Ynev országai

[Quintus]

Egy órával ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

Persze, jgy utólag az is elképzelhetőnek tartom, hogy érezték, hogy ez érzékeny és meredek terület, ezért kürölírták - mint ahogy Quintus be is idézte - de a lényeget, a bőrszínt nem "merték" meglpéni, és így megmaradt sejthető, esetleges dolognak, de nincs tényként kijelentve, így senki nem "hibáztatható" érte.

Ez egy érdekes elgondolás... tényleg lehet, hogy nem merték beleírni a készítök.

[Shen]

On 2021. 05. 10. at 22:29-kor MagyarGergely írta:

Mindenesetre a néger kardművésztől előbb iszonyodok aztán nevetek.. vagy fordítva..  * 

Na te is jókor írod ezt :))). A Netflixen pont most fut egy fekete szamurájról szóló animációs sorozat. Az ihletet Yasuke adta, aki a japán feljegyzések szerint valóban létezett.

[MagyarGergely]

Üdv!

Kicsit agyaltam ezen a tiadlani kérdéskörön. 

Érdemes megnézni erről is a forrásokat, és hogy mikor mit írtak, mivé fejlődött a dolog. 

Az már a kezdetekkor tény, hogy Tiadlant egy, a keleti szigetvilágból érkező nép alapította, akik EGYSZER jöttek át egy térkapun (ami időben erősen korlátozottan lehetett nyitva az egész történelemhez viszonyítva kb. fél évszázad). Ekkor nekik még nem volt külön nevük, se nyelvük, se szinte semmijük...  

Aztán Niare megnyílt, és míg el nem zárkózott teljesen - tehát megint egy viszonylag kis időintervallumról beszélünk - átjöttek a niraeiek - akiket még nem hívtak sehogy - és hozták a selymet, meg a harcművészeteket, és persze elkeveredtek. 

Aztán valamikor az ervek is ideértek, és ők is elkeveredtek, és létrejött kb. a mai Tiadlan.

A PPL és a Rúna kultúra cikke is Tiadlant a Niarei kultúrkörbe sorolja, azaz kulturális vonatkozásban a niarei hatás volt a legerősebb. Ugyanakkor - és ez fontos - Tiadlan nyelve KEZDETEKTŐL FOGVA az erv. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen míg az alapítók egyszer jöttek, a niareiek egyszer jöttek, addig az ervek felé vezető út folyamatosan nyitva volt, és még ma is így van. Tehát emberanyagban bizonyosan "elsöpörték" a másik kettőt. (itt érdekes a korai 1TKs Slan forrás, ami szerint a slan-ek azok a "fehérek"- pontosabban nincs ott a színük, csak a niarei sárgáktól vannak itt megkülönböztetve) akik a sárgáktól megtanulták a harc- és kardművészetet...) tehát akármiylen színük is voltak, ez azt mutatja, hogy a niareiek sosem voltak túlnyomóan nagy számban. Gondolom én, hamar fel is oldódtak... 

