Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S. Szerepjáték
Necromancer

Ynev országai

Hol szoktatok kalandozni elsősorban?  

95 szavazat

  1. 1. Hol szoktatok kalandozni elsősorban?

    • Észak-Yneven
    • Dél-Yneven
    • Máshol /pl.:Berequiel, Enoszuke, Calowyn..etc.../
      0


Recommended Posts

Sziasztok!

Enoszuke ugyebár Japán által inspirált ország, a dzsadok pedig Ynev arabjai. Más államoknak/népeknek is van ilyen konkrét valós párja? Amennyit olvastam Abasziszról nekem görög benyomása van  (borkultúra, hajózás, falanx), oda írnék kalandot szóval jobban el akarom képzelni hogy milyen is, tudtok ebben segíteni?

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Halihó!

Lestus Samil;

a sor folytatható tetszés szerint. Nyilván ez szubjektív, de számomra  Niarét Kína - illetve Tibet - ihlethette, Ilanor kelta-ősmagyar elemekkel dolgozik, míg az erv kultúra leginkább szász-varég-ószláv hatásúnak tűnik. A korgok is északi (korai viking, illetve Vendel-kori) jegyekkel fuziomálnak.  El-Ousarmát az egykori "kincses India" illetve Indonézia segíthet elképzelni. Gorvik latino-mediterrán (olasz és spanyol), míg Shadon spanyol-frank-francia benyomásokra épít... Hogy az egyes vidékek mennyi földi párhuzamot "tartalmaznak", az persze alkotónként, művenként is eltérő. Ízlés dolga, no.

Mindazonáltal az ynevi összkép idealizáltabb, "emelkedettebb" a földinél - a mágia és az istenek kézzelfogható jelenléte - no meg a szerzői szándék - megkímélte az ottaniakat a középkor - meg úgy általában a földi civilizáció - legrosszabb jelenségeitől.

Abaszisszal kapcsolatban akad egy RÚNA-cikk, ami érdekes lehet, a IV. évfolyam 1. számban . Ez annyiban hivatalos, hogy nyomtatott; emellett olvasóbarát, viszonylag gyorsan átlátható:

R. Renier tollából is megjelent egy Abaszisszal kapcsolatos dolgozat 2008-ban:  http://www.fantasycentrum.hu/old/MAGUS/renier-abaszisz01.pdf

 Ha nem riasztanak az "újabb fejlemények", tavalyelőtt megjelent egy országleírás is a DV-s novellapályázat kapcsán; ez részint R. R. cikkére épít:  http://www.deltavision.hu/media/upload/szkriptura-iv/abaszisz.pdf.

 (Emitt térképet is találsz:  http://www.deltavision.hu/media/upload/szkriptura-iv/abaszisz-terkep.pdf )

Kötetek (itt sok újat nem fogok tudni mondani :) ): Észak Lángjai, Acél és oroszlán, Csepp és tenger (függelékkel), Ifini éjszakák, Bíborgyöngyök-széria, Hamu és parázs-novella (Chapman-Renier kétkezes)

Nekem ezek jutottak eszembe; ezeket tudod áttanulmányozni, s kialakítani a neked, nektek "kézre álló" Abaszisz-képet. A többiek majd alkalmasint kiegészítenek. Jó munkát!

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Üdv.!

 Bár nem Shadonnal kapcsolatos, de ugyanolyan hiányt pótolna a most feltett kérdésem: van-e kidolgozott térképe valakinek Ordanról? Nem csak maga a város, hanem esetlegesen a földrajzi, domborzati is érdekelne... főképp a kisebb tavak elhelyezkedése, ha nem egy óriásiról beszélünk!

 Köszönettel!

 Amber

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Halihó!

