Darun Közzétéve: Április 27, 2005 Közzétéve: Április 27, 2005 Az ork végre összeszedte a bátorságát. Látszott rajta, hogy elhatározta magát. Végül megszólalt:-Sajnálom, nem is értem mi ütött belém, hiszen bár mindkettőnk lelke azonos azzal a sokezer évvel ezelőttivel, még is mások lettünk azóta. Tudom, hogy én követtem el azt a... khmm... "dolgot" a néped ellen, de azóta mindketten megváltoztunk. És köszönöm a meghívást, megtisztelsz... Shei Shi'enn. -mondta, fejet hajtott és elindult az elf nő mellett.
Eleinor Közzétéve: Április 29, 2005 Szerző Közzétéve: Április 29, 2005 Furcsa látványt nyújtottak így ketten, egymás mellett haladva a sírok között...nem szóltak egy szót sem, de mindketten tudták, hogy erről a "dologról" már nem fog többé szó esni közöttük.E közben Graim, valahonnan a kápolnából, szerzett egy átmeneti gúnyát, egy leplet, Blue számára, amivel elfedheti testét.
Darun Közzétéve: Április 29, 2005 Közzétéve: Április 29, 2005 Líthas! Ez tetszik!!! Ez jó volt! De tényleg! Nem tudom, hogy ez honnan jött, de mint ha most ráéreztél volna a dologra. Persze lehet hogy tévedek. Nah, megyek és én is próbálok valamit alkotni... Darun ui.: Puszi és Ölelés!!!
Darun Közzétéve: Április 29, 2005 Közzétéve: Április 29, 2005 Blue egy pillanatra értetlenül nézett a törpére, aztán rájött, hogy nincs rajta semmi. Aztán tiszta szívből elnevette magát, és hogy ne legyen zavaró a többieknek, magára kanyarította a köpenyt. Aztán az elf nő és az ork is odaértek. Ekkor az ork és a törpe jelentőségteljessen egymásra néztek, végül Graim biccentett a "két" elf felé.-Khmmm. Mi most magatokra hagynánk egy kis időre. Bizonyára szeretnétek egy kicsit kettesben lenni. -mondta, azzal megfordult és elindult az ork után. Blue egy darabig mosolyogva nézett a távozók után, aztán szemei az elf nőre siklottak...
Darun Közzétéve: Május 4, 2005 Közzétéve: Május 4, 2005 -Nagyon rég találkoztunk utoljára. Mindketten sokat változtunk azóta. Te ráadásul azóta újra születtél. Persze mindez nem nagyon változtat semmin. EH!Az "elf" nagyot sóhajtott. Látszott, hogy valami nagyon nyomja a szívét, a szemében is némi szomorúság csillant. Csak nehezen tudta elkezdeni:-Tudod, azóta én is új életet kezdtem. Nem szeretném, ha félreértenél. A szívem örökre hozzád köt. Azonban most felelősséggel tartozok másokért is. Bár, talán már nincs is rám szükségük, nem tudom. Most valahogy összezavarodtak a dolgok. Még jó, hogy ezt neked mondom, és nem másnak. Azt hiszem meglepődnének, ha ennyire tanácstalannak látnák azt, akit oly bölcsnek hisznek.
Eleinor Közzétéve: Május 5, 2005 Szerző Közzétéve: Május 5, 2005 - Értem amit mondasz, és megértelek.Bár ami a felelősség dolgot illeti...elsősorban magadért vagy felelős, és ezt meg kell érteniük másoknak is, ha fontos vagy számukra. De, úgy érzem szeretnél valamit mondani még. Baj van talán?
