Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.

Legkedvesebb idézetek fóruma


Recommended Posts

Örök Fable:

"A halhatatlanság kizárt. Nincs vénülhetetlenség, az idő lóháton jár. Talán tékozlóbb lenne az ember, ha az öröklét játszana vele. Csakhogy az élet futóbolond, még csak füst sem marad utánunk, átvészelni kevés. Kihívás. Le kell játszani."

"Az élet legörömtelibb, legszebb, legfurcsább dolgai nem anyagszerűek, nem ragadhatod meg őket a kezeddel. Nem a tapogatható, összerabolható fizikai valóság világába tartoznak. Õk érintenek meg téged, ha megérdemled, vagy ha rászolgáltál. Te csupán a lelkeddel illetheted őket."

Link a hozzászóláshoz

Aggónia..:

"- Nem csókollak meg - szólt elszántan.

- És miért nem?

- Mert hasonképpen végződne, mint a mesében: előbb csak a szádon legelésznék, aztán a hasadon, majd az egész testedet akarnám, mire te leforráznál a könynyeiddel.

- Nem biztos.

- Ez nem ugyanaz, mint a biztos, hogy nem."

(Fable)

Link a hozzászóláshoz

You can achieve immortality, simply by doing one, great thing.

"A halhatatlanságot elérheted egyetetlen, hatalmas cselekedettel."

És Projekt Priot utáni pakolásban történt:

- Örülök, hogy hogy nem voltál ott amikor Cydoniánál kellett felderíteni. Ha ugyanis találkozunk akkor le kellett volna lőjelek.

- Ha találkoztunk volna, akkor én lőttelek volna le téged anya...

Link a hozzászóláshoz

Egyik nagy kedvenc, még mindig. Az élet számos területére lefordítható/,,ráhúzható" - legalábbis én így gondolom. :)

Ady Endre: A fekete zongora

Bolond hangszer: sír, nyerít és búg.

Fusson, akinek nincs bora,

Ez a fekete zongora.

Vak mestere tépi, cibálja,

Ez az Élet melódiája.

Ez a fekete zongora.

Fejem zúgása, szemem könnye,

Tornázó vágyaim tora,

Ez mind, mind: ez a zongora.

Boros, bolond szívemnek vére

Kiömlik az ő ütemére,

Ez a fekete zongora.

Link a hozzászóláshoz

Egy nagyon kedves kórustársam verse.. szívemből szólott :)

Hajdan Valéria: Isteni fény

Újra

és újra

elrejtőzöl,

még csak nem is

mentegetőzöl.

A megfelelő pillanatra

vársz,

valakit tudat alatt halálra

szánsz.

A rád vetülő fényt úgy

használod,

hogy abban sötétséged

ajánlod.

Jó fényben tünteted fel magad,

de szíved attól még bűnben marad.

Mindig valami mögé bújsz,

hogy ne lássalak,

várod, hogy újból

előkiáltsalak.

Míg végül

addig

gyűlik

benned a

salak,

hogy már

nem akarod, hogy

megváltsalak.

Link a hozzászóláshoz

Ez nem idézet... De az egyik nagy kedvencem, úgyhogy nem hagyhatom ki. :)

,,Radnóti Miklós: Töredék

Oly korban éltem én e földön,

mikor az ember úgy elaljasult,

hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,

s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,

befonták életét vad kényszerképzetek.

Oly korban éltem én e földön,

mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,

az áruló, a rabló volt a hős, -

s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,

már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

Oly korban éltem én e földön,

mikor ki szót emelt, az bujhatott,

s rághatta szégyenében ökleit, -

az ország megvadult s egy rémes végzeten

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

Oly korban éltem én e földön,

mikor gyermeknek átok volt az anyja,

s az asszony boldog volt, ha elvetélt,

az élő írigylé a férges síri holtat,

míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.

.

.

Oly korban éltem én e földön,

mikor a költő is csak hallgatott,

és várta, hogy talán megszólal ujra -

mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, -

a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.

."

/1944/

Link a hozzászóláshoz

A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!

Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.

Kalandozónév regisztrálása

Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!

Csatlakozás a Kalandozókhoz

Bejelentkezés

Már velünk kalandozol? Lépj be!

Belépés
×
×
  • Új...