Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.
Keresés Itt
  • Több lehetőség...
Eredmények keresés, amik...
Eremények keresése...

Ynev országai


Necromancer

Hol szoktatok kalandozni elsősorban?  

106 szavazat

  1. 1. Hol szoktatok kalandozni elsősorban?

    • Észak-Yneven
    • Dél-Yneven
    • Máshol /pl.:Berequiel, Enoszuke, Calowyn..etc.../


Recommended Posts

Sziasztok!

Enoszuke ugyebár Japán által inspirált ország, a dzsadok pedig Ynev arabjai. Más államoknak/népeknek is van ilyen konkrét valós párja? Amennyit olvastam Abasziszról nekem görög benyomása van  (borkultúra, hajózás, falanx), oda írnék kalandot szóval jobban el akarom képzelni hogy milyen is, tudtok ebben segíteni?

Link a hozzászóláshoz

Halihó!

Lestus Samil;

a sor folytatható tetszés szerint. Nyilván ez szubjektív, de számomra  Niarét Kína - illetve Tibet - ihlethette, Ilanor kelta-ősmagyar elemekkel dolgozik, míg az erv kultúra leginkább szász-varég-ószláv hatásúnak tűnik. A korgok is északi (korai viking, illetve Vendel-kori) jegyekkel fuziomálnak.  El-Ousarmát az egykori "kincses India" illetve Indonézia segíthet elképzelni. Gorvik latino-mediterrán (olasz és spanyol), míg Shadon spanyol-frank-francia benyomásokra épít... Hogy az egyes vidékek mennyi földi párhuzamot "tartalmaznak", az persze alkotónként, művenként is eltérő. Ízlés dolga, no.

Mindazonáltal az ynevi összkép idealizáltabb, "emelkedettebb" a földinél - a mágia és az istenek kézzelfogható jelenléte - no meg a szerzői szándék - megkímélte az ottaniakat a középkor - meg úgy általában a földi civilizáció - legrosszabb jelenségeitől.

Abaszisszal kapcsolatban akad egy RÚNA-cikk, ami érdekes lehet, a IV. évfolyam 1. számban . Ez annyiban hivatalos, hogy nyomtatott; emellett olvasóbarát, viszonylag gyorsan átlátható:

R. Renier tollából is megjelent egy Abaszisszal kapcsolatos dolgozat 2008-ban:  http://www.fantasycentrum.hu/old/MAGUS/renier-abaszisz01.pdf

 Ha nem riasztanak az "újabb fejlemények", tavalyelőtt megjelent egy országleírás is a DV-s novellapályázat kapcsán; ez részint R. R. cikkére épít:  http://www.deltavision.hu/media/upload/szkriptura-iv/abaszisz.pdf.

 (Emitt térképet is találsz:  http://www.deltavision.hu/media/upload/szkriptura-iv/abaszisz-terkep.pdf )

Kötetek (itt sok újat nem fogok tudni mondani :) ): Észak Lángjai, Acél és oroszlán, Csepp és tenger (függelékkel), Ifini éjszakák, Bíborgyöngyök-széria, Hamu és parázs-novella (Chapman-Renier kétkezes)

Nekem ezek jutottak eszembe; ezeket tudod áttanulmányozni, s kialakítani a neked, nektek "kézre álló" Abaszisz-képet. A többiek majd alkalmasint kiegészítenek. Jó munkát!

Link a hozzászóláshoz

Üdv.!

 Bár nem Shadonnal kapcsolatos, de ugyanolyan hiányt pótolna a most feltett kérdésem: van-e kidolgozott térképe valakinek Ordanról? Nem csak maga a város, hanem esetlegesen a földrajzi, domborzati is érdekelne... főképp a kisebb tavak elhelyezkedése, ha nem egy óriásiról beszélünk!

 Köszönettel!

 Amber

Link a hozzászóláshoz

Halihó!

Amber;

térképet ugyan nem találtam, de az ETK Ordan-leírásában akad egy elég plasztikus bekezdés, ami a segítségedre lehet:

"Az ordani szigetváros festői látványt nyújt: óriási felduzzasztott tó, melyben számtalan kisebb-nagyobb sziget zöldell. A legtöbb szigeten tágas kertek, fák és csak egyetlen ház kapott helyet, a legnagyobb szigeten a Tűzvarázsló Rend iskolája áll. A szigetek között száraz lábbal nem közlekedhet az utazó - ha egyáltalán beengedték, kizárólag csónakokkal, néhol apró hidakon."

