Ismét egy új magus-rendszer

[tetra]

3: Új játékosok/rajongók szerzése. Nem tudom, hogy a mai ifjúságban mekkora hajlandóság van egyáltalán az asztali szerepjáték megismerésére, megértésére, kipróbálására. Ez sajnos nem olyan, hogy letöltök egy demót, azt' kipróbálom. A kipróbálásig már elég sok mindennek össze kell állnia. Kell egy veterán mesélő. Kell szabálykönyv, azt el kell olvasni... stb. Össze kell jönni a haverokkal egy délutánra (ráadásul élőben és nem a fészbúkon ) Meg kell hozzá marketing, népszerűsítés, amihez meg sok-sok péééééééz' kell, ahhoz meg tőke, vagy befektetők kellenek.

Szerencsére ez annyira nem vészes, mint ahogy leírod. Veterán mesélő nem kell, szabálykönyvet kinyomtatják, úgyis csak 2-3 ember lesz (mesélővel együtt) aki a rendszert ismeri, a többieknek fogni kell a kezét kockadobásoknál, és ez régi, bejáratott rendszereknél is így van. Valóban kritikus pont, de ha jó lesz a rendszer, ha tényleg jó lesz, akkor ez nem lesz akkora probléma, mint a másik kettő. Mert jönni fog egy arc, hogy játszunk ilyet, a többieknek meg igazából mindegy a rendszer.

[MagyarGergely]

Üdv!

Azért kampányolni én sem akarok, ellene sem, mellette sem.

Annak idején, amikor az ÚT kijött, még én is úgy álltam hozzá, mint Bűvdudás... elfogadtuk hivatalosnak, gyorsan átírtunk mindent ÚT-re, amit nem tett meg a könyv, és arról készítettünk a szabályok alkalmazásához szükséges vagy azt biztosító, könnyebbé tevő összefoglalókat. (Lásd pl. a Mátrix kiegészítő).

Csakhogy senkit nem érdekelt, aki volt valaki, aki e szerint játszott... Márpedig szerintem a MAGUS legnagyobb előnye épen a "közösségi jelleg". A következő rendszerújításokhoz nyilván másként álltam, és sem az AK-ra, sem az UTK-ra nem vetődtem rá azonnal... ez utóbbi során a kampány-hazugságok, vagy az ötletlopások miatti személyes érintettség is rátett néhány lapáttal a tartózkodáshoz.

Erre most itt van még egy. A komplett műről nem mondanék véleményt, mert nyilván nem ismerem, arról csak feltételezek, a project egészéről viszont hangoztattam már a véleményemet (akár tetszik Tetrának, akár nem. - akkor most 1:1 ).

Bocs, hogy megtorpedózok néhány érvet, de a valótlanságokat vagy a realitást nélkülöző következtetéseket nem szeretem, ezért szólalok fel ellenük, holott egyébként akár még azok is megvalósulhatnak.

Mást úgysem tehetünk, - nem is kell - mint kivárni, mi lesz ebből.

[MagyarGergely]

Üdv!

Az úja arcok keresése/beemelése a rendszerbe valóban érdekes kérdés.

Egyetértek Tetrával, a rendszer ilyen szempontól mindegy, inkább lényegesebb, hogy legyen, aki játszik vele, aki azt mondja, gyere, ez jó dolog. Elvileg teljesen szűz csapat is elkezdheti egy könyvvel, bár megérne egy kutatást, hogy hány százalék jött be így vagy úgy a rendszerbe. (mert ugye a MAGUS is kialakult valamikor, amikor még nem rohangáltak KM-ek... de akkor nem is volt választék. Manapság, amikor játékok özöne van, igenis fontos, hogy a srácok a szomszéd szobában mit tolnak, amikor bekérezkedek hozzájuk).

Abban is egyetértek, hogy a nem a rendszer a fontos ahhoz, hogy jót, vagy jobbat játsszon egy csapat. Azonban azt érdekesnek találom, hogy ezt az elvet szinte mindig azok vetik fel, akik egy rendszer "éppen itt az ideje lecserélni, átgondolni" oldalán állnak, netán éppen egy régit (meglévőt, alkalmazottat) leváltó új mellett érvelnek... szerintem eléggé öngól.