Amber;

térképet ugyan nem találtam, de az ETK Ordan-leírásában akad egy elég plasztikus bekezdés, ami a segítségedre lehet:

"Az ordani szigetváros festői látványt nyújt: óriási felduzzasztott tó, melyben számtalan kisebb-nagyobb sziget zöldell. A legtöbb szigeten tágas kertek, fák és csak egyetlen ház kapott helyet, a legnagyobb szigeten a Tűzvarázsló Rend iskolája áll. A szigetek között száraz lábbal nem közlekedhet az utazó - ha egyáltalán beengedték, kizárólag csónakokkal, néhol apró hidakon."

A fentiekből számomra az derül ki, hogy a tulajdonképpeni Ordan a völgyet uraló tavon terül el, számos szigete a vezető réteg villáinak ad otthont. A fősziget a kultusz tulajdonképpeni székhelye. A város élelmezéséről a tó körül elterülő majorok, valamint a távolabbról érkező kereskedők gondoskodnak. Előttem a kép, ahogy a környék gazdálkodói és kiskereskedői a reggeli párában ladikba szállnak a friss áruval, s eveznek a piacnak otthont adó sziget felé... 

***

Ami a domborzatot illeti, a város egy völgyben fekszik, azaz viszonylag sík vidéken. Szelíd lankák, kellemes klíma, a karavánút mellett raktárak, őrposztok... de a tekintetet a tó ragadja magával.

Azt hiszem, némi időráfordítással magad is jó kis térképet készíthetsz. :) 

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Sziasztok,

A Beelze @ Domoly féle térképeken (https://kalandozok.hu/ynev/) vannak feltüntetve olyan települések/ helyek, amelyekről nem nagyon találok semmi leírást.
Például É Yneven a Kermir-pusztákon van pár rom(?) illetve egy város amelyekkel kapcsolatban érdekelne, hogy mi a történetük/ történelmük, mit lehet tudni róluk?

Tud valaki ezekről infókat?

- Tynnar-Zyrchad

- Oghogul

- Burz

- Belaga

Köszönöm

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Üdv, norbre!

Oghogul kapcsán:

Mivel az "Oghogul" földrajzi nevet először Wayne Chapman (Gáspár András és Novák Csanád) használta  irodalmi műben - jelesül a Két Hold c. regényben -, helyénvalónak tűnik GA-t idézni a kérdésről:

"Tynnar-Zyrchad nem rémlik, úgyhogy a kérdésnek ezt a részét passzolnom kell. Oghogul viszont nem város, hanem vidék, a hogulok, azaz vándorok földje - az ötödkorban a Kyria északkeleti határán emelkedő lánchegységtől az óceánig húzódó síkságot emlegették így. Manapság Niare a neve." (linkhttp://www.deltavision.hu/forum/viewtopic.php?pid=8209#p8209)

Mikor szóba került, hogy márpedig Szürkék térképein Oghogul bizony egy város (volt) északnyugaton, ezt válaszolta:

"... na ez a gond a szürke térképpel (...) Annyi történt, hogy valaki megszeretett egy nevet (Po-síkság), és kiírta a térképére... Campobasso városa fölé. :) Van még pár száz ilyen egyébként, csak többnyire diszkréten hallgatunk róla."

Magyarán a térkép szerkesztői nem egyeztettek érdemben Oghogulról annak megálmodóival, mielőtt a térképükön identitást kerestek neki. Egyébként Galántai Zoltán is használta az Oghogul nevet a Kőbúvár c. írásában, de ő "előtte rákérdezett. Arra is, hogy szabad-e." (Idézet: GA)

Írtad, nem találsz a fenti településekről leírást: na ez az... Ami engem illet, az a véleményem, hogy csak azért teljesen fölösleges "hivatalos" településeket stb. bejelölgetni Ynev térképén, merthogy "biztosan van ott is valami".  Yneven a fehér foltok gyakorta nem arról szólnak, hogy a vidék lakatlan, hanem arról, hogy még nem sikerült tartalmilag (irodalmi és/vagy szerepjátékos helyszínekkel)  érdemben megtölteni. Magyarán ezek a foltok potenciális helyszínei egy-egy jól megírt regénynek - rövidlátó dolog tartalmatlan - és a későbbiek során is a levegőben lógva hagyott - nevekkel rájuk tenyerelni, és elfoglalni egy szépen felépített település vagy vidék elől a teret...

