Ynev országai

[bűvdudás]

2 órával ezelőtt-kor Cundior írta:

Ja és még valami. Nem írnak róla, bár szerintem egyértelmű, gondolom a déli városállamokban pedig a pyar az alap (persze kráni, dzsad, shadoni és minden más lehetőség mellett), és ugyan ez lehet az igaz Erionban is? Sok önáló közösség, kolónia, de a pyar a mindenki által beszélt?

Erionban és környékén- a lakosság körében - a közös mellett általánosan beszélt még az ún. godorai kyr is, ami a mai toronihoz masonló mértékben támaszkodik a kyr nyelvre. De játéktechnikailag a közössel ott is nagyszerűen lehet boldogulni, sőt. Elvégre Erion az "idegenforgalomból" - és az arra támaszkodó kereskedelemből - él... 

[Cundior]

Sziasztok!

Abban kérném a segítségeteket, hogyha a slan-ekről akarok olvasni (múltjukról, eredetükről, jelenükről, Niaréról, milyenségükről), akkor hol találok róluk hasznos dolgokat, hangulatos, tartalmas bemutatásokat? Nem játéktechnikai adatok miatt, inkább a megismerésük céljából.

Amúgy ez nem a legjobb hely erre a kérdésre, de nem találtam jobban. Viszont keresgélés közben eszembe jutott, hogy nem lehet új témákat nyitni?

[Con Salamander]

8 órával ezelőtt-kor Cundior írta:

Sziasztok!

Abban kérném a segítségeteket, hogyha a slan-ekről akarok olvasni (múltjukról, eredetükről, jelenükről, Niaréról, milyenségükről), akkor hol találok róluk hasznos dolgokat, hangulatos, tartalmas bemutatásokat? Nem játéktechnikai adatok miatt, inkább a megismerésük céljából.

Amúgy ez nem a legjobb hely erre a kérdésre, de nem találtam jobban. Viszont keresgélés közben eszembe jutott, hogy nem lehet új témákat nyitni?

Szia!

Sajnos vannak robotok, akik átcsúsznak a bonyolult regisztrációs captchákon is, úgyhogy miattuk van elsősorban letiltva a témanyitás. Ha szeretnél valamilyen témát, keress meg egy moderátort - szívesen fog nyitni neked!

A slanekről több rúnában is írnak (slan útja - legendák és valóság pl.), illetve most a Keleti Szél és a Karnevál ugrik be, de utóbbiban inkább csak Liu karakterén keresztül lehet megismerni őket. Alapvetően a földi analógia megismerését ajánlom - kung-fu, karate, illetve kardművészek esetén a szamuráj hagyományok sokat segíthetnek a megértésben és szerintem a megszemélyesítésben is. Amúgy szerintem Tiadlan megismerése (Északfölde/Északi szövetség kiegészítő) is jóval közelebb visz hozzájuk. Vannak házi kiegészítők is (pl. Ynev harcművészei címmel), ezeket szokás szerint fenntartásokkal érdemes szerintem kezelni.

Amúgy ha én keresek ilyesmit, a szószedetben bepipálom, hogy keressen a leírásban is, és beírom a kulcsszót - "niare"-re 176, "kardművész"re 67, "harcművész"re 75, "slan"re 32 találatot ad, ez mindenképp jó kiindulás lehet szerintem.

[Cundior]

Con Salamander, értem és érthető a dolog. Nem akarok témát nyitni, csak alternatívaként jutott eszembe, más témák téves használata helyett.

Köszönöm a segítséget, a Keleti szél sorozatot lehet, hogy el is kezdem, illetve belevetem magam a rúna cikkekbe! A szószedetet én is próbáltam, illetve annak forrásmegjelöléseit nézegettem, de azért így jobb, hogy van konkrét javaslat.

[Cundior]

Amúgy nekem pont a Karnevál és a Keleti szél maradt már csak ki a Gorduin könyvek közül, de ahogy kivettem a szavaidból, inkább a Keleti szelet tanácsolod. Mennyire "fontos" tartani a könyvek sorrendjét, átugorhatom a Karnevált és kezdhetem a későbbi Keleti széllel?

[Cundior]

Senki nem tudja, mennyire épít egymásra a két könyv, lassan belefognék az egyikbe?

[MagyarGergely]

Üdv!

Szerintem nem fontos.

Nyilván van egy-két utalás - amit egyébként erősen keresni kell - de ettől függetlenül simán élvezhető külön, bármilyen sorrendben is. 

Azt gondolom, hogy egymás után olvasva is lesz, ami elsikkad, és csak külön magyarázatokkal, meg újraolvasva jön elő. Nálam legalább is így volt. 

Tekintve, hogy a Keleti Szél borzalmas élmény volt, én a Karnevált javaslom, ami azért jónak mondható. Ja, de látom, hogy  sjalnekről akarsz olvasni... lehet, hogy meglepő, de a Keleti szélben nem sok olyan lesz... Akkor már a Karnevál Liu-ja jobb, igaz, megint csak nem a slan-sége a hangsúlyos. Akkor már jobban jársz Renier fegyverforgatókról szóló cikkével, vagy az Acél és oroszlán párbajos jelenetével, amikor a slan kardot és a rapírt hasonlítja össze. 