[tetra]

A jó rendszer két dolog miatt fontos. Egyrészt hogy a játékot tönkretevő űbertápolást visszafogja (elég egy ilyen hajlandóságú

ember a csapatba, és tönkreteheti mindenki szórakozását), másrészt hogy meglegyen az a srác, aki azt mondja, igen, nekem ez a rendszer tetszik, és játszunk ilyet. Szerintem én sehol nem állítottam, hogy a rendszer teljesen mindegy, sőt, viszolygok az ilyen elképzelésektől.

Ami nem tetszik olvasgatás után:

-Ha elolvasod a karakterfejlődésről szóló részeket láthatod, hogy a képzettségekben történő fejlődés nincs kalandozó szinthez kötve, így ezek a problémák sem lesznek mérvadóak.

Ez NAGYON nem tetszik. Ez, hogy nem szinthez hanem időhöz kötik a képzettségeket iszonyatos exploitolást tesz lehetővé. Nagyon idegenkedem ettől (meg a hérósz/kalandozó/kalandor/klánmester felosztástól is, elvileg a mágus világában kétféle halandó van: a normális meg a kalandozó, az ezen túli felbontások valahogy véletlenszerűnek tűnnek nekem).

[Daru]

Ezen az időarányos tanuláson én is gondolkoztam, és én is furcsállom. Azt mondom, hogy 50 éves a karakterem és akkor kapok x mennyiségű pontot amin szakértelmeket tudok venni? Na és ha a karakterem 20 éve semmit nem csinál, csak bambul a semmibe? És mi van ha elf? Akkor egy 1600 éves elf karakter mekkora előnnyel fog indulni egy 50 éves emberrel szemben?

Kíváncsi leszek ezt hogy fog elsülni...

[tetra]

Illetve egyelőre azt se látom, mire jó a szintlépés. Csinálhattak volna egy szintnélküli rendszert, úgyis ott vannak a sorspontok meg egyéb ilyen halmozódó/költhető pontok...

Semmit sem tiltunk meg: a kombinációk sorspont költségével szeretnénk közelíteni az ynevi eloszláshoz a játékos karakterek arányát.

Ez itt kifejezetten rossz hozzáállás. Adott JK csapat nem a többi JK-val egy világban játszik, mindenkinek van saját Ynevje, emiatt ez egy teljesen értelmetlen korlátozás.

Szerkesztve ekkor: Július 9, 2013 , tetra által

[Daru]

Várjál, ez mind semmi! Most olvasom a "Összefoglaló: 2.Szabályrendszeri összefoglaló 3. rész" cikket. Képességek, tehetség, képzettségek.

Lehet én értek valamit félre, de itt már kezdek kételkedni a rendszer sikerében. Valami nagyon bonyolult, összetett, túlkombinált dolog bontakozik ki előttem. Amit ott írnak, az köszönő viszonyban sincs az egyszerűséggel, és azzal, hogy ne kelljen sokat számolni.

[Klamathweed]

Üdv!

Én úgy vagyok a mégújabb rendszerrel, mint amikor megint új főnökünk lett. Az ember reménykedik, bízik is, hátha jobb lesz! De fél is. Mi van, ha csak még jobban szivatni fognak?

Bízunk benne, hátha tök jó lesz az új rendszer, de benne van, hogy csak növeli a káoszt.

A magyar szerepjátékos közösség nem túl nagy. Ha túl sokfelé forgácsolódik, akkor fennáll a veszélye, hogy az egyes töredékek egyike sem fogja elérni azt a kritikus tömeget, hogy érdemes legyen kiadványokat készíteni számára. Egyszerűen nem lesz annyi ember, aki megvegye. Nem lesz elég ember egy jó versenyre, táborra.

Igaz, hogy az elmúlt években a játékot a játékosok tartották életben, az olyan "nem hivatalos" kiadványokkal, táborokkal, mint amilyeneket jelen közösségben találhatunk (Galradzsa növessze nagyra a szakállát mindenkinek, aki kedvtelésből részt vesz az efféle minőségi tartalmak előállításában!); de szükség van minőségi, "hivatalos" tartalmakra is, mert mégis ezek adják a keretet.

Én az ETK-s időkből való veterán vagyok, de volt a kezemben ÚTK is. Találtam hibát és erényt ebben is abban, is de azért egyértelműen megmaradtam a jól bevált ETK-nál.

