Fegyverek, fegyverek és még mindig fegyverek

[az érdektelen]

41

[tetra]

Szóval Gergelynek tökéletesen igaza van, hogy a Mf szakma az pont azt jelenti, hogy képes önállóan elkészíteni a fegyvereket. A képzettségrendszer ezen túl nem részletezi, hogy mikortól képes ténylegesen mestermunkákat előállítani.

Hogy fegyvereknél mitől lehet jobb vagy rosszabb egy fegyver: el lehet rontani az egyensúlyát, lehet szar alapanyagból, lehet rossz technikával megmunkálni a fémet, sőt, még az összerakást is el lehet rontani (ekkor zöröghet pl a markolatgomb). Az elsőt csak amatőrök követik el, az utóbbiak viszont nem változtatják a harcértéket, inkább a fegyver karbantartását nehezítik meg.

Az meg, hogy egy slan kard (aka katana) és egy hosszúkard mennyire hasonlít... nem nagyon, sőt, egyáltalán nem, csak amennyire két bármilyen kard. Itt ugye hosszúkard alatt az egykezes kardokat értjük, nem a valódi hosszúkardot, amiket jellemzően két kézzel forgattak, de egyik sem hasonlít igazán a katanára, annak vaskos pengéje van és merev, mint a húsos sebváltó, míg a hosszúkard általában keskenyedik és nem annyira kemény a penge. Ja, és persze keresztvas.

[Con Salamander]

Üdv,

én is azon a véleményen vagyok, hogy a szakma-Mf az még egyáltalán nem "mestermunka", egy tisztességes kovács biztosan mesterfokú tudással rendelkezik, hiszen különben nem lenne képes elfogadható önálló termékeket készíteni. Ezt az ETK világosan leírja. Ezen felül sokan írtatok itt mestermunka alatt arról, hogy "kézre kovácsolják" a fegyvert. Ettől nem lesz mestermunka, csak jobban a forgatójához lesz igazítva, ami persze jelenthet némi játéktechnikai előnyt (bár nálam nem szokott, sőt, van olyan, hogy a játékos elmegy kardot venni, és bizony egy sem fekszik a stílusához a készek közül, így csak gyengébb harcértékekkel kapna). Annyi tényező van (ld. Tetra írását, de persze azon felül is sok van), hogy ezt játéktechnikailag modellezni nem feltétlenül szükséges, bár kétségtelen, hogy hangulatos lehet. Hogy egy konkrétumot hozzak: A Tafearok kovácsműhelyéből kikerülő fegyverre én +1 KÉ, +2 TÉ értéket adtam, és ezzel le is volt zárva az ügy. A rendszer támpontokat ad a meglévő fegyverek harcértékeivel, ha azoktól nem nagyban térünk el, akkor biztosan nem hibázunk nagyot.

Slan kard - Hosszúkard vonalon picit ismétlem el a többieket, a két fegyver nagyon különbözik. Elképzelhetőnek tartom, hogy aki mesterfokon bánik az egyikkel, azt ne sújtsa a másik forgatása esetén a képzetlenség módosítója, de számtalan videót lehet találni egy rövid keresés után, melyben látható, mennyire különböző stílust is követel a két fegyver.

[Amber]

Üdvözletem ismét, kalandozótársaim!

Köszönöm a sok értékes választ a fegyverkészítős kérdésemre adott hozzászólásotokra, igencsak az épülésemre voltak a válaszaitok. Igen ám! Az egy dolog, hogy egy fegyverkovács (lett légyen az bárminémű "kontár" is) elkészít egy fegyvert adott idő alatt. De mennyiben módosítja - ha módosítja - a késztermék harcértékeit, sebzését az  anyag minősége. És itt nem a silány acélra, vagy a goblin rövidkardra gondolok, hanem a nemes ABBITACÉL -ra. 

 A hozzátok intézett, illetőleg felvetett kérdésem: mennyiben módosítja a fegyver statisztikáit az, ha abbitból készült? Gondolkodtatok már ezen?

 Előre is köszönöm a segítőkész válaszokat - már amennyiben lesznek ilyenek.

 Amber, az Orkbarát

[tetra]

Azt nem tudom, hogy mond-e erről bármit bármi kiegészítő, de a fegyver anyaga nem igazán kéne módosítsa az értékeit, mivel a MAGUS SFÉ rendszert használ, tehát a páncél átütése nem jelentkezik a harcértékekben, ellentétben AC alapú rendszerekkel.

A fegyver anyaga a tartósságot, éltartást határozza meg. A súly mint olyan nem független az anyagtól, de te adott súlyt (és súlypontot) akarsz egy fegyvernek, nem többet és nem kevesebbet, szóval valahogy úgyis be fogod súlyozni, mindegy, hogy a használt anyag mit tud.

[az érdektelen]

On 2016. 05. 24. at 9:11-kor Amber írta:

13

[Samil Domos]

Sziasztok! 

