Ynev és a mágia

[Darabolo]

Nekem is ez a legnagyobb gondom, esetleg van még a max ép-ből mannát szerzek. Pedig csuda dolgokat lehetne vele kidolgozni. Főleg, ha az avatárrá válást is meg tudnák oladni játéktechnikailag.

[MagyarGergely]

Üdv!

Én egy fokozatos fejlődést és átlényegülést képzelek el és dolgoztam ki, ahol minden patrónus más-más, egyre több hatalmat biztosít. Ez ráadásul a használat függvényében erősebb is, ahogy azt a cikk is írja. És nem csak különleges képességeket, varázslatokat jelent, hanem közben a túlvilági hatalom fokozatosan egyre inkább átlényegíti a szerafistát, ami fizikai elváltozásokat, képességek változását is jelenti. Amikor a karakter elér a teljes átlényegítés állapotába, azaz avatár lesz, vagyis a patrónus teljesen átlényegítette őt, tehát tulajdonképpen megjelent Yneven "tapasztalatot gyűjteni", onnantól az én elképzelésem szerint már NJK-vá válik a karakter, hiszen feloldódott a túlvilági hatalom lényegében, ezzel fizetett az erőért, amit egészen addig birtokolt. Az én kiegészítőm itt ér véget. Persze játszható a játék tovább akár a félisteni hatalmú avatárral is, de szerintem az már nem csapatba, JK-nak való. 

[Darabolo]

Nem rossz. De vagy nem jutattnám el az avatár szintig, vagy közel sem kapna akkora erőt avatárként. Megfordult a fejemben, hogy a frissen belépett fejvadászunknak egy ilyen paktumot biztosítok az életút játékunkban, hisz 3-5 szinttel el van maradva. Csak kockázatos.

[MagyarGergely]

Üdv!

Előbb-utóbb el kell, hogy érje az avatár szintet... de mondom, az már szerintem nem játékosnak való. (ahogy a szabályok szerint elég nehézkes játszani mondjuk a 20 Tsz.-t...) az iylesmit már saját berkekben, és általában nem leírt és grammra kiszámolt szabályokkal játsszák - én legalább is így meséltem pl. a 25+ Tsz-es kalandot. De a szerafizmus alkalmazásának is olyannak kell lenni szerintem (célszerű), hogy a játék alatt még ne érje el, vagy nehezen érje el az avatár szintet a szerafista, és akkor színes, valami hatalomféle, aminek ára is van... de mégis játszható. 

 

[bűvdudás]

Sziasztok!

On 2018. 03. 24. at 9:23-kor Darabolo írta:

(...) De vagy nem jutattnám el az avatár szintig, vagy közel sem kapna akkora erőt avatárként. (...)

Utóbbi elképzeléssel az a gond, hogy a Szerafizmus c. cikkből elég jól kirajzolódik, hogy szeráfi alkura csak meglehetősen nagy hatalmú entitások képesek. Azaz egy ilyen fajzat avatárja (megtestesülése) sem lehet gyenge kezdő, hiszen övé a lény (szinte) teljes tudása és kapacitása. Úgyhogy valóban nem megfelelő JK már csak ezért sem. A másik ok az MG által is kifejtett teljes átalakulás: többé nem számít, hogy a játékos mit szeretne "csináltatni" a karakterrel. Az avatárt már nem az ő akarata mozgatja. (Elhivatott szerepjátékkal, rákészüléssel nyilván ezt is meg lehet jeleníteni, de egy ilyen igazán hitelesen kijátszott karakter többé aligha lesz alkalmas a csapatjátékra... ) 

Továbbá amit számításba érdemes venni még, az az a tény, hogy nagyon kevés szerafista éri meg az avatárrá válást. A mind nagyobb hatalom és az ezzel járó átlényegített állapot olyan torzulásokat idéz elő a személyiségükben, ami - bár ez nagyban függ a patrónus alapvető gondolati sémájától - újra és újra istenkísértő magatartásra sarkallja őket. (Pláne ha rendszeresen használják a nagyobb hatalmú evokációkat.) Magyarán jó eséllyel túlbecsülik kapott hatalmukat, s elég rendesen elszállnak maguktól. Ez pedig, mint tudjuk, ritkán életbiztosítás. S ha a játékos hiteles akkar lenni, akkor sokszor a jobbik meggyőződése ellenére kell "cselekedtetnie" kedves karakterét. 

