Gondolatok

[Venes]

Na igen, egy mosoly csodákra képes...

De a nyíltság is.

Mostanában csak úgy elkezdek szóba elegyedni emberekkel és sokszor vevők rá. Nyíltak a kezdeményezésre. Ha kedves vagy, akkor kedevességet is kapsz vissza. Én legalábbis ezt tapasztaltam, eddig.

Példáúl tegnap a buszon, de egy hete is a buszon, meg a boltban, mikor a néni nem hozta el a szemüvegét.

Engem jó érzéssel tölt el, hogy az emberek ilyenek, vagyis hogy eddig még ez volt tapasztalható. (Persze biztosan van ellen példa is, de még nem találkozom vele, addig hiszem, hogy minden ember ilyen, vagy mindenkiben benne van ez.)

[Kiara]

Üdv!

Mindenki nagy igaszságokat írt.

[Felon]

Darun!

Nem gondolom, hogy attól értékeljük a jót, hogy szenvedünk. Én hiszem, hogy ez ember függő. Persze biztosan jobban ragaszkodsz ahhoz, amiért "megszenvedtél", de én azt vettem észre magamon, hogy amit kapok, az sokkal értékesebb, mert azt én kaptam. Másoktól. Olyanoktól, akik szeretnek, gondolnak rám. Ezért van az, hogy az a pici kavics, amit ajándékba kaptam, nagyobb becsben van tartva, mint az a dob, amit én vettem. Ezért van, hogy az ajándékba kapott gyertyákat sosenem gyújtom meg, inkább azokat, amelyeket én vettem. Az, amiért küzdeni kell, az becses, az, amiért szenvedni kell, fájdalmas. És ha meg is kapom a végén, bennem marad az, hogy mennyit kellett szenvednem érte. Sokkal jobban féltem persze, mert sokat "fájtam" érte, viszont ettől görcsössé válik a dolog. És mivel görcsösen ragaszkodom hozzá, már nem is élvezem annyira, annyira remegek, hogy megtartsam. Számomra nem ez a felhőtlen boldogság. Hiszek abban, hogy ha nem is egyformán, de közel egyformán szerethetik egymást az emberek. Hogy lehet olyan egy kapcsolat, amelybe mindenki hasonló módon rakja bele magát, amiért közösen dolgoznak, már a legelejétől fogva. Szép dolog a kitartás, de ha ennyit kell küzdeni azért, hogy elfogadjanak, szeressenek.. az nem igazi szerelem... mondhatni kikényszerített... talán sarkítom, de így érzem.

Venes!

Nyíltságról Annyira jó... szinte ugyanazt az utat járom, mint te. Mostanában nyitott szemmel megyek az utcán, rámosolygok idős emberekre, és élvezem, ahogy árad felém tőlük a hála és a szeretet. A boltokban levenni egy idős néninek a befőttes üveget, mert én elérem, egy idős bácsinak megmondani mennyi az idő, igazán nem nagy dolog. Szimplán rámosolyogni a bankautomata előtt álló hosszú sorban az emberekre, hogy igen, tudom, nekem is sietnem kell, de egy megértő mosolyra mindig van pár pillanatom.

A múlt héten pénteken vonattal utaztam. Beült mellém egy idős bácsi, nem volt túl bizalomgerjesztő... odafordult hozzám, és azt mondta, hogy ő számmisztikával és asztrológiával foglalkozik, mesélhetne-e erről nekem. Én meg a kis fogékony, persze hogy igent mondtam. És mondott rólam pár olyan dolgot, ami igaznak bizonyult, csak lestem. Hiszem is, meg nem is. De nem ezen van a hangsúly. Hanem láttam a szemében, hogy boldog, örül annak, hogy végre nem hajtották el. Mesélte, hogy legutóbb is, mikor megkérdezte valakitől, hogy beszélhet-e erről, nemet válaszolt az illető, és őt ez nagyon lelombozta. Úgy sajnáltam... Mert még ha nem is hiszek abban, amit mond, az a negyed óra az életemből, amíg hozzám beszél, igazán nem vesz el sokat tőlem. Neki viszont ad. Jelen esetben pedig cserébe én is kaptam. Egy negyed óra felhőtlen beszélgetést biztosan. Valamint egy olyan ember szimpátiáját, akinek szüksége van törődésre, különben nem szólítana meg embereket a vonaton. Nekem ezért már megérte.