Abszolút egyetértek MG-vel abban, hogy

Összefogásra és egységesítésre lenne szükség szerintem, akármilyen rendszerrel... nem egy még újabbra.

[Daru]

Egyébként... lehet, jobb megoldás lett volna kiadni egy olyan "új" szabálykönyvet (pl 3. kiadású ETK-t), ami az eddig megjelent klasszikus MAGUS szabályait összefoglalja, azokat összhangba hozza. A vitatott szabályokra egyértelmű állásfoglalással szolgál. Így használhatóak lennének (az új könyv figyelembe vételével) a régi kiegészítők (IS).

[MagyarGergely]

Üdv!

Szerintem, nem csak jobb megoldás lett volna, hanem ez az egyetlen megoldás, amibe érdemes erőt ölni...

[tetra]

Az a baj, hogy a régi kiegészítők jelentős része nettó marhaság (pont ma nevettem a belharc és földharc képzettségeken), és ez a fajta mágiarendszer igen erős átszabást igényel, hogy használható és főleg a regényekhez hű legyen. Tehát a MAGUS színtérnek határozottan jobbat tenne az összefoglalás, de az biztos, hogy az igényesebb játékosok nem jönnének vissza.

[Arqun]

Hali

Az ETK-nak számos hibája van, de azt felhozni, hogy nem regény hű, elég érdekes. Már csak azért is mert a szerepjáték 93-ban jelent meg, a regények (talán) kettő kivételével 93 után. Tudom szar ügy, de a koherens világképnek nem tesz jót a "nehogy má korlátozza valami is az írói szabadságomat" hozzáállás.

Szerintem az új rendszer készítői eltájolták magukat, ők valamiért azt hiszik, hogy kijön az új alapkönyv és több száz (ezer) ember csak ezért visszatér szerepjátékozni.

Voltak már olyan próbálkozások, hogy újraalkossák a magus-t, de valljuk be ezek mind elbuktak (új tekercsek, d20) és aki maradt az tovább játszott a "szar" ETK-val. Gyakorlatilag esélyük sem volt, mert a célközösség számára teljesen idegen volt mind a két elgondolás.

Lehet hogy csak én vagyok nagyon rosszindulatú, de ez az új rendszer nem lesz más mint az alkotók által már ismert/játszott szerepjátékok egyes elemeinek összegyúrása. Megbolondítva ilyen elképzelésekkel, hogy a Yneven a fizika és kémia nem úgy működik mint a Földön (pl ezért nem terjedtek el a tűzfegyverek mert a golyó lassabban repül.).

Mondjuk én nagyon kíváncsi leszek az adott egyedi varászlat listákra, amit egy algoritmus alapján kell "összelegózni" (különösen a dorani od alapú neszező mozaikmágiára).

[Desdichado]

Bevallom őszintén, én még nem olvastam a terveket, de ahogy Arqun utolsó bekezdését elnézem, lehet, hogy nem is akarom...

[MagyarGergely]

Üdv!

Erre írtam én, hogy MÁS rendszer lesz. Ami lehet jó is a maga nemében. Csak nem MAGUS. Annak már van egy rendszere és világa... és köszi, ez elég is... És abban nincsenek dorani aquirok, meg vannak tűzfegyverek, csak nem minden sarkon.

És egyik rendszer sem tökéletes... az új sem lesz az.

Szerintem az természetes, és nem baj, hogy az új rendszer az általuk ismert szerepjátékok megoldásaiból és egyedi ötletekből áll majd... mégis, hogyan máshogyan kéne új szerepjátékrendszert alkotni? A problémát én ott látom, hogy egy remekül működő játékot akarnak tovább bomlasztani vele... találjanak ki újat! Miért ne? Arra senki nem szólhatna egy rossz szót sem.

De ezek van annyira h...k vagy annyira egyenesek, hogy nyíltan meg is mondták, hogy azért kell a MAGUS-t piszkálni, mert ez a legsikeresebb magyarországon elterjedt szerepjáték...

Csináljanak új világos, új rendszert, hozzák meg az emberek kedvét, minőségi anyagokkal terjesszék el. És ha tényleg olyan "sz..r" a MAGUS- majd mindenki a kilencágúpentagrammás" új játékkal játszik majd. De erre aligha képesek.. marad tehát az újabb bőrlehúzás.. ami viszont nem sikerülhet. (úgyértve: mindenki nem áll át, csak megosztottság és világtorzítás lesz...mit lesz, már az van!)