A fentiekből számomra az derül ki, hogy a tulajdonképpeni Ordan a völgyet uraló tavon terül el, számos szigete a vezető réteg villáinak ad otthont. A fősziget a kultusz tulajdonképpeni székhelye. A város élelmezéséről a tó körül elterülő majorok, valamint a távolabbról érkező kereskedők gondoskodnak. Előttem a kép, ahogy a környék gazdálkodói és kiskereskedői a reggeli párában ladikba szállnak a friss áruval, s eveznek a piacnak otthont adó sziget felé... 

***

Ami a domborzatot illeti, a város egy völgyben fekszik, azaz viszonylag sík vidéken. Szelíd lankák, kellemes klíma, a karavánút mellett raktárak, őrposztok... de a tekintetet a tó ragadja magával.

Azt hiszem, némi időráfordítással magad is jó kis térképet készíthetsz. :) 

Link a hozzászóláshoz

Sziasztok,

A Beelze @ Domoly féle térképeken (https://kalandozok.hu/ynev/) vannak feltüntetve olyan települések/ helyek, amelyekről nem nagyon találok semmi leírást.
Például É Yneven a Kermir-pusztákon van pár rom(?) illetve egy város amelyekkel kapcsolatban érdekelne, hogy mi a történetük/ történelmük, mit lehet tudni róluk?

Tud valaki ezekről infókat?

- Tynnar-Zyrchad

- Oghogul

- Burz

- Belaga

Köszönöm

Link a hozzászóláshoz

Üdv, norbre!

Oghogul kapcsán:

Mivel az "Oghogul" földrajzi nevet először Wayne Chapman (Gáspár András és Novák Csanád) használta  irodalmi műben - jelesül a Két Hold c. regényben -, helyénvalónak tűnik GA-t idézni a kérdésről:

"Tynnar-Zyrchad nem rémlik, úgyhogy a kérdésnek ezt a részét passzolnom kell. Oghogul viszont nem város, hanem vidék, a hogulok, azaz vándorok földje - az ötödkorban a Kyria északkeleti határán emelkedő lánchegységtől az óceánig húzódó síkságot emlegették így. Manapság Niare a neve." (linkhttp://www.deltavision.hu/forum/viewtopic.php?pid=8209#p8209)

Mikor szóba került, hogy márpedig Szürkék térképein Oghogul bizony egy város (volt) északnyugaton, ezt válaszolta:

"... na ez a gond a szürke térképpel (...) Annyi történt, hogy valaki megszeretett egy nevet (Po-síkság), és kiírta a térképére... Campobasso városa fölé. :) Van még pár száz ilyen egyébként, csak többnyire diszkréten hallgatunk róla."

Magyarán a térkép szerkesztői nem egyeztettek érdemben Oghogulról annak megálmodóival, mielőtt a térképükön identitást kerestek neki. Egyébként Galántai Zoltán is használta az Oghogul nevet a Kőbúvár c. írásában, de ő "előtte rákérdezett. Arra is, hogy szabad-e." (Idézet: GA)

Írtad, nem találsz a fenti településekről leírást: na ez az... Ami engem illet, az a véleményem, hogy csak azért teljesen fölösleges "hivatalos" településeket stb. bejelölgetni Ynev térképén, merthogy "biztosan van ott is valami".  Yneven a fehér foltok gyakorta nem arról szólnak, hogy a vidék lakatlan, hanem arról, hogy még nem sikerült tartalmilag (irodalmi és/vagy szerepjátékos helyszínekkel)  érdemben megtölteni. Magyarán ezek a foltok potenciális helyszínei egy-egy jól megírt regénynek - rövidlátó dolog tartalmatlan - és a későbbiek során is a levegőben lógva hagyott - nevekkel rájuk tenyerelni, és elfoglalni egy szépen felépített település vagy vidék elől a teret...