[winnetou]

Üdv!

Sajnos már elég régóta nem jártam itt, így elég sok olvvasnivaló összegyűlt... de nem baj, talán jobb is, ha az ember nincs mindig a dolgok közepében és néha csak nézi (olvassa), amit mások mondanak, tesznek (írnak)... ebből is lehet tanulni.

Mostanában egyébként is elég zűrös életet élek (na, nem akciófilm-szintű, de azért elég kaotikus) és nem igazán voltak jó napjaim az utóbbi időben. Ma bejöttem a suliba az angol érettségire és utána (mivel volt még időm), megnéztem, mi a helyzet itt... ti tettétek boldoggá ezt a napomat azzal, amit a mosolyról írtatok... ahogy olvastam, egyre szélesebben terült el arcomon a mosoly, lassan már el sem fér ... köszönöm!

A mosoly - szerintem - fontos nekünk embereknek. Felon mondta, hogy "a boldog ember nem gondolkozik, nem elemez" ... nem baj, a boldogság fontosabb, néha kell spontán is élni, nem lehet mindig mindent elemezni.

Ez alatt nem azt értem, hogy mindenki állandóan vigyorogjon, mint a tejbetök, de nem kellene annyit törődni a szellemi fejlődésünkkel, nagyon sokan megvoltak nélküle is, mi lesz, ha kicsit mi is kihagyunk

A nagy költőkre visszatérve: nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem szeretem azokat a verseket, amikből pl. messzire süt depresszió - én is depressziós leszek tőle... (bár lehet, hogy csak én élem bele magam túlságosan az ilyen dolgokba).

Na igen... és a nyíltság... ez belőlem bizonyos szempontból spontán jön... úgy értem, hogy ha már leállok beszélni egy másik emberrel, akkor képtelen vagyok arra, hogy ne legyek vele szemben teljesen nyílt és őszinte - de egyszerűen (sajnos) nincs annyi bizalmam az emberekben (vagy talán magamban?), hogy én kezdeményezzek...

És mág egy... az ember sajnos nem csak azt kapja vissza, amit adott. Én igyekszem mindig mindenkivel jót tenni, vagy legalább (ha más nem megy) nem ártani, de néha pont az ellenezőjét kapom vissza utána... talán itt is érvényes az, hogy ha valamiért nem kell mgszenvedni, hanem csak úgy az ölünkbe pottyan, nem tudjuk igazán értékelni... de az is lehet, hogy bennem van a hiba...

De azért mosolyogni nem árthat :

Winnetou

Ui.: Sokat emlegetik, de én még mindig nem tudom, pontosan mit is értenek "karma" alatt. El tudnátok nekem magyarázni? Kösz!

[Darun]

Konnichiwa!

Nah, ha már én keveredtem ide először... Persze lehet hogy nem fogom tudni érthetően megfogalmazni. Nem tudom a karma szó betű szerinti jelentését, csak azt tudom, nekem mit jelent. Most ha egyszerűen annyit mondanék hogy nagyjából olyan mint a sors, talán páran felhördülnének. Ha le kéne fordítani magyarra, akkor én úgy fordítanám, hogy "az amit meglrdemlünk". Ha jól tudom, akkor az a sors, amit az előző életünk alapján kapunk. Bár annak, aki nem hisz a lélekvándorlásban, nyílván mást jelent. Ha Takeda erre jár, kérd meg hogy magyarázza el.

Hmmm... Nyíltság meg őszinteség. Szép szavak. Akik ismernek, tudják milyen vagyok. Bár ők talán inkább zárkózottnak neveznének. Sebaj. Hát, az őszinteséget meg nem kell túlzásba vinni, igaz Felon?

Tudjátok hogy mennyire cinikus vagyok. Azt nem tudom hogy láttatok-e már mosolyogni vagy nevetni. Persze, jó társaságban könnyen oldódik az ember! Az egyszerű hétköznapokban azonban a jellememből adódóan nem jó ha mosolygok. EH! Szakmai ártalom. Még is, elképzelem azoknak az embereknek az életét, akik még nálam is olyanabbak és... akik soha nem nevetnek őszintén, szívből. Ó Uram, milyen lehet az ő életük??? Nevetés nélkül! És a legrosszabb, mikor ezt ismerősnél "látom". Ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok többre hivatott. Fura. Ha belegondolunk, nem kéne sokat tennünk embertársainkért. Csak egy kicsit törődni kell velük. Ahogy azt ti is soroltátok az imént. Látszólag apróságok, valójában azonban ezek azok a dolgok, amik igazán számítanak.