[tetra]

Az ETK-nak számos hibája van, de azt felhozni, hogy nem regény hű, elég érdekes. Már csak azért is mert a szerepjáték 93-ban jelent meg, a regények (talán) kettő kivételével 93 után. Tudom szar ügy, de a koherens világképnek nem tesz jót a "nehogy má korlátozza valami is az írói szabadságomat" hozzáállás.

Nem különösebben vizsgáltam a könyvek időbeliségét. A lényeg az, és ezt is írtam:

ez a fajta mágiarendszer igen erős átszabást igényel, hogy használható és főleg a regényekhez hű legyen

Tökmindegy, ki jött előbb, az új rendszer tegye lehetővé azt a sok marhaságot, amit a regények összehordtak, legalábbis az értelmesen összelegózható részeit.

Megbolondítva ilyen elképzelésekkel, hogy a Yneven a fizika és kémia nem úgy működik mint a Földön (pl ezért nem terjedtek el a tűzfegyverek mert a golyó lassabban repül.).

Amennyire követtem ott a puskaporral volt a probléma, nem a golyóval, a golyó sebessége ugye a puskapor függvénye, de a fizika az stimmel: ha megtolod N erővel a golyót akkor ugyanúgy fog repülni, mint a Földön.

[MagyarGergely]

Üdv!

Már, ez akkor igaz, ha elfogadjuk, hogy a regények diktálnak... de nem. pontosan az időbeniség miatt.

Kijött egy MAGUS rendszer, teljesen játszhatóan (jó hibákkal, lapozzunk). Ez megtetszett sok írónak, és elkezdett hozzá írni (meg azért is, hogy vegyék meg a sz...át). Namost, kutya kötelességük lett volna aszerint írni...

nagyon kevés helyen jelentene az egyébként szerintem koncepciós bukást, így sértve az írói szabadságot, ha alkalmazkodnának a MAGUS-hoz, ha már teljesen szabadon úgy döntenek, hogy ahhoz akarnak írni.

Érdekes, a Renegátban még felismerhetőek a pszi diszciplínák, varázslatok... és még is jó, ha nem a legjobb.

[Daru]

És egyik rendszer sem tökéletes... az új sem lesz az.

Na itt van elásva a kutya - sajnos. Azért mondom, hogy sajnos, mert én szurkolok nekik, de ez egy univerzális törvény: A születendő dolgok eredendően hordoznak hibákat. Azokat később kell helyrerakni, alakítani. A régi MAGUS hibáit szinte teljességében feltérképezték már a játékosok. Azokat helyre rakni már nem lenne komolyabb probléma.

Míg egy teljesen új rendszer hibáit (mert lesznek hibái) még nem is látjuk előre.

Ugye most mennek az új rendszerrel a tesztjátékok. Na de 2-3 csapat játssza - gondolom. Ebből nem fog minden problémára fény derülni. Már most is írtak nekik olyasmit, mire nem gondoltak, és vissza is írták, hogy valóban nem jól gondolkoztak, majd javítják (Pszi esetében).

Amire viszont már én is fogtam a fejem (kétségek támadtak bennem), az a képesség rendszer. Nem tudom ki olvasta, de megszűnnek a Tulajdonságok és helyette csak Képességek lesznek. Ezekből fognak származni a különböző statisztikai számok.

Na de! Lesznek olyan képességek, hogy Karizma, Empátia, Beleélés, Kommunikáció, Tekintély.

Még a Karizma oké, mert az tényleg az emberrel született tulajdonság/képesség... na de Empátia? Jó még belefér. De Beleélés?! Számszerűen meg van adva, hogy hány százalék esélye van valakinek, hogy beleélje magát valamibe? Melyik KM fog erre dobatni?! ... Kommunikáció?! Mi? Van százalékom arra, hogy mennyire tud beszélni a karakterem? De hát ez már szerepjáték. Ezt had formáljam már meg én a karakterkoncepcióm szerint! Tekintély... de, mert ez a karakterrel született képesség.. hát persze! A tekintélyt meg kell szerezni, ki kell érdemelni. Az nem képesség!