Mindenesetre izgalmas kérdéskör, és nagyon színes dolgok születhetnek belőle. 

[Darabolo]

12 órával ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

Előbb-utóbb el kell, hogy érje az avatár szintet... de mondom, az már szerintem nem játékosnak való. (ahogy a szabályok szerint elég nehézkes játszani mondjuk a 20 Tsz.-t...) az iylesmit már saját berkekben, és általában nem leírt és grammra kiszámolt szabályokkal játsszák - én legalább is így meséltem pl. a 25+ Tsz-es kalandot. De a szerafizmus alkalmazásának is olyannak kell lenni szerintem (célszerű), hogy a játék alatt még ne érje el, vagy nehezen érje el az avatár szintet a szerafista, és akkor színes, valami hatalomféle, aminek ára is van... de mégis játszható

Egy csak részleteiben meglévő paktumra gondoltam. Tudomásom szerint abból nem tud avatárrá válni, vagy csak nehézkesen. Egy Daron lenne a szerződő fél aki eleinte csak naponta 1x d10 kör relytőzködést adna (sötétben 100%, világosban +15-20%) + ha világosban használja a ké-té-vé kombót pluszokkal látnám el, hisz nem látják tökéletesen a mozgását.. Ikerkaszthoz hasonlóban gondolkodom, a tp-t szétosztja a "Daron" kaszt és a főkaszt közt. A "daron" kaszt semmi mást nem adna, csak minden páratlan szinten egy újabb démoni képességet, vagy annak tovább fejlesztett váltózatát adná pl: naponta 2x használhatja, vagy több időre. Páros szintekre raknám a testi torzulásokat, pl 2-es szinten -1 erő, +1 gyorsaság vagy ügyesség, 4-es szinten apró szarv kezdemény kialakulása a fejtetőn, 6-os szint koros fogyás infralátás 5m-ig, a nappali fény bántja a szemét stb,stb,stb.....

Így azért elég lassú lenne az avatárrá alakulás, amit egyébként se gondolok egy villámgyors folyamatnak, még egy életútjáték során se biztos, hogy eléri a karakter.

Vegyük figyelembe, hogy az átalakulás elég ritka dolog még Yneven is, a legnagyobb avatár "szervezet" az ordani tűzvarik közt is elhanyagolhatóan kis létszámban vállnak fekete lánggá. Persze ez csak az én elméletem, mit gondolsz róla? Lehet neki fekszem és írok hozzá én is valamit.

Más.: A csapatot, mivel mindannyian első karakteresek, most biztatom egy másik életút játékra (megnyugtattam őket, hogy a régit is játszuk még ), hadd szerezzenek tapasztalatot, ne adja isten végre meghalna egy karakter és felfognák, nem csak az az 1 van. A játékos halála csak lehetőség valami másra. Ne érts félre nem akarok rosszat nekik, csak terelgetném őket. Az előző kaland szerint legalább 2-nek meg kellett volna halnia, de annyira bravúrosan oldották meg a helyzeteket, és annyira szépen játszották ki a karikat, hogy nem volt lelkem rájuk küldeni a "végső csapást". No lényeg ami a lényeg, arról mit gondoltok, hogy megszabnám mely kasztokat használhatják? Szerintem minden csapatban KELL legyen legalább egy tank és egy varázsló (nem varázshasználó, varázsló). Nem ölné meg a játékot egy ilyen szabályozás?

[bűvdudás]

27 perccel ezelőtt-kor Darabolo írta:

(...) Egy Daron lenne a szerződő fél ...

Csak egy észrevétel: egy daronne nem fog szeráfi alkut kötni senkivel, ahhoz túlzottan kevés. Erre írta MG, hogy:

"Sajnos a szerafizmus játéktechnikai kidolgozásának eddig csak olyan változatai vannak, amik köszönőviszonyban sincsenek a szerafizmusról szóló (egyetlen, tehát nincs több verzió) cikkel, ami Reniertől származik. Javarészt kimerülnek (...) a "közdémonok hatalmat osztogatnak" verziókban. "

[Darabolo]

13 perccel ezelőtt-kor bűvdudás írta:

Utóbbi elképzeléssel az a gond, hogy a Szerafizmus c. cikkből elég jól kirajzolódik, hogy szeráfi alkura csak meglehetősen nagy hatalmú entitások képesek. Azaz egy ilyen fajzat avatárja (megtestesülése) sem lehet gyenge kezdő, hiszen övé a lény (szinte) teljes tudása és kapacitása. Úgyhogy valóban nem megfelelő JK már csak ezért sem.