Szerintem nagyon fontos a nyelv kérdése. Hozhatnék ilyen közhelyeket, hogy a nyelv a kultúra fő hordozója, és gondoljunk csak bele, tényleg ez a lényeg, ha egy nép, közösség egy nyelvet beszél, akkor egy, ha nem, hát nem. (nem akarok politikát idehozni, és nyilván nem ilyen egyszerű a kérdés, de mindenképpen számít, azt gondolom, de az USA egy ország (lásd: egy nyelve van, míg az EU nem az, nem is lesz az soha, amíg mindenki más nyelvet beszél benne - TUDOM, hogy nem iylen egyszerű a kérdés, csak hasonlatnak szánom). Namost, Tiadlanban EGY nyelv van. Ha ehhez hozzávesszük, hogy béke van, a tiadlani történetek sohan em a vallási, etnikai, kulturális megosztotságról szóltak, akkor egy hatalmas egységet kell e mögé elképzelni. Ezt én csak a teljes keveredéssel látom megoldhatónak. Hibásnak kell tekinteni a korábbi források fényében tehát az ÉSZ azon kijelentését, miszerint a három népcsoport (itt kaptak nevet a narák és az uluk - ami nem baj, csak már olyan régen volt, hogy majdnem mindegy) "főleg önmagukon belül házasodik és a mai napig jól elkülöníthető". Ha ez így volna, nem lenne egy kultúrájuk, egy nyelvük, és konfliktusmentes országuk. További érdekesség, hogy az uluknak nem volt lényeges, nem említették a saját nyelvüket sem... gyorsan eltűnhetett. Valószínű, a SZCS gondolkodás hátterében a hatalmi hármas állt, csak hogy az már a KKUK-ban is le van írva, és NEM népcsoport alapú, hanem funkcionális. Nem a naráknak, az uluknak és az erveknek van eg-yegy uralkodója, akik együtt jól elvannak, hanem különböző társadalmi funkciók alapján választhatók szét a hívek, persze ott sem teljesen - azaz hibás ebből azt kihozni, hogy ezek ám jól elhatárolva, ilyen hosszú időn keresztül a fajtájuk sajátosságait megőrizve, egymás között házasodva élnek. Ez óhatatlanul vallási, etnikai konliktusokat generálna, ilyen pedig nincs, vagy alig van. EGY nyelv van. EGY kultúra van. Szerintem ez a teljes elkeveredéssel valósítható meg. Ezt támasztja alá az antropológia is, ha megnézzük, hogy ezek milyen hosszú ideig éltek együtt! (csak a földi történelemhez tudunk viszonyítani...) szeritnem evidens, hogy majd 2000 év alatt feloldódott a nara és az ulu vonás is, elkeveredett az ervekével, akiké folyamatos utánpótlás miatt uralkodó kell, hogy legyen. 

Ha ezt elfogadjuk, akkor gondolkozhatunk rajta, milyenek is tiadlaniak... ami érdeke, mert noha én is mindig japánosnak képzelem el őket, valójában ez egyáltalán nem biztos... nem nagyon írnak a kinézetükről, ami azért érdekes, mert HA markánsan küönbözne, (pl. feket lenne , vagy vágott szemű, hát biztosan megjegyeznék, ugyanis így működnek a leírások). Tudjuk, hogy a slanek a "nem sárgák", tudjuk, hogy milyenek az ervek. Egéybként meglehetősen kevés tiadlani karakter van az irodalomban, inkább az érdekesebb, egzotikusabb niareieket (liu) és enoszukeieket szerepeltetik, innen a félrehallás is... ugyanis ez is azt mutathatja, hogy a tiadlaniak "átlagosak". A képek kevésbé mérvadóak, de pl. a Jó széllel regény lején szinte biztos, hogy egy tiadlani kardművészt is láthatunk, aki semmilyen keleti vonsáokat nem mutat. 

Naszóval, nem zárva ki azt, hogy akadnak kínosan ügyelő, elszigetelt, ősi értékekhez ragaszkodó családok, KIVÉTELEK, belterjes kolostorok, a nagy átlag, a zöm szeritnem Tiadlanban a fehér, ervhez hasonló kell, hogy legyen. 

[Quintus]

@MagyarGergelyköszi az okfejtést, azonban én tiszteletteljesen nem értek egyet. Mármint nem azzal, hogy a heterogén/multietnikumú Tiadlan képe lépésröl lépésre forrt ki, illetve hogy az elején még nem volt szó narákról meg ulukról. Ezt én is látom.

Hanem azzal, hogy

1. egy 3 ezer éves együttélés során szükségszerüen feloldódnának az etnikumok, illetve hogy

2. az egy nyelvet beszélés homogén nemzetet jelent (és fordítva, hogy a többnyelvü népek kevésbé lehetnének együvé tartozók).

Szerintem akár földi példákat is találhatnánk ennek alátámasztására. Például az Egyesült Államokat a legkevésbé sem nevezném homogén nemzetnek. De akár Indiát sem, pedig ott aztán van többezer éves történelem. Pedig mindkettö esetében létezik „amerikai“, illetve „indiai“ identitás, de ezekhez további identitások is társulnak.

