Beszélünk az előtörténetekről

[Felon]

A topic önmagáért beszél. Jó lenne, ha itt sem csak arról szólna egy-egy vélemény, hogy "húúú, ez de jó volt", hanem figyeljünk arra, hogy mit írt az illető. Gondolok például olyanra, hogy nagyobb hangsúlyt lehet helyezni az olvasás közben arra, hogy az adott szituációk mennyire illenek a kiválasztott kaszthoz. A többi meg majd kialakul

[MagyarGergely]

Udv!

Elhataroztam sok beszelgetes utan, hogy irok ide is egy keveset, hatha felkelthetem vele sokak figyelmet es erdeklodeset. Remelem, megbocsajtatik nekem, hogy nem egy konkret elotortenetrol irok velemenyt, hanem altalanossagban szeretnek roluk beszelni.

Mi is az elotortenet, mi a FUNKCIOJA, hogyan is kellene neki kineznie? Talan megkoveznek erte, de bizony az elotortenet sokszor nem az, amit tullelkesedve a jatekosok hosszu oldalakon keresztul irogatnak.

Gondoljuk csak vegig. Mire valo az elotortenet?

Hatarozottan feladata van, (foleg a versenyeken, ahol a KM altalaban nem vesz reszt a karakter megalkotasaban) hogy kepbe helyezze a KM-et, ROVIDEN osszefoglalja a karakter multjat, illetve egy ket fontos adatot. Tartalmaznia kell:

A karakter kasztjat, nevet, fajat, eletkorat, kinezetet.

Azt, hogy hol szuletett, milyen korulmenyek kozott nevelkedett,

adatokat a szuleirol, csaladtagjairol (testverek)

AZT, hogy miert lett az, ami (kaszt) es hol.

Tartalmaznia kell utalasokat, hogy hol tanulta azokat, amik nem a kasztja alapkepzettsegei

Honnan szarmaznak kulonleges felszerelesei, ha vannak.

Miert kezdett kalandozni.

Es, ha meg van adva, hol legyen a vege, akkor azt, miert is van ott, ahol.

Emellett meg kiegeszitheto fontos informaciokkal, csak nem szabad tulzasba vinni.

Az elotortenetnek nem szabad hosszabbnak lennie ketto oldalnal. Gondoljuk csak vegig, ezt el kell olvasnia a KM-nek, meg kell jegyeznie, megertenie, otleteket meriteni belole, egyes elemeit, ha lehet, beleepiteni a jatekba. Gondoljuk vegig, egy csapatban mondjuk van 6 jatekos, nem olyan ritka...

Amik jol nez ki, es sokszor elofordul, de SZERINTEM nem illik az elotortenetekbe. A parbeszed, teljesen folosleges, a hosszu, regenyszeru leirasok, az olyan koltoi hasonlatok, amik nagyon jol festenek egy irodalmi muben, de nehezen erthetove es kezelhetove teszik az elotortenetet magat. Es akkor nem beszelek a verses elotortenetekrol. (Biztos nagy munka, csak nem elotortenetbe valo)

Az ilyen dolgokat novellakba, regenyekbe, versekbe kell irni, mivel nem valok az elotortenetbe. Attol meg, hogy egyszeruen van leirva, meg lehet egy elotortenet, otletes, es nem attol lesz jo szerepjatekos valaki, hogy megfejthetetlen, illetve 20 oldalas elotortenettel rukkol elo.

Minderre lasd csak az 1TK-ban peldakent leirt elotortenetet.

Hozzateszem meg, hogy nem akartam ezzel megbantani senkit, aki ilyet szeret, csak elmondtam a velemenyemet.

[Morgian]

Üdv!

Igazad van Magyargergely.

[shikaka]

Én valahol a két véglet közötti előtöriket írok.

Legyen benne a családi háttér, a karakter életének meghatározó élményei, viszonya eszményekhez.