"Háztáji" Ynevünkön persze mindannak helye lehet, amit odaképzelünk - de azért akkor sem árt, ha van mögötte koncepció. :) 

 

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Bűvdudás, úgy lennének szépek az idézeteid, ha a forrást is megjelölnéd, dátummal együtt, merthogy nem mindegy, mikorról származnak. 

A szürkecsuklyások - zömmel - a MAGUS irodalom alapján alkották a térképeiket. Nem hiba nélkül, nem is tökéletesre, de máig egyedülálló minőségben. Hogy egy-két "politikai" vitát eltekintve mennyire így van ez, arra jó példa, hogy ki is adták, és régebbi, és főleg a mai kiadó is az ő munkásságukat használja kiadványaikban, hivatalossá emelve azokat. (az első SZCS térképek alapján készített újabbakat, kivonatokat, részleteket - nem véletlenül döntöttem én is ezek mellett.) Persze a kétszínűség, hogy szidok valamit, de azért építek rá, más kérdés, nem ide tartozik... 

Szóval, amikor a térkép - és konkrétan az oghogul rom készült, kb. annyi volt készen az irodalomban, hogy van egy ilyen hely, valamikor voltak ott népek, volt ott függőkert és gyümölcs, meg voltak mezői. ennyi. (érdemes kikeresni az említett művek részleteit róla.) SEMMI TÖBB nem létezett kiadásban, tehát nem volt. Ezek alapján a rom teljesen belefér. A MAGUS kezdettől fogva nem egy személyé, és főleg nem GA alkotta... noha jelentősen hozzátett, ezt nem lehet elvitatni tőle. De amit fontosnak tartott, leírta... majd jött valaki, és tovább folytatta, itt most a térképpel. 

Az egy teljesen más szemléletű hozzáállás - inkorrektnek is nevezhetném - hogy JÓVAL később, (nozd csak meg a Hsz-ek évszámait!) GA egy fórumon mást mond róla, holott már arról a helyről vannak újabb infók... most előhozakodhatnék az osztott világ működésével, az írói, alkotói korrektséggel... és pontosan ismerjük az említett úr hozzáállását mások anyagaihoz - jó párszor írtam már bizonyítékokkal alátámasztott hsz-eket, cikkeket erről. Komolyan javaslom elolvasni, ha nincs meg, mert érdemes, amikor azon gondolkodunk, vajon kinek van igaza, ki hibázott egy ilyen helyzetben, és hová vezet ez hosszú távon, melyik hozzáállást válasszuk - (kérdezzük meg, hol vannak a MAGUS írók, miért nincs több MAGUS regény??) 

Ugyanez volt Rowonnal... 2 Airunos regény, számtalan egyéb, és soha, senki sehol nem tartotta fontosnak azt leírni, hogy tengere van. CSAK akkor, azután, hogy egy alkotó betette a szárazföldre... 

Számomra a MAGUS az, amit leírtak róla, és amiket hozzátettünk, nem az, amit egyetlen ember, egy író nyilatkozgat egy egyszerű fórumon, hetente másképpen, és véletelenül minden pont annak ellentmondóan, amiket más írók leírtak, érvénytelenné gyalázva kb. az összes MAGUS művet... még a sajátjait is :D Szerintem hibás nézőpont erre vakon (úgy értem, a többi forrás, vagy pl. azok megjelenési sorrendjének figyelembevétele nélkül) hagyatkozni és ez alapján véleményt formálni. Ugyanúgy hibás álláspont, mint  - ez most máshol volt, de érdekes fejlemény a témában - hogy azt hinni, hogy akkor most már a MAGUS éppen az a játék, amit az említett író éppen támogat... 