Persze mindenki úgy képzeli el a saját Ynevjét, ahogy szeretné, de számomra a SZCS-féle Tiadlan sokkal izgalmasabb, mint egy homogén verzió.

[tetra]

50 perccel ezelőtt-kor Quintus írta:

pedig ott aztán van többezer éves történelem

De nincs. India mint olyan nem létezett a kolonizálás előtt. Ahogy "Kína" sem többezer éves.

[Quintus]

3 órával ezelőtt-kor tetra írta:

De nincs.

Ezen most akkor nem kezdek el vitatkozni, de mondjuk mondhattam volna közelebbi példát is: az ezeréves Magyar Királyság is multietnikumú volt, és teljesen jól müködött, mint feudális állam. Kérdés, hogy Yneven van-e nacionalizmus, nemzettudat. Miután feudalizmus van és a nép 90%-a jobbágy, feltehetöleg nincs

[tetra]

Na igen, az meg a másik kérdés, hogy a valóságban ez a nacionalizmus meg etnikum alapú gondolkodás erősen 20. századi vívmány. Viszont nekem ez inkább arra utal, hogy nem érdemes a valósággal összevetni Ynev népségeit. Ynev (meg a legtöbb fantasy) 20. századi, nacionalista lencséken keresztüli "feudalizmust" fest fel.

[Quintus]

Más téma: ellentmondásosak a források aztal kapcsolatban, hogy milyen nyelvet beszélnek az Északi Szövetségben. Egyes források szerint ervet (ami a pyarronitól különbözö nyelv), mások szerint azonban „erv-Közöst“, ami a pyarroni helyi változata (az ervek ösnyelvének, az ervnek nyomaival, amit azonban ma már nemigen beszélnek). Nálatok melyik?

És Tiadlanban mi a fö nyelv? Erv, pyarroni, vagy niarei? (a PPL1., 150. oldal szerint ugyanis az utóbbi.)

[MagyarGergely]

Üdv!

Mi értelme feltenned a kérdést, ha amennyiben éppen nem a te szájízednek megfelelő választ kutatnak, agyalnak, gondolnak ki az itteni válaszadók, akkor a "mindenkinek olyan a saját Yneve, amilyennek elképzeli" formulával zárod rövidre a beszélgetést? 

[Quintus]

@MagyarGergely, nem állt szándékomban rövidre zárni a beszélgetést ezzel a formulával, hanem ellenkezöleg, elismertem, hogy teljesen oké, hogy máshogy értelmezed Tiadlant, mint én. Viszont rengeteg mindennel, amit eddig írtál/írtatok, jelentösen gazdagítottátok az én Ynev-képemet, amiért tök hálás vagyok.
 

Azonban megjegyezném, hogy a multietnikumú Tiadlanról szóló beszélgetés, illetve egyet nem értés _nem_ úgy alakult ki, hogy én megkérdeztem, hogy szerintetek Tiadlan multietnikumú ország-e, te azt válaszoltad, nem, mire én azt mondtam, hogy de igen. A tiadlanos beszélgetés az uluk börszínével kapcsolatos kérdésemmel indult, és onnan terelödött át a szó Tiadlan etnikumaira/homogenitására tágabb értelemben. Itt nem értettünk egyet, leírtam, hogy hálás vagyok az érvelésedért, elmondtam az ellenérveimet, és a kérdéses formulától azt reméltem, hogy egymás különbözö interpretációját elfogadva tudjuk esetleg folytatni a beszélgetést a különbözö Tiadlanok összahasonlításáról. A beszélgetés nem folytatódott, ezért gondoltam behozok egy új témát.

[MagyarGergely]

Üdv!

