Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.

Helyzetjelentések


Cz

Recommended Posts

Kedves Mindenki.. Ez egy helyzetjelentős topic.. tehát ha bármelyikőtöknek ingere támadna akármelyik kalandozó aktuális életszituációjába belekeveredni egy-egy mondatka erejéig, azt legyetek kedvesek a Dumateremben intézni, vagy pm-ben, ahogy azt az eddigi jószokásunk is diktálja. :)

Következő szombaton IX. szimfóniát éneklek a MÜPÁ-ban. Előre borzongok a lehetőségtől. :)

Link a hozzászóláshoz

Annyian kívántak jobbulást, hogy végül -egy héttel korábban - már pénteken levették a gipszet. JESZ! Már egész jól funkcionál a karom. Bár még teljesen nem nyitható a könyökízület. Na majd tornásztatom, meg thai fűszoknyás masszőrlányokkal kezelésbe vetetem. :]

És most veszek imbuszkulcskészletet, és beállítom a féket. Reméljük ezzel növelem az esélyeimet, hogy a TT-ig már ne történjen más bajom. :D

Ja igen. És valamiért a hidegfrontra érzékeny lett a jobb térdem, ami azért fura, mert a bal térdemet sikerül NYT-be komolyan lerongálni. Ami aztán front érzékeny is lett, de elmúlt... illetve át ment a jobb térdbe. Tükörszindróma? :-? Nem hiszti, csak viccesnek tartom. :D

Ne felejtessek el gumicukrot venni.

Szerkesztve ekkor: , Daru által
Link a hozzászóláshoz

Az ember életében nagyon sok olyan napnak kell lennie, amiben úgy érzi: a helyén van. Legyen az az élet bármely aspektusa: magánélet, munka, hobby, barátok. Én folyamatosan ezt érzem minden kalandozós táborban, ezért várom még 8 hosszú év után is ezeket a pár napos kiszakadásokat a szürke hétköznapokból.

Ezt éreztem ma is, amikor a Művészetek Palotájában nagy közönség előtt, japán kórussal énekelhettem a IX. Szimfónia negyedik tételét Beethoventől. Nincs annál jobb, mint amikor zubog benned az adrenalin, amikor tudod, hogy azzal, ami belőled (és a melletted álló/ülő 80 másikból) jön, nem pusztán önmagad teszed boldoggá, hanem azt is, aki jegyet vett erre az élményre. Csodálatos érzés, amikor egyszerre rezdülsz a melletted levővel, a zenekarral, a karmesterrel, és igen, a közönséggel is, mert érzed bennük a feszültséget, amit a hangoddal keltesz bennük.. vágyják, várják a végkifejletet. És ha olyan szerencsés vagy, mint mi a mai napon, akkor egyszerre robban ki belőletek az, amit az este folyamán minden egyes hanggal közösen építettetek fel/ki. Ilyenkor tökéletesen értem az exhibicionistákat: hiszen pőrére vetkőzteted a lelked egy teremnyi másik előtt, akik szintén ugyanezt teszik, és mindennek közegét egy több száz éve halott zeneszerző teremtette meg akkor, amikor már tökéletesen süket volt. A zene hontalan, ezt kiválóan példázza a mai este: magyarul nem tudó japánokkal énekeltük magyarokként a IX. Szimfóniát németül.

Köszönöm annak, aki úgy irányította az életemet, hogy a mai estén - is - a helyemen lehessek.

Link a hozzászóláshoz

Azt mondják az úszás minden izmot megmozgat. Biztos így van - bár én nem szeretek úszni -, viszont a betonozás is ilyen.

Csütörtökön a főorvos meg akarta nézni a könyököm, de rohad hosszú sor volt a röntgen előtt. Rövid mérlegelés után úgy döntöttem, hogy én itt nem fogok órákat állni, csak azért, hogy a végén közöljék: Meggyógyultál (kelj fel, s járj!).

Szóval ezt a részt angolosan átléptük.

Mivel a thai lányok nem jöttek gyógymasszázst adni, viszont javallott volt a gyógytorna a letapadt inak és megmerevedett izmokra, ezért természetesen igent mondtam a hétvégi betonozásra a havernál. Mondanom sem kell tetszetős kocsibejárót simítottunk ki.

