Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.
Keresés Itt
  • Több lehetőség...
Eredmények keresés, amik...
Eremények keresése...

M.A.G.U.S. regények, és novellák


Mennyit vagy hajlandó kiadni egy MAGUS regényért?  

84 szavazat

  1. 1. Mennyit vagy hajlandó kiadni egy MAGUS regényért?

    • 2500+
    • 1500-2500
    • 500-1500
    • 0-500
    • Nem adok ki pénzt regényért, ha olvasni akarok kölcsönkérek vagy ajándékba kapom
    • Beszerzem illegálisan...


Recommended Posts

Nah hát én ma olvastam ki zet a könyvet és nekem tetszett majd jó lenne elolvasni az elsö két részt is a poénkodásokat egy kicsit én is eröltettenek találtam de nekem a kimondottan szimpatikus volt a felföldi varázsló harcos repülö szerkezetes Core (remélem jól irtam le nevét )lehet hogy izlés ficamos vagyok meg az is tetszett hogy miután legyöztek egy fél isteni démont még még meküzdenek a Ghorrokal is szóval nekem tetszett bár egy két rész kusza és nehezen érthetö volt számomra majd alolvasom ha meg tudom venni a két elöző részt is .

Link a hozzászóláshoz

Én olyan boldog vagyok! :D

Nem, most kivételesen nem az ötperc van rajtam, legalábbis nem a megszokott értelemben. :lol:8)

Kézbe vehettem A Renegátot!!! Sőt, már el is kezdtem olvasni!!! Fú, mióta elösször hallottam az újra kiadásáról(valamikor nyáron)én azóta remegtem érte, hogy meglegyen! És most nagyon örülök, főleg hallva, hogy mi megy most az UTK körül... :?:(

De legalább már ez biztosan megvan! :D

És mit mondhatnék? Remek, alapmű, s nem(csak :lol::wink: )azért mert azt mondják, hanem mert AZ.

Aki még nem tette, az szerintem feltétlen olvassa el, most már beszerezhető! :D

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Jan Van Den Boomen - Toroni krónikák

Nagyon kellemes meglepetés volt a könyv azok után, amire számítottam. Úgy látszik, hogy a kiadó és /vagy az írók nemcsak hogy figyelik a kritikákat, de meg is fogadják belőlük az azza érdemes véleményeket. Ez külön biztató a jövőre nézve velük kapcsolatban.

A novelláskötetben sajnos csak egy új (a címadó Toroni krónika) és öt már megjelent Boomen novella kapott helyet. Az előzőek negatív tapasztalataitól eltérően ezt viszont feltüntetik a hátulján, így mindenki tisztában lehet vele, hogy a kötetben csak egy új novellát kap - igaz, így is bőven megéri. Azért itt meg a leendő vásárlónak egy kis ködösítés, mivel nem igaz az, hogy ezek a novellák nyomtatásban nem kaphatók... bár az igaz, hogy így együtt valóban nem.

A Toroni krónika című novella nekem személy szerint nagyon tetszett. Boomen úr igazán remekel mostanában, gyönyörű, szemléletes leírások, érdekes, fordulatos cselekmény, a főhős él, és nincs Gorduinos pólója sem, tud ő is hibázni. A novella - ami azért elég hosszú, hogy címadó legyen - méltó folytatása a Kyr hirtóriák három új novellájának. Nekem külön tetszettbenne a folytatólagosság, az egymásra épülés, és az, hogy mesélőként is sok érdekességet találtam benne - "mi lehetne nagyobb érték egy szerepjátékos regényben?"

Megjegyzésre érdemes mindössze az a tény, hogy az Ikrek szektájának kialakulását tekintve a novella visszanyúl az első - kicsit sablonos - verzióhoz, valószínűleg szándékosan figyelmen kívül hagyva az Anyrok alkonyának szerintem érdekesebb, bár kétségtelenül akkori "másodiksága miatt" ellentmondó változatnak. Aki esetleg már azt elfogadta és feldolgozta mágban, annak ez zavaró lehet, - mivel ugye a világnak jócskán része - ám a tálalás, a logika sokkal érdekesebb, és mégis csak ez az eredeti.