Bocsi, de az esszém írása közben kommenteltél, különben rögtön válaszoltam volna

Tudtommal szeráfi alkut a leírás szerint bárki megkötheti, csupán az igaznév és a biztosított képességek leírása kell hozzá, akár egy szimpla közdémon is megkötheti. Amiért nem teszi meg az az, hogy az entitás ami képességet biztosít azzal arra az időtartamra amíg az alku kötője használja nem áll rendelkezésére, vagy csökkentett hatásfokkal. Ezzel van magyarázva, miért nincs egy entitásnak több száz syeráfja, max. 2-3. Annyira legyengítené magát, hogy céltáblává válna az ellenfelei számára.

Ezzel a logikával SZERINTEM! Eeeelmééééletileeeg lehetséges akár egy 10. tsz-ü vari alkuja is egy másik emberrel, elfszabásúval vagy más lénnyel.

Mondjuk a másik fél alkalmazhatja 20 mp erejéig a TAM valamely mozaikját. A vari így viszont vesztene 20mp-ot amihez az alku alanyának haláláig nem tudna hozzáférni. Persze ez csak az én logikám.

[bűvdudás]

Üdv!

Értem, ez is egy elképzelés. Azonban  a  Szerafizmus cikk szinte összes hivatkozása túlvilági hatalmasságokra utal, amikor a siyerafokról beszél. Három részt be is idéznék, ami alátámasztani látszik azon vélekedésünket, hogy közdémonok és elementálszolgák nem kötnek, nem köthetnek  szeráfi alkut:

"A szó (siyeraf - szerk.) értelme tehát “külső sarj”, “a túlsó világ gyermeke” lehetett. Ez alatt minden bizonnyal azokat a különféle önálló értelemmel bíró entitásokat értették, amelyeknek otthona kívül esett az anyagi síkokon, s jelentős hatalommal rendelkeztek, ám korántsem akkorával, hogy isteneknek lehetett volna tekinteni őket"".

"Az a siyeraf, aki (...)  gyakorlatilag minden hatalmát szétaprózza halandó pártfogoltjai között, (...) annyira elgyengül, hogy lesüllyed az alsóbbrendű szellemek sorába." (Azaz, noha túlvilági lény marad, megszűnik siyerafnak lenni, így nem lesz képes szeráfi alkut kötni sem. - szerk.) 

" ... még a legalantasabb siyerafok is olyan messze magasan állnak a közönséges halandók fölött, hogy erőszakkal való megzabolázásukhoz Ynev egyik legtapasztaltabb mágusára lenne szükség. "

De még ha el is fogadjuk, hogy elméletileg közdémonok is köthetnek szeráfi alkut (vagy valami olyasmit), az felettébb valószínű, hogy már az első szerafistájuk (az ún. "jogar") első evokációi is szárazra szipolyozzák és a nemlétbe taszítják őket, olyan csekély a hatalmuk. Ergó eszük ágában sem lesz szeráfi paktumot megszövegezni... noha kétségkívül eredeti módja lenne ez az öngyilkosságnak.  

Amit bizton kijelenthetünk a cikk alapján, hogy egy 10. szintű varázsló semmiképp sem köthet szeráfi alkut, lévén nem túlvilági lény. (Arról nem is szólva, hogy ilyeténképp értelme sem volna ilyesféle paktumot kötnie.) Már "a dzsinnek, a máridok, az eltávozott lelkek és a különféle állatszellemek" sem lehetnek siyerafok, "mert ők túl szoros szálakkal kötődnek az általunk ismert világhoz". Márpedig ha ez kizáró ok, akkor az élő varázslók minden további megfontolás nélkül kiesnek a lehetséges jelöltek közül.

De az is kétségtelen, hogy van a közdémoknok számára is járható útja a halandókban rejlő potenciál kihasználásának. Megszállás, elbitorlás... és persze ott vannak a vulagharok. 

 

[MagyarGergely]

Üdv!