Darun Közzétéve: Május 6, 2005 Közzétéve: Május 6, 2005 Az "elf" elmosolyodott.-Nem. Nincs semmi baj. Most már minden rendben van. -mondta, hangjából őszinteség, elégedettség és boldogság csengett.-Tudod, a mi világunkban, ahol most én is élek, igen csak nagy hatalommal rendelkezem. Már rég túlléptem önnön felelősségemen. Most már másokra kell gondolnom. Hiszen pont ezt mondtad, amikor legutóbb elváltunk. Az én hatalmam akkora, hogy már nyugodt szívvel vállalhatok felelőséget másokért. A saját életemmel már rég leszámoltam. Akinek örök élete van, az előbb utóbb megszabadul az önzéstől. Vagy a rabjává válik. Majd egyszer bemutatom őket, ha gondolod. Hogy szeretnék-e valamit mondani? -ismét elnevette magát- Remélem nem arra akartál célozni, hogy el kell hogy hagyjalak! Nálad nem lehet fontosabb semmi, a számomra!
Eleinor Közzétéve: Május 6, 2005 Szerző Közzétéve: Május 6, 2005 Shei Shi'enn igencsak megnyugodott e szavak hallatán.Az, hogy Blue élete "rendben" van örömmel töltötte el a lelkét.- Igen, emlékszem mit mondtam legutóbb a felelősségről, és arra is, hogy Te hogyan vélekedtél ebben a kérdésben. Örülök, hogy mostmár elég erős vagy ahhoz, hogy másokért felelősséget tudj vállalni. Örülnék neki, ha Õket is bemutatnád alakalomadtán. Elválni pedig, én sem szeretnék mostmár Tőled.
Darun Közzétéve: Május 11, 2005 Közzétéve: Május 11, 2005 Líthas!Hát igen, ezt most megérdemeltem. Nem jó a lemez, úgy hogy a mai "okoskodásomnak" lőttek. Pedíg már ide is sikerült írnom. A levél miatt meg még számolunk! :twisted: Egyébként ledöbbentem, mert fél egykor küldted el, és én egykor méztem meg a ládám utoljára, és akkor még nem volt ott. EH! Kész vagyok, mint a házi feladat...Darun
Darun Közzétéve: Május 13, 2005 Közzétéve: Május 13, 2005 Blue mosolyogva lépkedett az elf nő mellett.-Ami a felelősséget illeti, hamar rájöttem, hogy igazad van. De hogyan is kételkedhettem benne? A hatalmam talán már a kezdetek óta meg lett volna hozzá, hiszen a bátyád fia vagyok. De nélküled soha nem lettem volna képes más szemszögből nézni a dolgokat. És alkalomadtán őket is be fogom mutatni. Mondhatom, igen csak érdekes csapatot sikerült összeszednem. -mondta, miközben halkan kacagott. Aztán azokra gondolt, akiket hátrahagyott. Nem kell őket félteni. Megállják a helyüket. Hiszen a legjobbakat szedte össze. Aztán Shei Shi'enn-re nézett. Egy pillanatra elgondolkozott azon, hogy vajon hogy fogják fogadni, és persze hogy a nő mit fog szólni hozzájuk. De ezen kár töprengeni. Úgy is kiderül előbb-utóbb. Az utolsó mondat azonban még sokiág kísértett a gondolatai között."Nem!"-határozta el magában- "Többé nem hagylak el, Shei Shi'enn!" -hangzott az önmagának tett fogadalom. Aztán a tekintetébe ismét bizonytalanság költözött.-De eddíg még alig mondtál magadról valamit. Nem is hagytalak szóhoz jutni. Mi van veled? Gondolom van családod vagy hozzátartozód. Mesélj kérlek magadról, ha nem jelent ez számodra fájdalmat vagy nehézséget. Szeretném tudni, hogy mi történt veled, mióta újra megszületél itt, ezen a különös világon.
Darun Közzétéve: Május 14, 2005 Közzétéve: Május 14, 2005 Líthas!Úgy néz ki, hogy most szerdáig nem leszek, úgy hogy hajrá!!! A törpökről is írok majd! :wink: Meg mindenről, ami érdekel! Puszi és Ölelés!Darun
Eleinor Közzétéve: Május 18, 2005 Szerző Közzétéve: Május 18, 2005 Shei Shi'enn arca kissé elkomorult, szemeiben a fájdalom tompította a korábbi csillogást.- Nem...nincs családom...már nincs.Egyszer talán, mesélek majd, de még nincs itt az ideje.Még nem vagyok elég erős, hogy beszélni tudjak róla, és amúgy sem szivesen mesélek magamról.