Az azért elgondolkodtató, hogy ha van egy rend, amit mágikus hatalommal felszerelve úgy elkennek, hogy majd' belepusztul, pedig csak egy várat kell megvédenie, (zárt központ) pár külhoni érkezése, és az általuk tanult csökevényesebb mágia okán nemcsak egész Toron legrettegettebb, de a külvilág legismertebb és leghírhedtebb fejvadászklánjává válik. Hm. De ez csak az ízetlenkedés része, nem fontos.

És ráadásként kapunk a kötethez egy terjedelmes függeléket, tele szenzációs, érdekes írásokkal.

A szószedet bővített, még a Kyr históriákhoz is, és ehhez már kapunk "használati utasítást", komplett nyelvészeti útmutató segíti a kacifántos kyr nyelvi betűk helyes kiejtését. Mindamellett - mint azt már az előzőekben is hangoztattam, én nem látom ennek - mármint a hirtelen bevezetett különleges karaktereknek - értelmét, mert a régi szavakban nem volt, és nem tudom, van-e valaki, akinek nem volt így teljes a Toron-kép. De ez az író döntése, és végre teljes is, lehet vele mit kezdeni.

Emellett rövid szemelvények mindenféle toroni dologról, a teljesség igénye nélkül a boszorkányokról, hatalmasokról, nemes Házakról, stb. A Regitorok, Flottabárók stb. táblázatai még jobban sejtetik a Toron-kép átgondoltságát és következetes megszerkesztettségét, ami nek olvasása után már nagyon várom a Toron kiegészítő megjelenését.

Összefoglalva egy nagyon igényes, végre magas színvonalú könyv került ki, hajrá Boomen úr, csak így tovább! Mindenkinek javaslom elolvasásra - megéri, és nem csak a toron-mániásoknak.

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy megjelent egy új könyv, a szokásostól eltérően nem a Tuan, hanem a Delta Vision kiadásában... (a Fekete Torony megszűnése miatt csak...)

A címe: Hallgat az ég.

Az annak idején meghirdetett crantai novelláskötetről van szó, ami minden bizonnyal érdekes olvasmány - bővebben akkor, ha majd elolvastam.

Cather örülhet! :)

Link a hozzászóláshoz

Üdv

Szalkai László: Szellemtánc.

Én bevallom őszintén, félve vettem kezembe a könyvet, az előző két kötet nem igazán kötötte le a figyelmemet. A második kötetnél (árnyjáték) pl. azt éreztem, hogy simán kihagyhattam volna ötven oldalakat, annyira eseménytelen volt az egész. Viszont a Szellemtánc nagyon izgalmas kötet! Alig tudtam letenni, pedig ez rám ritkán igaz, úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom. Érdekes a történet, a főhősök nem valami isten leszármazottjai, sokkal emberközelibb sok regénynél. Az érzelmek, gondolatok fontos szerepet játszanak benne, és aki elolvassa, megérthet ezt-azt a mágia működéséről is.

Ajánlom mindenkinek!

Üdv!

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Hallgat az ég

A könyv egészen érdekes darab, régen várt téma, és ugye a "másik" kiadó első igazi új könyve a MAGUS témában.

Talán a megbukott-zátonyrafutott cranta novellapályázat felélesztéséről, vagy ezen ötletet kapott írók munkájáról van szó - tulajdonképpen nem számít. A novelláskötetben nagy, és kevésbé ismert írók műveiből válogathatunk, nyolc novellából, melyek Crantát mutatják be, egy kivétellel.

A Herón könyve igen érdekes nyitás, az embernem első mágiahasználóit mutatja be, a hatlamas időtávlathoz illeszkedő bibliai hangvétellel. Nekem tetszet, noha a legendákon kívül nem ad olyan sokat, ám a hangulata megéri.