Én úgy szoktam összefoglalni, hogy a karakter E/1-ben beszél. Ez számomra azért fontos, mert a KM a karakter által használt szavakból jobban rá fog érezni a stílusra. Ugyanis igyekszem a jellem szerint megválogatni a szavakat.

[MagyarGergely]

Üdv!

Morgian, egyet kell, hogy értsek veled. Valóban, az otthoni játékonál - ami én magam is töbre becsülök - meg lehet valósítani a rafináltabb előtörténeteket. Hiszen ott van idő elolvasni őket, elemezni, beszélgetni róluk, stb. Emellett tényleg adhat lehetőséget a játékos író képességeit is csillogtatni, hiszen nem ő mesél... neki is kellhet valami.

És ez bizony jó. Bár én fontosnak tartom az előtörténet funkcionalitását (hű, de szép szó) mindamellett minden plusz, amit a játékos belead - némely csapatoknál már a megírás maga ios. ) értékelést érdemel, mivel azt jelenti, hogy a játékos nem csak a játék alatt közvetlenül foglalkozott a karakterével, hanem otthon is, elolvasott általában hozzá egy-két leírást, kasztleírást, a származási országot. Van, aki rajzol hozzá, legendát talál ki, stb. én az ilyeneket jutalmazni szoktam, és mindenképpen követendőnek tartom, hiszen a szerepjáték szerintem helyes mentalitását erősíti.

De mint mindennek, ennek is megvan a maga helye.

Shikaka,

Én személy szerint már elcsépeltnek tartom az egyes szám első személyes előtörténeteket, bár tény, hogy kicsit személyesebb lehet. Az viszont nagyon jó, amit jrsz, bár elég nehéz megvalósítani, de ha sikerül, és az íráson keresztül még a jellemrajz előtt, vagy azzal együttműködve képet ad a karakter stílusáról, beállítottságáról az mindnképpen jó. Csak ha ezt túlzásba viszi valaki, máris ott tartunk, amit fentebb leírtam. Szóval mértékkel kell alkalmazni, szerintem.

[Antail]

Üdv!

Előtörténet témában, versenyre rövid, tárgyilagos. Táborra rövid, tárgyilagos, szép. Otthonra 'hosszabb', szép, kevésbé tárgyilagos.

Életútnál ugyebár 1. tsz karakterekkel illik kezdeni a dolgot és akkor nincs ám karakterünknek szerintem olyan sokminden amit előtörténetbe illene foglalnia. Így életútnál se lesz olyan hosszú előtörténetünk, ha leírjuk a karaktert, jellemrajzot beleszőljük, felvett képzettségeket, különleges egyediségeket megmagyarázzuk.

Hisz miről szól az életút, mint arról, hogyan válik igazi kalandozóvá egy kiválasztott. 8)

Előtörténet nekem jobban tetszenek, ha E/3-ben vagy valami másban íródnak, mint E/1-ben, engem kicsit frusztrál a kedves naplóm jellegű dolgok olvasása. Bármennyire is elképzelt világ, E/1-ben általában magának ír az ember, így még egy karielőtörténet esetében is, nem érzem magam jól, az olyan írást ami E/1 által erős szubjektivitást hordoz magában.

Verses előtörténetről: szép élvezhető, irodalmi elősztoriversenyre vagy életút előtöri részleteként, művész beállítottságú karakter számára. Egyébként túl sok munka, kevés eredmény.

üdv. Z

[shikaka]

Életútnál ugyebár 1. tsz karakterekkel illik kezdeni a dolgot és akkor nincs ám karakterünknek szerintem olyan sokminden amit előtörténetbe illene foglalnia.

[MagyarGergely]

Üdv!

Szerintem Antail arra gondol, magam is egyetértek vele, hogy egy elő tapasztalati szintű karakter fiatal, és még nem élt annyit, hogy oldalakon keresztül kelljen fejtegetni. Én is találkoztam már olyan előtörténettel, hogy már bejárta egész Ynevet a karakter, és mégis csak 1 Tsz-ű volt...

