Előtörténetek

[Greol]

Merinn Sonss, 25 éves varázsló

Születés ideje: p.sz. 3962. évében Adron negyedik havának harmadik napján (Az Áldozat havában)

Születés helye : Riegar – (ismertebb nevén Riegoy Városállamok) Jem-Irre városállam

Kinézet: 179 cm magas,viszonylag erőteljes testfelépítésű. Arc: Rozsdabarna és enyhén göndör haj,kék szemek, erőteljes,súlyosan sérült,eltorzult arcvonások.

Története:

Egy szűkösen élő,adósságokba vert, elszegényedett cipőkészítő iparosfamília egyetlen gyermekeként látta meg a napvilágot. Anyja - aki félig fenyvesföldi északi barbár, negyedrészben pedig dzsad volt,sokat mesélt a Riegaron túli területekről, Ynev távoli részeiről szóló történeteket,melyek már igen korán megmozgatták a kis Merinn képzeletét. Apja valamelyest konyított a Mestermágiához. (Bővebben: Új Tekercsek) Ilyesfajta tudását megbűvölt lábbelik készítéséhez használta fel,ez pedig lehetővé tette,hogy életüket ne örökös nélkülözésben kelljen leélniük. 9 éves koráig semmi jel nem utalt arra, hogy élete hátralévő részét nem családtagjaihoz hasonlóan fogja leélni. Egy a cipészműhelyben történt baleset azonban megváltoztatta életét. Éppen cserzéshez készülődtek, mikor az egyik segéd véletlenül fellökte az egymásra tornyosított vashordókat amiben különféle folyadékok voltak amelyek a munkához kellenek. A leboruló hordók közül az egyik igen erősen fejbevágta Merinnt,aki ettől elájult,mitöbb a hordóból kiömlő párolgó folyadékból is jutott némi a szervezetébe,ami súlyosan mérgező volt,eltorzították arcvonásait. (8-as szépség) Miközben élet és halál között lebegett,halálközeli élményben volt része: látomása volt melyben Adron (Pyaroni-pantheon) egyik angyala jelent meg,aki arról beszélt neki,hogy mindenképpen élnie kell mert a mágia és fény istene komoly feladatot tartogat számára,amit lelkének üdve érdekében mindenképpen teljesítenie kell. A részletekről nem beszélhet még, Adron élete során egyértelmű jeleket fog küldeni számára,amelyek elvezetik a megfelelő útra melyet végig járva beteljesítheti a rá kirótt feladatot. (Családja és szűkebb környezete egyébként nem volt különösebben vallásos.) A baleset után félórával felébredt és egyből a látottakról kezdett hebegni-habogni,szülei és a segédek azt gondolták,hogy minden bizonnyal megőrülhetett. Annál nagyobb volt a meglepetésük,amikor lábadozása közben az egyik gyógyitallal teli korsót pusztán az akarátával magához emelte és az őt ápoló segédnek valahogy gondolatok útján üzenet,hogy hozzon gyorsan újat mert az imént kiömlött a gyógyító nedü. Ekkor vált világossá számára és – félórával késöbb szűkebb környezete számára is – hogy a fiú igen erősen mágiafogékony. Ekkor már kissé komolyabban vették amit a fiú mondott az ájulás közben látottakról és az egyik segédet Up-umbarba küldték abból a célból,hogy számoljon be Adron valamelyik helyi szolgájának a történtekről. (Azért oda,mert nem akarták,hogy a lakóhelyükön egyből híre menjen a dolognak.) Pár hét múlva meg is érkezett egy Adron-pap,aki részletesen meghallgatta a fiú beszámolóját a látomásáról és a mágiaérzékenység hirtelen felbukkant jeleiről. Ő arra jutott,hogy a fiú csak hallucinált a kipárolgó gőzöktől,semmiféle szakrális jelenés nem történt,a mágiaérzékenység pedig – az apjának mestermágikus munkavégzéséből kiindulva – mindig is jelenlehetett valamilyen mértében családban,most azonban az istenek jóakaratából erősebben nyilvánult meg. Ezzel Merinn nem értett egyet konokul bizonygatta,hogy igenis Adron egyik angyala jelent meg neki,a Fény és Napvilág ura feladatot szán neki,amit teljesítenie kell és a mágikus képesége is ezért lett megadva számára. Ezért a pap szigorún megkorholta,de Merinn azonban hajthatatlan maradt. Mivel nem sikerült meggyőznie,azt tanácsolta a fiúnak hogy használja természetfeletti képességeit az isteneknek tetsző módon,és cetlit egy nyújtott át neki:melyen egy up-umbari cím volt,amelyet felépülése után kell majd felkeresnie. Ezt nem sokára szülei kíséretében meg is tette: így jutott egy roskadozó házba ahol a pyaroni varázslórend egyik távolbaszakadt varázslója élt,aki megerősítette a pap által mondottakat:a gyermek erős mágikus potenciállal bír. Közölte velük,mindenkinek az lesz a legjobb ha Merinnból varázsló lesz,amelyet elősegít azzal,hogy Lar Dorba szóló ajánló levelet ír Merinn számára,aki enek fölöttéb megörült. Szülei egy gyors,de annál szomorúbb tanácskozás után igazat adtak az ősz hajú varázstudónak. A varázsló – mert tisztában volt vele,hogy az érzelmi veszteséget nem tudja pótolni – anyagilag segített a fiú szülein:jóindulatúan 5 aranyat ajándékozott nekik,ami segíttetett ki jutni nekik a nélkülözésből. Egy könnyektől teli búcsuzás után rövidesen térkapu nyílt az omladozó ház nappalijában aminek másik oldalán a Lar Dori iskola udvara állt…