A Királyok végzete is még az "ősi" időkben játszódik, szintén legendaszerű hangvételben, olyan "Odüsszeuszos" hangulatban. Hasonló, mint az előző. Bár legenda, meg minden, de talán arra lehetett volna figyelni a lektoroknak, hogy a Pe.XXI. évezredben miért van lunír felszerelése a hősnek, amikor a lunírművesség igazán a Pe. XIX. évezredben jelenik meg, szintén a könyv részét képező kronológia szerint.

Az utolsó széllovas Szintén tetszett, érdekes nézőpontból mutatja be a kyrek érkezését, a kronológiát is kiegészítették egy ide vágó résszel emiatt.

A Végórán - Renierhez méltó alkotás, olyan történelmi novella szerű, természetesen Crantáról. Tetszett benne az okok feltárásának szándéka, mind személyes indítékok képében, mind "történelmi" és hadi események tekintetében.

Az Istentelenek az előző novella egy szálát viszi tovább, nekem ez is tetszett.

Az Istenek Árvái -ban már a régen istenek nélkül maradt, de a népet még bíztató papok ügyeskedéseibe pillanthatunk bele, szintén érdekes szemszögből.

A Tükrök is a végnapokat mutatja be, én ezt is a jobb novellák közé soroltam.

Az utolsó, és szilánkok címet viselő viszont témában egyáltalán nem illett szerintem a többi közé, csak azért, mert van bene egy crantai rom... (bár abból a szempontból esetleg érdekes, hogy a Tükrök egy szálára ismerhetünk benne.) Bár szerintem ide lehetett volna még találni igazán crantás novellát is. Viszont a szent Jardain nevét kiáltva rohamra induló shadoni lovagok képe... szánalmas volt. Már csak ezért sem kellett volna a gyűjteménybe. Viszont a stílusa meg könnyed, élvezhető.

Az összes novelláról elmondható, hogy láthatóan egy vezérfonal alapján, tényleg egy támáról készültek, noha mindegyik megmaradt a saját témájánál és stílusában. Bár van, ahol nekem már unalmas volt az ég hallgatásának ismételt részletezése...

Tetszett a nevek crantaisága, ez végig jellemzi a művet.

Nem tetszett a sok különböző isten, akikről egy-egy félmondatot kivéve alig tudunk meg valamit, magam majd két tucatot gyűjtöttem össze belőlük... de szinte csak nevek. Bár van néhány, ami ismétlődik, jobbára a MAGUS-ra sajnos jellemző "csak úgy megemlítem, ami eszembe jut" szintjén van a nagy részük.

Minden novell előtt kis átvezető van, ami segít eligazodni, képbe kerülni a novellával kapcsolatban, és összeköti őket.

Nagyon-nagy poztiívuma a könyvnek, hogy számos mellékletet adtak hozzá. Ez a pályázathz ennek idején kiadott crantai kronológia felezett változata (csak a crantás első fele), egy elég szép és részletes leírás crantáról, kis történelem, kis vallás - igaz, a novellák isteneinek nyoma sincs benne :( - na jó, néhány megjelenik benne, ahogy a szószedetben is. - mágia. És egy terjedelmes szószedet, új, ide kapcsolódó kifejezésekkel.

Ide tartozik még a negyedkori térkép is, ami a Három Világ korában ábrázolja crantát, és tartalmazza a novellák helyszínének legtöbbjét, sok segítséget adva.

Amit leginkább hiányoltam ebből a mindent összevetve remek, crantás gyűjteményből, az maga cranta. ALIG tudunk meg valami igazán újat róla, javarészt csak történetek vannak, meg nevek. Akad egy-két szokás, öltözet, vallási ünnep, ilyesmi megemlítva, ám a én ezekből kicsit többet vártam volna egy csak crantával foglalkozó kötettől. Megjegyzem, még így is a legrészletsebb és legbővebb crantáról szóló mű.