Végül vettem egy mikrót és egy hűtőt. Így a tej már nem romlik meg, és a pizza nem lesz hideg. A nagyberuházás örömére - hogy hűtő ne mennyen üresen - vettem pár alapvető élelmiszert, ami létszükséglet: Sör, túrórúdi.

Gyűlölöm a mobiltelefont!

Link a hozzászóláshoz

Első nap az egyik (új) munkahelyemen. Azt mondja nekem az egyik kolléga: "Pályakezdő vagy?". Ezek után vártam a válasszal 5 másodpercet. Nem volt direkt, csak a kérdés mögött húzódó feltételezett megállapítások kiértékelése ilyen mélyen lekötötte az elmémet:

"Bazzeg, most szakállal együtt is ennyire fiatalnak nézek ki, hogy 32 évesen pályakezdőnek néznek? Vagy most kóstolgat? Egyszerűen csak megtévesztettem? Vagy törjem el az orrával az asztallapot? Nem kifizetődő cselekmény. Különben is fáj a háta a szerencsétlennek. Tényleg! Hogy is hívják? Ah, mindegy. Felesleges információ."

Szürcsöltem egyet a teából, majd közöltem, hogy több mint 10 éve dolgozok a szakmámban. Aztán vigyorogtam magamban. Valószínű ilyen érzés amikor a csajoktól elkérik a személyit... :D

Link a hozzászóláshoz

Lebetegedtem.

Pont egy éve, hogy ugyan ilyen rekedt ,,metál lady" hangom volt. Érdekes, hogy az élet mennyre ismétli önmagát, csak a körülmények változnak. Csak egy-egy apró dolog lesz más - apróságuk nem minősíti jelentőségüket.

És tényleg van, ami nem változik. Be kell ismernem, sok szempontból én se vagyok másabb, mint 1 éve. A csukómon még ott van egy - másik - hajgumi, a szívem még mindig a helyén, és a vodkás üveg még mindig a kezemben.

Link a hozzászóláshoz

Még pár óra és indulok Brünóba öregbíteni a hazai szerepjátékos élet hírnevét.

Odaát sok nagyon jó játékos van, szóval fel kell kötnünk a gatyeszt, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, de azt hiszem, hogy a tavasszal debütáló (és a kal.hu táborban is bizonyított) 12 dühös ember megüti a szintet.

Na majd meglássuk... :)

Ehh, csak még mindig van pár dolog, amit munka mellett elő kell készíteni.

Üssetek agyon legközelebb, ha egymást követő két hétvégére is rendezvényt próbálok szervezni...

Link a hozzászóláshoz

Kóma. Többnapos kóma. Miazhogyvégeaszabiknak?!? A napfény pedig csúnya, gomolygós felhők mögé bújik - eltitkolva, hogy létezik -, melyek lehangoló szürkeséget köpnek a fővárosra.

Reggel nem működött a beléptető rendszerünk.. már-már azt hittem hazamehetek aludni, de nem. Aztán szembesültem a ténnyel: a hét hátralevő részében 2-en dolgozunk 4 helyett.. No igen, aki élelmesebb volt szabikérés szempontjából.. brr.

Hogy színeket lássak, teatasakot hajtogatok, napsárga, és padlizsánlila (na, fiúk, vajh' az milyen?! :P) gömböcök születnek belőlük majd..

Viszont.. azt tudni kell.. hogy amíg olyan emberkék vannak, akik január másodikán, reggel háromnegyed 8kor felhívnak, hogy sütit hoznának most (kóstolót, csak úgy), otthon vagyok-e még.. nos, addig semmi gond nincs a világgal. :pajti:

Link a hozzászóláshoz

Reggel 7:30. Félkézzel még görcsösen fogom az elhúzott sötétítőfüggönyt. Szemeim kereken merednek a látványra: vízszintesen esik a hó, tombol a szél. A telep mögötti úton elakadásjelzővel álló autók a hótorlaszok között. Végig gondolok azért minden lehetséges változatot:

a) Este még kellemes tavaszias idő volt.... Talán átaludtam a tavaszt, a nyárt és az őszt is? :shock:

B) Lehet egy párhuzamos világban ébredtem és én itt Nyizsnyij Novgorodban élek. :kasa:

Végül is mindegy, de azért kicsit megrohadhatna az időjárás, főleg hogy tegnap készítettem elő a bringám, hogy ma tekerek vele egy jót..,

Link a hozzászóláshoz

Jeah! Itt a tavasz! Napsütés, virág illat. Nekifutásból 21km-er tekeréssel köszöntöttem a jó időt. VÉGRE!