Darun Közzétéve: Május 20, 2005 Közzétéve: Május 20, 2005 Blue hosszan nézte az elf nőt. Már éppen újra szólott volna, mikor a nő megelőzte. Valami hasonlóra számított, még is összerezzent egy pillanatra. Aztán felmelte a kezét, de a mozdulat félbeszakadt.-EH! Ne haragudj, azt hiszem egy kissé elragadtattam magam. Nem is próbálok mentegetőzni. Ami a törpét meg az orkot illeti, megbízhatsz mindkettőjükben. A törpét már régóta ismerem, és az orkhoz is volt már szerencsém. A törpe ráadásul még az öcséd is egyben, bár ezekkel a dolgokkal még mindíg nem sikerült megbékélnem. Hiába, nekem te vagy az első!Óvatóssan végigsimított a köpeny szélén, aztán összerándult a keze, ahogy megérezte a változást. A következő pillanatban kapu nyílt a külső síkokról és a sírok között egy páncélos alak lépett a Temetőbe. Mindannyian azonnal felismerték, Shei Shi'enn-nek még arra sem volt szüksége, hogy arra forduljon, tudta hogy Black Knight az. Persze ösztönössen mind arra néztek. A lovag egy pillanatra megingott, még szerencse hogy Grom éppen ott volt mellette, így még időben utána tudott nyúlni, hogy el ne vágódjon. És bár a páncél miatt nem látták őt, tudták, hogy valamit mond Gromnak, aztán elindult feléjük. Blue egyetlen átható pillantással végigmérte a lovagot, aztán fáradtan az egyik sír szélére ült. A páncél lassan, hangtalanul közeledett, végül az elf nőtől jó öt lábnyira állt meg. Halk szisszenés, ahogy a csatapáncél szétnyílt, és kilépett belőle a lovag. Egy pillanatra meg kellett kapaszkodnia, hogy ki ne zuhanjon, aztán mikor visszaszerezte uralmát a teste felett, hangossan felnevetett. Törött balja bénán lógott a törzse mellett, obszidián szín bőrén alig volt látható a rászáradt vér. Csupán az orrából szivárgott még mindíg kitartóan, lassan folyt végig csupasz arcán. Ebben a formájában félelmetes és torz ábrázatot kölcsönzött neki a nevetés, amit a sérülései csak még jobban kihangsúlyoztak. Aztán mert eszébe jutott hogy eredeti alakjában látják, mert sejtette hogy milyen látványt nyújthat, és mert látta az elf nő szemében a... mit is? Rémületet? Nem, azt biztossan nem, bár azt észrevette, hogy a szája egy lehelletnyit megrándult, mikor meglátta. A keresztüldöfött jobb lábával mit sem törődve gyorsan lekapott valamit a páncél fegyverövéről, aztán az elf nő elé lépett. Hangja energikus volt és vidám, mint ha nem is csatából jött volna.-Elnézést a váratlal és kissé talán színpadias belépő miatt, de nem titkolom, hogy némi hatáskeltés miatt is választottam ezt a módot. Khmmm... -megköszörülte a torkát, aztán az eddíg a hátamögött lévő jobbja hírtelen előrelendült, félkörívet írt le, és így éppen kartávolságra a Shei Shi'enn-től állapodott meg a különös formájú kard.- Ezt neked hoztam. Mikor elváltunk, még a tiéd volt, most... khmmm... néhány külső síkon élő lény bitorolta.Aztán a nő észrevette a lovag szemében az eddíg rejtette kajánságot. Tudta, hogy a lovag ismeri őt annyira, hogy tudja, mennyire nem kedveli a fegyvereket, most még is egy kardot tart előtte. A lovag jobb tenyerében egyensúlyozta a kardot, mivel a balt még mindíg nem tudta mozgatni. Õ is éppen arra gondolt, ami az elf nő fejében átsuhant. De ő nem véletlenül mosolygott, hiszen ő tudott valamit a kardról, amit a nő még nem. Valamit, ami miatt az el fogja venni tőle a fegyvert. Blue érdeklődve nézte a jelenetet. Kissé megrendezettnek érezte, de kíváncsi volt arra, hogy az elf hogyan fog reagálni.