Új gladiátor karaktert kezdtem, az alapkönyv leírása szerint népszerű 'fegyvereik' közé tartozik a dzsadok félhold alakú, élezett peremű pajzsa. Kérdésem az lenne hogy ennek bővebb leírását esetleg értékeit valahol megtalálhatom? Kerestem különböző helyeken (pajzsok, gladiátorok, dzsadok, dzsennek leírásai) de sehol sem találtam. Valamint ha nincsen akkor kicsi vagy közepes pajzsnak minősül szerintetek?

[tetra]

Nekem közepesnek tűnik, kispajzsnál nincs nagyon értelme eltérni a kerek formától. Értékei gyanítom nincsenek külön, az, hogy milyen a formája csak flavor.

[Samil Domos]

Én is közepesnek írtam fel, csak reméltem nem csak azért van hogy jól hangozzon.

[bűvdudás]

Sziasztok!

Lestus Samil;

az ETK-s leírás alapján szerintem is tetrának van igaza a közepes pajzzsal. Érdekességéként viszont megemlíteném, hogy a Titkos Fóliáns (HBG) a következőket írja a dzsad fegyverforgatókról:

"Kedvelik még a kicsi, kerek pajzsokat, melyek peremét - különösen a Gladiátorok - előszeretettel fenik borotvaélesre." (Amúgy a mellékelt grafikán, a "Csuklómetélőn" is inkább egy kispajzs látható.  )

Szóval ha a kispajzs valamiért szimpatikusabb, arra is találsz hivatkozási alapot. A Titkos Fóliáns ezt írja még a pajzsokról:

"Bár az Első Törvénykönyv rendszerében csak három különböző pajzsméretet ismertetünk, természetesen bármekkora pajzsot lehet készíteni. Ennek Védő Értékét minden esetben a KM határozza meg, azonban ez soha nem lehet nagyobb 50-nél."

Tehát van azért némi mozgástered, de semmi extra. 

[Lucius con Erigow]

Sziasztok!

Egy kis "necro" következik. A következőt szeretném ETK-ba konvertálni, egy kard, aminek gombnyomásra kihúzható markolata van, de alapból egykezes.

Múzeumi példa is van rá: http://www.artic.edu/aic/collections/artwork/116492?search_no=27&index=0

Ti milyen képzettségeket írnátok rá elő, illetve milyen harcértékekkel rendelkezhet? 

Szerk:

Egy kis magyarázat, hogyan is működik ez az egész.

Normál pengék ugyebár a markolaton keresztülmennek és a markolatgombnál vannak rögzítve. Ebben az esetben a penge a keresztvashoz van rögzítve, míg a szélesebbik vasdarab (ricasso) mozgatható és az tud rácsúszni a pengére, az adja az extra markolatot.

[tetra]

Nekem ez annyit jelent, hogy a fegyver át tud alakulni egy másik fegyverré. Tehát két fegyverhasználat képzettség kell hozzá, és kb ennyi. Még azt kell kitalálni, hogy mennyi idő széthúzni a fegyvert.

[Lucius con Erigow]

Aki mutatta nekem ezt a kardot kézhez is vehette a múzeumban és azt mondja, hogy megnyomsz egy gombot és szétrántod (laprugó van benne), aztán ha össze akarod csukni akkor pedig megnyomod ugyanazt a gombot és összenyomod. Én 1 szegmensre becsülném az akciót a gomb lenyomása után.

Ezen felül a kard statjait kéne összerakni...

[tetra]

Hát jó lenne egy közelebbi leírás róla. Én nem gyártanék neki új statokat, hiszen létező fegyver egy kis extrával, attól függően, hogy átalakulás után is létező fegyvert formáz-e max az új alakhoz rendelnék valami extra tulajdonságot. Azt írja, rapír, ami ugye nem egy egyértelmű meghatározás, de jellemzően hosszabb, keskeny pengéjű, kétélű, egykezes kard, kézvédővel, a leírás viszont azt mondja, hogy "Overall L. 167.6 cm (66 in.)", ami brutálisan  hosszúnak hangzik, mint egy montante. Nem tudom, mi számít bele az overallba itt, szóval tényleg kéne egy közelebbi leírás.

Amit nem tudok, hogy milyen előnyöd származik abból, ha kétkézre fogod a rapírt. Mivel főleg szúrásra tervezték, a súlypont közel van a markolathoz, ezért nem nyersz túl sokat azzal, ha két kézzel fogod, cserébe kisebb lesz az elérésed.

[Lucius con Erigow]

Na a következőt tudom mondani, kb olyan széles pengéje van, mint pár olasz kétkezesnek (és amikor kérdeztem a penge szélességéről, akkor azt mondta, hogy "proper basket hilted broadsword width blade") a 16-17. századból, azaz kb 3-3.5 centi (sok rapiernak 1.5-2 centi, de őszintén, amit én láttam, hogy mit művel a tatamival azok után nem állnék be elé), a 167.6 cm OAL pedig széthúzva annyi, a hosszabbítás az kb 30-32 centi (12" környékit mondott az illető), ami kb 2.8 markolathossz így ránézésre, szóval kihúzva kb 42 centi markolat, ~5 centi markolatgomb, 2 centi keresztvas, többi penge.  Ha jól számolok az kb 1.7-1.8 kilóra jönne ki.

