Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.
Keresés Itt
  • Több lehetőség...
Eredmények keresés, amik...
Eremények keresése...

Kalandmesterek bemutatkozása


Recommended Posts

Kb 10 éve foglalkozom MAGUS-sal és szerepjátékokkal. Nem vagyok "vén róka", de már nem tévedek el Ynev-en. Jelenleg kicsit kiestem a mesélés gyakorlatából, de ezt okosnak tűnő bólogatással, kamu-kockadobásokkal, végszükség esetén JK-gyilkolással leplezem. Megvesztegetni elég nehéz (értsd: egy db túrórudi kevés, legalább kettő kell), de fizikai erőszakkal mindig meggyőzhető vagyok. :)

Általában próbálom felvenni a csapat játékstílusát az összhang és játékélmény érdekében, azaz:

- ha szerepjátszol, mesélek

- ha nagyon szerepjátszol, nem mesélek (hagylak játszani)

- ha modulmegoldasz, összezavarlak (megjelöljük? biztos?)

- ha hülye vagy, tőlem se várj többet :)

- vérpistikkel nincs bajom, az NJK-k is azok lesznek

...és nagyon várom a tizedik nyári tábort. :)

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Meséltem az első Kalandozók táborban, mesélek a 10-ben is. Erre a posztra nem kért fel senki, alanyi jogon nem maradhatok ki belőle. :pajti:

Széleskörű ismerettel rendelkezem a témában, szakértője vagyok a kevésbé békés konfliktuskezelésnek. Az elmúlt 10 évben számos csapatnak sikerült megmutatnom Ynev másik oldalát, ezt a jövőben sem tervezem másképp. Szeretem a fantáziadús játékosokat és a céltalan eszmefuttatásokat a modul megoldásával kapcsolatban. Szeretem, ha valaki tápol, mert újszerű technikák és kihívások elé állít. Szeretem, ha egy gondolat mögött jó magyarázat és nem egy szabály van. Szeretek dobáltatni, hogy együtt örülhessünk a 01-nek. Szeretem amikor a modul együtt él a játékosokkal addig amíg meg nem halnak. Ahogy az élet, úgy a játék is kegyetlen. Szeretem amikor a játékosok egy cellában kezdik a modult, mert minden csapat mindig máshogy próbál kijutni. Szeretem Banks könyveit.

Iain M. Banks: Fegyver a kézben (részlet)

- Szívből jövő üdvözletem, meg miegymás ? köszöntötte az alacsony férfi, és az arcán széles, érzelgős mosoly terült szét. Még a foga is kivillant ? Isten hozta a Sebesültek Bálján. - Körbemutatott a teremben megjelent sebesült embereken, aztán lelkesen hadonászni kezdett a kezével. - Ön nem óhajt esetleg egy sérülést? Az eljárás szinte teljesen fájdalommentes, és semmi kényelmetlenséggel nem jár. A helyreállítás gyors, és a sebeknek nyomuk sem marad. Mivel tudnám levenni a lábáról? Óhajt egy zúzott sebet? Vagy egy nyílt törést? Ha szeretné, kiheréljük. Vagy mit szólna mondjuk egy többszörös koponyalékeléshez? Olyan csak önnek lenne az egész buliban.

Zakalwe nevetve összefonta a karját. - Ön rendkívül figyelmes, de sajnos nem fogadhatom el az ajánlatot.

Cheradenine Zakalwe ("Cheradenine")

Referenciák:

    :arrow: MAGUS: 0 természetes halállal kimúlt JK
    :arrow: Szakmai lektor Bituman barátnőjének Boszorkányperek a középkorban című doktori disszertációjának Retorziók, kínzások és kivégzések a boszorkányperekben című alfejezének
    :arrow: Minden korra kiterjedő megtorlóeszközök és használatuk alapos ismerete
    :arrow: Fegyverismeret (recés specializáció)
    :arrow: Több, mint 80 különböző rettegő JK
    :arrow: Zrogdavar prófétája, a Sötétség Szentjeinek vallási vezetője
    :arrow: Differenciálegyenletek numerikus módszerei

üdv, Antail

ui.: Azért válasszatok engem mert mesélni fogok.

Link a hozzászóláshoz

Becenevem még a MÁGUS előttről származik, így hát talán nem meglepő, hogy annó az AD&D 2nd-ed-el kezdtem. Azóta minden féle és fajta szerepjátékot kipróbáltam, többet mesélőként is. Mióta csak a Mágus létezik, mesélem, jobb-rosszabb eredménnyel. Hosszú távon (hónapok) nagyon válogatós vagyok mind játékosaimat, mind mesélőimet tekintve. A modern D&D (Mágusban d20) szabályait, világait nem szeretem.