Ehhez jön még egy kicsit az az elégedetlenség - de ez már tényleg csak kicsi - hogy nincs egységes kép, vagy elképzelés. OK, hogy sok nép, sok kultúra. De ez pl. a kyrekre is jellemző volt, ahogy a sok ezer éves fennállás is, mégis ott voltak olyan állandó, pillérként emljthető dolgok, amiket ki lehetett emelni a kultúrából, ami meghatározta őket. Itt nincs... és ha most megkérdezem magamtól, hogy Milyen is volt cranta, hát csak úgy tudok terelni, mint a függelék egyébként általánosságokban fogalmazó leírásai.

Mindent összevetve, szerintem egy remek MAGUS novelláskötetről van szó, azért inkább történelmi, inkább MAGUS-os, mint csak érdekes. A cranta-fanatikusoknak igazi csemege, de én mindenkinek ajánlom. Az apró szőrszálak ellenére, amit lehet hasogatni, negyon jó novellagyűjtemény, sok kiegészítővel.

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Sikerült elolvasnom az Alidaxi gyöngyöket.

Hogy ki adta ki, miért, volt-e joga hozzá, ezzel nem foglalkoznék, sokan, sok helyen kitárgyalták, én meg nem voltam ott. Ami a MAGUS olvasóknak igazán számít, hogy megjelent, lehet olvasni.

A külalak a szokásos, igényes. Szép borító, nekem kifejezetten tetszett a toroni karakka, végre egy rajz róluk, vitorlaerdővel, a háromszögfedélzettel, ahogy kell. (bár mondjuk kicsit soknak érzem a dárdavetőket az oldalán, de ez már részletkérdés

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

A bíbor gyöngyöknek is végére értem. Bár rövidebbnek ígérkezett volna csak az új részeket elolvasni, én a nehezebb, ám kétséget kizáróan a nagyobb élvezetet nyújtó utat választottam, és újraolvastam az egészet. Nem bántam meg.

Mindenekelőtt a borítóról pár szó, mely talán a kötet leggyengébb pontja lett. Ebben a hamisnak bélyegzett könyv vezet, nekem nem nyerte el a tetszésemet a furcsa színvilágú,

Link a hozzászóláshoz
Sziasztok! Még régen keztem el írni egy regényt, M.A.G.U.S. alapra, de sokszor abbahagytam, majd újra kezdtem. Most úgy fél úton tarthatok, de a legnayobb része még csak papiron van ezért be kell képelnem. Akit érdekel az a blogomon olvashatja www.fenyen.hu. Időről időre, ahogy időm engedi folytatom a regényt.

Természetesen szívesen fogadom a hozzászólásokat, építőjellegű kritikát.

Remélem tetszeni fog, jó szórakozást!

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Csak most jutottam oda, hogy véleményezhessem a Tuan kiadó azóta is legújabb MAGUS novelláskötetét, a Gro-Ugon farkasait. Régóta várt kötetről van szó, hiszen a pályázatot nem most írták ki a novellákra. Csak gondolhatjuk, hogy nem volt problémamentes a kiadás, távolról figyelve az eseményeket és botrányokat. De megszületett, mint a kiadó első igazi

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

A hit városa

A Delta Vision nem éppen legújabb könyvének kritikájához csak most jutottam el.

A könyv a Deltától megszokottá váló igényes megjelenésű, bár nekem kicsit fakó, a logó a szokásos, új, kalandorok krónikáJA-s, a régi I helyet. Bár számomra minden kötetemnél értékesebbé teszi, hogy kitől is kaptam ajándékba...

A kötetben kilenc novella kapott helyet, változó méretben és minőségben, bár mind egységesnek mondható, én olyan középre helyezném őket, a jobbik oldal felé. Nem elemzem őket külön, hogy ne lőjem le a poénokat, szinte mind igyekszik valami tényleg új Pyarroni témát,ellentmondást, visszásságot találni. Ilyenformán bemutatja a város megváltozását a régihez képest, a Dúlás okozta lassan múló sebeket, a valláson belüli apró ellentéteket, a régi és új Pyarron által képviselt értékek különbözőségét. Ebből a szempontból nagyon tetszett, és értékesnek találtam a műveket. Szinte dogmatikus következetességgel jelenik meg minden novellában az új gömbszentély, mely nekem is új volt, míg utána nem néztem, hogy a Karneválban bizony már utal rá Chapman, hogy Új-Pyarron is rendelkezik ilyennel, igaz, ott a várost állítólag pontosan az évszázados térképek alapján építették újjá, itt meg más, csak ide illő kör alakja van, de hát ez apró hiányosság csupán.