"Háztáji" Ynevünkön persze mindannak helye lehet, amit odaképzelünk - de azért akkor sem árt, ha van mögötte koncepció. :) 

 

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Bűvdudás, úgy lennének szépek az idézeteid, ha a forrást is megjelölnéd, dátummal együtt, merthogy nem mindegy, mikorról származnak. 

A szürkecsuklyások - zömmel - a MAGUS irodalom alapján alkották a térképeiket. Nem hiba nélkül, nem is tökéletesre, de máig egyedülálló minőségben. Hogy egy-két "politikai" vitát eltekintve mennyire így van ez, arra jó példa, hogy ki is adták, és régebbi, és főleg a mai kiadó is az ő munkásságukat használja kiadványaikban, hivatalossá emelve azokat. (az első SZCS térképek alapján készített újabbakat, kivonatokat, részleteket - nem véletlenül döntöttem én is ezek mellett.) Persze a kétszínűség, hogy szidok valamit, de azért építek rá, más kérdés, nem ide tartozik... 

Szóval, amikor a térkép - és konkrétan az oghogul rom készült, kb. annyi volt készen az irodalomban, hogy van egy ilyen hely, valamikor voltak ott népek, volt ott függőkert és gyümölcs, meg voltak mezői. ennyi. (érdemes kikeresni az említett művek részleteit róla.) SEMMI TÖBB nem létezett kiadásban, tehát nem volt. Ezek alapján a rom teljesen belefér. A MAGUS kezdettől fogva nem egy személyé, és főleg nem GA alkotta... noha jelentősen hozzátett, ezt nem lehet elvitatni tőle. De amit fontosnak tartott, leírta... majd jött valaki, és tovább folytatta, itt most a térképpel. 

Az egy teljesen más szemléletű hozzáállás - inkorrektnek is nevezhetném - hogy JÓVAL később, (nozd csak meg a Hsz-ek évszámait!) GA egy fórumon mást mond róla, holott már arról a helyről vannak újabb infók... most előhozakodhatnék az osztott világ működésével, az írói, alkotói korrektséggel... és pontosan ismerjük az említett úr hozzáállását mások anyagaihoz - jó párszor írtam már bizonyítékokkal alátámasztott hsz-eket, cikkeket erről. Komolyan javaslom elolvasni, ha nincs meg, mert érdemes, amikor azon gondolkodunk, vajon kinek van igaza, ki hibázott egy ilyen helyzetben, és hová vezet ez hosszú távon, melyik hozzáállást válasszuk - (kérdezzük meg, hol vannak a MAGUS írók, miért nincs több MAGUS regény??) 

Ugyanez volt Rowonnal... 2 Airunos regény, számtalan egyéb, és soha, senki sehol nem tartotta fontosnak azt leírni, hogy tengere van. CSAK akkor, azután, hogy egy alkotó betette a szárazföldre... 

Számomra a MAGUS az, amit leírtak róla, és amiket hozzátettünk, nem az, amit egyetlen ember, egy író nyilatkozgat egy egyszerű fórumon, hetente másképpen, és véletelenül minden pont annak ellentmondóan, amiket más írók leírtak, érvénytelenné gyalázva kb. az összes MAGUS művet... még a sajátjait is :D Szerintem hibás nézőpont erre vakon (úgy értem, a többi forrás, vagy pl. azok megjelenési sorrendjének figyelembevétele nélkül) hagyatkozni és ez alapján véleményt formálni. Ugyanúgy hibás álláspont, mint  - ez most máshol volt, de érdekes fejlemény a témában - hogy azt hinni, hogy akkor most már a MAGUS éppen az a játék, amit az említett író éppen támogat... 

Link a hozzászóláshoz

Halihó!

MG;

a Két hold megjelenési dátumának bárki könnyűszerrel utánajárhat, ezért nem láttam szükségét azt közölni. Amúgy '94-es. Ebben a kiadásban Oghogul a 294. oldalon bukkan fel; egészen pontosan "Oghogul mezői" formában. Nos, egy településnek/városnak inkább parkjai - esetleg rétjei, legelői - lehetnek, mint mezői, de mindegy is. Végülis Budán is van egy Vérmező...

(szerk: Bocsánat, időközben rájöttem, hogy az idézet dátumáról és forrásáról beszéltél, nem a regénybeli megjelenésről. De ahhoz meg csatoltam linket.)