12 órával ezelőtt-kor Quintus írta:

Azonban megjegyezném, hogy a multietnikumú Tiadlanról szóló beszélgetés, illetve egyet nem értés _nem_ úgy alakult ki, hogy én megkérdeztem, hogy szerintetek Tiadlan multietnikumú ország-e, te azt válaszoltad, nem, mire én azt mondtam, hogy de igen. A tiadlanos beszélgetés az uluk börszínével kapcsolatos kérdésemmel indult, és onnan terelödött át a szó Tiadlan etnikumaira/homogenitására tágabb értelemben. Itt nem értettünk egyet, leírtam, hogy hálás vagyok az érvelésedért, elmondtam az ellenérveimet, és a kérdéses formulától azt reméltem, hogy egymás különbözö interpretációját elfogadva tudjuk esetleg folytatni a beszélgetést a különbözö Tiadlanok összahasonlításáról. A beszélgetés nem folytatódott, ezért gondoltam behozok egy új témát.

Ebben igazad van, el is fogadom. 

a kérdésedre reagálva:

Tiadlan nyelve az erv, ez szerepel az eredeti és a legelső forrásokban, és ez egyértelműen kijelentésre is került. (Lásd KKUK, 1TK.) 

Renier nyelvekről szóló cikke, amiben először behozza a többféle közös fogalmát, egy későbbi munka, és nem is bír a szabálykönyvek súlyával, noha elég érdekes, én hasznosnak is vélem, sőt, szeretem is. Mindamellett Renier a cikkeiben gyakran enged meg magának olyan határozott kijelentéseket, amik nem feltétlenül állják meg a helyüket a korábbi források fényében - szerintem ez is ilyen (legjobb példája, amikor az egész ordani mágiát le akarta húzni) Ugyanakkor a játék szempontjából sem feltétlenül kezelhető az, amiket a cikkben kitalált, hiszen a játék szabályai konkrét nyelveket kezelnek, dialektusokat és változatokat nem. (én úgy szoktam kezelni, de ez erősen házi szabály, hogy aki a pyart érti 5-n, az az erv közöst 4-n. Az erv közösnek a dialektusai esetében meg már nem kellene tovább csökkenteni... én egyébként úgy gondolom, és kezelem ezt, hogy általában nincs jelentősége, a -Jó napot, mennyi egy sör? - jellegű mondatoknál nem sok jelentősége van ennek, viszont bizonyos speciális helyzetekben, kultúra függő apróságokban lehet jelentősége annak, hogy egy-egy dialektust beszél, ért-e valaki tökéletesen - ezt már egyéni alapon, ott a helyzetben kell kezelni, és mondjuk az idegen dialektusra próbadobást kérni, tehát erősnek tartanám kijelenteni, hogy az erv ereni dialektusával "nem értik meg" a haonwellit... az viszont elképzelhető, hogy ezt-vagy azt a kifejezést másképpen használják, értik. Ilyen még a kicsi Magyarországon belül is előfordul. - ez mondjuk nem tartozik szorosan ide, bocs  

Tehát az, hogy Renier a cikkében az erv államok hivatalos nyelvét lecseréli az ervről erv-közösre, erősen vitatható. 

Az Északi Szövetség jól elegyíti ezt, hiszen ott már minden erv kétnyelvű... és az erv mellett a közöst - nyivlán az erv közöst, ami alapvetően közös, nem biztos, hogy mindig grammra megkülönböztetik - beszéli. 

Ezt én így is képzelem el. Van, akik kereskednek, vagy sokat beszélgettek pyarroniakkal, ott jobban használják, szívesebben beszélik az erv közöt éppen. Van, akik meg elzártabbak, vagy tanultabbak, vagy elvek miatt jobban ragaszkodnak magához az ervhez, ezért úgy szólalnak meg inkább. (Mo-n is magyart beszélünk, de van, aki meg sem tud szólalni angol kifejezések használata nélkül, és van is olyan téma, ahol sok szó nincs is meg igazán magyarul. Ez szerintem hasonló lehet Yneven is... pl. egy Pyarronból bejött dolog, téma valószínűleg sok ilyen szóval rendelkezik, és mivel a közös nem idegen tőlük, ezért nem is biztos, hogy erőszakkal ervesítik azt. 