Ne keverjük össze a szeráfi alkut (amikor egy túlvilági HATALOM, és nem egy közdémon) szeráfi alkut köt egy EAS-beli lénnyel, azzal, amikor valaki az EAS-ra idéz pl. egy démont, és megalkudnak, hogy az mit kér/kap azért, hogy megcsináljon valamit neki. A szeráfi alkuhoz HATALOM kell, nem csak azért, hogy legyen miből osztogatni, hanem azért is, hogy valahogy - ennek ugye nincs - nem is kell - kidolgozott játéktechnikája - lejuttathassa egy halandónak, pedig ő még nem isten! (aki istenné vált, az más máshogyan csinálja...) 

A szeráfságot vállalni szándékozó (mert ez nekik nagyon nagy fejlődési lehetőség) - az is, ha megidézik, csakhogy akkor meg is halhat! - lehetővé teszi azt, hogy vele szeráfi alkut kössenek, amihez létrehozza a szerződést, (ez lehet szöveg, szertartás, stb.), amit lejittat valahogy az EAS-ra - számtalan színes ötletelési, mesélési, küldetés lehetőség...! Ám aki ezt megtalálja, és vállalja, annak a szeráf hatalmat KELL, hogy adjon, és elindul a folyamat. Nem veheti már el tőle, létrejön a szerződés... és a szeráf fokozatosan a kapott tapasztaltokért cserébe hatalmat ad, majd végül átlényegíti a szerafistát, avatár lesz. (ami cool, hiszen még mindig nem idéződött ide, tehát tapasztal, "szintet lép", de nem ő hal majd meg, csak az avatárja.) Ezt nagyon nem a közdémonok, nem is a démonhercegek vagy dzsinnek stb csinálják, hanem az ultratáp, de az apoteózisban istenné még nem vált lények. 

Amikor isten lesz (sok-sok-sok-sok-sok idő és tapasztalat, stb. - megint nem kell számszerűsíteni), akkor már nem jó neki a szeráfi alku, hiszen az kötelezi őt! Ő más isten, hatalmat adhat anélkül, hogy csökkenne az övé, viszont immár imákon keresztül kap támogatást (ne süllyedjünk odáig, kérem, hogy egyszerűen energiáról beszélünk (az istenek a hívők like-jaira gyúrnak ), és már definiálta magát - értékrendje van, amit be kell tartani, és be kell vasalni! így működik az isteni hatalom. A pap tehát, amiért szolgálja, Mp-t kap. Ha nem csinál jót, akkor nem kap, vagy bünti jön... (küldöttei vannak, stb.) Ha még ilyenkor is megvannak a régi szeráfi szerződések, akkor azt az isten a híveivel irtja, ahogy a szerafistákat is, mert már nem akar így tapasztalatot szerezni, nem akar kötöttséget, pláne nem akar olyan hívet, aki ő nem tud megrendszabályozni, és akár ellene is cselekedhet, mert a szerződés nem papi mágia, azt nem húzhatja keresztbe. Ez a szerafizmus kockázata, nem is minden túlvilági hatalmasság alkalmazza (a Renier cikkben ugye vannak ezzel kapcsolatban érdekességek, példák). 

Namost, a fentiekből látszik, hogy nincs "részleges szerafizmus", meg részeges szerződés... van egy csomag, kell, vagy nem. Olyan, mint a banki kölcsön, ha megkötötted, nincs visszaút Meg lehet próbálni nem használni a szerafistának a hatalmat, amikor rájön, hogy ez mégsem olyan jó dolog rá nézve, de akkor jöhet az érdekes szerepjáték... szenvedés, hiszen kapott valamit, ami jó érzés... megváltozik fokozatosan, jelleme torzulhat, nehézségei vannak, amikhez ott a segítség, viszont minél inkább használja a hatalmat, annál inkább átadja magát a szeráfnak. 

A démonok - közdémonok főleg - pitiáner kis próbálkozók egy olyan hatalmassághoz, aki már képes a szerafizmusra - és nem minden hatalmasság akarja! Ahogy Bűvdudás is írta, démonokkal paktálni van sok egyéb lehetőség, én azt javaslom, hogy a szerafizmus maradjon meg olyannak, amilyennek Renier megírta. 