Ez alól az 50 éves 1 Tsz-ű karakter a kivétel, ő már sokat élt. DE nem látott olyan sok mindent, mert akkor már lépett volna szintet, elvégre a sok tapasztalatért kapja az ember (és elf) a szinteket. Aki meg utazik, kalandozik, az maga is kalandozó, még ha esetleg njk is.

Egyébként egyetértek Antaillal abban, hogy azt is érdemes kijátszani, hogy miként is lesz valaki kalandozó. Versenyeken erre nincs idő, de nekem az a tapasztalatom, hogy nagyon érdekes tud lenni, ha ezt tényleg lemeséli a kalandmester, nem csak leírja a JK hogy "a klánfőnök elengedte kalandozni minden megkötés nélkül", hanem tényleg a játák - előtörténet-játék - során ébred rá az addig még nem kalandozó karakter, hogy bizony, innen lépni kell, és megkezdődnek a kalndok. Mire ráeszmél, hogy hiszen ő már kalandozó... addigra meg van vagy 4. Tsz-ű.

A másik dolog a képzettségek különleges képzettségek megemlítése. Ez nekem fura. Mondjuk ez azért van, mert nem egy koncepcióhoz írok előtörténetet, hanem fordítva: előtörténethez választok kasztot és képzettségeket.

Ez nem rossz, érdekes lehet, de a másik az alap, ahogy az 1TK is írja. Tehát szerintem ez fura annak, aki úgy csinálja, ahogy "kell". No nem mondom, hogy ez nem jó, ez csak egy kis fogalomjáték...

[shikaka]

Üdv!

Szerintem Antail arra gondol, magam is egyetértek vele, hogy egy elő tapasztalati szintű karakter fiatal, és még nem élt annyit, hogy oldalakon keresztül kelljen fejtegetni. Én is találkoztam már olyan előtörténettel, hogy már bejárta egész Ynevet a karakter, és mégis csak 1 Tsz-ű volt...

Ez alól az 50 éves 1 Tsz-ű karakter a kivétel, ő már sokat élt. DE nem látott olyan sok mindent, mert akkor már lépett volna szintet, elvégre a sok tapasztalatért kapja az ember (és elf) a szinteket. Aki meg utazik, kalandozik, az maga is kalandozó, még ha esetleg njk is.

[bűvdudás]

Halihó!

Serrath;

elolvastam a mendraiosz előtörténetét, s ha nem bánod, megosztom veled pár - szigorúan véleményes - észrevételemet.

A fiú - Sonnar - családi hátterét egészen jól megalapoztad, érezhető, hogy micsoda nyomás nehezedik rá elvárásokból és követelményekből. Az atyai elvakultságot, pontosabban annak őrjöngésbe hajló részét  (meg akarja ölni kudarcot vallott fiát, tör-zúz,  feleségét félkrelöki stb.) azonban kicsit túlzásnak. "soknak" érzem. Ennek akkor volna szerepe, ha hősünknek a későbbiekben elszámolnivalója volna a tulajdon rabiátus apjával is. Itt és most elég - és életszerűbb - lenne egy kőszívű apai figura, aki fájdalom nélkül kitagadja a család nevén - megítélése szerint - foltot ejtő, bukott sarját.

Sokkal érdekesebb volna a testvéreihez, legfőképp a húgához való korai viszonyáról ejteni néhány szót, hiszen ennek később komoly jelentősége lesz a történetben. Az, hogy a tulajdon, "rossz társaságba keveredett" lánytestvérével kerül a hős konfliktusba, a sztori szerintem legerősebb, központi eleme. Jó ötlet, építeni lehet rá. (Sőt, életút-játék során talán még hasznosabb lenne, ha a hugicát simán az Inkvizíció kezére adná /hiszen ezen is megfeküdhet egy érző szívű báty/.  Kár az ilyen jó motívumokat idejekorán lezárni. )