Eleinor Közzétéve: Május 26, 2005 Szerző Közzétéve: Május 26, 2005 Shei Shi'enn öröme, hogy újra látja a lovagot, és főleg, hogy élve látja, nagyobb volt, mint a "rémület" amit a látványa nyújtott abban a pillanatban mikor megérkezett.Arra nem is számított, hogy hozott magával valamit neki. Arról viszont már rég lemondott, hogy saját kardját újra kezében tarthatja.Bár nem kedveli a fegyvereket, ez a kard más...éppen ezért meghatódva vette át a rég látott fegyvert a lovagtól.-Köszönöm!-ennyit mondott csak, bár ennél sokkal többet szeretett volna, de nem talált szavakat. Szemeit kérdőn emelte a lovagra, és némán várta, hogy amaz mesélni kezdje, mi történt miután elváltak.
Darun Közzétéve: Május 28, 2005 Közzétéve: Május 28, 2005 Black Knight látta a finom mozdulatot, ahogy a nő átveszi a kardot, de közben végig a szemébe nézett. Látta a meghatottságot is, ahogy felismeri rég látott "fegyverét". Aztán a nő megköszönte, de látta hogy még szeretne valamit mondani.. Ekkor hasított a melkasába a fájdalom, köhögni kezdett, szája sarkából véres nyál folyt le. Egy pillanatra meg is szédült, de nem veszítette el az egyensúlyát. A mosoly azonban egy pillanatra sem fagyott le az arcáról. Jobbjával elmaszálta a vért az arcán, aztán ismét összeszedte magát annyira, hogy a nő szemébe tudjon nézni. Látta, hogy amaz már kíváncsian várja a beszámolóját.-EH! Miután magadra hagytalak a sárkánnyal, gondoltam körülnézek egy kicsit a... nagyvilágban. -sejtelmes mosoly- A kardodat nem volt nehéz megtalálni. A baj csak annyi volt, hogy az egyik Külső Síkon volt, egy démonúrnál. Nem volt könnyű meggyőzni róla, hogy az nem az ő kardja. De aztán még is megszereztem. Sajnos a Külső Síkokon nem tudom olyan gyorsan regenerálni az erőmet, mint máshol, ezért jöttem ilyen lerongyolódva. -újabb mosoly, ezúttal némi keserűség is vegyült bele- Erről eszembe jutott, mikot megkűzdöttem A kilenc óriással. Ott egy kicsivel rosszabbul jártam. De az már régen volt.Blue egy pillanatra elcsodálkozott. Nem hitte volna, hogy oly hosszú idő után Shei Shi'enn megismeri régi kardját. Aztán egy pillanatra az is megfordult a fejében, hogy esetleg mindenre emlékszik. De nem. A lovag beszámolója nem nagyon érdekelte. A nőt nézte, ahogy a fegyvert tartja, leste minden egyes rezdülését. Egy pillanatra ő is elmosolyodott. "Nem, nem tudhatja, hogy miben nyilvánul meg a kard igazi hatalma. Vajon ha tudná, képes lenne használni?" Aztán leintette magát. Végül is fölösleges ilyesmin gondolkoznia. Úgy is kiderül minden. Aztán a kardra gondolt, és elnevette magát. Graim -ha csak nem állítják le- valószínűleg órákig fog majd mesélni a kardról. És vajon a saját érdemeiről mennyit fog beszélni? Graim nagyon szerény volt, néha naív és olykor kissé szenilis. Nem fogja megemlíteni. Ennek ellenére úgy is részletes beszámolót fog adni. A változásra felkapta a fejét. Gyanakodva mérte végig a lovagot, tekintetük találkozott. Black Knight beszéd nélkül is megértette a sárkány gondolatát. Ismét a nőre nézett.-EH! Ne haragudjatok. Jobb lesz, ha most távozom, nem akartalak megzavarni benneteket.Azzal fejet hajotott a nő előtt, és elindult a páncélja felé. De nem lépett be, lassan elhaladt mellette, hogy pár méter után elnyelje a sötétség...A sárkány/elf rezzenetlen tekintettel követte a lovagot, aztán felállt, és odalépett a nőhöz. Most nem mert a szemébe nézni. A nő rögtön látta, hogy a sárkány valami... olyasmit akar elmondani, amiről nem könnyű beszélni. Aztán Blue tekintete megkeményedett, egyenessen Shei Shi'enn szemébe nézett, arca akár egy kőből faragott maszk, nem tükrözött semmiféle érzelmet.-Valamit el kell mondanom... róla. -és fejével arrafelé biccentett, amerre a lovag eltávozott.