 

Kicsit off, de az oradni szerafisták kérdésköre megint érdekes. Ordanban szerintem nincsenek szerafiták. Ez a feltételezés a Renier cikk legnagyobb hibája. A szerafizmus kérdésköre az övé, mert ő hozta be, és nem volt még ilyen. Ordan viszont már régen kidolgozott, több könyvben megjelent, működő, megmagyarázott eredetű tűzmágiája van, aminek köze nincs a szerafizmushoz... tehát ez az ordani szerafisták dolog ELLENTMONDÁS, azaz hiba. Az ÚTK-s négykapusok tettek érdekes kísérletet a feloldására, ami az ordani anyagaikban olvasható, miszerint az ordaniak között megjelent valami tűzzel kapcsolatos hatalmasságnak a szerafistái, akik meg is próbáltak hatalomra kerülni a rendben, majd volt "avatárháború" Ordanban, aztán jól kiirtották őket - és tovább lehet gondolni, hogy lehet egy érdekes renegát tűzvarázsló vonalat származtatni ebből, szerafizmussal, akiket lehet üldözni... és Ordan pedig marad olyan, amilyennek ereetileg kitalálták és kidolgozták. 

[Darabolo]

Egy órával ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

Namost, a fentiekből látszik, hogy nincs "részleges szerafizmus", meg részeges szerződés... van egy csomag, kell, vagy nem. Olyan, mint a banki kölcsön, ha megkötötted, nincs visszaút Meg lehet próbálni nem használni a szerafistának a hatalmat, amikor rájön, hogy ez mégsem olyan jó dolog rá nézve, de akkor jöhet az érdekes szerepjáték... szenvedés, hiszen kapott valamit, ami jó érzés... megváltozik fokozatosan, jelleme torzulhat, nehézségei vannak, amikhez ott a segítség, viszont minél inkább használja a hatalmat, annál inkább átadja magát a szeráfnak

Ezzel nem értek egyet. Nem tudnám idézni, de biztos vagyok benne, hogy világosan kimondja a szerződés egyoldalúlag (az ember részéről)  megszüntethető. A módját is leirja, de arra már nem emlékszem.

Sokmindent megmagyaráz az okfejtésed, de vannak még fekete foltjaim.

Tudom nem szeráfi alkuval került hatalomra Thar, de számomra akkor is fura a felemelkedése. Egyszerű közdémonból indult, tehát e szerint idővel akármelyik démon eljuthat erre a szintre. A kezdeti térnyerését mivel magyarázzátok? Lelkek bekebelezésével? Aztán ahogy eljutott egy fejletségi szintre valamilyen módon híveket szerzett? Akár a satralisra való idézésével? Nekem ő valahogy kilóg a sorból. Nem illik bele a Kyr pantheonba, olyan mintha az istenek mellöl letaszított volna valakit, hogy teret nyerhessen, hisz a kyr kulturkör nem a démoni világokra épül.

Mi a helyzet a crantai avatárral (bocs a pontatlanságokért, régen olvastam) aki egy ősével kötött szerafi alku által olyan pusztítást vitt végbe amihez foghatót rég nem láttak északon. Az ősének elvi szinten meg kellet volna rekednie a szellem szinten (amennyire tudom a személyisége még torzult is) TEHÁT nem köthető vele szeráfi alku. HA mégis, hogy került olyan magasságokba? Az nem kielégítő válasz nekem, hogy már pár száz éve imádkoznak hozzá a leszármazottai, és csak nekik biztosít hatalmat az ork héroszokhoz hasonlóan. Ez relatíve kevés időnek tűnik, ill. ennek az alaknak láthatóan VOLT kötödése a satralishoz.

Ha már ork héroszok, bocs megint a pontatlanságért. A hérosz aki demonologiát tanult, és lelkeket kebelezett be, aki leszármazottaitól ma is ezt várja el, és lelke egy démoni síkon csak hizik-hizik és hizik mint egy rákos daganat. A leirtak szerint ő már valamivel több mint egy démonúr! Vele köthető lenne egy alku?

Ill. nem látom be egy démonúrnak miért nincs hatalma az alkuhoz.

A sárkány és elflovas szeráfok? Egymás szeráfjai voltak, egymáshoz váltak hasonlatossá, ha valakiknek hát nekik volt kötödése az EAS-hoz.