Idéz

 

Az egy teljesen más szemléletű hozzáállás - inkorrektnek is nevezhetném - hogy JÓVAL később, (nozd csak meg a Hsz-ek évszámait!) GA egy fórumon mást mond róla, holott már arról a helyről vannak újabb infók... 

 

 

 

Hogy miért mond ellent GA a Szürkék térképének? Nem tudom.  Talán csak azért, hogy a kartográfusoknak ne legyen igazuk. De talán azért, mert eredetileg tényleg máshová, másként képzelte el Oghogult, mint ők, s nem zajlott egyeztetés.  Én ilyen mélységben nem látok bele mások fejébe, az indokaik kapcsán pedig nem kívánok találgatni. Annyit tettem, hogy leírtam, mint mond a szerző  (kérdésre válaszolva, nem csak úgy) arról a földrajzi névről, amelynek megszületésénél legalábbis jelen volt.

Link a hozzászóláshoz
On 2018. 01. 02. at 11:55-kor bűvdudás írta:

"Háztáji" Ynevünkön persze mindannak helye lehet, amit odaképzelünk - de azért akkor sem árt, ha van mögötte koncepció. :) 

Azért a szürkecsuklyások anyagai messze állnak a "háztájitól". Ha jól tudom ők voltak a néhány megmaradt magus-os alkotói műhely egyike  a valhalla végnapjai környékén. Az ilyen ismeretlen nevek nem véletlenül szerepelnek a térképeiken rengeteg belsős információjuk volt (ősmagusos elképzelések, közel jövő tervei). Az elválás nem éppen ment simán  (pl: enoszuke) és  az anyagaik nagyon jók voltak ami iszonyatosan frusztrálta GA-t. A nagy DV - GA kibékülés után el is tűnt az oldaluk. (mert lehet hogy GA sokat hozzátett ynevhez de hányszor annyit vett el belőle?).  

Con Salamander kedveli ezt
Link a hozzászóláshoz

:)

"Háztáji" Ynev alatt feljebb éppenséggel azt a házi használatú Ynevet értettem, amit minden rendszeresen együtt játszó csapat és mesélő megalkot magának.  Kidolgozhatjuk akár Oghogul (mező)városát , akár Tynnar-Zyrchad élőholtak kísértette romjait vagy épp az erioni Mogorva csajhoz címzett fogadót... Senkit se bántunk és tévesztünk meg vele: magánügy. Szerintem nem kell ezt tovább magyarázni.

Sem  a szürkék jószándékát, sem a szorgalmukat nem vontam kétségbe; az Enoszuke pedig a mai napig a kedvencem (ennek minőségét egyébként GA sem vitatja; bővebben itt: http://www.deltavision.hu/forum/viewtopic.php?pid=12731#p12731). Magamat ismételem: válaszoltam egy kérdésre - a "szürkék" Oghoguljáról semmit sem tudunk, GA Oghogulja viszont jól beazonosítható. Ez van.

Link a hozzászóláshoz

Sziasztok!

Olvasgattam különböző leírásokat, hogy letisztázzam magam számára Ynev különböző területeinek nyelveit. Volna néhány kérdésem, ami nekem nem egyértelmű.

Azt írják a PPL kiegészítőben, hogy az északi városállamokban a toroni kultúra, és ezzel együtt nyelv dominál, míg a pendát leírásában az szerepel, hogy az államok egyetlen toroni nyelvű területe. Szóval milyen nyelvet is beszélnek a tenger déli partján, Abaszisztól keletre?

A másik a Riegoy öböl államai. Túl messze van mindentől, és nem írnak semmit a nyelvről, ott mit beszélnek?

Illetve egy számomra megdöbbentő dolgot olvastam a rúna VI. évfolyamának első számában (36. oldal 4. bekezdés): "Az erv államokban napjainkban a pyar a hivatalos nyelv, pontosabban annak egy helyben kialakult dialektusa, amelyet erv-közösnek szokás hívni..." Ez nekem eddig kimaradt, ez tényleg így van, "nincs" erv nyelv, mindenhol pyart beszélnek csak saját dialektusban?

Előre is köszönöm!

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Cundior;

összeszedegettem, amit erről tudok, ill. tudni vélek.