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

Halihó!

MG;

a Két hold megjelenési dátumának bárki könnyűszerrel utánajárhat, ezért nem láttam szükségét azt közölni. Amúgy '94-es. Ebben a kiadásban Oghogul a 294. oldalon bukkan fel; egészen pontosan "Oghogul mezői" formában. Nos, egy településnek/városnak inkább parkjai - esetleg rétjei, legelői - lehetnek, mint mezői, de mindegy is. Végülis Budán is van egy Vérmező...

(szerk: Bocsánat, időközben rájöttem, hogy az idézet dátumáról és forrásáról beszéltél, nem a regénybeli megjelenésről. De ahhoz meg csatoltam linket.)

Idéz

 

Az egy teljesen más szemléletű hozzáállás - inkorrektnek is nevezhetném - hogy JÓVAL később, (nozd csak meg a Hsz-ek évszámait!) GA egy fórumon mást mond róla, holott már arról a helyről vannak újabb infók... 

 

 

 

Hogy miért mond ellent GA a Szürkék térképének? Nem tudom.  Talán csak azért, hogy a kartográfusoknak ne legyen igazuk. De talán azért, mert eredetileg tényleg máshová, másként képzelte el Oghogult, mint ők, s nem zajlott egyeztetés.  Én ilyen mélységben nem látok bele mások fejébe, az indokaik kapcsán pedig nem kívánok találgatni. Annyit tettem, hogy leírtam, mint mond a szerző  (kérdésre válaszolva, nem csak úgy) arról a földrajzi névről, amelynek megszületésénél legalábbis jelen volt.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz
On 2018. 01. 02. at 11:55-kor bűvdudás írta:

"Háztáji" Ynevünkön persze mindannak helye lehet, amit odaképzelünk - de azért akkor sem árt, ha van mögötte koncepció. :) 

Azért a szürkecsuklyások anyagai messze állnak a "háztájitól". Ha jól tudom ők voltak a néhány megmaradt magus-os alkotói műhely egyike  a valhalla végnapjai környékén. Az ilyen ismeretlen nevek nem véletlenül szerepelnek a térképeiken rengeteg belsős információjuk volt (ősmagusos elképzelések, közel jövő tervei). Az elválás nem éppen ment simán  (pl: enoszuke) és  az anyagaik nagyon jók voltak ami iszonyatosan frusztrálta GA-t. A nagy DV - GA kibékülés után el is tűnt az oldaluk. (mert lehet hogy GA sokat hozzátett ynevhez de hányszor annyit vett el belőle?).  

Con Salamander kedveli ezt

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

:)

"Háztáji" Ynev alatt feljebb éppenséggel azt a házi használatú Ynevet értettem, amit minden rendszeresen együtt játszó csapat és mesélő megalkot magának.  Kidolgozhatjuk akár Oghogul (mező)városát , akár Tynnar-Zyrchad élőholtak kísértette romjait vagy épp az erioni Mogorva csajhoz címzett fogadót... Senkit se bántunk és tévesztünk meg vele: magánügy. Szerintem nem kell ezt tovább magyarázni.

Sem  a szürkék jószándékát, sem a szorgalmukat nem vontam kétségbe; az Enoszuke pedig a mai napig a kedvencem (ennek minőségét egyébként GA sem vitatja; bővebben itt: http://www.deltavision.hu/forum/viewtopic.php?pid=12731#p12731). Magamat ismételem: válaszoltam egy kérdésre - a "szürkék" Oghoguljáról semmit sem tudunk, GA Oghogulja viszont jól beazonosítható. Ez van.

Hozzászólás megosztása


Link a hozzászóláshoz

A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!

Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.

Kalandozónév regisztrálása

Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!

Csatlakozás a Kalandozókhoz

Bejelentkezés

Már velünk kalandozol? Lépj be!

Belépés

×