Eleinor Közzétéve: Május 28, 2005 Szerző Közzétéve: Május 28, 2005 Shei Shi'enn meglepetten nézett a távozó lovag után, nem értette hová készül máris, majd Bluera emelte tekintetét,addigra világossá vált, hogy mi is ez a kis közjáték, s bólintott:-Ha "kell", akkor mondd. Hallgatlak!
Darun Közzétéve: Június 1, 2005 Közzétéve: Június 1, 2005 Blue tekintete komor volt, néha ideges pillantást vetett abba az irányba, amerre Black Knight eltűnt.-EH! Tényleg nem könnyű erről beszélni. Black Knight sem az, akinek elsőre gondolnád. Bizonyára említette, hogy a Századik felnevelését gyakorlatilag a Sötét Oldal végezte el. De van valami, amire ő is csak utalt. Black Knight nem az a Huszonötödik, akinek gondolod. Õ a Huszonötödik gonosz ikertestvére. Róluk azt kell tudni, hogy születésük után elcserélték őket. A Huszonötödik a Sötét Oldal tanítása szerint nőtt fel, míg Black Knight a testvéredként. De ettől még a lelke méllyén gonosz, mint ahogy az igazi Huszonötödik meg jó. Ez iagzából egy kísérlet volt. Kíváncsiak voltak -ne kérdezd kik, mert azt nem tudom- hogy mit történik ha egy jó a gonosz szolgálatában nő fel és fordítva. Az eredmény eléggé érdekes lett. A Huszonötödik mind a mai napig megőrizte "jó"-ságát, látszólag az Ellenségnek dolgozik, valójában a Jó oldalt támogatja. Hűségét mát számtalanszor bizonyította, kétség nem férhet hozzá. Black Knight úgy nőtt fel, hogy a mestere belésújkolta az elveket és bármi áron megvédi az Élet erőit és megnyílvánulásait. Az eszközökben azonban ritkán válogat, testvéreihez képest roppant agresszív, néha gonosznak is tűnik, de eddíg mindíg tudta, hogy hol a határ. Ennek ellenére nem árt vigyázni vele.
Eleinor Közzétéve: Június 13, 2005 Szerző Közzétéve: Június 13, 2005 Shei Shi'enn figyelmesen végighallgatta Blue-t, majd halkan megszólalt:- Kissé zavarosnak tünik amit mondasz, de bizonyára meg van az értelme mindennek ami "Velünk" történt a múltban, s történik most és ez után...Nem hiszem azonban, hogy bárki a lelke mélyén gonosz tudna lenni...Lehet, hogy ez túlzott naivitás a részemről, de akkor is így gondolom. Ami a kardot illeti... örülök, hogy újra az enyém lehet, és amint alkalom adódik "kifaggatom" Graim mestert, kíváncsi vagyok a történetére.