Északi városállamok:

Irodalmi adatok (Karnevál) alapján többnyire dolamin, kevéske lupár. A polgárságtól "fölfelé" majd' mindenki beszéli az asziszt is valamilyen szinten. A keleti partvidéken egy sinemosai eredetű kyr dialektus ("namosai kyr") is eléggé elterjedt, mint afféle közvetítő nyelv. 

Riegoy-öböl:

Az itteni városállamokban - amennyire ezt össze tudtam rakni - a kyr egyik dialektusát (öbölvidéki?) beszélik, mely alaposan feldúsult közös nyelvű kifejezésekkel a pyar hit felvétele óta. Őszintén, ebben - a kyr és a pyar elemek arányában - vagyok a legbizonytalanabb, pedig több oldalas anyagom van a térségről.

Ervföld:

Az északi hercegségek adminisztrációjának nyelve a pyarroni eredetű erv-közös. A populáció négyötöde ismeri a kyr írásjeleket. Maga a mindennapos érintkezések során használt erv nyelv két fő dialektusra, a városira (ereni, erigowi, haonwelli) és a vidékire (pl gianagi) osztható fel. Ezek a honszerzés-kori idiómákra vezethetők vissza. Fontos még megjegyezni, hogy az erv nyelv is számos kyr fordulatot őrzött meg. A lényeg, hogy igenis létezik erv nyelv - pontosabban erv nyelvjárások léteznek. (Ismert még az ún. "irodalmi erv" is. Ez a konstrukció jócskán tartalmaz ókyr nyelvi blokkokat, emelkedett; a művelt nemesség - főleg Erigowban - előszeretettel használja az egymással való érintkezés során.)

A fentiek játéktechikailag azt jelentik, hogy a Quiron déli partján az aszisszal mindenütt boldogulunk, míg Riegoyban és Ervföldön a közös nyelvvel is meg tudjuk értetni magunkat. 

 

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

@Cundior, Ynev túl nagy ahhoz, hogy csak fekete-fehérként értelmezzünk rajta minden problémát. 

Mindenekelőtt a források kezelésére hívom fel a figyelmedet. Sokal könnyebb egyetlen mondatba kapaszkodni, és ez alapján "nem érteni" a dolgot, esetleges ellentmondást, de ez ma már "megengedhetetlen luxus". Ynev irodalma 20+ évre tekint vissza, és sem az elején, pláne nem napjainkban (vagy a közelmúltban) nem jellemzi az egységes gondolkodás és a kontroll - vannak, akik ezt a "káoszt" szeretik benne, és kétségkívül hozzájárult a színességéhez. Szóval: NEM szabad egyetlen forrásnál leragadni, hanem egy adott problémát (pl. Északi Városállamok nyelve) komplexen kell vizsgálni, azaz meg kell (kellene) nézni az összes forrást, ami erről szól, erre hivatkozik vagy utal. Ez nehezebb, nyilván, viszont ma már sok minden rendelkezésre áll egy ilyen nyomozáshoz... és a módszer összegzi a forrásokat, és könnyen kigyomlálható a valahol megírt, hibás/túlzó gondolat is. (általánosan a nagyon abszolutizáló és kirekesztő mondatokkal szokott a gond lenni... 

Egyébként, nem tudom, olvastad-e az Ynev nyelvei című cikksorozatot Raoul Reniertől (Rúnában megjelent, az oldalon megtalálod - 3 rész), és a Dél-Ynev nyelvei (Nyulászi Zsolt, zintén Rúna), ami cikkek ha nem is adnak midenre választ, de jóval árnyaltabban tálalják, színezik a nyelvek kérdését.

1, Az Északi Városállamok 

Nagy részét ELNYOMJA Toorn közelsége, ambíciói, noha én ezt is színesen, változatosan értelmezném, (pl. több itteni városállamot is kidolgoztam, mindenhol másképpen jelent meg Toron sötét árnya...) Itt uralkodó az aszisz nyelv, és egy rakás ősi, félig-meddig kihalt kultúra nyelvi elemei által kevert közös nyelv (dolamin, lupár, kheton...) és nyilván a tengeri közösre az aszisz és a toroni is rányomta bélyegét. Tehát az általános a TENGERI KÖZÖS. De el tudok képzelni, belefér csak toroni nyelvű (A Pentád uralkodó rétege toroni, (ami elég kirekesztő) így nyilván ott ezt a nyelvet favorizálják, akár tekinthetjük is egyetlennek - noha én az ilyen kijelentésektől tartózkodnék. De beleférhet más államocska is, ahol azt mondják, hogy itt csak toroni, csak shadoni, csak pyarroni nyelvet beszélünk... hivatalosa, az uralkodó réteg, a többség.. de hogy senki meg ne tudna másik nyelven szólalni... pl. a tengeri közöst szerintem mindenhol érteni illenék. 