EH! Talán félreérthető voltam. Ez a baj velünk emberekkel. Miért foglalkozunk nemlétező dolgokkal? Tudom, ez még mindíg súlyos kérdés és már többször is felmerült (ha másért nem, mert szóba hoztam) hogy nem létezik jó és rossz, ezeket mi találtuk ki. Mi, emberek.

[Babilon5]

Uhh

[shikaka]

Babilon5:

Érdekes hozzászólás az biztos! Néhány pontosítás.

Nos, igen. Ezért szeretek jobban egy fantasy szerepjátékot, vagy akár a középkori világot. Ott még ember ember ellen harcolt, az számított ki a jobb (na jó valamilyen szinten a felszerelés, taktika, stratégia), nem pedig a technika. Manapság, mikor egyetlen gombnyomással el lehet törölni egy várost, benne akár több ezer katonával nem tetszik.

A nagyon modern haditechnika (jobb radarral rendelkező vadász lelő hogy nem is látod, nukleáris fegyverek, stb.) igazad van, de azért a középkort sem szerencsés ennyire romantikusan látni.

Konkrétan:

- aki nem volt nemes - és nem volt nehézvértje -, az dögölhetett meg a darálóban, ahol nem az döntött, hogy ki a jobb, hanem, hogy kinek volt mázlija (hogy védekezel egy lovasroham, a nyílzápor, meg a hátad mögé került ellen fegyvere ellen?)

- ki a jobb? nem ezen múlik!

a könnyűgyalogost ledarálja a nehézlovas roham, a nehézlovas rohamot megállítja a lándzsafal, később a lándzsafalat szétlövik a muskétás lovasok, akiket pedig a karabélyos gyalogosok állítanak meg. Erre a szablyás-ordítós huszárroham a válasz, amire meg a géppuska, később a légierő-tüzérség.

Plusz ugye ha kretén a hadvezér, akkor mindegy mennyire értesz a harchoz.

Hiába jobb katona a szamuráj, nyílt csatában szinte semmi esélye sem lett volna a korabeli európai hadseregek ellen...

Ezért támogatom pl. a diktatúrát a demokráciával szemben.

Ezzel az a baj, hogy a diktatúra eddig mindig egy személy vagy csoport érdekeit tartja elsősorban szem előtt.

Ez pedig 'érdekes' dolgokat eredményez...

Én nem szeretnék mondjuk egy komcsi szovjetúnióban élni, ahol a cseka kivégez hamis feljelentés után, utánajárás nélkül.

Vagy egy III.birodalomban, ahol másodrendű állampolgár lennék lengyel dédszüleim miatt.

Vagy nem szeretném, ha Pol Pot rendelete alapján végeznének ki, mert mint szemüveges, veszélyes vagyok a társadalomra.

Valami alapszinten működik országok között is, de ennél sokkal feljebb nem fog menni. Azért működik, mert különben már lehet: ki lenne irtva minden nép és ország. Valami kevés tehát van, legalább a viszonylag hasonlók között, ezért lehetnek néha pozitív diplomáciai hangok.

Nos, közös célért szoktak államok is együtt dolgozni. Mondjuk jellemzően ez addig tart, amíg mindkét fél profitál belőle.

Olyan azonban elég ritkán van, hogy két nagyjából egyforma erősségű, és egymással szemben sérelmekkel rendelkező állam átgondolja a helyzetet és visszalép. Majd az idő megoldja - ideális esetben.

Az túlzás, hogy harc nélkül, csak épp a tankok ellen nem sokat ér a lovasság. Mindenesetre gyorsan legyőzte a lengyel

[Kiara]

Üdv!

Nem is tudom hogy mit írjak.