Darun Közzétéve: Július 9, 2005 Közzétéve: Július 9, 2005 Blue felvonta a szemét, kissé szigorúan nézett az elf nőre. Annyira önkéntelen volt, hogy amikor rájött, felnevetett. Végül ismét elkomolyodott.-Zavaros? Sajnálom. Igyekszem mindent megtenni, hogy megértsd a körülötted folyó eseményeket. Azt viszont nyugodtan elhiheted, hogy vannak olyanok, akik a lelkük legmélyéig gonoszak, egy szikrányi jóság sincsen bennük. Ezt biztosan állíthatom, mert találkoztam már velük. Az előbbi történettel pedíg nem arra akartam célozni, hogy ők ketten gonoszak lennének, csak arra, hogy vannak bizonyos dolgok, amiket ők nagyon másképpen látnak, mint te. Csak azért mondtam, hogy ne okozzon majd meglepetést. És örülök, hogy örülsz a kardodnak. Black Knight pedíg nem ment messzire. Amott túl van. Ha gondolod, menj oda hozzá. Ez itt -körbemutatott a Temetőn- a te világod. A te elméd teremtette, az álltalad meghatározott törvények szerint működik. Itt azt csinálsz, amit akarsz! És egyébként is, felém nem kötelez semmilyen udvariaskodás. Ha a Lovaggal akarsz beszélni... sok tízezer éve várom már ezt a napot. Pár óra már igazán nem jelent semmit. És egyébként is, már megnyugodott lelkem, hiszen láthattalak.Blue egy óvatos elbocsájtó mozdulatot tett, de a nő rögtön látta, hogy nem elég határozott. Ahogy megfordult, látta, amint az ork leül a törpe mellé, aki elkezd mesélni valami régi történetet. Ahogy a nő visszanézett, Blue mosolygó arcát látta, és elfogta a bizonyosság, hogy nem cselekedhet rosszul, hiszen a sárkány minden döntését helyesnek fogadja el.
Darun Közzétéve: December 10, 2005 Közzétéve: December 10, 2005 Black Knight lassan, de határozottan ment a sírok között. Nem távolofott el túlságossan, csak éppen hallótávolságon kívülre került. Egyszer csak megállt egy nagy gránitlap előtt. Sokáig nézte a feliratot, míg végre a tudata felfogta a szavak jelentését. Egy pillanatra megremegett a lába, aztán lerogyott az emlékmű elé, szeméből könnycseppek gördültek alá. Aztán kinyúlt felé, de keze azonnal lehanyatlott, ahogy az elfeledettnek vélt emlékek előtörtek. Belemarkolt a hideg földbe, fogai hangossan csikordultak, ahogy összeszorította az állkapcsát."Adj Uram erőt, hogy soha többé ne kelljen hasonlót átélnem!"
Eleinor Közzétéve: Március 19, 2006 Szerző Közzétéve: Március 19, 2006 Shei Shi'enn sokáig állt némán, mozdulatlanul. Az emlékek iszonyú teherként nehezedtek az ő vállára is. Lassan mégis rászánta magát és elindult a lovag felé.Megállt mellette, s könnyeivel küszködve szólalt meg végül: - Erősnek kell lenned. Az élőknek szükségük van Rád.
Eleinor Közzétéve: Március 20, 2006 Szerző Közzétéve: Március 20, 2006 ...különös érzés, belépni újra ide...még akkor is, ha azt mondod, hogy a Temető én vagyok...ez itt Shei Shi'enn világa...valóban...mégis...valami megváltozott...valami elveszett...hogy mi is az, nem tudom...talán a varázslat, ami egykor belengte ezt a helyet...vagy belőlem hiányzik valami?...most minden nagyon távolinak tünik...
Darun Közzétéve: Március 22, 2006 Közzétéve: Március 22, 2006 A lovag nem vette észre, hogy a nő lassan mellé ért. Megkövült a hang hallatán. Lassan talpra állt, kitörölte a könnyeket a szeméből és a nőre nézett.-Sajnálom! Igazad van, nem lehetek gyenge. Tudod, háromszázezer éve már, és azóta nem igazán beszéltem róla senkivel. Azt hiszem egy kicsit... elhagytam magam. Lám, a hely szellemét egyikünk sem tudja elfeledni.Egy pillanatra lehunyta a szemét, kékes aura vette körül és a sebek követhetetlen gyorsasággal regenerálódtak be testén. Mikor végzett, kinyitotta a szemét, tekintete az elfő nőét kereste, mélyén gyanakvás csillant.-Az élőknek? Mit akarsz ezzel mondani? Tudod, ha bármi nyugatalanít, csak szólnod kell!
Recommended Posts