2, Riegoy-öböl.

Ez is színes, itt is lehet trooni hódoltságú államocska, vagy akármi... ugyanakkor valamiféle közös nyelvük kellene, hogy legyen... érdekes, hogy a Riegoy városállamokat leíró cikkben még a nyelv szó sincs benne :D Ugyanakkor a Rúnából, a Hercegi játékok kalandmodulból (Rúna VI/2) tudhatjuk hogy az öbölben a "semmihez sem hasonlítható módon kerékbe tört közös nyelvet" beszélik. tehát a megoldás itt is a KÖZÖS nyelv egy dialektusa. (Megjegyzem, noha biztosan tudod, de a pyarroni, azaz a pyar nyelv és a közös nem ugyanaz, noha nagy százalékban van átfedés. 

3, ervek

VAN erv nyelv, és azt is beszélik. Ez a mondat elég abszolutizáló és kirekesztő, érdemes összevetni a törvénykönyvekkel, többi Rúnával, stb... és mindjárt árnyalt a kép és kiviláglik, hogy itt bizony túloztak. Az erv területen a pyarroni kultúra dübörög, és így nyilván a nyelve is ismert... de az Erv az erv. 

 

Link a hozzászóláshoz

Köszönöm a válaszokat!

Jó dolgokat írtok, többségéről tudtan, de sok apróság kimaradt. Érdekes dolog ez, tényleg lehet sokat kutakodni utána, de engem most más okból érdekel. Valójában arról van szó, hogy tőlem eltérő módon, most szeretném a gyakorlati oldaláról, kizárólag csak a játék szempontjából áttekinteni a dolgokat. Jó az, ha van rengeteg nyelv és nyelvjárás, például a dorani kyr varázslómnak is rengeteg pontjába került, és nagy élvezettel válogattam össze, a hozzá legjobban illő dialekrusokat, de ez nem minden helyzetben, nem minden karakternél van így. Például, ha van egy déli csapat, akik egy északi kalandon vesznek részt, akkor őket nem érdekli az amúgy hangulatos háttéranyag, hogy most pontosan milyen dolami vagy lupár jövevényszavakkal kiegészült, felső nyelvjárású nyugati erv dialektus uralkodik az adott megyében, csak az, hogy tudják-e játszani a kalandot, vagy sem.

Nekem most az a lény, hogy a legegyszerűbben nézve, hol milyen nyelven beszélnek, mit értenek meg, de nem csak bizonyos réteget, hanem mindenki, a háza előtt ücsörgő öregasszony, az utcán játszó gyerekek, a magányos erdész, ...stb. Tehát, hogy a játékosok játszhatják-e a modult, nyugodtan beszélgethetnek bárkivel, vagy sem.

Persze érdekes hangulati elem, hogy mondjuk tudnak toroni nyelven, viszont az asziszt nem beszélik, ezért néha nem értik mit mondanak egymás közt a tolvajcéh emberei, így mondjuk jobban félnek, hogy átverik őket. Az ilyen színesítésekre jó, ha figyel a mesélő, de alapvetően mondhatjuk, hogy Quiron tenger déli partján mindenki (játék szempontjából) beszéli a toronit?

Ilyen értelemben, bár belátom hangulatromboló, és árnyalatokat figyelmen kívül hagyó, de a kérdéseim, egy átlagos kaland játszása közben:

A déli parton (leszámítva, a különféle speciális helyeket), mindenki beszéli a toronit (és talán az asziszt)?