Phuh, hát elsőre ennyi. Bár lehet lenne még, ha neki fekszem.

 

Uff beszéltem

[bűvdudás]

Sziasztok!

Darabolo;

két dologban is igazad van.

Az egyik, hogy a szeráfi alku megszüntethető. Van egy - viszonylag egyszerű - szertartás, amely felbontja a paktumot. Vége, oda a hatalom. Búcsút inthetsz az eddigi bónuszaidnak, maradsz egyszerű halandó. Mondanom sem kell, hogy kevés szerafista lépi ezt meg. 

A másik, hogy vannak töredékes alkuszövegek; sőt, a legtöbb fennmaradt paktumszöveg ilyen. A teljes szöveget csak az adott entitás legelső szerafistája, a jogar ismeri, akinek ritkán áll érdekében a teljes verziót megosztania másokkal. Ezek a töredékes/megszűrt/butított alkuszövegek jellemzően kevesebb hozzáférhető hatalmat biztosítanak az őket megismerő szerafistáknak, zömmel alacsonyabb szintű (vagy valamiért problematikus) evokációk vannak bennük. Ezzel együtt a siyeraf ugyanúgy biztosítani kénytelen az ezekben fellelhető hatalmat, mint az eredeti szövegek esetében,  kibúvó tehát ezek alól sincs. 

De a fenti két dolog továbbra sem érinti azt a megállapítást, hogy közdémonok nem kötnek szeráfi alkut, mivel nem is szeráfok. Hiányzik hozzá az okuk éppúgy, mint a minimálisan elegendő hatalmuk. Az égvilágon semmit sem nyernének vele, viszont mindent elveszítenének - a csekélyke hatalmukat és valójukat is.

Tharr.  A guttarok közül emelkedett ki, de ez nem jelenti azt, hogy egyszerű közdémon lett volna. Nem sokat tudunk az alvilági  kíndémonok hatalmáról, arra azonban sehol sem találtam utalást, hogy közönséges démonok lettek volna. Tharr felemelkedéséről korábban már írtam pár gondolatot - jókor hozakodott elő a jó programmal. Van olyan elképzelés, hogy egy korai kyr istenség,  Avista helyét vette át a pantheonban. Biztosat nem tudunk. De a szerafizmus eszközeivel ismereteink szerint nem is élt. 

Crantaiak és Baál-Káin. A Tongoriában űzött nekroszerafizmus speciális jelenség, teljesen külön kategóriaként illik kezelni. Kell hozzá a vér köteléke, azaz csak leszármazási ágon működik. A torzult, elembertelenedett személyiség (bizony; az általad említett "pár száz  év" mintegy tizenhatezer esztendő...) pedig nemhogy nehezítené, de még erősíti is a szeráfi alkura való alkalmasságot (lásd a fentebbi hozzászólásom hatodik bekezdésének végét). Avatárok ugyan a vér hígulása miatt minden nemzedékkel kisebb valószínűséggel támadnak a tongorok között, de Baál-Káin esete kivételes és intő példa, hogy azért hiba volna alábecsülni őket.

Orkok és Ughjorbaghan. Az orkok a dolgozat szerint nem űzik a szerafizmust, az ő héroszimádatuk szakrálisabb természetű. Az ork héroszok zömmel megőrizték a  népük és társadalmuk által vallott értékrendet, s utódaik rajongása és imádata emelte őket magasabb polcra, nem patrónusi alku. A Falánk elvben (legalábbis ami a kaliberét illeti) valószínűleg alkalmas lenne szeráfi alku megkötésére - más kérdés, hogy szemlátomást nem foglalkoztatja ilyesmi.  (Lehet, hogy még az ő gondolati sémája nem távolodott el eléggé a halandókétól?)

Sárkány és elflovas szeráfok. Ez nekem nincs meg. 

Összefoglalva a véleményem: klasszikus szeráfi alkuhoz arra hajlandó, kellő mértékű hatalommal bíró túlvilági entitás  szükséges. Potenciális patronáltakban - azaz fogékony; tudás és hatalom után ácsingózó halandókban - már valószínűleg nem lesz hiány. Az esetek többségében ez utóbbiak úgysem lesznek tisztában a várható járulékos következményekkel (ti. a személyiségük teljes elvesztése), úgyhogy kapva kapnak a páratlan lehetőségekkel kecsegtető ajánlaton...