A tanulóévek során vallásos meggyőződéstől hajtva végezte tanulmányait,amiben igen jó eredményeket ért el. Ha nem is volt az elsők között,de szorgalma és kitartása elég volt arra,hogy kivívja diáktársai és az idősebb magiszterek szimpátiáját és elismerését. (Erre szüksége is volt mert a torz és fekélyes arcú,magába zárkózó,mélyen vallásos diáktársukkal,a többiek nem igen akartak vele szóba állni és szokatlan előélete miatt egy ideig a mesterek se igen akarták komolyan venni.) Mivel a gyerekkorban átélt élmény meghatározó volt számára,megnőtt érdeklődése az álmok iránt,tanulmányokat folytatott amelyek képessé tették az Antyss (1) megismerésére.

Személyisége: magába forduló, isteni jeleket keres kissé már-már paranoid módon, mindenben jeleket vél felfedezni, ugyanakkor paranoid természetével – okulva pár kellemetlen esetből – már tisztában van ,igyekszik mérlegelni. Lelke mélyén azonban kétségek élnek: mi van ha mégis csak egy véltlenszerű hallucinációban volt része? Örökösen vívódik,ezt azonban igyekszik titkolni a külvilág elől. Tanulmányai legvégéhez közeledve azonban egyre erősödik benne az érzés,hogy végre egyértelemű jelet kap. Ez fogja elindítani a kalandorok útján.

[Sigurd O'romell]

Üdv

Név: Sigurd del O'romell                         Születési hely: Shadon, Tyronna, Romell vára

Születési idő: p.sz. 3690. Alborn

Élete: Szeretetben, békességben nevelkedett apja ( Baldordo del O'romell) várában, 2 idősebb fivérével. 10 éves korában apja egy másik lovaghoz küldte tanulni. Hamar észrevették h Sigurd kitűnően bánik a nehézfegyverekkel, köztük kedvenc fegyverével, a lovagi karddal. Az ifjú Sigurd beleszeretett a várúr lányába, Lylien ni Berke be, amikor ez a lovag fülébe jutott, nem díjazta a fegyverhordozó érzelmeit. Miután lovaggá ütötték, rövid úton kipenderítették a várból, a lányt, aki bár nem viszonozta Sigurd érzelmeit, nem is tartotta ellenszenvesnek az ifjú lovagot, elküldték udvarhölgynek a királynő őfelségének.   

    Kinézet: Rövid, szőke hajú, égszínkék szeme van. Kb. 186 cm magas, robusztus testalkatú. Nem egy szépség, de nem is kimondottan csúnya. Általában a kopott félvértjét hordja, alatta tömésként a posztóvért. A páncél felett köpeny és palást, a családja színeivel. Oldalán a lovagkardja, valamint a láncos buzogánya. Sisakját csak harc közben hordja, többi fegyverét a lova cipeli, az állat a Romellek saját méneséből való harapós fehér csődör. Fegyverei nem rossz minőségűek de kopottak, és látszik rajtuk h már használtak.

Jelleme: Rend. Igazi lovag, az erkölcs szabályai szerint él. Tiszteli az időseket, csodálja a nőket, védi az ártatlanokat, segít a bajbajutottakon. Általában kiegyensúlyozott, csak akkor válik dühössé, ha a családját, a szerelmét, vagy az Egyetlent sértik meg. Számára nagyon fontos a dicsőség, a hírnév, azt reméli h ha híres kalandozó lesz,  akkor Lylien is másképp viszonyul majd hozzá. Lylien ni Berke egy Tyronnai lovag lánya, barna hajú, barna szemű, magas 180 centis hölgy. Nem csak szerelmes lovagka képzeli gyönyörűnek, tényleg szép lány (szépség:17). P.sz. 3691. ben született. Sigurd kedvenc étele a fácán, italokból az erősebbeket kedveli, főleg a pálinkát. Fél a kígyóktól, ellenben bátorsággal tölti el, ha a nyakában tudhatja szíve hölgye láncon lógó gyűrűjét, amit Lylientől kapott egy lovagi tornán. 