A Riegoy öbölben mindenki beszéli a pyart (tudom, hogy a pyar csak a közös nyelv pyarroni nyelvjárása, lehet ezt kijátszani, tájszólásszerűen érzékeltetni, de most ez mindegy)? Mert talán ott az Erv lehet dominánsabb, a Szürkecsuklyások is erv nyelvet írtak, talán erv közvetítéssel jutott el oda a pyarroni vallás is.

Az Északi Szövetségben (szintén akcentusos módon, de) mindenki "pyarul" beszél? Mert mi mindig is úgy játszottunk, hogy mint nálunk az angolt, ott is sokan értik a pyart a műveltebbek közül, de ott egy önálló Erv nyelv a közös, a parasztok azt beszélik.

Szóval a rosszalló, és teljesen jogos ellenérzéseket (melyekkel általában én is rendelkezem a hasonló hozzáállás láttán) figyelmen kívül hagyva, nagyon lebutítva, szerintetek hol, mit beszélnek?

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Szerintem akkor, megfelelve a kérdések: Északi Városállamok: Aszisz és közös (pyarroni), Riegoly városállamok: Erv és közös (pyarroni), Északi Szövetség erv országai: Erv és közös (pyarroni.) 

Egyébként szerintem ez a nyelv, dialektusok dolog nem arra való, hogy játszhatatlanná tegye a játékot, hanem arra, hogy árnyalja. Nem véletlen - gondlom - a közös nyelv elterjedése... azt kb. mindenki érti. Ha te KM-ként azt mondod, mindenki. A nyelvjárásokat, dialektusokat arra lehet használni, hogy egyrészt mesélhetsz róla a varázslónak (:) ) másrészt korlátozhatod az NJK-k hozzáférhetőségét. Nem mindenki olyan művelt, hogy beszélje a kalandozók nyelvét... néha ilyen is van. Tanuljanak csak. És ha nem, akkor mindenhol más szinteken beszélnek, értethetik meg magukat. 

Én úgy használom, (ez csak amolyan gyorsan gyártott házi szabály) hogy egy nyelv, pl. a közös két dialektusa között a különbség 1 nyelvtudás szintnyi, azaz, ha valaki beszéli az erv közöst 5. fokon, akkor a tengerit is 4. fokon. Persze, mivel tudjuk, hogy a tengeri az a közös toroni és főleg aszisz szavakkal képzett változata, így az aszisz vagy a toroni nyelv ismerete eltörli ezt a különbséget. Ha nagyon sajátos, elzárt közösség saját nyelve, valami olyan nyelvjárás, akkor meg két szintet csökkentek. Ez általában nem eredményez megoldhatatlan problémát, de éreztethető vele, hogy hé, itt más a nyelv. Ynevhűbb is. Ugyanakkor megérthető, kezelhető, akár tanulható is a különbség, ha valaki olyan fajta érdeklődésű, és nem borítja fel a Kp arányokat sem (ha minden dialektust külön nyelvként kezelnénk, Kp-ért, akkor bizony a nyelvre költhető Kp-k száma megsokszorozódna, ami nem igazságos...). Emellett bármikor dönthetek úgy, mint KM, hogy egy kulcs NJK beszél ezt-azt, vagy egész nyelvet olyanon is, amit a karakter is ért... és kész. De ugyanígy érdekes lehet, hogy a karaktereket félreértik hiányos nyelvtudásnál, kicsit mást hoznak nekik a fogadóban, vagy csak egyszerűen értetlenkednek, rákérdeznek és tisztázni kell. A bajvívó nehezebben hergelhet, a politikus, pap nehezebben mondhat lelkesítő beszédet, egy NJK megsértődik, egy tudálékos NJK kijavítja a karaktert, hogy ezt így kell ám helyesen mondani... lám, még "semmi nem történt", de már ezzel az egy elemmel élőbb a világ. És ettől még nem kell kukán ülni, merthogy senki nem értett meg semmit... egyébként ilyen is lehet. Adott helyzetben az is érdekes, hogy hogyan értetik meg magukat olyannal, aki nem érti a nyelvüket. Activity, varázslat, varázstárgy, pszti... stb. Néha ez is lehet kihívás. 