Szabálykövető, de realista vagyok, talán túl sokat hagyatkozom a kockáimra, ugyanakkor bizalmam nem alaptalan. Saját, jól felépített Ynev- és jövőképem néha ütközik a nemhivatalos anyagokkal, de azt hiszem, amit hivatalos Mágus-kiadványban megjelent, némi cizellálással elfogadható. Csak annyira írom le a helyszíneket, amennyire a csapatom kívánja, azaz ha nem hagynak kibontakozni, akkor egy szoba két ajtóval ablak nélkül, ha meg rákérdeznek és érdeklődnek, akkor a fél nap rámehet arra az előszobára...

A mindenkori csapatom azzal tud lekenyerezni, ha figyelmes és szerepjátszó, nem beszél ki a játékból és karakteréből, nem hülyéskedik és dumál amíg a többiek játszanak. Ugyanezt karakterével persze nyugodtan megteheti, ha az éppen nincs máshogyan elfoglalva. Ugyanígy, a jelen nem lévő karakterek és azok játékosai jobb, ha nem szólnak bele egy helyzetbe, leírásba, hacsak az épp játékban lévő játékos nem kér tőlük segítséget.

A szüneteket általában elfelejtem, tehát ha valakinek kell dohányozni, vécére menni, enni, inni, azért szóljon... Apropó, nálam még a szabadban sincs dohányzás a "zónámban"...

Szívesen beszélgetek a világról, szabályokról, de ha nem győztök meg, nekem van igazam. :)

"Õ olyan mesélő, akinél bármilyen ötletedet megvalósíthatod, amennyiben az logikus és a KARAKTER számára kivitelezhető. Komolyan veszi a játékot. Díjjazza a poénokat, gegeket, ha azokat a karakterek mondják/teszik, de nem szereti a "kiszólásokat" a játékból. Hihetetlen improvizációs készségének köszönhetően nem kell mindig a "kitaposott ösvényen" járnod, lehetnek a kalanddal vagy karaktered életével kapcsolatos "kilengéseid", "mellékösvényeid". Persze akkor jobb, ha a társaidat is magaddal viszed...

Alkalmanként érthetetlenné válhat a beszéde, ilyenkor meg kell lérni, hogy artikuláljon rendesen.

Előre nem meghatározott (ld. modulban leírt) helyzetekben mindig pártatlanul dönt, a kockáira bízza..."

Mottó(K): Játszani csak komolyan érdemes. A szexualitás az élet része.

Link a hozzászóláshoz

Asszem engem ismernek a játékosok legkevésbé, csak 1-1 estére szoktam csatlakozni a táborokhoz. Nem tartom magam top mesélőnek, a rám ragadt tapasztalattal próbálom pótolni a hiányosságaimat :) A magus-t leginkább az első kiadás alapján ismerem, így az újabb kiegek speciális szabályainál nem baj, ha segítetek. Ha kérdés merül fel, ahhoz szeretem magam tartani, ami írva vagyon (a szabálykönyvben). Ettől néha piszok nehéz a JK-k élete, de ezt vállalom. Inkább akciómesélő vagyok, akkor élvezem a legjobban a játékot, ha pörögnek az események. Mozgásképtelen és süket-néma anyóka elhallgattatására a 10. szintű fejvadásznak általában nem kell nálam semmire dobnia, de ha úgy jön ki a lépés, akkor az anyóka értékeivel is kiveretem a szuszt a karakteredből. Anyóka is tud 00-t dobni... szóval csak óvatosan... Ezzel csak arra akartam utalni, hogy a bénázást piszkosul meg tudom torolni... :mrgreen:

Link a hozzászóláshoz

Régóta mesélek, bár játszani jobban szeretek. A MAGUS-t első kiadásakor ismertem meg, és így is maradtam. A szabálykönyvet nem tudom kívülről - de a tartalomjegyzéket ismerem.

Szerem az egyensúlyt. Ez vonatkozik a játékra is. Ennek megfelelően a túl tápos karaktereknek sok problémájuk lesz, az ebből fakadó hiszti esetén pedig már az se. Aki viszont jól hozza a karakterét annak öröm lesz a játék! (nekem is!)

Nem szeretem az idétlenkedést, de az egészséges humort igent. Idétlenek a tápos karakterek sorsára jutnak. Aki pedig jó humorral fűszerezi a játékot... annak öröm lesz a játék! (nekem is!)

Utálok vitatkozni a szabályokon. Ami le van írva az írva vagyon. Ami nincs leírva, ott mindig hajlandó vagyok a kompromisszumra. Hibázni én is szoktam. Be is ismerem, ha úgy van, de aki folyton kötekedik... Igen: tápos karakterek sorsára jutnak. :twisted:

Nem szeretem a dobókockát sűrűn használni, mert a véletlen nem mindig igazságos. Ennek ellenére aki csuklószorítóval jön, az dobálhat kedvére nyugodtan. Addig is tudok mesélni a többieknek. Ebből fakad az is, hogy a statisztika nálam könnyen csődöt mondhat.