A "szélnek eresztés" még egy olyan elem, amit érdemes volna átgondolni. Magára valamit is adó, felelősen gondolkodó szervezet nem tesz ilyet válságba került tagjaival; sőt, inkább fokozottan ügyel rájuk. (Meg aztán bolond is lenne megválni egy jól képzett, rátermettségét már bizonyított ügynökétől... ) Ehelyett inkább valamiféle terápiaként merülhetne fel az az elképzelés, hogy "emberünknek levegőváltozásra van szüksége".  Ezzel indokolni lehetne a boszorkányvadász kimozdulását a szokványos közegéből. (Esetleg persze az is kiderülhet, hogy húga a tömlöcbe vezető úton kijátszotta őreit. Szökés közben tovább gyarapította bűneit, s most - úgy hírlik - Shadonon kívül bujkál...  ) 

Szóval van az anyagban potenciál, nekem a fentiek tűntek fel, illetve jutottak eszembe. Jó játékot!  

[Sneer]

buvdudas le irt mindet amire en is kitertem volna. Eselteg meg a batyarol lehetne ket mondatot irni mi van a jelenbe vele.

Ig y azt kerdezem hogy elso szintu karakter elotortenete vagy a hugarol szolo resz mar egy mese resze volt? Esetleg eleve 2. szintre lett a karakter kidolgozva?

[MagyarGergely]

Ha már előtörténet... az azóta látogatott versenyek alapján még mindig aktuális. 

Írjunk előtörténetet

 

[Con Salamander]

  

9 órával ezelőtt-kor Sigurd O'romell írta:

Üdv

Név: Sigurd del O'romell                         Születési hely: Shadon, Tyronna, Romell vára

Születési idő: p.sz. 3690. Alborn

Élete: Szeretetben, békességben nevelkedett apja ( Baldordo del O'romell) várában, 2 idősebb fivérével. 10 éves korában apja egy másik lovaghoz küldte tanulni. Hamar észrevették h Sigurd kitűnően bánik a nehézfegyverekkel, köztük kedvenc fegyverével, a lovagi karddal. Az ifjú Sigurd beleszeretett a várúr lányába, Lylien ni Berke be, amikor ez a lovag fülébe jutott, nem díjazta a fegyverhordozó érzelmeit. Miután lovaggá ütötték, rövid úton kipenderítették a várból, a lányt, aki bár nem viszonozta Sigurd érzelmeit, nem is tartotta ellenszenvesnek az ifjú lovagot, elküldték udvarhölgynek a királynő őfelségének.   

    Kinézet: Rövid, szőke hajú, égszínkék szeme van. Kb. 186 cm magas, robusztus testalkatú. Nem egy szépség, de nem is kimondottan csúnya. Általában a kopott félvértjét hordja, alatta tömésként a posztóvért. A páncél felett köpeny és palást, a családja színeivel. Oldalán a lovagkardja, valamint a láncos buzogánya. Sisakját csak harc közben hordja, többi fegyverét a lova cipeli, az állat a Romellek saját méneséből való harapós fehér csődör. Fegyverei nem rossz minőségűek de kopottak, és látszik rajtuk h már használtak.

Jelleme: Rend. Igazi lovag, az erkölcs szabályai szerint él. Tiszteli az időseket, csodálja a nőket, védi az ártatlanokat, segít a bajbajutottakon. Általában kiegyensúlyozott, csak akkor válik dühössé, ha a családját, a szerelmét, vagy az Egyetlent sértik meg. Számára nagyon fontos a dicsőség, a hírnév, azt reméli h ha híres kalandozó lesz,  akkor Lylien is másképp viszonyul majd hozzá. Lylien ni Berke egy Tyronnai lovag lánya, barna hajú, barna szemű, magas 180 centis hölgy. Nem csak szerelmes lovagka képzeli gyönyörűnek, tényleg szép lány (szépség:17). P.sz. 3691. ben született. Sigurd kedvenc étele a fácán, italokból az erősebbeket kedveli, főleg a pálinkát. Fél a kígyóktól, ellenben bátorsággal tölti el, ha a nyakában tudhatja szíve hölgye láncon lógó gyűrűjét, amit Lylientől kapott egy lovagi tornán. 