Valószínűleg ezek a válaszok sem lesznek számodra kielégítőek, de nem igazán vannak más, teljesebb válaszok. Ha neked ez így nem kerek, csak egy tanácsom lehet:  formáld olyanra, ami a játékosaidnak és neked, a ti  Ynev-képeteknek megfelel. A fontos, hogy szórakozzatok jól. 

[Darabolo]

2 órával ezelőtt-kor bűvdudás írta:

De a fenti két dolog továbbra sem érinti azt a megállapítást, hogy közdémonok nem kötnek szeráfi alkut, mivel nem is szeráfok. Hiányzik hozzá az okuk éppúgy, mint a minimálisan elegendő hatalmuk. Az égvilágon semmit sem nyernének vele, viszont mindent elveszítenének - a csekélyke hatalmukat és valójukat is

Rendben ezt elfogadtam. Ezen már nem is vitáztam. Ami gondot okoz, hogy szerintetek egy démonúr sem alkalmas rá. 

2 órával ezelőtt-kor bűvdudás írta:

Tharr.  A guttarok közül emelkedett ki, de ez nem jelenti azt, hogy egyszerű közdémon lett volna. Nem sokat tudunk az alvilági  kíndémonok hatalmáról, arra azonban sehol sem találtam utalást, hogy közönséges démonok lettek volna. Tharr felemelkedéséről korábban már írtam pár gondolatot - jókor hozakodott elő a jó programmal. Van olyan elképzelés, hogy egy korai kyr istenség,  Avista helyét vette át a pantheonban. Biztosat nem tudunk. De a szerafizmus eszközeivel ismereteink szerint nem is élt. 

Azt se jelenti, hogy démonúr- herceg lett volna. Nagyon bizergálja a fantáziámat Tharr, ha tudsz a kérdéses témában forrásokat, könyveket kérlek linkeld be. Soha nem állítottam, hogy szeráfi alkut kötött volna, sőt hangsúlyoztam, hogy nem. Az Avista dolog teljesen új nekem, de még utána nézek. Köszönöm. Ami még fekete folt és amiért a források ennyire érdekelnek, hogy van egy folt a sztoriban. Erős lett, legyőzte az ellenségeit, letaszította Avistát. DE, miként lett meg az első papja, fél isteni lényként megidézte egy bolond nekromanta? Megjelent az EAS-on démonúri hatalmat kihasználva? Sajnálatomra, nem hiszem, hogy ez valaha is kiderül.

3 órával ezelőtt-kor bűvdudás írta:

Crantaiak és Baál-Káin. A Tongoriában űzött nekroszerafizmus speciális jelenség, teljesen külön kategóriaként illik kezelni. Kell hozzá a vér köteléke, azaz csak leszármazási ágon működik. A torzult, elembertelenedett személyiség (bizony; az általad említett "pár száz  év" mintegy tizenhatezer esztendő...) pedig nemhogy nehezítené, de még erősíti is a szeráfi alkura való alkalmasságot (lásd a fentebbi hozzászólásom hatodik bekezdésének végét). Avatárok ugyan a vér hígulása miatt minden nemzedékkel kisebb valószínűséggel támadnak a tongorok között, de Baál-Káin esete kivételes és intő példa, hogy azért hiba volna alábecsülni őket.

Kicsit mellé löttem  Viszont tartom, hogy erős kötödése van az EAS-hoz. Lehet ez a kivétel erősíti a szabályt, de akár az indok is, hogy egy kellően erős varázsló, sámán leszármazottaival miért tud szeráfi alkut kötni. Pfff.... Kinek mit jelent Ynev....

3 órával ezelőtt-kor bűvdudás írta:

Orkok és Ughjorbaghan. Az orkok a dolgozat szerint nem űzik a szerafizmust, az ő héroszimádatuk szakrálisabb természetű. Az ork héroszok zömmel megőrizték a  népük és társadalmuk által vallott értékrendet, s utódaik rajongása és imádata emelte őket magasabb polcra, nem patrónusi alku. A Falánk elvben (legalábbis ami a kaliberét illeti) valószínűleg alkalmas lenne szeráfi alku megkötésére - más kérdés, hogy szemlátomást nem foglalkoztatja ilyesmi.  (Lehet, hogy még az ő gondolati sémája nem távolodott el eléggé a halandókétól?)