Link a hozzászóláshoz

Ezzel amúgy teljesen egyet értek! Mi is ki szoktuk játszani a különféle nyelvi nehézségeket, páldául legutóbb 1-es nyelvtudásnál úgy beszélgettek a karakterek, hogy leírták nekem (mint mesélőnek), hogy mit mondanak, és én csak egy-két kiválasztott szót olvastam fel (hogy azt értette meg), és ment az agyalás, hogy vajon mire gondolhat a másik. :) Ezeket én nem akarom elhagyni, sőt az egészel való foglalkozás miatt kérdeztem pont. Csak az alapvetéseket akartam tisztázni a magam részére.

Köszöböm szépen, mind ketten nagyon sokat segítettetek!

Még egy apróság, ha nem unalmas még. :) Az északi városállamokban biztos dominánsabb az aszisz a toroninál? Én fordítva képzelem (és olvastam a PPL kultúra képzettségnél, bár abban igazad van, hogy egy forrás nem forrás :) ).

Ja és még valami. Nem írnak róla, bár szerintem egyértelmű, gondolom a déli városállamokban pedig a pyar az alap (persze kráni, dzsad, shadoni és minden más lehetőség mellett), és ugyan ez lehet az igaz Erionban is? Sok önáló közösség, kolónia, de a pyar a mindenki által beszélt?

Link a hozzászóláshoz

Üdv!

Az Északi Városállamok kezdettől fogva Toron árnyékában tengődik. De ott Abaszisz a fő kultúra. (Abasziszt is lenyomták a concordiával, Thatrr is van, mégsem a toronit beszélik.) Abaszisz befolyása erős, én ebből indulok ki. Aztán ott van a kheton, dolamin, lupár kultúrák maradékai (ezek ősi nyelvek - holt nyelvek a Új Tekercsek szerint), tehát ők is vannak. A Sinemos vidéke meg Tiadlannal (ervek, ami szintén erős kultúra) van kapcsolatban. Délről biztosan van barbár (korg) befolyás is. Plusz mindenki beszéli a közöst. Erre jön rá a Toron, de szerintem mivel már van nekik nyelvük, nem hiszem, hogy az olyan erősen megtelepedne - én nem ezt olvasom ki a történelemből - bár ez csak érzés. Kevés Északi Városállam van részletesen kidolgozva, ezek között akadnak teljesen toronnak alávetettek - ott valószínűleg uralkodó a toroni nyelv - de több van, ami az említett fenti eredetű és csak tessék-lássék, vagy egyáltalán nem toroni befolyású, ott meg nem hiszem, hogy az lenne az uralkodó nyelv. Emellett, ahol mondjuk toroni az uralkodó réteg, oda is jobban passzol, hogy a szolgák beszélik amit akarnak (ami a sajátjuk) és csak a kiváltságosok, műveltek stb. tanulnak toroniul... minden jött-mentnek nem kell/lehet... ez jobban toronias szerintem. Szóval én ezek alapján nem a toronit, hanem az asziszt határoznám meg a közös mellett a dél-quironeia uralkodó nyelvének.

De helyzete válogathatja. Akár egy zárt, toronból elvándorolt közösséget is el tudok képzelni, ahol csak azt értik, vagy még annak is csak egy különleges változatát...

 

A Déli városállamokban a közös, igen. 

Erionban szerintem minden van. Ott is a közös az alap, de miután részletesen kialakult Erion történelme, inkább a kyr-toroni lenne, lehetne fő nyelv, de az egy olvasztótégely, ott mindennek KELL lennie. Mivel a város a kalandozókból él, szerintem alap, hogy az emberek - nyilván kivétel a kikötői csatornatisztító szakmunkás-segéd - beszélgenk alacsony szinen 2-3 nyelvet is... a közöst viszont biztosan. Szóval Pyarroni-közös. 

Con Salamander kedveli ezt
Link a hozzászóláshoz

Ülj oda az asztaltársasághoz...

Hozzájuk szólhatsz anélkül is, hogy bemutatkoznál. Ha ismert kalandozó vagy, Fedd fel kiléted hogy megismerjenek.

Vándor
Válasz a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Formázás megszüntetése

  Only 75 emoji are allowed.

×   A hivatkozásodat beágyazta a gépszolga automatikusan.   Mutasd inkább hivatkozásként

×   A Pszi-emlékfelidézés sikeres volt.   Szerkesztőablak kiürítése

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

×
×
  • Új...