Ez mondjuk még fokozatosan fel kéne tornászni minimum 35km-ig, hogy a nyáron át tudjak járni a haverhoz borozgatni.

Szép a panoráma a Balatonra, és finom a boruk is. Meg lehet nyársalni disznóhájat is.

(Bár... ha sokat borozgatunk, akkor elég lesz a 21km is, mert odáig csak 17km-er az út. :D)

Link a hozzászóláshoz

Hűs tavaszi reggel, minekután kvázi éjjel értem haza, nem annyira akaródzik kimászni az ágyból. A rádió ontja magából az építő jellegű információkat: éppen azt tárgyalják, hogy mit törölnének ki a mai napból. Van aki a papírt (vajon mit kezd magával nagydolog után a mosdóban?!), van aki az iskolát (ehhe, majd ha már dolgozni fog, visszasírja), van aki a munkanapot (nem szégyenlem, engem is megkísértett az, hogy ebbe a sorba beálljak), van, aki a hazugságot. Aztán rögtön utána tárgyalásra bocsátották, hogy ez utóbbi milyen jellegű és mértékű zavarodottságot okozna a világban. Sajnálatos tény, hogy ennyire elkorcsosultunk.. hogy rögtön azt kell feltételeznünk: körülöttünk az emberek nagy része hazudik. Nekünk, saját magának, a világnak. Néha nagyon sokkoló és fájdalmas naívnak lenni. :(

Ennek a mai első nekikeseredésnek hála ki tudtam pattanni az ágyból, bár lehet, hogy inkább a "kivánszorgott" kategória írja le jobban a tevékenységet, amit sikerült véghezvinnem. A tükör szembeüvöltött velem, hogy jobb lenne kinyitnom a szemeimet, mert a résnyire nyílt funkció nem annyira alkalmas a budapesti közlekedés biztonságos végrehajtására. Szóval magamra húzkodtam egy szoknyát, pulcsit, kabátot, és intravénásan beadtam magamnak egy kis Bruce Springsteen-zenét.. Annyira jól sikerült az akció, hogy azóta se megy ki a fejemből.. :D

A BKV azért jó, mert kész tanulmány.. az emberek egy része félrebillent fejjel utazik, a szájuk sarkában nyálfolyam indul útjára, láthatóan ők nem agymosó rádióval és minőségi zenével kezdték a napot.. Mások zombisan bámulnak egy pontra, valószínűleg nemhogy kifelé, befelé sem néznek, számukra elérhetővé vált az emberi lét zigótaállapota. Meglehetősen érdekes, amikor egy-egy ilyen példány rájön, hogy le kellett volna már szállnia. Változatos szitokszavak tódulnak ki az ajkai közül. Még én is belevörösödök, pedig azért én már láttam karón varjút faluhelyen, egy-egy disznóvágás alkalmával. :) Valamiért rejtély számomra, hogy a humanoidnak tűnő példányok ivadékai milyen mértékű energiával rendelkeznek már hajnalok hajnalán is (lehet, hogy anyának igaza volt, amikor este 7kor már ágybaparancsolt? :D ), végigbrümmögik, sikítozzák, éneklik, mondókázzák az utat. Mindezt az agyhalottnak kinéző szülőegyedeik ölében tevékenykedik, akik nulla mértékben rezonálnak a porontyaik cselekedeteire. Mintha alfában lennének, és rózsaszín vattapamacsokban fetrengenének, alkoholosmámor-szerű állapotban. Tudom őket irigyelni, mivelhogy ez én fülemben szemernyit sem tompul az atomtámadásriasztónak is beillő sziréna-effekt (nem is értem mijé nem kölyköket alkalmaznak sziréna helyett.. árampocsékolás). Úgyhogy újfent tudatosítom magamban: ma kár volt felkelni.