Ha egy szituációt előre kigondolsz, és az karakteredhez mérten reálisan megvalósítható, akkor könnyű játékod lesz. Ha teljesen elrugaszkodsz ettől, akkor "Biztos ezt szeretnéd" figyelmeztetés fog felugrani, még mielőtt karaktered a lomtárba kerülne. :evil: Itt a "Mégse" választása nagyon hasznos lehetőség újra gondolni tetteidet. ;)

Szeretek nagyon filmesen mesélni*. Ez vonatkozik mindenre: csata, utazás, felfedezések, beszélgetések NJK-kal. Könnyen találkozhatok nálam meglepő (de persze nem halálos) szituációkkal.

Összefoglalva: Ha mindenki normálisan áll a játékhoz, akkor fergeteges élményben lesz része a csapatnak. Ellenkező esetben nem ígérhetek mást csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket.

Tehát a jelszó: Egyensúly! Köszönöm előre is! ;)

*: Általában úgy kezdem a mesélést, hogy valamelyik nagy filmes cég logóját elmesélem. (nem ez csak vicc)

Szerkesztve ekkor: , Daru által
Link a hozzászóláshoz

Hulla vagyok, és ha nálam játszol Te is az leszel! :twisted:

De látom komolyodik a stílus, szóval ...

Hát a meséléshez én inkább úgy állok hozzá, hogy a KM azért van, hogy biztosítsa a játékosok szórakozását. Szóval a magam szerény módján törekszem arra, hogy azonos hullámhosszra kerüljek a játékosokkal. Talán két dolog van amit nehezen tolerálok:

- az agyatlanul vérengző vérpistiket (vagyis pszichopata sorozatgyilkos partik kerüljenek)

- az olyan játékosokat (tízből kilencszer varázslóval jönnek), akik irányítani akarják a többiek karaktereit is, ráadásul szüntelenül okoskodnak, kötekednek; mindezzel tönkretéve a többiek játékát (és felhúznak engem).

Az előttem szólókkal ellentétben azonban én tolerálom a játékból való kiszólásokat, sőt, ha olyan a csapat néha én is elcsábulok! Szerintem a játék lényege a jó hangulat, a közös szórakozás és inkább egy-egy poénon röhögjünk pár percet, semmint hogy az n+1-edik patkánybárót leverjük.

Alapjában azonban szeretem a folyamatos játékot. Kockát átlagos gyakorisággal csörget(tet)ek, (bár engem a kocka non-stop utál és megaláz!) :)

A szabályokkal rugalmas vagyok. Ha valami - sajna M*-ban gyakran előfordul - szabály okán értelmetlen esemény következne be, egy cinkos mosollyal elfelejtjük alkalmazni. Szintén nem szeretek a szabályokon vitatkozni. Játék után megbeszéljük, de egyébként sajnálom a rá pazarolt időt. Ha valami "vita" van, te röviden elmondod az érveidet, én azonnal megértem - és ha nem ökörség - elfogadom, majd meghozom a döntést és már játszunk is tovább.

A M* szerintem nem high-fantasy, tehát nálam nem szuperhősök a karakterek, aki mátrix-os, hollywood-i módon rendezi folyóügyeit, az 99%-ban pórul jár. Furán hangzik, de én is reálisan szeretek fantasy-t mesélni! ;)

Gyengeségem: a helyszínleírásaimmal ritkán vagyok elégedett; a M* irodalmát nem ismerem elég mélyen, a szerepjátékba meg belekeverni - hisz az külön műfaj - végképp nem szeretem.

Mottóm: A stílusos karakterhalál a játék legjobb része, és ha eltudnád költeni, még TP-t is adnék érte. :D

Link a hozzászóláshoz

Jó reggelt!

Nah, szóval pár szó magamról: nem ismerem a világot, nem tudom a szabályokat, és mesélni sem tudok, de legalább nálam lesz a modul egy kinyomtatott példánya. Pozitívumom továbbá, hogy a nyitott borosüvegek közelében gyakran fellelhető vagyok.

És akkor a mesélési stílusomról is essen szó: szeretem a valósághoz - az elképzelt világhoz (amit ugye nem ismerek) - hű karaktereket, melyek nem képzelik magukat isteneknek, valamint preferálom a pozitív jellemet. Továbbá szolgálom a jó hangulatot, azaz ha olyan szituáció áll elő, amelyet szemlátomást élvez a csapat, akkor arra több időt szánok, hogy jobban kijátszhassuk. Véleményem szerint a KM-nek való vitatkozás a jó hangulat ellen van, azonnal megöli azt (még morális szabály sincs), ez esetben még szürkébben mesélek, és a játékban kellemetlen eseményekre lehet számítani (pl.: váratlan hegyomlás a sivatag közepén).

És természetesen trófeám is van: én vagyok az, aki elrontotta Magyar Gergely szerencsedobását.

Link a hozzászóláshoz
×
×
  • Új...