A PPL-ből hozott hivatkozás viszont szerintem egyértelműen hibás, mármint érvnek, az jól láthatóan nem egy teljesen kifejtett és egész téma. Tiadlan egyébként is a kettő kultúrkör között lebeg - hiszen korábbról tudjuk a nyelvét, itt meg a niareibe sorolják kulturálisan, de maga a niareikultúrkör leírása is csapong, van, amikor jól megkülönbözteti a három területet, van, amikor meg csak részeiről ír. Szerintem nagyon korlátolt dolog volna, ha a többi forrást figyelmen kívül hagyva, csak ezt az egyet önállóan értelmeznénk, a mai MAGUS-ban már csak a szenzációvadászok csinálnak ilyet, találnak egy forrást, egyetlen egyet, kiemelik és persze, hogy lehet rajta lovagolni, hogy jé, micsoda hiba, kivétel... egy ekkora, így írt anyagban sok van. De a forrásokat EGYBEN kell értelmezni, ma már rendelkezésre is állnak. Ezek alapján pedig szeritnem egyértelmű, hogy Tiadlannak nem a niarei a nyelve, csak a kultúra bejegyzésben pont nem tértek ki rá. 

 

[Quintus]

Köszönöm, igen, végiggondolva az egészet egyet kell hogy értsek azzal, hogy a Raoul Renier cikk ezen részét felülírja a többi forrás. Mondjuk a múltkori játékülésre átírtuk a karaktereinket, mert annyira felbuzdultunk a Raoul-féle íráson, de ezt most akkor visszacsináljuk. Viszont játéktechnikailag ti engednétek, hogy erigowi nemesi származású karaktereink megkapják az erv mellett a pyarronit is ingyen, vagy fizettetnétek érte külön kp-t?

[Sneer]

Erre mondok egy példát. Alapból nem lenne ingyen, de ha  a mesémben elengedhetetlen a pyarroni nyelv a megoldásához,akkor eljátszanám a nagyvonalú kmt es ingyen lenne.

[MagyarGergely]

Üdv!

Én nem. (már ha eltekintünk attól a mára eléggé elterjedté vált házi- és versenyes szabálytól, hogy a pyarronit minden kalandozó megkapja...) A pyarroni egy másik nyelv. persze megint kérdés, hogy a pyarroni alatt a közöst, vagy a pyart érted. Amennyiben alkalmazzátok a cikkből valamilyen formában az erv-közös dialektust, na azt megkaphatja, hiszen az még nem létezett a karakteralkotás megírásánál, következésképpen egy azóta bevezetett dolog, tehát végig kell gondolni, hogy kinek jár alapból és kinek nem - kb. mint a kínzás elviselése. Viszont akkor a többi közös változat esetében is iylen bőkezűnek kell lenni. A pyarroni viszont nem jár, (hacsak nem...), ezért azt én nem tartanám indokoltnak. 

Igaz, tudnék a másik oldal mellett is érveket hozni... mindjárt az állítólagos kétnyelvűséget. Szóval inkább azt kell eldönteni, tudni KM-ként, mennyire akarsz engedékeny lenni, mennyire élnek vissza ezzel a játékosok, mennyire szorulnak rá erre. 

[tetra]

Az előtörténet, származás az indokot adja meg a képzettséghez, nem az erőforrást. Fizessék ki. Persze ha mindenki megkapja, akkor kb mindegy.

[Quintus]

Köszi a válaszokat, mi akkor valószínüleg visszaállunk arra, hogy a Közös és az erv két teljesen külön nyelvismeret.

Más: a minap olvasgattam a Summariumot és meglepetten konstatáltam, hogy Tysson Lar P.sz. 2003-ig létezett, mikoris kirnyírta Krán. Egy ponton olyanokat ír, hogy az egész Délvidékre kiterjedt, meg hogy a Taba el Ibara helyén elterülö erdöség volt a központja, de mindez évezredekkel korábban kellett hogy legyen... a Pyarronnal párhuzamosan lézetö elf birodalom Tysson Lar hol terült el, és milyen volt a viszonya Pyarronnal? Vajon Pyarron segített az elfeknek Krán ellenében 2003-ban?

[MagyarGergely]

Üdv!