A könyvhöz terjedelmes függeléket is kapunk, a pyarroni vallás és az istenek jellemzésével, Pyarron neves helyeinek rövid felsorolásával, szószedettel, és két térképpel. Ez utóbbiak sok kritikára adhatnak okot. Az egyik a várost ábrázolja, kör alakban, érdekes mérettel, a Dorlan sem folyik keresztül rajta, de azért emészthető volt nekem. A Pyarroni Államközösséget ábrázoló térképnek is vannak érdekességei, nem mondhatnám, hogy növelte a vidék "rendezettségét". Hergol újabb helyre vándorolt, ó-Pyarron is máshol áll, mint eddig, A pajzsállamok méretéről és alakjáról nem is beszélve. De legalább van.

Összességében jónak tartom a könyvet, ajánlom is mindenkinek, bár nálam valahogy csak az erős középmezőnyt tudta elérni.

Uwel nevében

No, ez az, amire régen vártunk. Végre egy élvezetes, jó MAGUS könyv. Nemcsak a kiadóra fért rá, (a MAGUS terén) de az olvasókra is, akik lassan kezdenek elszokni a minőségi irodalomtól. (megintcsak a MAGUS-ról beszélek) Meglátásom szerint Eric Van Dien nagyot alkotott ezzel a regényével. Nem csak Uwel vallását dolgozta ki, hogy az akár a játékban is használható, (és ezt én nagy előnyének tartom egy játékhoz! írt regénynél, de végre élvezetes, fordulatos, érdekes, magával ragadó írást kaphatunk. Izgalmas történetet olvashatunk Uwel lovagjairól, küldetéseikről, és bepillantást enged az Államszövetség gépezetébe, hibáiba, bár (és ez Pyarron esetében nem baj, szerintem) optimistán a jó mindig győza végén.

A könyvhöz nem jár sem szószedet, sem térkép, de nem is hiányoltam belőle, így is sokat adott, nem csak élmény, de a világhoz, játékhoz is érzésem szerint. Ajánlom mindenkinek!

Link a hozzászóláshoz

A Dúlásról, Manifesztációs háborúkról, illetve a Zászlóháborúkról, szeretnék többet olvasni, tudni! :) Aki tud regényeket, vagy bármilyen használható weboldalt, stb. ajánlani, kérem írjon püt! :) ( a Szürkecsuklyáson ami volt, azokat elolvastam! :)) Nagyon érdekel eme 3 téma, ne hagyjatok cserben! :oops::mrgreen:

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Elolvastam a Delta Vision Végzet masinériái címet viselő antológiáját is.

Véleményem vegyes, leginkább a semleges irányba hajlik. Mert a könyv jó, élvezetes, olvasható, ám különös mind a témaválasztása, mind az ábrázolt kép sajátossága.

A novelláskötetben öt novellát, és hét átvezető, vagy inkább a gnómokról szóló kis tájékoztató írást találunk, valamint egy szószedetet.

A novellás kötet témaválasztása sajátos, a gnómokról szól. Ez érdekes, mivel alig írnak róluk, nem véletlenül azonban, úgy általában senkit nem tölt el túl nagy lelkesedéssel a gnómok kérdése. De ha valakit az átlagosnál jobban, hát neki kifejezetten érdekes lehet a mű.