Ez Roberto Gotti magángyűjteményéből egy darab, ennek 4 centi széles a pengéje a tövénél, de többségében 3 cm széles, 115 centi penge, 36.5 centi markolathossz, markolattal, 1.8 kg. 

Amúgy próbáltam felvenni a kapcsolatot a múzeummal, de nem lehet kurátoroknak levelet küldeni, csak telefonálni.

[tetra]

Hát akkor én így MAGUS tematikában hosszúkard alapból, kihúzva másfélkezes vagy pallos. Amúgy egyenes a penge és kétélű, szóval más különbséget nem látok.

[Lucius con Erigow]

Úgy egyébként a marha hosszú kardoknál, van egy két rapier ami az átlagnál hosszabb, meg ugye a hegyestőrök.

A hegyestőr ugye egy lovassági kard, gyakran 140+ centi pengével.

[bűvdudás]

Üdv!

Lucius con Erigow;

valahogy úgy, ahogy tetra írja. Alaphelyzetben kecsesebb hosszúkard, kihúzott markolattal másfélkezes. Pallost kihagynám a képletből, mert, ugye, a MAGUSba konvertálnád, és ebben a rendszerben a pallos nehéz pengét (is) jelent. 

 

[Lucius con Erigow]

Köszönöm mindkettőtöknek a megjegyzéseket.

[Amber]

Üdv.!

 Van képetek arról, hogy hogyan néz ki a shuluri Ascens Morga boszorkánymesteri iskola hírhedt fegyvere, a Morga-kés? Vívni és dobni is kiválóan lehet...

Hasznos segítség lenne egy írásom szereplőjéhez, a Rúnamesterhez!

 Amber

[bűvdudás]

Halihó!

Amber;

azon kevés infó alapján, amit találtam róla, szerintem leginkább a pugosshoz hasonlíthat, a kifejezettebb keresztvassal bíró darabok közül. 

[MagyarGergely]

Üdv!

Nem tudom, honnan van a fenti infó, de a leírásokban én nem találtam semmi említést a morga-kés keresztvasáról... 

Morga-kés (tor)

Az Ascens Morga boszorkánymester iskola különleges fegyvere, ami az egykori kyr Morga-ház fegyvermestereinek tudásán alapul. Tőrnek hosszú, kardnak rövid. Ívei a fűzlevélhez teszik hasonlatossá, markolata görbe, könnyű fogás esik rajta. Vívásra és dobásra is egyaránt kiváló. (Forrás: Toron,361/1/2, 403/2/5)

(pugoss (tor)

Toron fejvadászainak rövidebb (max. 12 hüvelykes): pengéje, az Ikrek hagyományos fegyvere. (Forrás: Summarium,348/1/10)) 

A morga-késről tudtommal nincs hivatalos, és házi helyen sem kifejezetten megjelölt kép. Ugyanakkor érdemes megnézni a Toron könyv 405. oldalának fegyvergyűjtemény képet, ahol elvileg toroni fegyvereket ábrázolnak. Még meg az újak, tehát a könyvben különösen említettek közül. Igaz, hogy ez a kép mentes mindenféle felirattól, vagy számoktól, ami alapján azonosítani lehetne őket, de szerintem jó eséllyel morga-késként azonosítható a kép vágófegyverei közül (a legyezőt nem számolva) felülről a 4. penge... a leírás tulajdonságai legalább is stimmelnek rá, és a szövegben is külön említik, tehát ha a rajzoló elolvasta - amit remélek - akkor jó eséllyel meríthetett belőle, és megrajzolta. Tehát én ezt a képet javaslom a morga-késről. 

[MagyarGergely]

Üdv!

Itt is van a kép. 

(természetese nem én scanneltem be egy nyomtatásban megjelent könyv képének részletét a kiadó írásos engedélye nélkül.) 

[bűvdudás]

Halihó!

MG;

köszi a kiigazítást! Én ezt a fűzleveles részt nem találtam meg - csak abból indulhattam ki, hogy a víváshoz hasznos a keresztvas, és egy speciális toroni rövidebb pengét ismerünk, a pugosst. 

 

[MagyarGergely]

Üdv!

Ebben is van logika, bár, hozzáteszem, hogy a pugoss-t elég kicsi keresztvassal ábrázolják, (ÚTK,209), mondjuk, ehhez képest érthető úgy, hogy akkor annak nagyobb keresztvasa van... bár ez inkább a cool-ságra, mint a logikára épül. Pl. a morga kés elvileg kiválóan dobható... egy tőrnek túl nagy kés... ami kb. rövidkard méret... azért kell erő hozzá, hogy a boszorkánymester jól eldobja. Mondjuk, a 2TK szerint a rövidkard "még jól dobható", bár az ideális 1-15m (max 30) helyett csak 1-8 max 15-re... ugyanakkor a tömege az 1TK szerint kétszer annyi... Na, de ne hagyományőrizzünk, hanem MAGUS-ozzunk