Családja: Shadon, Tyronna tartományában élő família az O'romell. Már évszázadok óta birtokolják Rommel várát és az azt körülvevő falvakat. A család lótenyésztéssel foglalkozik, ez a címerükben is észrevehető, ami egy négy részre osztott sárga-fehér mező, piros elválasztó csíkkal, középen egy fekete pegazussal. Ezt a jelképet hordja Sigurd is a pajzsán és a köpenyén, valamint ezen színekben pompázik a lovag kopjája is. Nem túl gazdagok, és befolyásosak, de az O'romellek megbecsült nemesek Tyronnaban.

Üdv,

 

Nekem tetszett ez a letisztult, egyszerű előtörténet Jó ötlet, hogy a saját életedből merítettél hozzá (legalábbis így sejtem az alapján, amit elárultál eddig magadról).  Viszont nagyon szúrja a szememet, hogy a "hogy" szó helyett már ide is csak egy "h" betű kerül, illetve vessző sem kerül elé. 

 

Üdv,

CS

[Legolol345]

@Con SalamanderEzt úgy hívják, h "nyelvújítás". Viszont ne aggódj én is ontológus vagyok, ha érted, h mire gondolok. De az előtörténet nekem is tetszik.

[Sigurd O'romell]

21 perccel ezelőtt-kor Con Salamander írta:

  

Üdv,

 

Nekem tetszett ez a letisztult, egyszerű előtörténet Jó ötlet, hogy a saját életedből merítettél hozzá (legalábbis így sejtem az alapján, amit elárultál eddig magadról).  Viszont nagyon szúrja a szememet, hogy a "hogy" szó helyett már ide is csak egy "h" betű kerül, illetve vessző sem kerül elé. 

 

Üdv,

CS

Helló 

Örülök hogy tetszik. Tényleg egy picit a saját helyzetemből merítettem. És igen, lusta vok kiírni, h hogy.

[Sneer]

H. h. m. v. (Hát hogy mik vannak!).Az előtöri valóban elégséges. Néha sajnos még versenyre külön figyelem felhívás utan sem jön olyan előtöri ami ennek a közelébe érne.Mikor kezdődne a kalandos élete a karakternek 3710 környékén?Mikor,h (hányban) első szintű?

[Sigurd O'romell]

Amikor a karit csináltam, asszem 3719 volt, de szerintem idén is 3719 van

[Pistike]

Üdv!

2021 TT-re készült karakterem előtörténetét teszem közszemlére, boncolgatás céljából.

 

