelen"-t szívesebben kötöm/kötném itt a "tél"-hez, mint az előző mondathoz.) (Ami még picit biceg nekem, az a "lélekhalál". Értem, hogy miért, de valahogy művibb a kelleténél. ) Link a hozzászóláshoz
Rodrigo Közzétéve: Május 9, 2018 Megosztás Közzétéve: Május 9, 2018 Üdv Bűvdudás! 1. lélekhalál - A két verset (a másik később került ki) egy elszabadult varázslat/démon által kiragadott területen történtek ihlették, ahol a játék filozófiája/vallási dogmái szerint illik kiszakadni az újjászületési körfogásosdiból. A kárhozat szón törpöltem még, de az egy lélek végtelen kínjait fejezi ki és nem a totális megsemmisülését. 2. írásjelek gondolati-asszociációs korlátozó ereje - Tetszik amit írsz, igazad van - törlöm őket. Link a hozzászóláshoz
bűvdudás Közzétéve: Május 14, 2018 Megosztás Közzétéve: Május 14, 2018 Halihó! Az Istentelen hely kapcsán pár meglátás: a megjelenítése klasszikus (hangsúlyos) formára hajaz, ami szerintem helyénvaló egy ilyen témánál. (A sorok elején megjelenik egy-egy új gondolat, melyet a sor második fele kifejt, értelmez, árnyal.) Segíti ugyanis az olvasót a mondanivaló megközelítésében, befogadásában. Ugyanakkor ez a forma nagyon fegyelmezett szerkesztést kíván; de úgy, hogy ezt egy percre se lehessen észrevenni (Han Solot idézve: "Csubi, lopd a távolságot, de úgy, hogy ne vegyék észre, hogy lopod a távolságot" ) Én valószínűleg a következő sorritmikát alkalmaztam volna: 10 (szótag) /sormetszet/ 9 (szótag). (A vers harmadik sorában valósul meg pl ez a forma.) Adna neki egy jó kis lüktetést is. Mama szerint az általam javasoltnál kevesebb megkötéssel jár - s jobban is hasonlít a vers jelenlegi formájára - ha a nibelungizált alekszandrinuszban íródott klasszikus nyugat-európai versek magyarításait nézegeted, s azok eszközeit próbálod alkalmazni (pl Wogelveide). Itt csak a jambikus lüktetésre és a cezúrára kell ügyelni. És ez is nagyon jól adja a "középkoros hangulatot". A nyelvhasználat viszont tetszős. Az utolsó sort úgy, ahogy van, elhagynám. Nem illik ide. (Jó, tudom: Della-pap, meg minden... ) A z Ikrek esetében nem értem a címválasztást. Kell egyáltalán? A "fagyott lélek" kifejezés azt sugallja, hogy még most is meg van fagyva... holott, ha jól értem, bár egykor fagyott volt, de már felengedett - ezért szárnyalhat. Ha félreértettem, elnézést kérek! Meg amúgy is a szokásos szabódás: ezek csak vélemények, észrevételek és benyomások. Továbbra sem értek hozzá. Link a hozzászóláshoz
Rodrigo Közzétéve: Május 15, 2018 Megosztás Közzétéve: Május 15, 2018 Ave! Az istentelen hely: tudom, hogy formailag van hová fejlődni, egyszer talán sokkal fegyelmezettebb is lesz, de jelenleg a teljesség igénye nélkül irkálgatok. Alkalomadtán nyilván utánaolvasok annak amit javasoltatok, de jelenleg más dolgokat preferálok szabadidőmben. De evidenciába tettem. Ikrek: A karakternek ikrei születtek, ez az apropó. Szándékaim szerint a gyerekkacaj szárnyaló, a fagyott lélek meg kitavaszodott. Szabódás: Köszi a véleményeket, ezekből (is) épül az emberfia. Amúgy is megbecsüllek, te vagy itt az egyetlen olvasóm üdv Antail kedveli ezt Link a hozzászóláshoz
bűvdudás Közzétéve: Május 15, 2018 Megosztás Közzétéve: Május 15, 2018 35 perccel ezelőtt-kor Rodrigo írta: Köszi a véleményeket, ezekből (is) épül az emberfia. Amúgy is megbecsüllek, te vagy itt az egyetlen olvasóm Azt nem hiszem. Csak nem mindenki akar olyan szubjektív kérdésekben megnyilvánulni, mint egy vers. Antail kedveli ezt Link a hozzászóláshoz
bűvdudás Közzétéve: December 22, 2018 Megosztás Közzétéve: December 22, 2018 Üdv! Khuriboow, remélem, nem bánod, ha írok pár gondolatot a verseidhez. Az elsővel sajnos nem igazán tudok mit kezdeni; számomra az "égen köröző keselyűk látványa"-toposz annyira kézenfekvő, hogy teljesen elidegenít a szöveg fő motívumától, az égbe vágyó, "földhözragadt" keselyűtől. Így hiába éreztem a szöveg játékosságát, alliterálását. Persze lehet, hogy valami egyedi jelenséget akartál megjeleníteni, és nem általános képet a keselyűk kesergő népéről. A második, a Dérszakáll... már sokkal jobban tetszett; nem csupán terjedelménél fogva ad több kapaszkodót és időt a hangulat megragadására, de a forma is tetszetős. Én pár soron csiszolnék még (főleg az utolsó kettőn), és ahol lehet, elhagynám a "s" kötőszavacskákat. Úgy sokkal természetesebb, gördülékenyebb - "népiesebb" - ízt adnál a szövegnek. Egyébként hangulatos, erősen képi hatású kis mondóka, eltalált ritmikával. Köszönöm! Antail kedveli ezt Link a hozzászóláshoz
Khuriboow Közzétéve: December 22, 2018 Megosztás Közzétéve: December 22, 2018 Szia! Persze, nem gond, nyugodtan hozzászólhatsz, szívesen fogadom. Csak amatőr szózsönglőrködés részemről, karaktereim színesítésére szoktam használni. Nos az első versecske egy udvari ork orfenita karakterem kesergője, akinek Keselyű a beceneve hórihorgas vékony alkata miatt. Egyébként meg lelkesen kutatja az ősi romokat, mint keselyű a dögöt, ami ugyancsak jellemzi erre. Szóval a keselyűt itt kifejezetten magára érti, s vágyakozik a szabad madárlétre, akiket amúgy is csodál. A másodiknál én is éreztem, hogy néhol sántít, de hirtelen nem találtam rá megfelelőbb szavakat. Az "s" kötőszó is kilógott szóban kimondva, de végül bennehagytam. Köszönöm a méltatást! Antail kedveli ezt Link a hozzászóláshoz
Recommended Posts
A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!
Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.
Kalandozónév regisztrálása
Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!
Csatlakozás a KalandozókhozBejelentkezés
Már velünk kalandozol? Lépj be!
Belépés