Cigi, pia, nök/pasik... etc...

[Vándor]

Szerintem a fáradt gőz kiengedésének van egy sokkal jobb és humánusabb, nomeg élvezetesebb módja

Én inkább azt preferálom, az elmúlt 8 hónapban csupán egy veszekedést tudok felmutatni, igaz az eléggé kemény volt, de utána még erősebb lett a kötelék. És ez a kevés veszekedés mind annak tudható be, hogy a fölös energiákat le kell tudni adni máshogy...

[Venes]

Gau: Bele szerettem a soraidba. Tudod, hogy milyen szerencsés vagy kedves Kiara. Hát az így gondolkodó férfi egyed se mindennapi, vagy csak szimplán szerelmes.

[Gau]

Gau: Bele szerettem a soraidba. Tudod, hogy milyen szerencsés vagy kedves Kiara. Hát az így gondolkodó férfi egyed se mindennapi, vagy csak szimplán szerelmes.

Kedves Venes!

:egy szál nagyon szép virág átadása... meghajlás.. kézcsók:

[Kiara]

Gau: Bele szerettem a soraidba. Tudod, hogy milyen szerencsés vagy kedves Kiara. Hát az így gondolkodó férfi egyed se mindennapi, vagy csak szimplán szerelmes.

Jó estét, vagy reggelt, kinek mi.

Igen, ezzel tisztában vagyok én is. És szerintem mindkettő

Pont a gondolkodása miatt szerettem meg és szerettem bele. A hangja és a szeme csak ráadás

És köszönöm.

Legyen szép estétek vagy reggeletek szóval kinek mi.

[Venes]

Gau: Bele szerettem a soraidba. Tudod, hogy milyen szerencsés vagy kedves Kiara. Hát az így gondolkodó férfi egyed se mindennapi, vagy csak szimplán szerelmes.

Kedves Venes!

:egy szál nagyon szép virág átadása... meghajlás.. kézcsók:

Jajj, köszönöm. *Venes pirul.*

[Venes]

Kiara, Gau: Milyen jegyben születtetek? Esetleg bővebben is tudok magatokról? (ez alatt az asc-t és a hold-jegyet értem.)

[Gau]

Kiara, Gau: Milyen jegyben születtetek? Esetleg bővebben is tudok magatokról? (ez alatt az asc-t és a hold-jegyet értem.)

Huhh.. Na ezzel mindenképp Kiara-t kell megvárni, mert szerény személyem kb így áll a dolgokhoz: "mi az az aszcendens?"

Amúgy Kiara oroszlán, én pedig nyilas

De miért is kérded, kicsi boszi? :D:D

[Kiara]

Kiara, Gau: Milyen jegyben születtetek? Esetleg bővebben is tudok magatokról? (ez alatt az asc-t és a hold-jegyet értem.)

Üdv néktek!

Én oroszlán, Gau nyilas. A kínai horoszkópunk meg tigris és patkány.

A többit sajna nem tudom. De Gau pl. pontban éjfélkor születet.

A hozzá értésem kimerül annyiban hogy csak halottam róla,de nem tudom mit jelent az asc.

[Venes]

Júúúj, hát gyerekek, akkor közlök veletek egy jó hírt; a Nap-jegyetek szerint összeilletek. Bárgondolom már ennek elékpzelhető, hogy utána néztetek, mióta együtt vagytok.

Az asc-hez meg azt kellene tudnom, hogy mikor van a születésetek ideje, pontosan. Vagyis lehetőleg órára, percre pontosan. Jah és még valami, a hely, hogymelyik városban születtetek.

[Gau]

Mondom én, h boszorkányság gyanúja áll fenn

Kiara: 86.08.21 (a többit ő se tudja, de utána néz )

Me: 84.11.28-29 (00:00 )

Ja, és mindketten Buka..izé... Budapest

[Amarilis]

Milyen jó így visszajönni, hogy rögtön ilyen szép dolgokat olvas az ember!

Ez nem boszorkányság, ez a sors! (Weila akarat...! )

Csak így tovább!