A kis Yerak (bár ekkor még nem nevezték így) egy haonwelli vegyes kolóniában látta meg a vörös Holdat. Ember apja ügyes kezű bútor restaurátor, elf anyja javasasszony, afféle gyógyító volt a közösségükben. Apja felkérést kapott az ifini udvartól egy jövedelmező munkára. Két évvel Ifinbe érkezése után a család is utána indul az udvarba. Ám a hajó sosem érkezett meg az ifini kikötőbe. A partoktól pár napnyira a Láncbarátok kalózflottája támadt a tiadlani hajóra, amin a család utazott. Az ekkor még 6 tavaszt sem látott Yerak anyját a sokadik nemi erőszak közben véletlen(?) megfojtották, majd feletették a cápákkal. A kis Yerak (valahol a név ráragadt) az ifini rabszolgapiacon újabb 2 évig szenvedett. Itt ölt először, egy másik kölyköt takaróért és élelemért. Megpróbáltatásai viszont, csak most kezdődtek. Apróért vásárolta meg, -mint romlott árut- a Mélybenjárók szektája. A Mélybenjárók Ifin csatornarendszerében a szeméten marakodó klánok között próbált érvényesülni. A szektának boszorkánymesterekre volt szüksége. 
Így került a félszemű Gordan kezei alá. A félszemű hirtelen haragú, betegesen perverz magitor volt. Viszont a megmaradt egy szemével rendkívül jól mérte fel növendékei képességeit. A sötét tudományokon kívül a számszeríj használatára is kitaníttatta Yerakot. 
A sanyargatott növendék a rendszeres bántalmazás és szexuális abúzusok elöl a kis állatok kínzásába és megölésébe menekült. Rajtuk kiélhette minden tehetetlen dühét, valamint ebben a dologban végre ő maga dönthetett; az elmúlásuk mikéntje és ideje felől. Ahogy Yerak erősödött és a hatalma is nőtt már nem elégedett meg az állatokkal. Hamarosan a szekta ellenségei is a kezei közé kerültek. Idővel a klán kínmesterévé nőtte ki magát. 
A Mélybenjárók veszte egy feltörekvő klán elsöprő rajtaütése volt. A szekta egyetlen szívdobbanás alatt vesztette el a vigyázóit. Majd az embereinek(?) felét! Már a belső körben folyt a csata, mikor a félszemű magitor és tanítványa egy titkos ajtón át elmenekült. A rejtett csatorna egy széles tengeri barlangba torkollott. Yerak és a magitor két irányba indult el a csónakot keresni. Gordan talált rá a lélekvesztőre, épp vízre tolta volna a ladikot, mikor két nyíl ütötte át a hátát. A rettegett Félszemű, az aberrált magitor még ki se szenvedett, mikor Yerak az üstökébe markolt és egyetlen olajozott mozdulattal vágta le a fejét. A gonosz kinézetű sarlókés még kétszer lecsapott... a félelf tétovázás nélkül falta fel a dobogó szívet. Meg sem alvadt a vér a kezein, mikor már a megcsonkított testet fosztogatta. Egykori mestere soktarsolyos övét, smaragdgyűrűjét és rubinköves nyakláncát magához véve távozott az aszisz partokról. 
Későbbiekben többször megfordult Erionban és rengeteget tevékenykedett a Városállamok területén. Itt több helyen vérdíjat is tűztek ki a fejére.
Elvtelen, önhitt zsoldossá vállt. Két dologhoz maradt hű csupán: megmaradt olthatatlan gyűlölete a Láncbarátok iránt, és beteges vágya a szadista gyilkolásra.
Épp Gileadból menekült Caruac felé és hiába vágta le a kerülőt, járt úttalan utakon, üldözői így is nyomára akadtak. Darana megrabolt grófja nem sajnált semmit a felkutatására. Vizitorai egy csöndes tisztáson kerítették be. Félelf énje igazán kellemes helynek vélte a halálra. Lelkének sötét fele viszont konokul elhatározta; maga élé küld párat a kárpiton túlra az elveszejtői közül. Már épp kioldotta volna számszeríjának fesztelenítőjét, mikor megdördült az ég. A magasból jéghideg léghullám csapott le Yerakra. Körülötte szerteszét szóródtak a láncinges vizitorok. Yerak szívének üteme megtört, utolsó mozdulatába bénulva tehetetlenül nézte, amint a kék selymekbe öltözött nő az épp tápászkodó üldözői parancsnokához lépdelt. Lenge tunikája ujjából egy arany szigillát húzott elő. A sárga villanás elég volt, hogy a vizitorok vezére egyetlen intéssel vissza parancsolja embereit és eltűnjenek a sűrűben. A nő zöld szeme Yerak borostyán tekintetét kereste... Az összekapcsolódás pár pillanatig tartott csupán, de a félelf tudatában fertályórai kontraktus szövege villant. Hatalmat ajánlottak, pénzt, mentességet, cserébe a szolgálataiért és inci-finci gonosz lelkének egy szikrájáért. Yerak lélekben bólintott, az alku megköttetett. A nő eltűnt. A félelf életében tán először őszintén elmosolyodott, megvillantva hegyesre köszörült fogait.
Kezdetben egyedül vetették be Yerakot. Destabilizálás, lázongás szítása, káosz és rettegés keltése a pórok között, hogy a későbbiekben, doran megmentőként érkezhessen. Így növelve replutációját és vazallusait. Ám Yerak hatékonysága kezdte megfeküdni a dorani felső körök érzékeny gyomrát. A boszorkánymester tevékenysége gyakran megmérgezett falvakat, elnéptelenedett udvarházakat és a régióra szabaduló különös kórságokban haldokló népeket hagyott maga után. Dorannak viszont élő csatlósokra és nem holtak seregére volt szüksége. Így rendeltek a veszett félelf mellé vizitorokat, akik végül a társai lettek. Fajtársát a dorani varázslót, a tudásszomjas Krad beavatottját, a saját rendjén belül is ritkaság számba menő Darton paplovagnőt, valamint egy fura kölyköt, akitől Yerakra egyszerre tört rá a zsigeri rettegés és az az olthatatlan, ágyékforrósító vágy, hogy elevenen nyúzza meg és a saját lábszárcsontjaival szögezze fel Doran északi kapujára az így megszépített ifjú kis testet.
Külső/kinézet: Vállig érő vékony szálú, hamuszín haj, mely zsíros tincsekben lapul a csontos koponyára. Mélyen ülő borostyánszín szemek egy elhegyesedő orrot öveznek. A keskeny, vértelen ajkak, hegyesre köszörült sárga fogakat rejtenek. Átlagos magasságú, csapott vállú, ösztövér testalkat, enyhén görnyedt tartással. Hosszú, pókláb szerű ujjain gondosan hegyesre reszelt fekete körmökkel. 
Ruházata pusztán funkcionális. Testhez simuló, hasított bőr pantalló, könnyű lenvászon ing, bőr alkarvédőkkel és bőr mellénnyel. Puha talpú nemez csizma és a két meghatározó tartozék: a soktarsolyos öv, ami egykori mesteréé volt, valamint a toroni mintára készült sötétszürke, viaszosvászon inkogno az elengedhetetlen csukjával. Bal combján nyílpuska lövedékeket befogadó tegez. Övében széles pengéjű erősen hajlított kés. Hátán, vállszíjon strapabíró könnyű nyílpuska.