Sajnos az elvonatkoztatás nehezen megy,mert sokszor elsőre ítélek és ítékezem. Tudom rossz szokás.Próbálok róla leszokni.És sokszor megbánom a hirtelenségemet.(persze ezt nem vallom be senkinek )

Babilon5:

Ezekkel az ellen példákkal én is tisztában vagyok.Főleg az egyháztól fordul fel a gyomrom.Mégis túl naiv,idelaista és gyermek lelkű(?) vagyok ahoz hogy észrevegyem (vagyis inkább ez így nem is pontos,mert tudom hogy van és azt is hogy ezzen nem változtathatok.Csak elszomorít.) amiket te is leírtál.

Te az embereket nem szereted vagy csak szimplán az emberiséggel van bajod?NE sértésként vagy kötöszködésként értelmezd kérlek.Csak kíváncsi vagyok.Mint ahogy arra is hogy körforgás vagy haladás jellemzi az emberi történelmet?

És még az is igaz hogy az emberek még a saját hibájukból sem tanulnak.

De mit lehet ez ellen tenni...?

[winnetou]

Üdv!

Először is gratulálok az előttem szólóknak, nem semmi hozzászólásokat raktak össze, alig győzöm olvasni ! Ezért azt hiszem, nem is pécézek ki egyes mondatokat, csak úgy általában írom le a benyomásokat a fentiekről.

Először is, Kiara (ugyan nem hozzám intézett) kérdésére szerintem az a válasz, hogy az emberiséget nem a haladás és nem is a körforgás, hanme a változás jellemzi. Ezt úgy értem, hogy nem meghatározható, hogy egy változás pl. jó vagy rossz, tehát hogy "haladunk" vagy éppen "visszafejlődünk". (Mellesleg részben hasonlót állítanak a mai történészek is, ha jól tudom [a magyartanárom mániája, hogy mindent tud és meg is tanítja, így pl. ezt meg a modern pszichológiát meg ilyeneket, brrr].)

Babilon5, neked tényleg egyedi az emberekhez, világhoz való hozzáállásod. Ne vedd sértésnek, piszkálódásnak, de úgy érzem, bizonyos területeken a véleményem a tied szöges ellentéte lehet, remélem, megférünk majd egymás mellett !

Olyanokra gondolok pl., mint a diktatúűra kérdése, amit Shikaka is megemlített: én nem kedvelem a diktatúrát, bá a demokráciát sem, ahogy sem a marxizmust, kommunizmust, stb..., sem a kapitalizmust sem.

Összességében az a véleményem, hogy az emeberi társadalom nem tud mindenkinek egyformán jó lenni, sőt még egyformán rossz sem. Ezeket a dolgokat leginkább elfogadni kell. Ez nem jelenti azt, hogy nekem mindegy, hogy diktatúrában élek vagy ebben a "demokráciában" - mert nekem attól még lehet rosszabb az egyik (és pl. a III. Birodalom valószínűleg tényleg rosszabb).

Még a "farkasok"ról annyit, hogy szerintem kicsit félreértettük egymást. Szerintem is szükség van összetartásra, a "farkasok" inkább arra a kapzsi, mohó és önző mentalitásra utalnak, ami az általad emlegetett 90% általános jellemzője, nem pedig az összes emberre.

Lehet, hogy a dolog lényege az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt: mennyire legyünk egyéniségek és mennyire idomuljunk a többiekhez. Tényleg nem muszáj abszolút mindenben különbözni, hiszen akkor teljesen elszigetelődünk. De pl. a vezető nem lehet ugyanolyan, mint a "falka" többi tagja, hiszen akkor nem válna belőle vezető.

Aztán itt van a tolerancia kérdése - még mindig tartja magát, pedig már egy oldalt teleírtunk vele .

Itt a példa,a mit Babilon5 felhozott, kicsit sántít, mivel a homokosok esetében nem beleéled magad az ő lelkivilágába, csupán képes vagy ugyanazt (vagy hasonlót) érezni, mint ő. Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy én beleélem magam több ezer másik ember lelkivilágába, amikor elélvezek, hiszen abban a pillanatban a világ más pontjain rengetegen teszik ugyanezt (bocs, ah valakit sért ez a kicsit obszcén példa, nem jutott eszembe hatásosabb).

Egyébként Babilon5, az agressziód (hogy nekiugrasz a smároló homokosoknak), az más lapra tartozik.

A szellemi adottságokkal kapcsolatban nem sértődtem meg (előfordul velem, de ahhoz több kell). És ráadásul lehet, hogy igazad van, még egy kicsit emészetem a kérdést.