[Gem Kapocs]

Muhahahaaaaa! Ha belegondolok eredetileg mikről szólt ez a topic Üdítő errefelé ilyeneket olvasni komolyan mondom Pláne így cirka párhónapos fórumnemolvasás után. Komolyan srácok, kezditek visszahozni a fórumolvasós kedvemet

[Felon]

Óóó Gem, már ezért megéri fórumozni, hogy visszajöjjön a kedved

Horoszkóp, összeillés Nem tudom mostanában, hogy mit higyjek, mert hát vicces, hogy amit az újságok írnak, rám is rámhúzható, aztán persze belegondol az ember, hogy az országban többezer, többszázezer olyan ember van, aki jegy szerint hozzám-, és másokhoz illő, mégsem mondható, hogy a "vadászterület" kiszélesedhet mind a többszázezer emberre. Ergo a valamilyen szintű igazságot csak az bizonyítja, ha személyes horoszkóp készítésére, elolvasására van lehetőség. Tudom, ide most behozható a karma hatalma, meg az előző életekbeni találkozás a lelkek között.. na de ki bírja visszaigazolni azt az állítást, hogy "Minden embernek meg van a másik fele, és biztosan rátalál"? Hiszen lehet, hogy megvan, de más karmával és lélekúttal rendelkezik, mint a párja, ergo lehet, hogy ő előbb betölti az abban az életben szükséges szerepét, és továbbindul egy másik testbe... itt akkor az is fennállhat statisztikailag, hogy sohasem találkoznak, egy életben sem. Ez viszont nagyon lehangoló, és elkeserítő, hiszen bárhogy is haladsz azon az úton, ami számodra a fejlődés felé vezet, sohasem kapod meg olyan szinten a jutalmad itt a Földön, mint mások. Ez igazságtalan. Persze, az élet nem igazságos. Mi, emberek hajlamosak vagyunk a kompromisszumokra. Vajon megengedhető-e az, hogy "ha nincs ló.." gondolat alapján válasszon az ember, kockáztatva azt, hogy ezzel a kötelékkel elszalaszthatja a másik felét? Vajon érdemes-e arra várni, hogy az a másik fél esetleg belép az életébe? Egyáltalán van annak értelme amit leírtam?

[Gau]

Horoszkóp, összeillés Nem tudom mostanában, hogy mit higyjek, mert hát vicces, hogy amit az újságok írnak, rám is rámhúzható, aztán persze belegondol az ember, hogy az országban többezer, többszázezer olyan ember van, aki jegy szerint hozzám-, és másokhoz illő, mégsem mondható, hogy a "vadászterület" kiszélesedhet mind a többszázezer emberre. Ergo a valamilyen szintű igazságot csak az bizonyítja, ha személyes horoszkóp készítésére, elolvasására van lehetőség. Tudom, ide most behozható a karma hatalma, meg az előző életekbeni találkozás a lelkek között.. na de ki bírja visszaigazolni azt az állítást, hogy "Minden embernek meg van a másik fele, és biztosan rátalál"? Hiszen lehet, hogy megvan, de más karmával és lélekúttal rendelkezik, mint a párja, ergo lehet, hogy ő előbb betölti az abban az életben szükséges szerepét, és továbbindul egy másik testbe... itt akkor az is fennállhat statisztikailag, hogy sohasem találkoznak, egy életben sem. Ez viszont nagyon lehangoló, és elkeserítő, hiszen bárhogy is haladsz azon az úton, ami számodra a fejlődés felé vezet, sohasem kapod meg olyan szinten a jutalmad itt a Földön, mint mások. Ez igazságtalan. Persze, az élet nem igazságos. Mi, emberek hajlamosak vagyunk a kompromisszumokra. Vajon megengedhető-e az, hogy "ha nincs ló.." gondolat alapján válasszon az ember, kockáztatva azt, hogy ezzel a kötelékkel elszalaszthatja a másik felét? Vajon érdemes-e arra várni, hogy az a másik fél esetleg belép az életébe? Egyáltalán van annak értelme amit leírtam?

Van-van

Az ezoterika - lélekvándorlás, karma, előző élet - részéhez nem szólnék hozzá, mivel ekkor általában valamiféle meccs felé tendálok (Bocsi Cicám )