Családja: Shadon, Tyronna tartományában élő família az O'romell. Már évszázadok óta birtokolják Rommel várát és az azt körülvevő falvakat. A család lótenyésztéssel foglalkozik, ez a címerükben is észrevehető, ami egy négy részre osztott sárga-fehér mező, piros elválasztó csíkkal, középen egy fekete pegazussal. Ezt a jelképet hordja Sigurd is a pajzsán és a köpenyén, valamint ezen színekben pompázik a lovag kopjája is. Nem túl gazdagok, és befolyásosak, de az O'romellek megbecsült nemesek Tyronnaban.

[Daelon]

Hoi,

jó régen volt itt bármi mocorgás

Újra a kezembe került a 2022-es NYT-re készült FirstClass csapat hangulatkeltője, gondoltam megosztom ide.

üdv,

Dae

FirstClass_NYT2022.pdf

[Nograin]

Han Thraar

 

Hergoli villámkeltő

 

A nevem ugyan igric mit számít az, de ha már kérdezed Han Thraar vagyok átutazóban itt, mint nagyrészt mindenki. De halld hát a történetem hátha érdemesnek tartod majd megénekelni később.

A gályák tengerének északi partján láttam meg a napvilágot egy tengerszagú viskóban, apám halászatból tartott el engem és négy testvéremet, míg anyám mosónőként egészítette ki a család bevételét.

Egyszerű élet volt, boldog, ha engem kérdezel. Amint elégé felcseperedtem, hogy elbírjam a hálót és az evezőt rendszeresen jártam apámmal a tengert. Kis dingink elég halat biztosított a napi megélhetésre, néha még pár rézért jutott a piacra is belőle. Nem túl érdekes igaz, hát az egyszerű emberek élete már csak így telik.

Az én életemben a fordulat akkor következett be mikor Antoh tercének első havában kifutottunk megint megfogni a vacsorára valót. A hullámok havának nevéhez híven vihar kerekedett, de olyan és oly hirtelen, hogy esélyünk sem volt visszajutni a partra. Apám Antohoz fohászkodott, de a pyarroni cafka nem volt kegyes kedvében, vagy csak, mint a többi halhatatlant nem érdekli az egyszerű ember sora.

Az öreg már feladta a reményt átkozódva készült a halálra, én a nyolc telet látott gyermek összeszorított foggal, minden erőmmel arra koncentráltam, hogy nem végezhetjük így, széttárt karokkal a dingi végében állva üvöltöttem a semmibe végső elkeseredésemben. Hirtelen megfordult a szél s bár körülöttünk a nagyobb hajókat a nyílt víz felé sodorta, bennünket a partra repített.

Innentől zavarosak az emlékeim, napokig feküdtem élet és halál közt lebegve, ebben az állapotban csak felvillanások maradtak meg a valóságból. Idegenek jöttek, beszélgetések foszlányait hallottam. Száz szónak is egy a vége, apámék egy arannyal lettek gazdagabbak, én pedig egy családdal szegényebb.

Életem innentől fogva merőben új irányt vett, megtanultam késsel, villával enni, olvasni, írni, számolni, csupa olyan dolgot, ami a magunkfajták millióinak nem adatik meg az istenek ege alatt. Ahogy teltek az évek képzésem egyre sokrétűbb lett, megismertem a füvekben lakozó lehetőségeket, legyenek azok hasznosak, vagy ártóak, a társasági élet rejtelmeit és egy kissé a nagyvilág politikáját is. Ezzel egy időben fejlesztették az elmém hatalmát is. A titkos tanokba csak ezek után kerülhettem beavatásra. No ne rémülj meg komám, nem szándékozom életedre törni, nem mindenki gonosz, aki jártas az okkult tudományokban.

Tanuló éveim alatt céhem bérbe adta képességeinket, hogy a hercegség hajói biztonságosan célba érjenek, akár tetszik ez az isteneknek, akár nem. Szabad időmben a céh könyvtárát bújtam sok éjszakán át, hogy hogyan tehetnék szert még nagyobb erőre.

Mentoraim felfigyeltek buzgóságomra, és mivel mindig is szerettem rajzolni megmutatták, hogy zárhatom rajzokba a nyers zabolátlan erőt céljaimnak megfelelően. Ezen rajzok készítésének titka az idők homályába vész, egy-egy ódon kéziratban még fellelhető készítésük módja, ám ezekhez hozzájutni szinte lehetetlen. Céhem tehát minden évben útnak indít több kiváló képességű magitort, akik fő célja még nem ismert rajzolatok feltalálása és céhünk tulajdonába juttatása.

Így el is érkeztünk a mai naphoz és hozzád Igric uram, te kinek bejárása van a hercegi udvarba segíthetsz nekem ebben a nemes feladatban. Fizetséged busás lesz aranyban vagy vérben … ez csak rajtad múlik, de vésd eszedbe Hergol villámmesterei mindig megfizetik az adósságukat.