Azt hiszem, ennyi elég mára. Lehet, hogy néhol nem voltam elég érthető, néha még beírtam egy sort ide-oda, úgyhogy a szövegösszefüggés nem biztos, hogy tökéletes.

Winnetou

[Kiara]

Jó reggelt!

Semmi baj Winnetou, a kérdés mindenkinek szól.

Tehát mindenki válaszolja meg légyszi.Kíváncsi vagyok hogy ti hogyan látjátok az emberiséget, a világot.

Szóval csak hajrá írjatok...

[Raze]

Sajnos szerte kell foszlassak egy tévhitet. Az a sztori hogy a lengyelek lovasrohammal rontottak a német páncélosokra és karddal harcoltak ellenük egy egyszerű kitalált történet. Sohasem történt ilyen csata. Mindössze annyi történt hogy a németek elfoglaltak egy olyan területet amit a lengyel lovassereg védett. De ez nem azt jelenti hogy a magukat felspannolt lengyel barátaink kamikaze módra berongyoltak a tankok közé. Tudomásom szerint a lengyelek se nem hülyék se nem szuicid lelkületűek.

Persze töri órán nagyon jól hangzik, mikor a töritanár elmeséli hogy a buta lengyelek hogy támadtak neki a német tankoknak, hősiesen utolsó rohammal próbálva menteni az országukat, mi meg jót röhögünk a hülyéken, és elkönyvelhetjük hogy létezik a földön a miénknél is bal****abb nemzet.

[winnetou]

Üdv!

Hát, én nem vagyok biztos benne, hogy a bal****ság nemzeti tulajdonság lenne. Talán csak a vezetők (majdnem) mindig ezek közül kerülnek ki .

WInnetou

[Gem Kapocs]

winnetou: Sajnos az utóbi egy-két évben tapasztaltak alapján igenis elmondható hogy a magyar lakosság nagyobb része elég szerencsétlen, de legalábbis rendkívül birka. Meghall egy jól hangzó szlogent és megy utána, egészen addig amíg a másik odlal meggyőzőbbet ki nem talál. Aztán persze ha valami rosszra fordul, rögtön átáll a másik oldalra, és azt állítja hoyg ő bizony nem tehet arról hogy így alakultak a dolgok, csakis a vezetők hibásak érte. Nekik van a legnagyobb beleszólásuk a dolgokba ez igaz, de például hogy a PM, a BAT és már nagy cégek vezető pozícióban lévő emberei nem minimálbérre lennének bejelntve, hanem a valós jövedelmük után adóznának, kicsit talán több pénz lenne az államkasszába. Ez persze nem azt jelentené hogy ez a pénz feltétlenül jó célokra lesz elhasználva, de legalább az esélyt meg kéne adni. Mind a mai napig a polgárok azok akik egy ilyen államszervezetben a legtöbbet árthatnak az országnak, és akár tetszik akár nem, a Gyurcsány bácsi által nemrég bevezetett intézkedéseket már réges régen el kellett volna kezdeni, a 90-es évek elején, de legalábbis a közepén.magyarország gazdaságtörténetében az utolsó értelmes lépés a sokat szidott Bokros csomag volt, amit azóta külföldi egyetemeken oktatnak példaként, hogy hoygan kell kinéznie egy jó gazdasági csomagnak. ha végigfut, lehet hogy most nem lennénk nyakig a trutyiban...

De visszatérve, a magyarok többsége sajnos legalábbis birka. Ez főleg igaz az idősebb korosztályokra, és azokra a fiatalokra, akik erős politikai behatású közegben nevelkedtek. Van egykét fidelitaszos ismerősöm, és nagyokat szoktak nézni mikor kifejtem nekik hogy miért beszél hülyeségeket Orbán, de az MSZPsek is nagyon morcosak mikor elmodnom hogy Gyurcsánynak sem egészen így kellett volna csinálni a dolgokat. Senki senm tökéletes, csak az a baj, hogy a hozzájuk hasonló embereket sokan idolnak, megváltónak, a politikai ellenfeleiket pedig antikrisztusnak, de legalábbis roszabb fajta anatémának nézik. REz az amin változtatni kéne, rá kéne venni az emebreket a saját agyuk használatára, ahelyett hoyg pártok cégek szervezetek jól hangzó szlogenjeit szajkózzák.