Végre lemenekülhetek a már-már földi gyehennának minősülő, járműnek csúfolt rozsdás bádogdobozról.. hogy betuszkolhasson a tömeg egy másikba. Most már végtelenítve üvölt a fülembe Bruce, mert lassanként elhagyja az agyam a nyugalom földjét, és türelmetlen ámokfutásba kezd. Az meg senkinek sem jó, szóval ha lehet, találjunk rá megoldást. Ennek érdekében mantrázni kezdek, de már haloványan észlelem a következő atrocitást, mely szükségtelen tekintetek formájában érkezik hozzám. Konkrétan nonstop bámulják a lábamon levő tintakacskaringót. Különböző egyedek. Már csak pusztán századszorra kívánom magam vissza a takaróm alá, ehelyett viszont mélyet sóhajtok, ideje lenne hozzászoknom. Hiszen a köztudat szerint a tetoválások mutogatásra készültek.. vajon átmenne psziben az üzenet, hogy ez enyém speckó nem? A válasz: álmomban. Már próbáltam.

Mikoron elszabadulok a bámulóktól kellemes meglepetés ér: kutyasétáltatósos férfi jön velem szembe. No, én tudatosítanám mindenkiben: a gyerek az nem csajozós, a kutya viszont igen. Elég hamar jutok el arra a szintre, hogy az én nyálam follyon (tényleg jó állapot, amúgy, nem csodálom, hogy kedvelik), mikor egy kutya szimatolja végig a lábamon levő tetoválást. :) És nem, nem emelte a lábát (:P), csak jó az ízlése :)

Az pusztán a hab a tortán, hogy nekem ez nem a hétfői agyhalál-szindróma.. nekem ez már az ötödik munkanapom egyfolytában, és ez a finomság még holnap is tartani fog. Ellentétben a frizurával, mely csak esőben, hóban, fagyban, szélben.. Juppy.

Welcome to reggel.. Egészen aktuális az a viccbéli kérdés: ki találta fel a munkát? És a többiek miért nem verték agyon? :)

Szerkesztve ekkor: , Felon által
Link a hozzászóláshoz

Nekem ma volt az első igazi nyári napos hangulatom.

Fáradt voltam, fülledt meleg volt és annyira, de annyira kedvet kaptam az táborhoz!!!

Legyen már mielőbb NYT!!!!

Vérengzeni volna kedvem, pár üveg sör és olyan emberek mellett, akik nem veszik zokon az ilyesmit!

KM-kedni fogok, yeeeee, coool

:tuzes:

Kill them all

:laza:

Link a hozzászóláshoz

Egy ország, ahol nincs rendesen térerő és a dombornyomott VISA kártyát sem fogadják el (sem a Mastert). Ráz az autópálya, és méteres gaz van a bevásárló központ előtt. Esténként suhancok járnak az utcán kocsiban hifit bömböltetve....

... igen, ez Németország. :D

... ok, a sör tényleg jó, és óccsó.

Link a hozzászóláshoz

Már azt hittem Ukrajnáról beszélsz, mert a leírás alapján nekem az jutott eszembe.:-D Ja mégsem, azért van egy fontos különbség: Ukrajnában még bevásárlóközpontot is nehezen találsz. De a sör nálunk is olcsó.:-D

Majd elfelejtettem kellemes kikapcsolódást/nyaralást kívánni.

Szerkesztve ekkor: , Aegnor által
Link a hozzászóláshoz

Tegnap rendesen leégtem. Szerencsére nem anyagilag. :D Bár lett volna rá lehetőség elnézve a Kecskeméti Repülőnapon összesereglett kufárok árait (perec 600Ft). A mentők -sajnos -elég gyakran fordultak, de nem lennék meglepődve, ha utólag kiderülne, hogy a betegek nem a hőségtől, hanem az áraktól ájultak el. Komolyan Death Valley volt. Délután 2-4-ig a megzavarodás határán táncoltunk mi is, olyan rettenetesen tűzött a nap, és egy felhő sem volt az égen. Árnyék sehol, voltak akik a pecsenyesütő (38 fokban pecsenyét sütni!!!) sátor árnyékában pihegtek.

A legzsúfoltabb terület a hűsölő kapuk voltak. Tudjátok, amiből vízpermetet szórnak. Illetve a vízcsapok: Kitikkadt emberek 30-40 méteres sorban üres pillepalackokkal a kiéget füvön várták, hogy vízhez jussanak. A háttérben a hadi bemutató kelléke, egy gépágyús Hummer. Mint egy szomáliai életkép.

A víz ingyen volt, és kétségkívül ebből fogyott a legtöbb, míg az 550Ft-os félliteres cola szó legszorosabb értelmébe rárohadt az eladókra. Ahogy elnéztem sörsátraknál sem volt sokkal jobb a helyzet. De végül is senki sem piálni jött, hanem az égre bámulni.