Na mindegy mert ettől többet nem tudni róla, és nem lehet tudni, hogyan lesznek ezek használva, de ezek aggodalomra adnak okot.

[tetra]

Van százalékom arra, hogy mennyire tud beszélni a karakterem? De hát ez már szerepjáték

Nem értünk egyet. A szerepjáték egy szerep eljátszása. Ha én erős karaktert akarok játszani, akkor gond nélkül megtehetem. Ha nagydumást akarok játszani, akkor már gondban vagyok. Magyar szerepjátékos körökben elterjedt tévhit, hogy az a szerepjáték, ha mindenből kidumálod magad (vagy épp bele), és ha minél extravagánsabb a karaktered, minél több marhaságot tudsz ráaggatni. Erre osztjuk NyT-n a legjobb szerepjátékos díjat is. De ez félrevezető, mert nem ez a szerepjáték.

Amúgy igazad van, ezt én is néztem, hogy mi ez a sok, egymást baromira átfedő képesség. Én úgy tudtam, hogy az empátia az a másik érzéseibe való beleélés tulajdonsága, a kommunikáció meg a karizma szintén átfedő. De gondolom még csiszolják.

[Daru]

Erre osztjuk NyT-n a legjobb szerepjátékos díjat is.

Nem a témához tartozik, de azért ezt szeretném megcáfolni.

Idei legjobb szerepjátékos Mate volt, aki félelf bárddal játszott. Karakterében semmi extravagáns nem volt. Nem volt semmi extra felszerelése (hacsak a pomádét nem tekintjük annak ). Bár jól forgatta a szavakat (bárdhoz illően) a nagy dumástól (felesleges szócsépléstől) messze állt. Ezen túlmenően sikeresen és stílusosan kijátszotta a kaszt adta lehetőségeket (bárd mágia, pszi, képzettségek). Továbbá a kasztjának és jellemének megfelelően hozott konstruktív ötleteket a szituációk megoldására. Végig figyelt, és aktívan részt vett a játékban, átélte a szituációkat és ha úgy hozta a sors (a KM) akkor a karaktere térde rogyva zokogott elhunyt társa felett. Játékában engedett teret a többi játékosnak is, és következetesen alkalmazta a szabályokat, vitás esetekben pedig együttműködő volt a KM-el.

Nem hiszem, hogy az általad felsorolt értékelési szempontok döntöttek volna. Régen nem ezek döntenek egy Kalandozok.hu rendezvényen. A tévhitekkel szemben még az sem döntő, hogy ki mennyire vicces a játék során (ezt pl. nincs is értékelve, sőt, ha az idióta(kretén) poénkodás játék kárára megy, az egész csapat bukhat rajta, de ez persze nem jelenti, hogy pl. a szituációkból eredő humornak ne lenne helye).

Aztán akkor témához is: Megvárom én is a végét, de egyértelműen zavart érzek az Erőben.

[MagyarGergely]

Üdv!

Tetra, azt hiszem, értem, min akadtál fenn, és valahol igazad is van, valahol viszont nincs, szerintem. Többször kiemelted már, hogy nem csak a "kidumálás" a szerepjáték, hanem a harcosnak pl. az ütés is, amiben mindig le kell ismerni az igazadat. (az más kérdés, hogy a "megölöm"-et is elő lehet adni érdekesen és változatosan.

Az is igaz, hogy végül is egy számunkra "eljátszhatatlan" hőst személyesítünk meg a szerepjáték során, ha leülök, sem a 20-as erőt, sem a 20-as intelligenciát nem tudom hűen hozni, hiszen sosem volt olyanom az életben... de megpróbáljuk eljátszani. Viszont azért van egy másik oldal is... pont az, hogy játszunk! Vannak dolgok, amiket az asztali játéknál el lehet játszani (pl. a beszédes dolgok pont ilyenek), egy live-stílusban nyilván pl. a küzdelem, a játékos valós képességei a harcban, sokkal hangsúlyosabbak, nem láttam még olyat, hogy valakire rászóltak, figyelj, te ne üss olyan gyorsan, mert az ellenfeled elvileg sokkal gyorsabb kardművészt játszik... ott erre (is) lehetőség van, az asztalinál sokkal inkább érvényesül a beszéd, vagy az elképzelt varázslás, pszi... itt erre van lehetőség.