Jöhetnek a kritikák!

[Quintus]

On 2022. 10. 22. at 5:40-kor Pistike írta:

kölyköt, akitől Yerakra egyszerre tört rá a zsigeri rettegés és az az olthatatlan, ágyékforrósító vágy, hogy elevenen nyúzza meg és a saját lábszárcsontjaival szögezze fel Doran északi kapujára az így megszépített ifjú kis testet.

Mi a f*sz? Beteg egy írás. Biztos nem engednék olyan játékost a csapatomba, aki ilyen elötörténettel jön. A nemi eröszak és gyerekek elleni eröszak nálam no go.

[nekdolan]

Kizárásos alapon az a rész Kriszta karakterére vonatkozott XD Asszem Darton küldöttje volt, aki azt hitte magáról, hogy ő a halál angyala, vagy valami ilyesmi

[Darabolo]

Sötét, de simán mesélnék egy ilyennek. Túl sók tündércsillámf@szláma karaktert láttam már. Kíváncsi lennék, ki tudod e játszani.

[Pistike]

Jó Daraboló!

Sajna a már ismert okok miatt, ezt mi ketten nem tudjuk kideríteni.

Amennyiben számít valamit: Papírom lett róla, hogy a második legjobb szerepjátékos voltam a TT-n.

[Darabolo]

Hát igen 

Sajnos az élet nem egyszerű, de azért gratulálok neked