[Reida]

Kiara: "Mint ahogy arra is hogy körforgás vagy haladás jellemzi az emberi történelmet?"

Ha jobban megfigyeled, a történelem sosem ismételte önmagát tökéletesen - és ezen van a hangsúly-, ugyanakkor valahol tényleg egyfajta ciklikusság érezhető benne, hiszen rengeteg kisebb motívum újra és újra megesik, csak a helyzet változik, ami létre hívja. Haladni mindenképpen halad, és az, hogy épp pozitív vagy negatív irányba, hát az már az egyén felfogásától függ, de az időszalagon egyenesen előre

Én ha az előbbi soraimat akarnám összefoglalni, leginkább úgy fogalmaznék, hogy a történelem spirálisan halad. Hiszen hasonló köröket fut, mégis új utakon, új szegmensek alatt, így szerintem az emberi történelmet a haladás és a körforgás egyszerre jellemzi.

"És még az is igaz hogy az emberek még a saját hibájukból sem tanulnak."

Hát igen, ez is egy elég univerzális probléma ,

de vigasztaljon a tudat, hogy te ezt képes vagy észre venni,

így te nem válsz olyanná - ez egy nagyon értékes tulajdonság.

[Kiara]

ÜDv néktek!

Teljesen igazad van Reida.Én is erre gondoltam csak nem igazán tudtam szavakba önteni .

És sajnos előfordul hogy nem mindig tanulok én se a környezetem hibáiból.Sajnos már kerültem bajba ilyen miatt.

De alapjában igyekszem megmaradni annak ami vagyok.

Kiarának !

Nem szeretem ha megpróbálnak meg változtattni.

Kissé eltértem, bocsi.

Legyetek jók...

[winnetou]

Üdv!

Gem Kapocs, részben igazat kell adnom neked, de függetlenül attól, hogy a magyarok mennyire birkák, az összes többi ember ugyanennyire az (nagy átlagban). Lást pl. az amerikaiakat, akik bokor bácsi hathatós propagandájának következtében évek óta szó nélkül tűrik, hogy akatonákat kizárólag politikai/gazdasági okokból agyonlövesség Irakban meg Afganisztánban. Ha ez nem birka, akkor semmi .

Kiara, ha nem zavar, légyszi ne kérj bocsánatot legközelebb, hogy eltértél a témától, itt minden gondolatot szívesen olvasunk, még ha nem is tartozik szorosan az előzőekhez.

És egyébként senki sem tanul minden hibájából, úgyhogy ez nem akkora baj. Persze küzdeni kell azért, hogy ez minél kevésbé legyen igaz, sőt, lehetőleg tanulj a mások hibáiból is (én is azt teszem és nekem se megy mindig ).

Winnetou

[shikaka]

GEM:

magyarország gazdaságtörténetében az utolsó értelmes lépés a sokat szidott Bokros csomag volt, amit azóta külföldi egyetemeken oktatnak példaként, hogy hoygan kell kinéznie egy jó gazdasági csomagnak. ha végigfut, lehet hogy most nem lennénk nyakig a trutyiban...

Annyit még utánatűznék, hogy a Bokros-csomag nem magyar ötlet volt, hanem a világbank kötelezte rá az országot, minimális módosításokkal lett megvalósítva.

korosztályokra, és azokra a fiatalokra, akik erős politikai behatású közegben nevelkedtek. Van egykét fidelitaszos ismerősöm, és nagyokat szoktak nézni mikor kifejtem nekik hogy miért beszél hülyeségeket Orbán, de az MSZPsek is nagyon morcosak mikor elmodnom hogy Gyurcsánynak sem egészen így kellett volna csinálni a dolgokat.

Magyarországon egy ideje nem értékvezérelt, hanem eléggé populista mindkét nagy párt (ha már itt tartunk, a kicsik is).

A fura az, hogy az emberek szó nélkül elhiszik amit mondanak nekik. (nekem is van politikai meggyőződésem, de néha azért észreveszem, hogy itt valami ferdítés folyik)

Lást pl. az amerikaiakat, akik bokor bácsi hathatós propagandájának következtében évek óta szó nélkül tűrik, hogy akatonákat kizárólag politikai/gazdasági okokból agyonlövesség Irakban meg Afganisztánban. Ha ez nem birka, akkor semmi

A történelem összes háborúja politikai-gazdasági okok miatt történt (néha megelőző csapásnak, néha vallásháborúnak, stb álcázva)

[winnetou]

Üdv!