Igen, ELVILEG minden le van írva a karakterlapon számszerűsítve, de ez azért mégsem így működik, mert különben egy számítógép által végigvezethető statisztikai számítások halmazává változtatná a játékot. Meg lehetne adni, hogy az én "beszédem" 20-as, az ellenfélé 12-es, akkor kidumáltam magam, meggyőztem, átvertem, stb. De azért úgy ülünk le játszani, hogy igényünk is van arra, hogy szóban valós sikereket érhessünk el... egy beszélgetés során információt szerzünk, rájövünk, hogy jé, az NJK hol ezt, hol azt mondta, érvekkel meggyőzzük az NJK-t, kidumáljuk magunkat a helyzetből, (pedig lehetne csak pár adatot összehasonlítani...), alkudozunk a piacon (ha dzsadok vagyunk, ha van mellébeszélésünk, ha nincs). Az ilyen valós élményt hoz, amit KI KELL HASZNÁLNI, meg kell ragadni a játék során, különben tényleg csak dobálgatás lenne.

Hogy ezt támogatja és így képzeli el a MAGUS alkotói is, arra remek bizonyjték a mellébeszélés képzettség, ahol le is írják, hogy tessék eljátszani... Én így szoktam mesélni, és nemigen volt még, aki kifogásolta volna.

Ugyanilyen egyensúlyt, belátást igénylő dolog, amikor valós rejtvényt adsz a csapatnak. Ki ne szeretné a játék közbeni valós rejtett üzenet megfejtését? Amikor egy egyszerű szöveget kikódolnak? Vagy találós kérdésre keresik a választ a játékosok? El lehet ezt intézni úgy is, hogy dobj "kódfejtés képzettségre... sikerült". De a valós élmény az, amikor TE, mint játékos dolgozol... FÜGGETLENÜL attól, hogy milyen karaktered van. Igen, a 8-as IQ-jú ork is hozzászól ilyenkor. És ez senkit nem zavar. Vagy ilyenkor felállítanád az asztaltól, hogy te most nem játszhatsz? AMÍG megtartanak egy megfelelő egyensúlyt, ez nem gond. Szerintem ennek a kettősségnek a megfelelő egyensúlyban való kezelése hozzá tartozik a játékhoz... ellenben nem lesz valami élvezetes, pont azokat az elemeket hagyod ki, amik megkülönböztetnék egy számítógép mellett játszható játéktól... ott is vannak statok, és a gép aszerint számol (jó, ott meg van a játékos valós ügyességi tényezője, hogy milyen gyorsan kattintgat...)

Vagy hozhatnám az idei nyári példát: tervezz tábort! Mondhatnánk azt, hogy a karakteremnek van tábortervezés 6-ora, és akkor megvan, játszunk. De az igazi élmény az volt, hogy MINDENKI leült, és a karakterétől és annak statjaitól gyakorlatilag függetlenül beleszólt (hatott) és megrajzolták a tábort! Ez akkor szerinted nem is volt igazi szerepjáték? (ha így gondolod, nem értünk egyet... itt kettősség van!) És tök mindegy volt, milyen tábort terveztél... a KM úgyis talált rajta valami gyenge pontot, illetve a funkcióját ellátta, mert nem járkált mindenki ki-be... és volt hol lakni. (nem hiszem pl, hogy bárkit is megszívatott a KM, hogy mondjuk hol a wc, és hogy hat ez egészségügyileg a táborra... pl. Ezt nagyon jó példának tartom a valós élmény valós eljátszására... és ezért nem igaz, és nem szjvesen hallottam az olyan megjegyzéseket, hogy megint Weilonnak kedvezett a modul, aki biztonságtechnikai mérnök, és simán megtervez egy védelmi rendszert... senkit nem érdekelt. EGY BIZONYOS határig szólt bele a valós ismeret a játékba, és EGY BIZONYOS határig számítottak a karakter statjai. Azt gondolom, a KM egyik legfontosabb feladata ennek az egyensúlynak a megteremtése, alkalmazása és fenntartása.

Szóval szerintem hiba ezt teljesen leképezni statok szintjére, és aszerint játszani. Igenis néha ezt meg kell szegni, persze nem szabad túlkapásokba esni.