Tysson Lar egykor talán kiterjedt a egész délvidékre, de folyamatosan zsugorodott az elfek ellenségeinek térnyerésével. Valószínűleg a legnagyobb pofon ebben az amund-dzsenn-elf háborúk, bizonyos forrásokban első manifesztációs háború volt. Azt soha senki nem dolgozta még ki, hogy melyik évszázadban mekkora volt a kiterjedése. Így azt sem ismerjük, hogy mekkora elf birodalom létezett Pyarronnal párhuzamosan. Igaz, Pyarron sem egyik pillanatról am ásikra lett akkora, olyan befolyású, mint manapság. De az évszámokból az következik, hogy léteztek párhuzamosan. 

A Krán elleni segítség érdekes kérdés. Én nem emlékszem, hogy nyoma lenne a forrásokban. ugyanakkor Godon és Pyarron is létezett egy időben, így mindenképpen látszott, hogy Krán milyen gonosz és erős, mivel lenyomta Godont. Ennek ellenére még a pyarroniakkal sem nagyon konfrontálódott a dúlás előtt, legalább is én nem emlékszem, hogy nagy csatákat emlegettek volna. Eszerint Pyarron nem hiszem, hogy jelentősen részt vett volna Tysson Lar elveszejtése elleni harcban. Ezt még érzésem szerint az is alátámasztja, hogy egyrészt, nem hiszem, hogy túl nagy diplomáciai kapcsolat, szövetség keresése vagy egyenesen létező ilyen lett volna az elfek és Pyarron között, hiszen az elfek nem egyik pillanatról a másikig jutottak el a mai teljes elzárkózásig, bizonyosan voltak ennek jó régen előszelei, képviselői, és szerintem már ebben az időben is ez kellett, hogy jellemezze őket, nem csak az emberek harsány szaporaságától való idegenkedésük okán, de épp megelőzően csalódtak a szövetségekben - ha jól emlékszem, a Homályhozó című novella éppen az amund-elf-dzsenn háború felrúgott elf szövetségéről szól. A másik ok Krán tevékenysége, Godont sem egy csatában, hanem lassan, lépéről lépésre, az árnyékokban győzték le, véleményem szerint ez Tysson Larral is így történt. Egy aquir átok itt, egy ork törzs ott, mágikus szárazság emitt... és szép lassan visszaszorították az elfek. És nem hiszem, hogy ők voltak az egyetlenek, én az emberi kultúra terjedését is az elfek területének csökkenéséhez vezető oknak gondolom. 

[Quintus]

Ez hasznos, köszönöm!

Közben a források alapján a következöket okoskodtam ki:

Források:

1.“Pe. 2500 környékén a délvidék keleti és északi részeit feladva visszavonultak, hogy a Tysson Lar nevű város felépítésével újra felélesszék a közösségi szellemet, s visszaadják a népnek régi erejét.“ (Szószedet, Amund háborùk kora)

2. Godon kb. P.e. 1000-töl P.sz. 1134-ig létezett.

3. Pyarron alapításáról azt írják a források, hogy a godoni kóborlovagok elesett és szegény embereket meg Északról menekült kyreket oltalmazni jöttek, azt nem említik, hogy Tysson Lartól foglaltak volna el területeket.

4. Tysson Lar bukása után az elfek a mai Elfendelbe menekültek, tehát a Lasmosi félsziget nem volt Tysson Lar része (furcsa).

5. A Pajzs országok kb P.sz. 1000-1500 közötti létrehoztánál sincs utalás arra, hogy elfektöl elfoglalt területekröl lenne szó.

Ezekböl az következik, hogy a P.sz. 0-2003 között Tyasson Lar kb. ott lehetett, ahol ma Yllinor (csak 3500 körül alapította Chei) illetve a déli nomádok földjei vannak.

Azonban egy kis aktív interpretációval hajlanék én is arra, amit sugallsz, hogy Pyarron Tysson Lar rovására terjeszkedett, söt talán részben Tysson ellen hozta létre a Déli Pajzs országait. Söt lehet, hogy Krán általad is felhozott ármánykodásainak része volt Pyarron erösödésének támogatása (hagyása) Tysson Lar rovására... 