 

[Cundior]

Köszönöm a tanácsokat és a figyelmeztetést is! Az Acél és oroszlánt amúgy is tervezem elolvasni, megpróbálom majd kikeresni azt a részt, remélem a "slankard", "rapír", vagy "kardművész" szevakra rákeresve eljutot oda. Viszont nem tudom melyik cikkre gondolsz. Mi a címe, hol lehet megtalálni?

[bűvdudás]

Üdv!

Ha jól emlékszem, a Keleti szél elején valahol bemutatkozik a Titkos Szekta nagymestere is... szerintem az a fejezet elég hangulatos és esszenciális leírása a slan-lét megélésének. 

Viszont az Acél és oroszlánban nem rémlik a slan-kard (a rapír igen).

[MagyarGergely]

Üdv!

"

A kifinomult ízlésű délvidéki nemesurak körében a párbajozás több volt unaloműző szórakozásnál, a vélt vagy valós sérelmekért vett bosszúszomjas elégtételnél; nemegyszer előfordult, hogy testi-lelki jóbarátok hívták ki egymást ismételten viadalra, ily módon téve próbára vívótudományukat, harci is­mereteiket. A kardforgatást valóságos művé­szetként űzték a shadoni udvarban, ám korántsem olyasféleképpen; ahogy északon - Tiadlanban és másutt -, a niarei szerzetesek által alapított vívóis­kolákban. A slanek - a niarei gyökerekből táplálkozó harcművészet mesterei - a vívásban test és lélek összehangolt működésének legmagasabb fokú megnyilvánulási formáját látták, s legfőbb céljuk­nak a csiszolatlan elme tökéletesítését, az univerzum titkos tőrvényeinek megértését tekintették. A tiadlani kardforgatók és tanítványaik hallgatag, be­felé forduló emberek voltak, a hivalkodást, a talmi csillogást nem sokba vették, s tanításaikban nagy szerepet játszott az elmélyült meditáció, a belső utak keresése. A magányt kedvelték, ritkán kérked­tek tudományukkal, s a külső szemlélő könnyen a világtól elforduló, életidegen remetéknek vélhette őket - amíg vészhelyzetbe nem kerültek, s a kezük­ben nem termett a hosszú markolatú slan kard.

Mindez mérhetetlen távol állt a délvidéken ural­kodó szokásoktól. A shadoni vívóművészet min­den ízében a hivalkodást, a magamutogatást szol­gálta; a tarka ruhás párbajhősök a viadalok során nem csupán a kardforgatás terén szerzett jártassá­gukról adtak számot; hanem műveltségükről, kifi­nomult ízlésükről, szellemességűkről is. A Shadleki Kódex szigorúan, részletekbe menően taglalta a párbajvívás feltételeit, s ha valamelyik fél nem a megfelelő öltözékben állt ki ellenfele elé, félig már vesztesnek tudhatta magát; mielőtt egyetlen kard­csapást tett volna. A két iskola közötti különbséget szembetűnően mutatta leginkább kedvelt fegyve­rük: a slan kard hosszú volt, egyenes és borotvaéles, rugalmassága rejtve maradt az avatatlan szem előtt, s egy-két mesterjegytől eltekintve ritkán díszí­tették; a rapír ezzel szemben karcsú volt, ravaszkás, könnyen hajló, kosaras markolatán valósággal tob­zódott a déli ötvösmesterek dús képzelőereje. A slan kard teljességgel alkalmatlan volt a döfésre, forga­tói méltatlannak és alattomosnak tartották ezt a fajta támadást; a rapírral viszont - éppen a vékony­sága miatt - egyáltalán nem lehetett vágni, s a shad­leki utcákon páváskodó nemesifjak csakis szúrt se­bek nyomaival henceghettek kedvesüknek. Észak komorabb, zordabb vidék volt, ahol az emberek kevesebbet beszéltek, s ereikben sűrűbben folyt a vér; misem lehetett volna idegenebb tőlük, mint ez az agyafúrt cselekben bővelkedő, hatásvadász vívóstílus, amely a legkisebb mozdulatokat is cifráz­ta, s nem fukarkodott a színpadias, széles ívű tag­lejtésekkel. A Kopó számára azonban mindegy volt, hogy szúr-e vagy vág; az ő kezében, a vén Rúkh jóvoltából, halálos fegyverré vált egy elejtett fog­piszkáló is."

Raoul Renier, Acél és oroszlán

Ez az. 

Közben kikerestem, és az a cikk nem az a cikk amire gondoltam, attól még jó... de slan nincs benne.

Harcművész témában egyébként javaslom, nézd meg a rájuk vonatkozó cikkeket gyűjtő cikkeket, igaz, a legtöbben játéktechnikai oldalról közelítették emg a kérdést - ami nem is csoda, tekintve, hogy ezek szerepjátékhoz készült írások - de akad bennük egyéb is. 