Az első, Csaba Tamás, kőnek, tűznek és fémnek titkai ? számomra nagyon nagy meglepetés volt. A szerzőtől a Pyarronos Hadtáp után nem sok jót vártam, ám ez szerintem egy kifejezetten érdekes és olvasmányos novella lett, hibái ellenére is. A novella sajnos emlékeztet a crantai örökség projectre, számos könyvben találhattuk átérzéseit, kimaradt novellának látszó írásait, ám itt mégis, érzésem szerint jogosan került a kötetbe, mert a gnómok történelem szerinti egyik első szereplését dolgozza fel, és valóban róluk szól, nem csak ?egy gyöngyön keresztül? nézzük az eseményeket. A történet egy hadvezérről szól, aki crantai sereggel szerzi meg a gnómokrtól a lunírművesség titkait. Lám, a Crantai cronológia egy félmondatából szerzett ötletből is lehet jó novellát írni! A történet izgalmas, olvasmányos, érdekes, a valós elbeszélések váltakoznak a krónikaszerű bejegyzésekkel, melyek csak erősítik a téma régmúlt időkből valóságát. Érdekes dolgokat tudhatunk meg a lunírról magáról is. Ami nekem kissé negatív volt, az a több új crantai isten bevezetése, melyek kísérteties hasonlóságban állnak a Pyarroni istenekkel?

A második novella Sean Malory, a végzet masinériái, a kötet címadó novellája is. Ebben egy fiatal gnóm talál egy régi kísérlet nyomaira, és jön rá, illetve fogadja el a sorsot, amit neki szántak az istenek. Érzésem szerint ez már túlzásba viszi a gnómok mechanikus képességeit, nekem kicsit Sky kapitányos volt, ezeket a ?terminátoros? gépeket egyáltalán nem éreztem Ynevre valónak.

Jámbor Attila, Zárak és Pecsétek című novellája nem csak hogy irányt ad a gnómok ?felhasználására? a mai Yneven és kultúrákban, de érdekes csattanóval is zárja művét. Ebben egy elfogott gnómot kényszerítenek egy toroni ház segítségére, és a mechanikus szerkezet megépítésével egyben a kis gnóm megoldja szökését is.

Isném Sean Malory, Gilron haragja. Ebben a novellában egy quironeiai város feltalálóversenyéről, és a vér kötelezettségeiről olvashatunk. A gépek színvonala itt már Ynevre valóbb, szerintem. Ugyanakkor szánalmasnak éreztem az OConnoros ?kis kahre? után az itt ábrázolt még kisebb Kahre, avagy ?kis Kaenor?, illetve a ?kis Alcara? létezésének tényét is.

John J Sherwood ? Rúfiász, avagy az első polgár története: egy érdekes, szintén olvasmányos, a szerzőtől várható színvonalú novella, melyben Erion első gnómjának tevékenységébe nyerhetünk bepillantást, Yneves szemszögből, Sherwood-os stílussal, bár kicsit itt is futurisztikus gépekkel.

A novellák között található átvezetések, vagy inkább elbeszélések, mert az őket követő novellákhoz nem mindegyiknek van köze, szépen bemutatják a gnómokat, olyan kérdéseket feszegetve, hogy miért barkácsolnak a gnómok, milyenek is ők, mik mozgatják őket, stb. Nagyon hasznosnak találtam, még akkor is, ha kicsit túl sok volt belőlük ? egy helyen egymást követik ? illetve gyakoriak a semmit mondó ?az ég kék, bár vannak, akik zöldnek mondják, de a pirosnak is szép számmal vannak hívei, ám biztosat mi sem tudhatunk? típusú információk.

Emellett minden novella előtt egy rajz ? gnóm tervrajz ? található, melyek ugyan nem kapcsolódnak a novellákhoz ? bár néhol lehet? - mégis hihetőbb képet adnak a gnómok Ynevre alkotható szerkezeteiről.

A szószedet átlagos, kevés új kifejezést tartalmaz, ellenben dúskál a hibákban. Ilyen elírás, amelyik a crantai Felhőtartományokat ? nem tudom, milyen okból ? Felhőbirodalomként emlegeti, ami csak azért mosolyogtató, mert ezt a nevet az erioni enoszukei bordélynegyed viseli?