Spanyolok rettentő profik voltak. A török kötelék kommentátora többségében szinte magyarul beszélt, mely igazán jól elesett a tömegnek. Igaz törte rendesen a hunt, de ezen mindenki csak derült. Ugyanakkor a félhold égisze alatt repülő pilóták kisebb tömegszívinfarktust okoztak, amikor a kertek alatt megkerülve a tömeget, hátbatámadtak minket és a fejünk felett pár száz méterrel húztak át.

Az olasz kötelék rendkívül dinamikus és látványos légi bemutatóját Pavarotti áriájával koronázta, mely szerintem így a legjobban megrendezett parádé lett. Az olasz kommentátor is külön dicséretet érdemel a magyar szavakért: "es móóóst nézzétek jobráááááá!". Fergeteges volt az ürge. :)

Az utolsó "előadás" az oroszoké volt, akiket mindenki nagyon várt, de sajnos csalódás volt. Kétségtelenül profin repültek. Talán a legjobb köteléktartást láthattuk tőlük, de semmi izgalmas nem volt a performanszukban.

Az egész bemutató legdöbbenetesebb előadása Besenyei Péter nevéhez fűződik. Ez az ember egy élő legenda! Ez amit művel a levegőben, egyszerűen felfoghatatlan ép ésszel. A bemutatója alatt egy veterán vadászpilóta próbálta szakommentálni, de már az elején elvesztette a fonalat, és a tömeg harsány nevetésbe tört ki amikor Gundel Takács így szólt:

- Most én nem nagyon értek hozzá, de egy repülő tud így repülni?

- ... ööö... na most nem nagyon tudom megérteni, mi történik, mert például az előbb olyan szögben repült a gép törzse, hogy a szárnyak légárnyékba kerültek, tehát nem lehetne felhajtó erő... nem értem mi tartja fent a repülőjét.

Besenyeit ez látszólag nem zavarta. Óriási parádét tolt le. Azon külön felkacagtunk, hogy a bemutatója után a leszállás közben is orsót nyomott. Igen... ő megteheti. :D

Még egy érdekes beszélgetés, mely társaságunkban hangozott el. Fiatal srác még nem nagyon volt képben a témával:

- Ez a Besenyei amúgy valami világbajnok?

- Áh, dehogy. Õ csak egy permetező repülős innen a szomszéd TSZ-ből... - harsány röhögés a társaságban, majd valaki még hozzátoldotta:

- Ja... csak ő olyan repülős aki egyenként permetezi le a szúnyogokat. :hiszti:

Szerkesztve ekkor: , Daru által
Link a hozzászóláshoz

Hajtani kell azt a mókuskereket...

Hetek óta ugyanúgy néz ki minden napom. Reggel korán kelek, néha egy kávéra van idő, néha nincs. Attól függően, hogy mennyi munka van, irány a konditerem, vagy irány a munkahely. Ismét csak attól függően, mennyi munka van, és voltam-e edzeni délután öt és este nyolc között hazaesem valamikor, és jönnek az újabb feladatok: lebonyolítani a költözést (na jó, itt a hosszú hétvége sokat segített), megszerelni valakinek valamit (amivel persze mindenki engem keres... mert annyira ráérek), tanítani valakit otthon (mert miért is tanulna a gyerek év közben...), lenyomni a házimunka rám eső részét (bizony, ilyen is van), vagy csak egyszerűen dolgozni a többi projekten, amiket már réges-rég be kellett volna fejezni. Este 11 környékén fürdés, utána egy kis olvasás, és alvás, senkinek nem kell elringatnia egy ideje.

Az itteni pangásból ítélve mindenki más is ezt csinálja (vagy esetleg elment nyaralni)...

Jó lenne már lazítani egy kicsit, mert pár hete volt ugyan egy rövidebb lazítás, de megint kezdenek összefolyni a napok, és meglepődöm, mikor a ház alatt kiabálnak a részeg tinik, majd eszembe jut, hogy ja, igen, péntek van...

Link a hozzászóláshoz

A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!

Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.

Kalandozónév regisztrálása

Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!

Csatlakozás a Kalandozókhoz

Bejelentkezés

Már velünk kalandozol? Lépj be!

Belépés
×
×
  • Új...