De hogy mindenkinek megvan a másik fele, ahhoz már valamicskét mondanék. Igazából az Platon. Én speciel úgy gondolom, kiindulási alapnak nem rossz. Vegyünk pl két félört. Platon szerint mindegyik félkörnek megvan a másik fele. Én úgy gondolom viszont, hogy ez maximum a születés állapotában állhat fenn, úgymond "tiszta" állapotban. Onnantól a szabályos félkor változik, az adott ember tapasztalatának függvényében. Úgy képzelem el, hogy a félkörnek az egyenes része morzsolódik, gazdagodik, stb.. azaz nem lesz egyenes, hanem különböző bemélyedések és kiugrók tarkítják (mennyire hülyén tudom ezt leírni, wazz ). Ha találkozunk egy másik félkörrel, annak detto az addigi tapasztalatai szerint változott azon rész. Tehát kezdetben nem illenek egymáshoz, matematikai valószínűsége, hogy ugyanazon, vagy hasonló tapasztalatokon menjenek keresztül egyenlő a nullával. Az idő folyámán ezen két félkör csiszolódhat egymáshoz, egészen addig, amíg "tökéletes" kört nem alkotnak.

[Kiara]

Van-van

Az ezoterika - lélekvándorlás, karma, előző élet - részéhez nem szólnék hozzá, mivel ekkor általában valamiféle meccs felé tendálok (Bocsi Cicám )

De hogy mindenkinek megvan a másik fele, ahhoz már valamicskét mondanék. Igazából az Platon. Én speciel úgy gondolom, kiindulási alapnak nem rossz. Vegyünk pl két félört. Platon szerint mindegyik félkörnek megvan a másik fele. Én úgy gondolom viszont, hogy ez maximum a születés állapotában állhat fenn, úgymond "tiszta" állapotban. Onnantól a szabályos félkor változik, az adott ember tapasztalatának függvényében. Úgy képzelem el, hogy a félkörnek az egyenes része morzsolódik, gazdagodik, stb.. azaz nem lesz egyenes, hanem különböző bemélyedések és kiugrók tarkítják (mennyire hülyén tudom ezt leírni, wazz ). Ha találkozunk egy másik félkörrel, annak detto az addigi tapasztalatai szerint változott azon rész. Tehát kezdetben nem illenek egymáshoz, matematikai valószínűsége, hogy ugyanazon, vagy hasonló tapasztalatokon menjenek keresztül egyenlő a nullával. Az idő folyámán ezen két félkör csiszolódhat egymáshoz, egészen addig, amíg "tökéletes" kört nem alkotnak.

[Gau]

Üdv!

Gau: Már miért kérsz bocsánatot? Felesleges, nem haragszom

Látodd? Erre mondtam én, hogy mennyire realista vagy, és mennyire logikára építesz mindent. Legtöbször legalábbis. (de ezért szeretlek )

De van értelme amit mondasz. De mi van akkor, ha nem a "tökéletes" felünket találtuk meg, csak annyira jól ment a "csiszolódás" hogy immár egyszerűen tökéletes párt alkotnak?

Legyetek jók.

Pont erről szól, Kedvesem

A tökéletes felünk az, akivel a lehető legjobban össze tudunk "csiszolódni" szvsz

[Fürge Disno]

Komolyan srácok, kezditek visszahozni a fórumolvasós kedvemet

Jájj nekem két év után most kezd visszajönni a fórumolvasós kedvem és örmmel olvasgatok oda-vissza de Gem most elvetted az életkedvemet nehogy már velem egy időben térjél vissza mindig tudtam hogy nincs szerencsém:P:P Jut eszembe Finom Gem féle nedűt hozol nekem Dark zalából a táborba tudod amit nagyon szeretek

[Gem Kapocs]

Nemviszek mer nem leszek táborba, de mivel fel vagyok költözve pestre, valamikor akár majd találkozhatunk is ha bevonszolod magad városba

[Veichassur]

Összekapcsolva a topic eredeti témáját és azt, amiről itt a végefelé ment az eszmecsere:

Mit gondoltok egy olyan kapcsolatról, ahol az egyik fél nagyon bulicentrikus, imád a társaság középpontjában lenni, a másik viszont inkább amolyan magának való, és ráadásul féltékeny típus. Egy ilyen kapcsolat lehet működőképes hosszútávon szerintetek?

Csak mert nekem úgy tűnt, hogy nem Mielőtt feltételezésekbe bocsátkoznátok én (hímnemű létemre) a visszahúzódóbb fél voltam.

Tehát kompromisszumok ide vagy oda, meg lehet-e oldani egy ilyen komolynak mondható ellentétet? Persze itt bejön az, hogy az ember változik és valószínűleg a bulizós típusból is előbb-utóbb valamennyire visszahúzódik ez a jellemvonás...