A bestiáriumból vett átiratok is több helyen pontatlanok. Az Iblogh pl. nem értem, miért lenne veszedelmes ellenfél az intelligenciája okán, mikor az csak átlagos? A rackla kinézetét és leírását sem figyelmesen olvasta az, aki szerint a ?mellső és hátsó lábai közt húzódó bőrszárnyakkal? repül? elég mókás elképzelni, ráadásul nem tudom, hogy ülnének rá. Itt jobb lett volna, ha nem hagyják kis a bestiáriumban szereplő ?mellső és hátsó lábai közt A HÁTÁN húzódó bőrszárnyakkal? részt. Ugyanilyen apró, ám mégis jelentős hiba, ami Új-Pyarront a közismert városállam mivolta helyett országnak bélyegzi. Meglátásom szerint ez mind a nem ismeret vagy ? amit nagyobb hibának tekintek ? a szakszerű felügyelet hibájának tudhatunk be.

Ezek azonban nem veszik el az érdemet az izgalmas, fordulatos, gördülékeny stílusú írásoktól, ami ? ha valaki megbarátkozott azzal, hogy a játékban alig előforduló gnómok a főszereplők ? szerintem jó élmény lehet. Ajánlom hát mindenkinek ezt a kötetet.

Link a hozzászóláshoz

Üdvözletem!

Nem tudom leesett-e valakinek, aki olvasta, hogy Csaba Tamás "Kőnek, tűznek és fémnek titkai" c. novellában ki lesz a Hadvezérből? (segítségképpen egy másik novella, AoC-től a Homályhozó). Lehet hogy véletlen, de szerintem inkább ez lett volna "A" csattanó...

A Dúlásról, Manifesztációs háborúkról, illetve a Zászlóháborúkról, szeretnék többet olvasni, tudni! :) Aki tud regényeket, vagy bármilyen használható weboldalt, stb. ajánlani, kérem írjon püt! :) ( a Szürkecsuklyáson ami volt, azokat elolvastam! :)) Nagyon érdekel eme 3 téma, ne hagyjatok cserben! :oops::mrgreen:

Előkészületben van egy Manifesztációs háborúról szóló novelláskötet a "Vihar Ibara felett" címmel...

http://www.deltavision.hu/index.php?cmd=mc&nid=13

Gambit

Link a hozzászóláshoz

Líthas!

Gambit: mikor odáig jutottam hogy "először nevezték fekete fenségnek", egyből anq-waeder (remélem jól írtam) ugrott be, de szerintem ez szerintem egy kicsit sántít, ugyan is itt azt írja, hogy belekovácsolta lelkét az álltala (puszta kézzel) készített kalapácsba, ami szerintem kizárja azt hogy hogy a Homályhozóban Lélekkristály lehessen belőle. Ezen kívül nem tudom hogy mennyi az időbeli eltérés a két esemény között. A Homályhozóba az van írva hogy alászállt a mélységekbe hogy megszerezze a Titkos Tudást, csakhogy egyrészt ő nem tette be a lábát a gnómok barlangjába, az öreg gnómot meg a táborában vallatta ki. Én úgy gondolom hogy a Homályhozós anq-waeder talán ennek a leszármazottja lehet, bár kicsit sok a "véletlen hasonlóság".

Nem volt netem és a BG 2-nek is a vége felé jártam, ezért az egyik shoppingolásom alkalmával beszereztem A Hit Városa, Végzet masinériái és Orwella

Link a hozzászóláshoz

Ülj oda az asztaltársasághoz...

Hozzájuk szólhatsz anélkül is, hogy bemutatkoznál. Ha ismert kalandozó vagy, Fedd fel kiléted hogy megismerjenek.

Vándor
Válasz a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Formázás megszüntetése

  Only 75 emoji are allowed.

×   A hivatkozásodat beágyazta a gépszolga automatikusan.   Mutasd inkább hivatkozásként

×   A Pszi-emlékfelidézés sikeres volt.   Szerkesztőablak kiürítése

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

×
×
  • Új...