Ezek mellett javaslom még a Rúnából a Slan útja, legendák és valóság című cikket, illetve még a harcművész fegyvertára is velük foglalkozik, de az tényleg csak játéktechnika. 

 

 

[Cundior]

Ez az írás tényleg hangulatos, és érzékletes, köszönet érte!

Nekiugrottam a Keleti szélnek, eddig tetszik, bár nem értem mit keresünk Kahréban. Bár figyelmeztettél, úgyhogy csak magamra vethetek.

[bűvdudás]

Köszi MG, erre nem emlékeztem!

[MagyarGergely]

Üdv!

És az még a jó része

[Sigurd O'romell]

Az én kedvenc országon Gorvik (részben Ranagol miatt). Tetszik a Shadonnal való rivalizálása, és az ő eszméjüket nagyon a magaménak érzem.

[Darabolo]

Hááát izlések és pofonok. Bár Grovik inkább 5 külön álló hercegség, mint egy ország. (vagy abaszisszal keverem? )

[Sneer]

Yneven hol van könyvnyomtatás? Ez jött fel múlt heti játékunk során mint kérdés.Van e?

Olajos Rongyok modulban ezt olvastam Kahreról:"a hatodik a Kazán utca, ami az utazók, betelepültek, és kalmárok
otthona, vagyis itt épültek fel a fogadók, a különféle nemzetek nagyköveteinek saját stílusú
követségei. A Sirenariaknak köszönhetően itt egy kisebb park is van, és a Dzsadok bankházat
telepítettek ide, no persze a nyomda is itt van.

Tud valaki más "forrásban" említést erről? Nálatok volt e már hogy felbukkant játékban a könyvnyomtatás?

szószedetet persze megnézem mindjárt...

[Cundior]

Azt hiszem, Tiadlanban is van nyomda. Nem tudom pontosan hol olvastam, de úgy rémlik hivatalos anyagban, vagy ETK-ban, vagy Az Északi Szövetségben.

[Sneer]

Cundior és valóban .Most ETK helyett Summáriumot vettem elő annak bővebb néhol az ország leírása s Tiadlannál írják 318. oldal:

"E kereskedőházak nevéhez fűződik a postakocsiszolgálat bevezetése, akárcsak a könyvnyomtatás elterjesztése." 

[Darabolo]

Maga a nyomtatás nem egy bonyolult dolog, már évezredekkel ezelőtt is nyomtattak az ősi kinában.

Az igazi reformot a Guttenberg féle "betűcserés" rendszer jelentette, ezért kötödik az ő nevéhez.

Suma-summarium. Bárhol lehet szvsz. nyomda. Csak mondjuk Kahreben Guttenberg féle, máshol meg a kinai fajta. A különbség a kettőben az árban rejlik, a kinai kategoriákkal drágább, nagyon nagy tételben kell nyomtatni (1000-1500) példány, hogy a kézzel másolt verziókat árban lepipálhassa.

[Legolol345]

Miért ne lenne nyomtatás, ha számos a világban létező könyvről van tudomásunk (pl. Geoframia)?

[tetra]

9 perccel ezelőtt-kor Legolol345 írta:

Miért ne lenne nyomtatás, ha számos a világban létező könyvről van tudomásunk (pl. Geoframia)?

Sok könyvről van tudomásunk a nyomtatás megjelenése előttről.

[Legolol345]

Tudom, de ezek kissé elterjedtebbek, mint mondjuk egy olyan középkori könyv, ami nem a Bibilia.

[Darabolo]

15 órával ezelőtt-kor Legolol345 írta:

Tudom, de ezek kissé elterjedtebbek, mint mondjuk egy olyan középkori könyv, ami nem a Bibilia.

Ez a játék a középkort imitálja.

A középkorban nem volt ELTERJEDT dolog a nyomtatás. Mint fent már írtam már, létezett, de nem volt mindennapos.

[Cundior]

3 órával ezelőtt-kor Darabolo írta:

Ez a játék a középkort imitálja.

Igen, pontosan erről van szó! Nem az a kérdés, hogy lehetne-e nyomda, hiszen a pyar kultúra majd kétszer annyi idős mint a miénk (legalábbis az évek számlálását illetően), ezért bőven lehetne, de akár lehetne okostelefon és űrprogram is. A kérdés az, hogy van-e, és a válasz feltehetően az, hogy nincs, ha másért nem, azért amit Darabolo ír.

Mivel Ynev alapvetően a középkor viszonyaira épít (mikor hogy...), ezért az ettől való eltérés csak akkor indokolt, ha ezt külőn megemlítik. Ha a középkorban nem volt nyomda, én nem írják egyértelműen azt, hogy ettől eltérően Yneven mindenhol van, akkor szerintem kérdésen felül áll ez a téma.

[Sigurd O'romell]

18 órával ezelőtt-kor Legolol345 írta:

Tudom, de ezek kissé elterjedtebbek, mint mondjuk egy olyan középkori könyv, ami nem a Bibilia.

A Gutenberg féle módszer előtt kézzel másolták a könyveket legalábbis Európában