Nos, vélemény

[Amarilis]

Én örök reménykedő vagyok, de most nem csak emiatt modom: szerintem igen.

Egyrészt pontosan az általad említett változás miatt, másrészt... azt hiszem, ha az illetékesek komolyan szeretik egymást, akkor oda figyelnek a másikra. És ha ez így van, akkor a bulizósabb félnek is fel fog tünni előbb-utóbb szerintem, hogy a másikat mi zavarja.Ha pedig mindketten veszik a lapot, akkor szvsz már meg tudják együtt oldani a dolgot.

Persze az más kérdés, mikor partner egyszerűen nem hajlandó tudomást venni bizonyos dolgokról, vagy ha csak a másik féltől várja el a változtatást, ő nem tesz semmi.

Összességében szerintem ez nem teljesen a szitun hanem az adott egyéneken múlik...

[Andoron]

Szerintem egy ilyen kapcsolat jövője attól függ, mennyire tud az egyik fél alkalmazkodni a másikhoz, és mennyire akar... Nagyon fontos, hogy mekkora a szándék, mert ha tudtok kompromisszumot kötni, akkor a kapcsolat életképes, mert fontosak vagytok egymásnak. Ha nem tudtok, akkor a kapcsolat nem érett meg arra, hogy tovább vihessétek, akkor pedig lehet jobb, ha elköszöntök, amíg még nem okoztok egymásnak nagy(obb) fájdalmat.

[Veichassur]

Én is örök reménykedő vagyok

De ez az elméleti síkon könnyen tisztázható kérdés gyakorlatban mégis tönkretett egy kapcsolatot. Persze nem mondom, hogy nem múlt az illetékeseken, és csak ez a dolog játszott benne szerepet...főleg az volt a bajos, hogy a volt párom nem nyilvánította ki a nemtetszését egynémely dolog iránt, mikor az aktuális lett volna, így ezek a problémák csak halmozódtak, mert magába fojtotta. Tiszta Freud-i pszichoanalízis

Dehát mondják, hogy az idő majd megoldja tehát reménykedni szabad, hogy idővel még egymásra bukkanunk. Tényleg, valakinek volt már olyan, hogy egy kapcsolata nem működött elsőre, aztán hónapok, vagy inkább évek múltán mégis újra egymás karjaiban kötöttek ki?

Húde reménykedő hangulatban vagy fiacskám, ejnyebejnye

Veichassur, az

[Amarilis]

Tényleg, valakinek volt már olyan, hogy egy kapcsolata nem működött elsőre, aztán hónapok, vagy inkább évek múltán mégis újra egymás karjaiban kötöttek ki?

Nálam épp alakulóban az említett szituáció...

De meglehet, hogy ez semmit sem jelent... Ha nem változtunk és nem változtatunk, épp úgy nem fog működni mint elösször, hiába az idő.

[Veichassur]

Erről eszembe jutott, ami a Dr. Houseban hangzik el folyton a címszereplőtől: "People don't change". én ebben nem hiszek...

Szóval drukkolok Neked, Amarilis

Én meg próbálom lekűzdeni a depit, meg nem karddal rontani rá az említett exem új pasijára

Miért ilyen nehéz felejteni? és miért jó az valakinek, hogy más karjába meneküljön az emlékei elöl?

[Gem Kapocs]

Az hogy az emberek nem változnak, lényegében igaz. Változhat a viselkedésük, a reakcióik, valamilyen szinten változhat a gondolkodásmód is, de a személyiség nem. Én is elég régóta próbálok néhány hozzám közel álló embert egy kicsit bátrabbá, magabiztosabbá nevelni/tenni, és hiába tudom hogy önmagukhoz képest sokat változtak, ez mégsem annyira szembetűnő hogy elégedett legyek az eredménnyel.

A karddal rohanás jó módszer, legalábbis szerintem, de csak akkor próbáld ki ha biztos vagy benne hogy megtalálják utána a kóborkutyák

Egyébiránt az emebrek azért felejtik el az ilyen dolgokat nehezen, mert amikor el akarják felejteni, folyamatosan erre koncentrálnak, nem mással foglalják le magukat, még ha közben valamilyen póttevékenységet is végeznek, például tanulnak vagy dolgoznak. Pontosan ezért jó máshoz futni felejteni, mert az új ember avlamilyen szinten leköti az agyadat és vele foglalkozol, nem azzal amit el akarsz felejteni.