Hát igen, sokan tényleg mindent elhisznek, amit mondanak nekik. Néha nem is értem, nekem igényem van arra, hogy mindenben kételkedjem és alaposan megvizsgáljam, mielőtt véleményt formálok. Többek között nekem ezért nincs politikai meggyőződésem, egyszerűen 17 évesen nem tudok annyit a politikáró, hogy lehessen.

Winnetou

Ui.: tényleg minden háború pol.-gazd. okokból tör ki,deazamcsik attól még birkák, nem?

[Con Salamander]

Üdv!

Csak röviden és tömören:

Az amcsi nép birka, mert igen keveset tud arról, mi is történik valójában. De a világ népessége is birka. Volt szerencsém olyan emberrel beszélgetni pl. az amerikai-iraki háborúról, aki igencsak kompetens a témában (egy milliárdos magyar úriember, aki 7 nyelven beszél és járja a világot. Politikus és Diplomata egyszerre, meg még sok más dolog is...)

Az amerikai haditechnika pl. tíz évvel az ismert technika előtt jár. Az ufoészlelések nagy része is új amerikai haditechnika... mármint azt látják, és azt hiszik, hogy ufo... Szóval azért ott sem mindenki birka, csak mindenkivel el van hitetve, hogy ez így meg úgy van, közben nagyon nem

Üdv

[Morgian]

Érdekes témáról olvasgattam ma a Reflex magazinban: az abortuszról. Ugye vannak országok, ahol 100%ig be van tiltva néhány kivételtől eltekintve (nemi erőszak, vérfertőzés, az anya élete veszélyben forog a terhesség következtében stb).

Volt egy példa

[Gem Kapocs]

Namost először is, aki gügye haljon meg Tudom elég drasztikus szemlélet, de az evolúció is így működik.

Egyébként tudtommal nem büntetik az apt kínában egynél több gyerekért, sőt, az abortusz sem kötelező, visznt az egynél több gyereket nevelő családoknak külön gyermekadót kell fizetniük az elsőszülöttön kívüli gyerekek után. Amiben Kína népességét elnézve viszont van ráció.

[Tybycsoky]

Gem, egyet kell, hogy értsek veled. Habár ez egy kicsit sarkíott átvétele az evolúció alaptörvényének, miszerint a gyenge elhullik, ugyebár, de ettől eltekintve igazad van, sztem.

Habár a kérdés azért is eléggé problémás,mert bizonyos országokban azért érthető mindkét szélsőséges nézet. Azokban az országokban ahol a népesség száma fogyóban van (mint pl magyarországon is), ott an értelme az abortsuz tiltásának, de a 3-ik világbeli fejlődő országokban (India, Kína, etc.) ott van értelme az abortusznak.

ugyanakkor felvet egy másik etikai poblémát az abortusz. Miszerint, hogy honnan számítható az ember, embernek (kicsit erős, de így legalább mindenki érti). Onnantól nézzünk-e emberként amióta megfogant, vagy onnantól, hogy megszületett (habár tudományosan bizonyított,hogy már az anyaméhben is tudatánál van az embrió). Vagy ha egyik sem, akkor a terhesség mely korszakától tekintsünk emberként a kicsire (erre asszem van egy talán világszintű megállapodás, de nem akarok hülyeséget mondani, hogy hanyadik hétig lehet abrtuszt elvégezni). Mert ha már embernek tekinthető, akkor ugye az már nem abortusznak minősül, hanem emberüölésnek. és ezért van nagyon sok helyen még mindig parázs vita, hogy jó-e -rossz-e, avagy kell-e - nem kell-e azabortusz.

Kínában nem tudom pontosan, hogy a kettő közül melyik rendelet van most épp érvényben, de azt tudom, hogy elég egyszerű kijátszani a rendszert amit meg is teznek a szülők. A szegényebb területeken, ahol nem kórházban folyik a szülés, ott szokták alkalmazni, hogy a szülés után egyből elviszikegy pár 100 km-re odébb és beadják egy árvaházba, vagy odaadják egy gyerek nélküli családnak a gyereket. ezért van kínában annyi árva. És ezt a módszert nem nagyon lehet megakadályozni. Talán, ha minden szülés kórházban folyna, vagy minden szülésnél lenne egy bába, aki meg is írja az anyakönyvit, vagy vmit, ami azért akkora népességnél eléggé lehetlennek tűnik.