Nem mondtam, hogy csináljak. Csupán felvetettem a kérdést képes lenne e rá. Ebben egyezik a véleményünk. 

Erősödik a gyanúm, hogy szegény Ádi más módon kell, hogy megerősödjön. Csak úgy ukk-mukk-fukk nem akarok entitásokat gyártani ilyen célra, ki tudja mennyire rúgná fel a kész Ynev képünket, a már meglévő és esetleg alkalmasak, pedig túlontúl erősek lennének. Ha kap ilyen alkut, egy biztos nem jogar lesz, csupán egy sérült, torzult szerzödést találhat meg.

 

Az elflovast külön kikeresem neked. Nagyon érdekes. 

Azért köszi a segítséget. Uff beszéltem!

[MagyarGergely]

Üdv!

Bűvdudás kielégítően válaszolt szerintem, így én csak kiegészíteném azt. 

A szövegekkel van olyan félreértési lehetőség, gond is, hogy pl. a "démon" szót "összevissza" használja. Értünk alatta a MAGUS-ban definiált démont, mit külső síkokon lakó lényt, aminek tulajdonságai a Bestiáriumban és pár cikkben is/még benne vannak. A másik, hogy - ez egy IRL földi szóhasználatból örökölt csökevény - bár megjegyzem, a földi, mondjuk katolikus terminológia démon értelmezéséhez egyáltalán nem értek - hogy démonnak titulálnak sok olyan lényt is, ami nem feltétlenül EAS-beli, ám nem is démon a MAGUS kidolgozott démon értelmében, hanem inkább "túlvilági lény" (bár a túlvilág is érdekes szó lehet, ha elemezzük... értelemben használatos. 

A "kíndémon" szó is igen érdekes, és aggályos is a MAGUS "démon" értelmében... hiszen a démon egy külső síkokon lakó lény, míg a kín egy érzet, ami az egyik belő, az Asztrális síkon honos, ott "él", ott működik. A halandók (EAS-beli lények) éppen a démonok ellen kapták a lelket, ami kiterjeszti a SZA védelmét... stb. A démonok mentális és érzelemvilága teljesen más, nem véletlen általános immunitásuk ezen a téren a klasszikus EAS-beli varázslatokra... ezért kell pl. speciális drágakó és tudás ahhoz, hogy a démonokra asztálmágiázhass... A lényeg: az alap démonnak semmi köze az asztrálsíkhoz... el lehet gondolkodni olyan démonokon, akik esetleg hozzáférnek, lehet olyan démon, aki varázsol rajta, de a kalsszikus értelemben a "kíndémon", vagy "mentáldémon" szó olyan furcsaság mint a "betontalpfa"

És csak hangsúlyozni szeretném, hogy a nekroszerafizmus MÁS, és egy különleges szelete a szerafizmusnak. Azt is, hogy Tharr eredetileg nem része a kyr panteonnak, hanem Avista helyét vette át - ha ezzel kapcsolatban többre vagy kíváncsi, javaslom a szószedetet, illetve a Toron vonatkozó részeit - no persze abban sincs túldolgozva. A MÁSIK pedig: az apoteózis nincs játéktechnikailag kidolgozva, nem is kell, mert nem erről szól a játék... ez csak egy háttérelem. Következésképpen nagyon sok fehér folt - vagy fekete, ha úgy tetszik - van benne, kevés a konkrétum, amiket pillanatok alatt ellentmondássá is kovácsolhat bárki, ha akarja... ez esetben magára vessen. Nem hiszem, hogy meg kéne magyarázni egy túlvilági hatalom istenné magasztosulásának útját, a K6-tal dobás szintjéig... Ezt csak azért mondom, mert elméletről lehet beszélgetni (van értelme), de érdemes - szerintem - a játék támogatása mellett maradni... tehát pl. a szerafizmus pontos hatásmechanizmusa a karakterekre vonatkozó, a játékban való alkalmazhatóságot vizsgáló szintjéig bontható érdemesen. 

[Darabolo]

Csak azért is kötekszem

Ha a démon szemébe nézel 50-es félelem mozaik hat rád. Ergo valami köze csak van az asztrál síkhoz.

Viccet félre téve. Köszönöm a válaszokat.