Viszont ha ez így van, akkor az elfeknek igencsak neheztelniük kellene Pyarronra, pláne hogy mindez elf léptékkel mindössze 1-2 emberöltövel (elföltövel) ezelött volt...

[MagyarGergely]

Üdv!

23 perccel ezelőtt-kor Quintus írta:

4. Tysson Lar bukása után az elfek a mai Elfendelbe menekültek, tehát a Lasmosi félsziget nem volt Tysson Lar része (furcsa).

Ez szerintem nem következik a forrásból. Oda menekültek, az maradt az utolsó bástyájuk. Miért lenne evidens, hogy csak egy olyan helyre menekülhetnek, ami eddig nem volt része a birodalomnak? Godora is elbukott, és mindenki behúzott a nagy városba, ami ugyancsak része volt korában is... Elfendel földrajzi helyzete is megengedi, sőt, sugallja, hogy hátrálva az maradt a legutolsó, a legmesszebb lévő hely - már az Ibara felől nézve. 

Idéz

Azonban egy kis aktív interpretációval hajlanék én is arra, amit sugallsz, hogy Pyarron Tysson Lar rovására terjeszkedett, söt talán részben Tysson ellen hozta létre a Déli Pajzs országait. Söt lehet, hogy Krán általad is felhozott ármánykodásainak része volt Pyarron erösödésének támogatása (hagyása) Tysson Lar rovására... 

Hát, nem tudom. Én nem pont ezt akartam sugallni. Mint említettem is, az emberek térnyerése korábban is már arra kényszerítette az elfeket, hogy visszavonuljanak, elzárkózzanak. Nem pyarron szervezett terjeszkedéséről van szó... szerintem a pyarroni határkarókat cipelő hittérítők nem is láttak már akkor elfet. Az elfek jóval korábban szembesültek vele, hogy ezek a beszélő izék itten építkeznek, fát vágnak, aztán jé, már meg mennyien vannak, röpke száz éve még alig élt itt valaki, állandóan zajongnak, erdőt irtanak, vadásznak, a lenyilazott falu tíz év múlva huss, megint ott van... elég ebből, menjünk hátra. Valahogy így. Az őslakók, akikre rátelepült Pyarron, már sokkal hamarabb ott voltak, a nomádok, akiket honosított Pyarron, megint csak. Én nem hiszem, hogy volt pyarroni-elf konfliktus, akár csöndes sem. Persze az elfek szerintem attól még nem látják szívesen az embereket, akárhonnan érkezzenek is. 

[Quintus]

15 perccel ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

Ez szerintem nem következik a forrásból. Oda menekültek, az maradt az utolsó bástyájuk.

A Summarium így fogalmaz: „akinek jutott ideje és módja rá, a Lasmosi-félszigetre, az elf nép maradékának új otthonába menekült“ - szóval pusztán ez alapján lehetne amúgy is értelmezni, de egyetértek veled, logikusabb, ha a Lasmosi-félsziget már eleve Tysson Lar része volt.

Azonban a Summariumban most még ezt találtam: „Tysson Lar ... voltaképp nem egyéb a Kráni-félsziget déli csücskénél, a Sötét Hegység gyürüjén kívül esö, a Lasmosi-öbölbe nyúló terjedelmes földnyelvnél. Pyarron virágzásának idején szinte érintetlen volt még - itt talált menedékre az amund-dzsenn háborúkban elgyötört elfek néhány nemzetsége. Bár létezésének utolsó évezredeiben az elf királyság csupán Tysson Lart jelentette, egykor az egész Délvidékre kiterjedt ...“

Namármost a térképen meg is találtam, ld. a screenshotot. Ezek alapján Pyarron idejében valszeg csak egy kis elf ország volt Tysson Lar, talán még kisebb mint ma Elfendel...?

30 perccel ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

beszélő izék itten építkeznek

LOL  

[Greol]

Engem Tysson Lar kapcsán az szokott izgatni,hogy vajon mi történhetett a királyság azon lakóival akik nem menekültek el az invázió elöl. Mind odaveszett a tamádás során vagy a népesség egy bizonyos hányada túlélte a támadást, és amennyiben igen akkor vajon sikeresen beilleszkedtek-e az új államhatárok közé?