Tisztelettel:

[winnetou]

Üdv!

Az "aki gügye, haljon meg"-et nem osztom.

Azért az egy kicsit túlzás, hogy az evolúciónak ez a törvénye. Másrészt nem nekünk kell végrehajtanunk a kiválogatódást, az tűlünk független. Habár az ember már képes magát akkor is életben tartani, ha állatként mondjuk a testi felépítése miatt erre esélye se lenne.

Az pedig tényleg jó kérdés, hogy honnantól ember az ember. Én nem tudnám megmondani, de a magam részéről ellenzem az abortuszt, mert gyilkosságnak tartom (bár ennyi erővel akár a védekezés is az). Hogy így vélekednék-e, ha a saját gyerekem készülne megszületni súlyos rendellenességgel, ott még nem tartok.

Végül: ha jól tudom, az abortusz korhatár nem azért van, mert attól számítják a gyereket embernek, hanem mert az adott kor fölött már az anyára is veszélyes lehet az abortusz.

Winnetou

Ui.: Örülök, hogy újraindult a téma !!!!

[Morgian]

Szerintem ez nem ennyire egyszerű. Itt már megint az emberi természetnél kezdődik minden. Engem személy szerint felháborít az, hogy meg akarják mondni mit vállalhatok és mit nem.

Szerintem én döntöm el, hogy vállalom a gyermekemet vagy nem. Én döntöm el, hogy gyilkossá válok vagy nem. Ebbe senkinek nincs beleszólása az anyán és az apán kívül. De ez csak az én véleményem.

Tisztában vagyok vele, hogy a mai helyzetben, a mai gyatra felelősségvállalás mellett nem hagyható ez az egyénekre. Ennek megoldása érdekében én a megelőzésben látom a megoldást. Felvilágosult és értelmes gondolkodámódra kell nevelnünk az ifjakat. Valamint hozzáteszem nem csak az ifjakon van a hangsúly. Sok felnőtt sokkalta hülyébb felelőtlenebb és korlátoltabb a fiataloknál. Én ezzel csak mostanában kerültem szembe és komolyan megdöbbentett. Kiskoromban felnéztem a felnőttekre, mint okos szép és sokat tapasztalt emberekre. Úgy gondoltam egyszer én is ilyen leszek. Erre mit tapasztalok? Olyanok mint a hisztis óvodások. Komolyan vicces. Semmi tolerancia, felelősségvállalás stb. Az egyik legfőbb tulajdonságuk a "nem én vagyok a hibááás". Pedig ha tudnák, hogy egy beismerés és egy bocsánatkérés mennyivel kevesebb energiát igényel...

[winnetou]

Üdv!

Morgian, a felnőttek tényleg ugyanolyan korlátoltak, mint a fiatalok - ez talán azért van, mert nem tanulna meg felnőni igazán (mondom én, 17 évesen ).

Téged felháborít, hogy megmondják, mit vállalhatsz és mit nem - de ennyi erővel azt is felvállalhatnád, hogy egy "már megszületett" embert megölsz. Ha te dönthetnéd el, gyilkossá válsz-e vagy sem, abba ez is beletartozik, nem?

És végülis a törvény mindkettőt tiltja és ha megteszed, megbüntet - én nem látok különbséget.

A mai felelősségvállalásról meg ne is beszéljünk, mert az sok esetben tényleg nulla. A felvilágosult és értelmes gondolkodásmódra nevelés megoldás lenne, de hogyan? Az iskolában etikaórán ez nem megy, ez a szülők felelőssége. De amikor a magyar diákok majd' felének elváltak a szülei, akkor hogy kapja meg ezt tőlük?

A felnőtteket meg még nehezebb lenne átnevelni, hiszen ők önállóak és még kevésbé fogadják el mások irányítását, mint a fiatalok (bár meg kell jegyezni, néha ők is elég ostobák tudna lenni, ha arról van szó, hogy hallgassanak másokra).

Winnetou