Szerkesztve ekkor: Július 16, 2013 , MagyarGergely által

[Arqun]

MagyarGergely:

Az mondjuk nem véletlen, hogy a Renegát sok szerepjátékos elemet tartalmaz. Hiszen Dale Avery néven az a Nyulászi Zsolt írta, aki a magus világának egyik legfőbb megteremtője volt (szinte a mai Dél-Ynev, ETK szerepjáték). Persze erre már nem emlékszik senki, már annyira sem, hogy megemlítsék a nevét A Kos és Kobra éve elején.

"mert ez a legsikeresebb magyarországon elterjedt szerepjáték"

Hát erre nehéz mit mondani. Magyarán ha rányomják valamire, hogy M.A.G.U.S. akkor még lesz 1-2 ezer ember, aki megveszi majd. (Vajon mért van annyi újra kiadás mostanában?)

[Arqun]

Tökmindegy, ki jött előbb, az új rendszer tegye lehetővé azt a sok marhaságot, amit a regények összehordtak, legalábbis az értelmesen összelegózható részeit.

Szerintem ezt most te se gondoltad komolyan. Az a sok marhaság pont nem kell bele, mert ahogy te is írod marhaság. Még szerencse hogy a fórumos megmondásokat nem akarod hogy belerakják.

[tetra]

Szóval szerintem hiba ezt teljesen leképezni statok szintjére, és aszerint játszani. Igenis néha ezt meg kell szegni, persze nem szabad túlkapásokba esni.

Pontosan ezt mondom én is Szerintem itt a túlkapás esete forog fenn, a másik irányba, amikor azt nevezzük szerepjátéknak, amit annak neveztek. Én a kidumálást úgy játszom (mesélem), hogy ha tudja, mondja, ha nem tudja, akkor azt mondja meg, miről, hogy akar beszélni. Nekem bőven elég, ha a játékosnak van ötlete (az egyetlen stat, amit nem nagyon tud pótolni semmi az az intelligencia), hogy mégis hogy akarja kivágni magát, a többit rábízom a kockára. Mert igazságtalan azzal szemben, aki nem tud folyékonyan hazudni/mellébeszélni (és nem magamról beszélek, most NyT-n pl egész jól ment, 5 ember helyett pofáztam végig a modult ).

Meg kell találni a megfelelő határt, ami otthoni játéknál abszolút partifüggő, versenyen kell(ene) egy kis konszenzus (amit a kalandozok.hu táboroknál abszolút nem is keresünk, teljesen mesélőfüggő minden), csak az egyenlő esélyek miatt.

Csak ne nevezzük ezt A szerepjátéknak. Ez a szerepjáték LÁTVÁNYOS része. Én jobb szeretem a fajsúlyos döntések meghozatalát, és az életszerű apró dolgokat (amikre NyT-n abszolút nem volt idő persze, mert versenymodul).

Félreértések elkerülése végett: nem Matétól vitatom el a címet, nem láttam játszani, de amennyire ismerem, abszolút megérdemli. Csak legyünk tisztában azzal, hogy a szerepjáték nem ér véget ott, csak ez az értékelhető része.

[tetra]

Szerintem ezt most te se gondoltad komolyan. Az a sok marhaság pont nem kell bele, mert ahogy te is írod marhaság. Még szerencse hogy a fórumos megmondásokat nem akarod hogy belerakják.

Értsd mit mondok. Számomra a regények nagy része marhaság, nem szeretem sem Ynevet, sem a MAGUS rendszerét. De a közösség szempontjából nem volna hátrányos, ha a regények használható része igenis használva lenne. Az íróknak meg szorongassák meg a tökeit, hogy üljenek le játszani egy pár mesét, és próbáljanak ahhoz igazodni.

[Arnulf con Jamerre]

Üdv!

Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy szerintem a kettőnek nem feltétlenül kéne függeni egymástól: miért kellene akár az írók fantáziáját "korlátozni", akár kötelezőnek tekinteni elképzeléseiket a szerepjátékban szereplő világra? Nyugodtan létezhetne egymás mellett egy "irodalom-Ynev" és egy "szerepjáték-Ynev". Elvégre azokat az írókat sem kárhoztatjuk, akik alternatív valóságokról írnak fantasztikus történeteket.