Esetleg elképzelhető,hogy a kráni elfek őseit (vagy legalább egy részét) Tysson Lar egykori lakosai között kell keresni?

[MagyarGergely]

Üdv!

Szerintem vegyes a kép. Úgy értem, hogy biztosan sokan meghaltak, mások elmenekültek, gyakorlatilag bárhol létrehozható belőlük Yneven egy-egy tengődő elf kolóniácska. A már meglévő nagyokhoz is menekülhettek (pl. Erion stb.) És persze olyet is el tudok képzelni, akik ott maradtak, és teljesen elszigetelten élnek (pl. valami nehezen megközelíthető helyen). A kráni elfek közé szeritnem nem kerültek, az ellentétek miatt. Esetleg egyéni történetként tudok ilyet elképzelni. Emlékezetem szerint viszont - bár most nincs nálam a forrás - a kráni elfek jóval korábban külön váltak és Kránba telepedtek, tehát ők nem Tysson Lar túlélői. 

 

[Greol]

13 perccel ezelőtt-kor MagyarGergely írta:

És persze olyet is el tudok képzelni, akik ott maradtak, és teljesen elszigetelten élnek (pl. valami nehezen megközelíthető helyen). 

 

Amennyiben vannak ilyenek talán hasonló a helyzetük a Krán könyvben megjelenő,majomszerűnek tűnő "kicsi nép" társadalmi státuszához: ők teljesen önállóak,településeiknek a halálódó beszolgatásán kívül semmilyen kötelességük sincs a külvilág irányában. 

[Quintus]

Lovagi torna Erenben. Szerintetek mennyiben szabad:

- gyógyitalt használni, mondjuk az egyes bajvívások között?

- azt több helyen olvastam, hogy mágiát használni tilos, logikus is. De mi van a pszivel? Mondjuk egy tiadlani erv nemes kardmüvész elmegy Erenbe, akkor Slan pszivel lazán hazavágja a legtöbb sima lovagot.

- Mi feladásig vagy harcképtelenségig játszottuk, játéktechnikailag harc az ellenfél elfogásáért, hogy ne legyen (annyi) hulla. A valódi történelemben gyakran használtak tompa fegyvereket. Ti hogyan csinálnátok?

- Ha meghal egy lovag, az mennyire problémás? Figyeli vajon valaki, hogy „szándékos emberölés“ történt-e vagy baleset volt?

- lefegyverzésnél vajon mi történik? A lefegyverzö nyer? Vagy az a lovagias, ha ö is elhajítja a fegyverét és ököllel bunyóznak tovább?

- ha a másik torkához szorítod a fegyvert, azzal vajon gyözöl?

 

[nekdolan]

• Két harc között inkább papi gyógyítást tudok elképzelni. Gondolom mindenki hozza a sajátját.
• Sztem pszí nem megengedett. Tiadlanban van rendes paplovagrend is. Szerintem a harcművészek nem vesznek részt a lovagi tornán. Az életfilozófiájuk is más.
• Én dobatnék állóképességet minden nagyobb ütés után, amíg az egyik össze nem esik, vagy fel nem adja. Alapvetően nem illik a harc az elfogásért a lovagok stílusához. Ők nem Nertonok.
• Sztem erre kicsi az esély Yneven, ha csak eleve nem halálra megy, mint bizonyos gladiátorviadalokon.
• Sztem elég nagy szemétség lovagot lefegyverezni, ha az egyáltalán lehetségesnek tekinthető. Fegyvertörés inkább. Sztem lovag elővenne egy pót fegyvert. Azt még el tudom képzelni, hogy a lóról leugrik a másik lovag, ha az egyik leesik, de azt hogy eldobja a fegyvert azt nem.
• Inkább ha földre kényszerül az illető és a szeme közé szegezi a kardot az ellenfél. A torok eléréséhez nagyon komoly cselezés vagy bírkózás kéne, hogy az opponens ne tudja elkerülni.